Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-09-12 / 106. szám

elhatározza, s a pénzügyminiszert minden község költség­­vetéséről értesíti. E szerint a pénzügyminiszer él ott az országos házi és községi adó tudva lévén, elhatározza, minden forint országos adó után hány krajczár háziadó s hány községi adó fejé­ben fizetendő. Ezen arányban történik az egyéni kivetés is, és nincs szükség külön kivetésre, hanem minden adó egye­­síttetik. A rónoki kivetés után következik az egyéni kivetés, mellyet a községi jegyző hajt végre, ki megyei s kerületi tisztviselővé emeltetik. Ennek ellenére a törvényhatósági alszámvevő, ki az előforduló panaszokat megvizsgálja, a törvényhatóság elhatározza, a felebbvitel a pénzügyminiszerhez fenma­­rad. — Az egyéni kivetés lajstromba vétetik, az adószedő­nek kiadatik, de minden adózónak saját könyvecskéjébe is beiratik. Az egyéni behajtás községi adószedő által történik az adózók könyvecskéibe, azonkívül naplóba és külön adólaj­stromba is vezettetik. A községi adószedőnek ellenére az országos adótárnok, kinek nem szabad semmi kiadást tennie, hanem a hónap folytában beszedett adót a havonként egyszer megjelenő adótárnoknak adja. Az adótárnok combinálja az adószedő naplóját az adó­lajstrommal, ezt néhány adózó könyvecskéjével. Minden hiány azonnal orvosoltatik. Az adótárnok a községi és törvényhatósági illetősé­get kiadván, az ország illetményét a kijelölt kincstári pénz­tárba szolgáltatja. Minderről a pénzügyminiszer értesíttet­­vén, az egész ország adóállapotjáról minden hónapban tisz­tába jő. A községi adószedők számadásait a jegyző elővizsgálja, a megyei számvevő felülvizsgálja, a megyéjét a megyei számvevő elővizsgálja, a számvevőszék határoz, a belügyminiszer fe­lülvizsgálja, az adótárnokét a rónák elővizsgálja, a pénz­ügyminiszer felülvizsgálja. Minden év utoló havában a tartozások tisztába ho­zatnak, minden hivatalnok eljárása jutalommal, ha felelős­séggel is jár. Ez a pénzügyminiszer adórendszere, mellynek nyomán bemutatja. 1. Az adókulcsról a törvényjavaslatot: Törvényjavaslat az 1849-ki adókulcsról. A határőrvidékek adózási tekintetben ideiglenesen jelen álla­potukban hagyatván, az országnak minden egyéb részei­­— Erdélyt is ide értve — valamint a kapcsolt országok­ban is, a már törvény által elhatározott közös tehervise­lés alapján 1849-ik évben az országos közadó következő kulcs szerint fog kivettetni és beajtatni:­­. §. A nádori kapuszám szerinti (portalis) kivetés eltöröltetvén, az adófizetés minden honpolgárral közös kötelességének igazságosabb felosztása tekintetéből öt adónem állapittatik meg, úgymint: a) földadó, b) házadó, c) keresetadó, d) személyadó, e) távolléti adó. Első fej­e­zet: Földadó. 2. §. Földadó tekintetében a törvényhatóságok kilencz osztályba soroztatnak, melly osztályba a jelen törvényczikk­­h­ez és *//. alatt csatoltatik. 3. §. Ezen osztályzathoz alkalmazottan, szántóföldekre, szőlőkre és szilvásokra, "az első osztálybeli törvényhatóságok­ban, 1200 □ öles holdankint középszámvetéssel 15 kr; az utósó osztálybeliekben 6 kr; •— rétekre, belső telkek­re és kertekre az első osztályban 12 kr, az utolsóban 3 kr. fog országos évi adó gyanánt számi­tatni. 4. §. Megjegyeztetik, hogy semminemű marhától kü­lön adó nem fog fizettetni, annálfogva, valamint az erdő­től­­fizetendő adó, mindennemű haszonvételt u. m. faizást, makkoltatást, legelést, gubicsszedést, úgy a föld, rét­i le­­gelőadó már a marhaadót is magában foglalja. Az osztályzati középkulcs a jelen törvényhez •///. alatt csatoltatik. 5. §. Mindenik osztályzatú törvényhatóságban — a szántóföldekre, szőlőkre és szilvásokra öt alosztály, a belső telkekre, rétekre és kertekre három alosztály ,­­ az erdőkre , legelőkre és nádasokra szintúgy öt alosztály állapíttatik meg, olly módon, hogy a .