Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-03-28 / 667. szám
667- szám 1848. Előfizetési ilij félévre helyben boriték nélkül házhoz kühlve 5 ft, boritekk.A 6 frt, postán hetenkint kétszer küllve 6 frt 21 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel at ezüst kr. számittatik Negyvenkettedik év. ŰZETI ÚJSÁG. Alapná KULTSÁR ISTVÁN, kiadja Özvegye. Kedd mart. 28. Előfizethetni minden es. ki- postahivatalnál s helyijén a szerkesztőségnél Zoldkert utc.a 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Borraentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat senmi esetre sem közlendőnk. T A R TALOM. Magyarország és Erdély. Indítvány. — Az első magyar független felelős ministerium megalakult. — Országgyűlési közlemények (mart. 22. 23. s 21—ki ülések). — Pesti mozgalmak. — Törvényhatósági tudósítás. Abaujból (közgyűlés). • Kisköld. Bajor-, Porosz-, Olasz-, Francziaország, magyarország és erdély. Pest, mart. 27kén. S . (Hyá ny. Ama léteinek szentségétől áthatva, miszerint a dicső békés forradalom által kivívott elvek életbeléptetésénél, semmi egyes osztályrész, de, sőt semmi egyes polgár se veszítsen , hanem a közigazság s méltányosság igényeihez képest mindenki nyerjen; áthatva egyszersmind a hálától, mellyre magát az országgyűlési testület a kölcsönös érdekek kiegyenlítésére irányzott törvényczikkelyek bölcs és fáradhatlan szerkesztésénél az összes nemzet részéröl olly annyira érdemessté; — bátrak vagyunk a törvényhozás ügyeimet az eddigi birtoktalan, vagy igen csekély birtoku nemesség sorsáróli gondoskodásra is buzgó hazafi indulattal fölhívni. — Csak egyedül ezek vannak a hazában vigasztalatlanul, csak egyedül ezek lennének, kiket az uj átalakulás rögtönösségének minden súlyai nyomnának a nélkül, hogy akármelly részről könnyebbülést éreznének. Minden további motivatio nélkül tehát, a következendő —eszélyességtől s méltányosságtól parancsolt — törvényjavaslatot bátorkodunk indítványozni. A birtoktalan vagy csekély birtokú nemesek, kiknek akár földből, akár más iparágból beveendő egy évi tiszta jövedelmük 50 pengőúánál kevesebb, 6 —10 évig még tehermentesek maradnak, és a reájuk esendő adót ezen évek leforgásáig az 50 frt évi jövedelemnél vagyonosabb nemesség fogja fizetni. Pozsony, mártius 23-án. Az első független magyar felelős ministerium megalakult! Tagjai közt históriai nevek, s történeti nevekké váltandó kapacitások foglalnak helyet.... Úgy hisszük, hogy velünk együtt, minden polgárai hazánknak, most, midőn minden érdeknek egyesülni, minden reminiscentiának száműzetni, s minden önzésnek háttérbe kell szorulni a szerencsés forradalom óriási hatalma előtt — minden polgárai hazánknak — mondjuk —, e választással meg lesznek elégedve. — Szerencsésnek mondjuk a forradalmat , nem azért, mert hatalmat vivett ki; hanem azért, hogy hatalmát kivivhatá, s általa teljesedésbe mentek, mind azon polgároknak vágyai, kiknek kebelében a haza becsülete szentelni, mint egynapos önző érdekük; a haza hatalma dicsőbb, mint saját pygmeusi befolyásuk.... s a nemzet függetlensége drágább , mint netalán megaranyozott szolgaságuk!.... Mi ugyan föntartjuk magunknak a ministerium jövő eljárásának olly szigorú bírálatát , mint a millyest szabad polgárok s szabad íróktól s szabad sajtó ernyőzete alatt a haza vár s követel, azonban jelenleg nem kétkedünk kimondani, hogy a nemzet csak örömmel üdvözölheti e ministériumot, mert tagjainak mindegyike a honszabadság utáni küzdelmek egy egy megtestesült képviselője. .. Most, miután a küzdelem győzelemmé vált...gyáva kislelkűség lenne , nem támogatni azokat a győzelem tartós és így üdvös megalapításában, s hazánk javárai fölhasználásában; kik legelöl küzdöttek, s legtöbbet tettek annak kivivására. — A nemzet, melly e pillanatban