Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-10-20 / 138. szám
tos által neveztetni, a kisebb helységek pedig egyesitendők. 13. Ezen biztosok és parancsnokok a népfelkelés rendezésében s vezérletében a fegyelemre szorosan figyelve , helységeikre nézve mindazon teljes hatósággal felruházandók, mellyel a teljhatalmú országos biztos felruházva van. Az önkénytesek és ujonczok kiállítása , amenynyiben már munkában van, a népfelkelés miatt nem késleltetendő, különben magában a népfelkelési seregben folytatandó és eszközlendő; minthogy hon fegyverfogható, nép nem marad. 15. Valamint a teljhatalmú orsz. biztos a reábizottakról a kormánynak felelős, úgy maga irányában mind a hadi, mind a polgári biztos a sikeres végrehajtásról személyesen felelősökké teendi. Eljárásánál további szabályozását az illető biztos a körülményekből a veszély nagyságából s azon hazafjai indulatából meritendi, mellytől várja a haza, hogy a hon megmentésének eszközlésére hivatása körében fáradhatlan buzgalommal közredolgozandik.—Pest, oct. 16-kán 1848. A honvédelmi bizottmány. Kossuth Lajos elnök. Bunyik József, ki magát az alkotmányos rend, csend és jó a fejedelem által szentesített törvények ellenére az országot rabló csoportjaival megtámadt Jelascsics pártos merényeinek alacson eszközéül adva, több bűnös tettein felül, folyó October hó 7-én és 8-án Eszék városában a törvényesen választott tanácsot eltörlötte, új tanácsot választott, azt az említett Jelacsics parancsai alá rendelte, s a postahivatalt is megtámadta és azoknak hivatalnokait letette, — ezennel törvényenkivüli honárulónak nyilvánitatik, s mindenki által szabadon elfogathatik, — sőt ennek , élve vagy halva teljesítésére , minden igaz hazafi, a legszigorúbb felelet terhe alatt köteleztetik. Pest, October hó 17-én, 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány. Kossuth Lajos elnök. A honvédelmi bizottmány részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Hodzsa hivatalától elmozdított verbicza- sz.-miklósi lelkész, mint bebizonyított bujtogató és néplázitó, czinkos társaival Sturral és Hurbánnal együtt mint honárulók, és a hazára, honpolgárokra, s közbátorságra nézve veszedelmes emberek, Magyarország polgárainak sorából ezennel kitöröltetnek, s egyiktől ötven pengő forintnyi dij mellett, minden hatóságoknak és egyes személynek is, ha magokat Magyarország határain belől mutatni merik, elfogatásuk, vagy akármi módoni kézrekeritésök szoros és polgári kötelességévé tétetik. Budapest, oct. 17-én 1848. Az országos honvédelmi bizottmány. Kossut Lajos elnök. Vukovits Sebő korán, biztos folyó helyként kelt hivatalos tudósitásával jelenti, hogy gróf Latour, volt osztrák hadügyministernek Temesmegyében fekvő birtokait elfoglaltatni rendelte. Pesten, October 18-kán 1848. Az országos honvédelmi bizottmány. Nyári Pál helyettes elnök. Rendelet. Az eddigi herczeg Voronyeczky nevét viselő vadászcsapat 38dik számú zászlóaljjá alakitatván , ezen rendelet vétele után tüstént Pestre vonulni siessen. Ezen zászlóaljhoz tiszteknek kineveztetnek, kapitányokul : Kölgen Ferencz, volt főhadnagy a nemzetőröknél. Aufenberg József, volt főhadnagy. Véber Erneszt, volt főhadnagy segédtiszt a nemzetőröknél. Orseczki Antal, Markovics Dénes volt csapatbeli kapitányok. Főhadnagyokul: Veseli Ede segédtiszt, Róth Márton, Forster Kálmán, Nagy Pál, Schluga Hugó, Böjtfalvi Ferencz, Petrovai Ákos. Alhadnagyokul: Meszterics Berta, Bögöri Pál, Tóth István, Kukányi Alajos, Borsó György, Nehéz Károly, Szacsvai Jenő, Varga János, Ferenczi János, Fitos Sándor, Reisz Atilla Bódog, Kornis Pál. Számadóliszt főhadnagyi ranggal: Kont József, eddig a 2 dik székely ezrednél. Főorvos: Kunevalder Zsigmond. Alorvosok: Sztasinovics Ignácz, Mészáros Ferencz. Mindezen kinevezések s előléptetések rang- s ilelményre nézve folyó octoberhu 1odik napjától számítandók. Pest, oct. 17. 