///■ alatti lajstrom­ban osztályonként kitett közép adókulcs mindenütt a középső alosztály kulcsát taszi, s ehhez képest a többi alosztályok kulcsa egyegy krral ( réteknél, telkeknél s belső telkek­nél 2 krral) száll és emelkedik. Miszerint aztán az or­szág legelső osztálybeli törvényhatóságának legjobb szán­tóföldjére, szőlőjére és szilvájára holdankint 17 kr., a legutósó osztálybeli hatóság utósó alosztályában pedig 4 kr. — belső telekre, rétre és kertre 26 kr, s illetőleg 6 kr. — erdőre, legelőre, nádasra 14 kr. s illetőleg 1 kr. fog a községenkivüli adókivetésnél kulcsul szolgálni. Az alosztályok szerinti földadókulcs a jelen törvényhez 4.§­ alatt van csatolva. 6. § Ezen alosztályzat a megyékre, kerületekre és székekre értetik, a kir. Városok a .///■ alatti kulcs szerint fognak adóztatni. 7. §. Azt, hogy minden egyes község, az illető tör­vényhatóságnak mellyik alosztályi kulcsa szerint fogja együtt véve a földadót fizetni, az összeírás alkalmával az országos vónak határozandja meg, fennmaradván az.cz. sze­rint az illető törvényh­atós­ágnak észrevételi s minden egyes érdeklettnek panaszjoga, mellyre nézve a véghatározatot meghozni a pénzügyminiszer hatóságához tartozik. H. Az adófizetési kulcsnak külön kell a szántóföl­dekre, szőlőkre és szilvásokra, külön a belső telkekre,rég­e­tekre, kertekre s külön az erdőkre, legelőre és nádasokra kije­löltetni , de ámbár ezen három cathegoriának minden föld­nemeire egy osztálykulcs van a ,e­y alatt felvéve, az adó­kivetés alkalmával mindazáltal, minden egyes földnem, például szántóföld és szőlő, erdő és legelő a rónok ál­tal külön alosztályba soroztathatik. 9. §. Egy egy községnek minden egyes földneme, például szántóföld, szőlő, rét vagy legelő összesen s együtt véve csak egy osztályi kulcs szerint rovathatik meg a ró­nok által, de a községben az egyéni kivetés alkalmával egyes szántóföldek egymás között a t. ez. szerint különbö­­zőleg osztályoztathatnak. 10. §. Azonban egyegy adótárgy összes adó illeté­kéből más tárgyra semmit sem szabad áttenni, s a­mint a rónok által meghatároztatik, hogy egy bizonyos községnek összes szántófölde, a szőlőkkel együtt, vagy szántóföld és szőlő külön összesen mennyi adót viselene, úgy a szán­tóföldre vetett összes adónak csak a szántóföldek után, rétekre vetettnek csak a rétek után stb. szabad egyénen­­ként is kivettetni. 11. §. A földadót mindig a tulajdonos fizeti, akár nö­velje földjét házilag, akár adta legyen haszonbérbe, a tu­lajdonos és haszonbérlő közötti szerződési viszony kiegyen­lítése magán útra tartozván. A­hol mindazáltal a föld hasz­nálatában a volt úrbéri viszonyhoz hasonló szolgálat vagy magánadózás nem forog fen, például állandó földbér, ki­­lenczed , robot vagy hegyvám, ott a földadó a földtulaj­donos és földmivelő között a venni szokott haszon arányá­ban osztatik fel ollyformán, hogy a földmivelő által vala­­melly földnek használatáért fizetett vagy szolgált bér kö­zépértéke tiszta jövedelemnek vetetvén, annak 6 százlótját a földtulajdon , az ilető adó többi részét pedig a föld­művelő fizeti, és 12. §. Haszonbéreknél ellenben a földadót egészen a tulajdonos fizetvén, a haszonbérlő keresetadót fog az alább meghatározandó módon fizetni. Második fejezet. Házadó. 13. §. Minden ollyan ház, mellyben valaki lakik, le­gyen az maga a tulajdonos, vagy annak tisztje, szolgája avvagy bérlője, házadót fizet. Ezen adó szobaszám sze­rint határoztatik meg. A szobákkal egy tekintet alá jőnek minden más ollyan épületi helyiségek (localitások) mely­­lyek külön bérbe adhatók, miilyenek: boltok, istállók, tá­rak, kocsiszínek, külön pinczék. Mezei gazdasághoz köz­vetlen tartozó épületek, vagy épületrészek, mint magtárak, csűrök­, pajták, aktok stb. adó alá nem jőnek. 14. §. Házadó tekintetében az országban levő min­den városok, falvak, puszták és tanyák négy osztályba soroztatnak : 1- ső osztályba jő Pest városa. 