őket megtagadná, megtagadná józan ítéletét, megtagadná becsületét ! .. A magyar ezt tenni nem fogja. — Minden jó hazafinak , kinek a nemzet jóléte, sőt itt többről van kérdés, a nemzet fönmaradása, szívén fekszik s érdekében áll, — s kinek ne állna ez érdekében? — szent meggyőződésének kell lenni, hogy valamint egyrészről alkotási teendőink még bevégezve nincsenek , s előttünk az alkotandóknak még hosszu sora áll; úgy más részről: a forradalmat csak vészes lehetne más forradalommal fölváltanunk,s hogy ez ne történjék, mindent el kell követnünk. — Szabadságunknak, jólétünknek, s hatalmunknak , minden philosophiája ebben áll. Egy újabb forradalomnak — melly egyéb azonkívül sem lehetne mint polgárháború — más antidátuma nincs, mint a jelen ministerium. Mi erre már figyelmeztetünk, és nem fogunk megszűnni minden jó polgárt továbbá is figyelmeztetni..... Forradalmunknak isteni bélyege van.....szebbet, dicsőbbet, a világ soha nem látott.... ezt nem vad erőszak,hanem a humanitás, az értelem vivta ki... . egy csep ártatlan vér sem kiált általa bosszúért az ég felé.... Lehetetlen, hogy ne legyen rajta isten áldása!... Tisztelettel járuljunk tehát polgárszentségéhez.... őrizzük okos lelkesedéssel, szabadságunk e frigy szekrényét! De vessünk most egy pillanatot a ministerium egyes tagjaira. Batthyány Lajos gróf elnök-minister, szilárd akaratú, komoly jellemű férfiú; politikában még szenvedélyeit is higgadt számítással s nem csüggedő kitartással tudja párosítani. — Elhatározásaiban hajthatlan; nem lángész — de éles eszű s tiszta felfogású. Külső magaviselete ha nem is számíthat nagy popularitásra, mennyiben komoly jelleménél fogva nem tud lenni leereszkedő... de politikai eljárása, mindenesetre megérdemli a népszerűség tiszteletét ... Mi ugyan a tárcza nélküli miniszerelnökségnek, rendes viszonyok közt, kedvelői nem vagyunk. Jelen kapcsolatainknál fogva azonban Batthyány Lajos gróf jól tette, hogy tárczát nem vállalt... erre több agilitás kívántatik. Egyénisége ép ott, a hol van, elkerülhetetlenül szükséges; elnöki helyét tökéletesen, a magyar nemzet lovagiasságához s a mostani perczek roppant fontosságához képest, méltóan fogja betölteni. — Szemere Bertalan, belügyminister. Eszében többet bizunk, mint elhatározottságában. A jelen pillanatban egyik legnehezebb tárczáját vállalta el a ministeriumnak. Mint megyei tisztviselő jártas a közadministratioban, adja Isten, hogy az ország administratioját is szerencsével kezelhesse. — A parlamentáris kormányformákkal tökéletesen ismerős lévén, ez mindenesetre könnyíteni fogja nagy feladatát; szükséges azonban mindenek fölött, hogy őt a nemzet is segédkezeivel lehetőleg támogassa... A jelen körülmények közt ez polgári kötelesség. Szemere indulatain uralkodni annyira tud — ezt a jelen országgyűlés alatt több ízben megmutató — hogy szenvedélyes megrohanások helyett, a leghidegebb ész sarcasmusait tudja vegyíteni a lángoló szavak közé. Ő a legnagyobb szenvedélyesség közt képes a legszőrszálhasogatóbb analysisre is. Ez mindenesetre ministeriális képesség. Fejével több dolga van mint szívével. .. Innen figyelmeztetjük őt, vigyázzon, nehogy a doctrinair-politika csaló kerébe tévedjen........Miután azonban politikai elvei a legszélesebb képviseleti alapig terjednek, reménylhető, hogy meg fogja magát óvni a doctrinairek hibáitól. Eszterházy Pál herczeg, külügyminister. Veterán és tiszteletre méltó diplomamata. — Élte legnagyobb részét Európa legalkotmányosabb nemzetének kebelében élte le, s bár absolut hatalomnak volt képviselője, tettei azt mutatják, hogy nem hiában élt az alkotmányosság hazájában. .. . Bebizonyító ezt leginkább akkor, midőn jelenleg küldöttségünk Bécsben volt, hol nem csekély tevékenységet fejtett, ki függetlenségünk kivívásában. Ő