1848. Mészáros Lázár, hadügyminnister. Kolosmegye gy. n. ő. őrnagy s parancsnokul: Berzenczei Antal volt főhanagy. Honvédségi őrnagyul: gr. Károlyi Ede n. ő. s. őrnagy dij nélkül. A szegedi n. ő. s. lovassághoz parancsnokul és őrnagyul: Herczeg Voronyeczki eddigi önkényes csapatbeli 548 vezér. A honvéd 38. zászlóaljhoz, melly Pesten alakuland valóságos parancsnokul s őrnagyul : Plitz János 9. honvéd zászl százados. A honvéd 38. zászlóaljához számfeletti őrnagyul : Russenberg Norbert eddigi Voronyeczki csapatbeli százados jelen alkalmazásában meghagyatván. Tolnamegyei n. ő. s. őrnagy s zászlóalji parancsnokul : Nedeczki Károly 4. hv. z.-alji szds. A honvéd tábori karhoz őrnagyul: Klapka György 6-ik számú zász. százados. Mindezen kinevezések s előléptetések, rangos illetményre nézve folyó évi October 16tól számítandók. Mészáros Lázár hadügyminiszer. K. Nemzetgyűlés. Ülés a képviselőházban October 14-én d. e. 1. órakor. (Vége.) Tisztelt főispán s komáromi biztos úr! Mind szóbeli értekezésünk, mind írásbeli parancsolata folytán jelentem, hogy én oct. 5-ént,000 emberrel Ozoráról Kálózd felé indultam az ellenséget felkeresni. —utközben mivel Roth generális irányáról bizonyosat nem tudtam, Perczel István csapatvezér urat 1500 emberrel Szilasra küldöttem, nehogy az ellenség ez után Simontornya felé törhessen , Szeniczei csapatvezért pedig sármelléki országúton 3000 emberrel Sz.Miklósról Keresztúrnak Fejérvár felé előrenyomulni rendeltem, ameddig az ellenséget nem találja. így biztos voltam, hogy az ellenség meg nem szökhetik, mert mind a három Fejérvárról megyénkbe vezető országutat elzártam, Simontornyán pedig ifjú Dóri Vincze csapatvezért hagytam 3000 emberrel, Perczel Gyula főbíró urat pedig Ozorán szinte 3000 emberrel, azon okból, ha netalán az ellenség még valahol keresztül törne, ők a Sión való átütkelést, mellynek hidait egészen felszedettem, az ellenségnek semmi áron ne engedjék. October 5-én Dégre érkeztem, és a falun kívül tábort ütöttem, kiküldött kémeim által már itt mindjárt megtudtam, hogy az ellenség e nap Táczon és Soponyán táboroz, és Perczel Móricz ezredes ur által megtámadtatott. — Azért Perczel István urat seregével Szilasról azonnal magamhoz Dégre rendeltem, hogy erősebb leven, másnap Kálózd felé előrenyomulva az ellenséget megtámadhassam. Szeniczei csapatvezérnek meghagytam , hogy szinte Kálózd felé nyomuljon és egyesüljön. October 6-án reggel Kálozdra indultam, de alig haladtam, már azon jelentést kaptam, hogy az ellenség Soponyáról visszavonul és már Kalozdon is volna, ezen jelentésre azonnal Ozorára visszavonultam, ott a kedvező erős helyemet elfoglalva, az ellenségnek Ozorán a Sión való átszökést semmi áron nem engedni. Délután 1 órakor Ozorára visszaérkeztem , a hidakat már lerombolva találtam, és magam a csapat előőreivel és egy osztállyal a Sión innen igen kedvező állást foglaltam. Délután 3 órakor az ellenség is mutatkozott, és a Dégről Ozorára vezető országúton a tóti erdőből kinyomulva a síkon magát csatarendbe helyeztette. Nyugodtan vártam közeledését, és mihelyt előrevonult, előcsapataim által puskalövéssel fogadtatott. Észrevettem azonnal, hogy az ellenség ezen megtámadás által magát illetődve látta, hogy Ozorán már keresztül nem mehet és véres harcz lesz , — ekkor egy tisztet küldött és velem alkudozni kívánt. Én magam mentem és mind a két vezérrel Roth és Filippovics generálisokkal értekezvén , ők szabad átmeneteit kértek, mit kereken megtagadtam és Roth