2- ba mindazon királyi , más városok, mellyek na­gyobb népességüknél fogva külön országgyűlési követkü­­­dés jogával vannak felruházva. 3- ba mindazon városok, mellyek választó kerületi fő­helyül vannak törvény által kijelölve, vagy nem illyenek bár, de mellyekben a lakások bérbeadásának s vevésének alkalma, nem egyes kivételképen, hanem rendesen elő­fordul. 4- be minden más helyek. 15. §. Az első osztálynak házadóját a rónok 2 fijával a másodiknak 1 fi­ával, a harmadiknak 30 krjával, a 4-ik­nek 15 krjával számitandja. 16. §. A szobák s hasonló tekintetbe jövő helyiségek minden községekben egyenkint, számszerűit fognak a rónok által összeirattatni, az összeirottaknak száma az illető osztályzati kulcsosat sokszoroztatni s akkint az összeg meg­­állapittatni, mellyet azon község házadó fejében fizetend. 17. §. Azonban ugyanazon községben az egyéni ki­vetés alkalmával, a házakra nézve, különböző helyzet s jövedelmezőség szerint alosztályokat lehetene megállapítani mellyek szerint a községre átalában kivetett házadó fel­osztandó, de a­­lázadóból más adótárgyra semmi nem hám­­­tathat­ik. 18. §. Keresetadó alá tartozik a jövedelemnek és ke­resetnek minden neme, melly föld vagy házadó czim alatt nem jött adó alá. Tehát Harmadik fejezet. Keresetadó. a) Fekvő birtoknál a földmivelést, ahhoz számított marhatartást, és a házbért vagy lakást kivéve minden más javadalom, például korcsmállatás, sör- és pálinkafőzés, ma­lomjövedelem , bid- s révvám, vásárjog stb. b) Minden személyhez kötött jövedelem, minők, tiszt­viselői fizetés, szolgálati bér, nyugdíjak, évpénzek, s áta­­lában bárminemű szolgálathoz, munkához s alkalmazás­­hoz kötött s meghatározott díj, bér s javadalom. c) Kikölcsönzött tőkék kamatjai. d) Bárminemű haszonbérlet, a házadó alá esőt kivéve. e) I­gy az értelmi, mint kézim­unkálnak és keresetnek minden nemei, tehát tudományos szakgyakorlat, nevelés, irodalmi pálya, művészet, kereskedés műipar, szállítmá­nyozás, kézimunka. 19. §. A keresetadó alól kivételnek a fejedelem és nádor részére határozott országos díjak, az álladalomnak minden javai s javadalmai (mint mellyek természetüknél lógva semminemű adó alá nem jöhetnek), valamint szint­úgy a katonáknak fegyveres szolgálatért járó rendes fize­téseik. 20. §. A keresetadó kivetésének általános szabály­­kulcsa az­, hogy a tiszta jövedelemnek 6 prtje vétetik fel adó gyanánt, ennek meghatározásában azonban következő vezérelvek szolgálnak Szabályul. 21.­­$. A 18. §. a) pontja alá tartozó jövedelmek ta­­nuvallomás, oklevelek s egyéb­ bizonyitmányok nyomán ki­vi­lágosittatván, 6 prtjék adóul vételik fel. 22. §. Ugyanazon szakasz b) pontjára nézve határoz­tatik, hogy a kik meghatározott fizetéses bért húznak, minek a tisztviselők, szolgák , segédek , nyugdíjasok, évpénze­sek stb, kiknek e szerint jövedelmök egészen tudva van a kereseti adót következő arányban fizetendik : a) Kik pénzbeli fizetéseik mellett ingyen lakást és élel­­met, vagy élelmi járulékot is kapnak, egész pénzbeli jö­vedelmüknek 6­ártját adóul fizetendik. b) Kik fizetések, mellett csak egyikkel vagy másikkal t.i. élelemmel vagy lakással vannak ellátva, pénzbeli jö­vedelmüknek három negyyedrészétől fogják a 6 pl. adót fizetni­ F c) Kik fizetésök mellett sem egyikkel, sem másikkal nem bírnak, pénzbeli jövedelmüknek felétől fognak ha­sonló mértékben adózni. 8 23. §. A kikölcsönzött tőkék kamatjai következőleg a­­dóztatnak meg: senkinek adósságai nem kuttatnak, s a föld, ház, és keresetadónak kivetésénél az adósság tekintetbe nem vétetik, hanem az adós, ki a föld-, ház- és jöve­delmi adót megfizette, ezennel följogosittatik ezen adózó vagyonát terhelő adósságai kamatjának 6°/p-jét, mint álta­la hitelezője helye­t fizetett kereseti adót hitelezőjének ka­matfizetésnél, vagy tőkelerovásnál beszámítani. A váltóhite­lezések megadóztatásáról külön törvény intézkedik. 