volt az, kiről mondatik , hogy midőn egy igen magas állású személynél, kinek szava nagy fontosságú volt, óhajtásaink teljesülésének mérlegében, bebocsátatását kérte, s azon okból, mivel azon igen magas személy épen ebédnél volt, elutasitatnák, azt válaszoló : „oly időben , midőn a trón veszélyben van, egy a s siette kevesebbet is lehet enni;”... E válaszra bebocsátatokt. — Helyét, a hol et a nemzet bizodalma környezendi, hazánk javára tökéletesen be fogja tölteni. Sőt ő az egyetlen magyar polgár, ki azt jelenleg ésszel, hatással és dísszel betöltheti. — Kossuth Lajos, financzminister. Csak olly lángész, olly fáradhatlan tevékenység és olly Patriotismus, mint az övé, vállalhatta el oly nehéz időkben e tárczát...... Az érdekek kiegyenlítése tározójától függ, s az érdekek kiegyenlítésétől függ hazánk jövendője. Ha valaki, bizonyára csak ő az, ki a kérdések e legfényesbikét szerencsés megoldáshoz vezetheti. Ami a pénz az állomány életében, az lesz , a ministériumban a mozgató a kivivő erő... Megvagyunk győződve, hogy állását jól fölfogta.. . . Ötét a szabadság igéje tette nagygyá, s csak ez tarthatja föl; a melly perezben e vonalról letér , óriási ereje törpévé válik, dicsősége szétpattan mint hitvány buborék.... Kossuth Lajos a milly Antheus volt a szabadság kivívásában, ollyannak kell lennie a szabadság föntartásában is. ... Ő a magyar forradalomnak teremtője volt.... legyen jelenleg vezére— Ura nem lehet — sem szolgája... Első esetben ö... másodikban a szabadság lesz letiporva! Szenvedélyességét, reményijük, korlátozni fogja tározójának természete... és ez szükséges . . . mert az agitator már meghalt, most csak a rendező él__ Az ő felelőssége mindenesetre legnagyobb ... az históriai felelősség ! ... — Hisszük, hogy öt, ki e nemzet becsületéért, és függetlenségéért annyi önföláldozással küzdött, a nemzet becsülete és függetlensége nem fogja támogatás nélkül hagyni. — Gr. Széchenyi István közlekedési minister. A milly befolyása van tárczájának az állodalomra , épen ollyan befolyása lesz személyének a ministeriumra.............A közlekedés a nemzetek civilisatiojának és jólétének fötényezője. Az kényelmesebbé tevén az emberek egybejövetelét, azt minél gyakrabban idézi elő. ... A ministériumokban szintén, sok göröngyös, kátyús, sőt gyakran járhatlan útjai szoktak lenni a szenvedélyeknek. ... Itt Széchenyinek mindannyiszor gyakorlatba kell vennie majdan tárczájának hatalmát, s a közlekedési teendőkbeni ügyességét; — egy szóval: neki kell lennie a ministerium szenvedélyes civilcsalójának s egyesülésében fekvő jóléte fönntartójának. . . . Egy emberről sem hoztak annyiféle ítéletet hazánkban, mint Széchenyiről , de nem is foglalkoztatta a magyart senki annyit magával , mint ő, s nem foglalkozott a magyarral annyit senki , mint ö. A lángésztől és nagy hazafitól kezdve a középszerű tehetségen keresztül le egész a komédiásig, mindenféle czímekkel tiszteltetett meg... mellyek közül azonban egyik sem ártott annyit népszerűségének, mint a titkostanácsosság. Ez nagyon természetes, mert hogy is szívelhette volna azt a magyar, hogy Széchenyi, ki legelső volt, ki megmutatta neki a nyilvánosság tükörében (és pedig meglehetős pongyolában) hibáit, végtére titkosan akar a nemzet sorsa fölött tanácskozni?... Azonban a mint a forradalom Széchenyi titkostanácsosságát a szegre akasztotta, eltűnt a varázs is, melly eddig fátyolt borított népszerűségére, s midőn az elnökminister által neve emlittetett, a legnagyobb lelkesüléssel fogadta az ország képviselő táblája s mind az, ki a teremben volt; s nem kétkedünk, hogy e lelkesedés az egész honban viszhangra talál__ Bátran állíthatjuk, hogy Széchenyi neve nélkül, nem lett volna e honban teljes bizodalma a ministeriumnak. — Hogy Széchenyi tökéletesen merf