24. §. Haszonbérletekre nézve rendeltetik: a haszon­­bért szedő — a­mennyiben haszonbérbe adott vagyonától lösd, ház vagy keresetadót nem fizetett, annak mint tiszta jövedelemnek 6°/6-jével adózik; — a haszonbért adó pe­dig, a haszonbérül fizetni kellett összegnek felétől, mint tisz­ta jövedelemnek tekintettel 6°/0-tel adózik. 25. § Kereskedőknél, minden egyes kereskedőnek e­­gész évi eladási forgalma, t. i. mennyi értékű árut ad el egy éven át, köztudomásra alapított felbecslés által evaluáltatik , s ez tőkének tekintetvén, annak 6°l0-je tiszta jövedelemül vétetik , s ebből ismét 6°lo adóul számmita­­tik. Ha a forgalmi tőkeérték meghatározásában a kereske­dő magát terheltetve érezné, szabadságában áll igazságos evulatio végett könyveit előmutatni, de arra nem kény­­szeríttethetik. 26. §. A gyárosok kereseti adója a kereskedőkével hasonló módon vétetik fel, valamint szintúgy az ollyan orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek mérnökök, tanítók, nevelők, s illy intézetek vállalkozói, írók, művészek is, kik, vagy a mennyiben nem bizonyos meghatározott jöve­delmet hoznak, évi keresetüknek felbecslendő értékétől 6° 10-et adóznak. 27. §. Kézművesek lakásuk s mesterségük helye sze­rint osztályoztatnak, s e tekintetben szintazon négy osztály állapittatik meg, melly a házadóra nézve fentebb a 14 §-ban ki van jelölve. Melly osztályzat szerint: az 1-ső osztályban t. i. Pestre egyegy kézműves után, ki legény nélkül, de saját kezére, vagy magára a mesterre, ha legénnyel dolgozik átalában 8 írt. kereseti adó vettetik. a 2-ik osztályban 6 ft. a 3-ikban 4 ft. a 4-ikben 2 ft. Ezenkívül a legényekkel dolgozók minden egyes le­génytől felényire, vagyis az első osztályban 4, a má­sodikban 3, a harmadikban 2, a negyedikben egy fo­rint kereseti adóra taxáltatnak a rónák összeírása alkal­mával. 28. §. Munkások és napszámosok , kik állandóul al­kalmazva nincsenek, s bizonytalan keresetű napszámból élnek, évenkinti keresetadóul 1—3 napi munkabér ér­tékével rovatnak meg, hasonlóképen négy osztály és pedig az első osztályban 2 ft. a másodikban 1 „ a harmadikban — 30 kr. a negyedikben — 15 kr. számíttatván a ró­nák összeírásakor személyenkinti adókulcsul. A négy osztályzat szintazon módon különböztetik meg, mint ez a 14 ik szakaszban a házadóra, a 27-ikben pedig a kézművesekre nézve megállitatott. 29. §. A keresetnek minden egyéb módjai s nemei­ből élőknél, vagy ezekből is élőknél, minők, fuvarosok, hajósok, személy-és áruszállító társaságok, alkuszok, von­tatók, halászok stb. évi lehető tiszta jövedelmek értéke be­­csültetik meg, s ebből 6°10 adóba számittatik. 30. §. A kézművesek és legényeik, nem különben a munkások és napszámosok a rónoki összeírás alkalmával minden községben számszerűit öszehratván, s a kézműve­sek s legényeik kereseti adója az osztályzati kulcs szerint külön összegben; a munkásoké­s napszámosoké pedig szint­úgy külön összegben községenkint m­egállapíttatván, az egyénenkinti feloszlásnál alosztályzati különbségek létezhet­nek, de ezeknek adójuk más tárgyakra, s más személyek­re át nem vitethetik. 31. §. Ezeket kivéve, minden más keresetadó az egyé­ni kivetésnél is akként lesz kivetendő, miként azt a rónok szintúgy egyénenkint összeírta. 32. §. Mindenkinek személyéhez kötött keresetadója lakása helyén, vagy ha ez az országon kívül van, a birtok­­székhelyén h­alik össze; ha egy vagy más egyén mint or­szágos tisztviselő lakik kívül az országon,­ az i­lyennek fizetése utáni keresetadóját a pénzügyministerium fogja kivetni s behajtani. 416 Levél a Horn­á­n­o­k­h­o­z. Midőn reálok gondolok mindig egy fáj ézzel vonul át keblemen, tülembe egy bús dalotok zeng, melly szivemet annyit vérzetté, s melly­­ből tapasztaltam legelőbb, hogy az oláh nép szellemében gyönyörű költészet rejlik.

Next