generális azon fenyegetésére, hogy Ozorát ágyaztatja, és magának erővel utat tör, azt válaszoltam , hogy ezen esetben egész seregét lekonczoltatom. Erre magának egy kis időt kívánt tisztjeivel tanácskozni. Később ismét alkudozni kívánt, és én akkor Perczel István csapatvezér, küldöttem olly meghagyással , hogy Roth generálismagát megadja és fegyvereit lerakja, 12 ágyúit átadja, éles embereim általa Dráváig hazakisértetem. Ezen feltételeimet az ellenség nem akarta, és igy az éj bekövetkezvén, Roth generálisnak meghagytam, hogy azon seregével egész a tóti erdőszélig visszavonuljon, nehogy engem az éjjel megtámadhasson. Roth generális azt meg is lelte, és az éjszaka egy puskalövés nélkül folyt le.. Éjfélkor Görgei Arthur őrnagytól, ki october 5-kén Szilasra érkezett, kaptam azon örvendetes tudósítást, hogy ő segítségemre jön, és hogy az ellenségnek az átkelést Ozorán semmi áron ne engedjem. A rendes katonaság megérkezése bátorította népünket, és még azon éjjel egész seregemet Ozoráról kiparancsolva, azt csatarendben állítottam, úgy hogy reggelre az ellenség látta minő tekintélyes erővel rendelkezhetem. Újra alkudozni kívánt, és én magam mentem az értekezésre. Roth generális átlátván állását, hogy körülvéve menekvése többé nincs, magát nekem feltétlenül megadta, és épen vele indulni akarok táborába, midőn Kökényesi őrnagy mint Perczel Mór ezredes urnak küldötte megjelent Roth generalist szinte megadásra felszólítani. A megadás már megtörténvén, a többi feltételeket Perczel Mór ezredes úr kötötte meg. Ez az egyszerű elősorolása az eseménynek , — a nagybecsű zsákmányon kívül, melly 12 jól felszerelt és előfogatokkal ellátott ágyúból, számos társzekerekből, sok töltényekből, és nagy mennyiségű fegyverekből áll, és a mellyeket Perczel Mór ezredes úr az álladómnak áltadand ; főtekintetnek tartom azon morális eredményt, mellyet az által édes hazánk nyer , mert az erőszakkal kényszerűen horvátok szabadon bocsátása, minekutána fegyvereiket lerakták, igen jó hatást szült. Megesküdtek soha Magyarország ellen nem szolgálni. Kötelességemnek tartom tisztelt főispán úrnak jelenteni, hogy minden vezérletem alatt levő tisztek hazanyi buzgósággal parancsolataimnak engedelmeskedtek és igy a szerencsés kimenetelhez segítettek, de különösen megemlítem Perczel István csapatvezér urnak erélyes magaviseletét, és Orfi és Heribán uraknak fáradhatlan és bátor működéseiket. Nem különben Csákány nyugalmazott kapitánynak bátorságát. Ozorai táborból October 10-kén 1848. Csapó Vilmos m. k. őrnagy. Elnök. Az itt megnevezett egyének u. m. Csapó, Perczel, Helibán, Orffi, Csákány sat. derék bátor eljárásukért a ház méltánylatát nyilvánítja. (Görgeit nem lehet kihagyni.) Kosuth Lajos: Gondolom a képviselők annál nagyobb méltányoltal és hálás köszönettel fogadják ezen értesítést, minthogy ennek nyomán kétségtelenné válik, hogy ritka, a hadi történetekben is ritka esemény az, miszerint tízezer főből álló hadsereg elfogatott. Ezt legnagyobb részben a tolnai nemzeti őrségnek és a népfelkelésnek köszönhetni, miből az látszik, hogy egy rendezetlen seregnek, kellőleg lelkesítve, jól vezetve, milly hasznát lehet venni, és mennyi erőt lehet kifejteni a népfelkelés és nemzeti őrség által. Gondolom, hogy ennek közhírrététele kétségtelenül az egész országbeli nemzeti őrségnek igen buzdító például fog szolgálni arra, hogy hivatását felfogva, egyszersmind saját haszonvehetősége és ereje iránt is önmaga irányában bizodalmat tápláljon. Nekem átalában a nemzeti őrségről azon véleményem van, — mondottam is valahol egy kissé triviális hasonlatossággal— miszerint én egy nemzetet, mellynek jól rendezet nemzetőrsége van, olly állapotban vélek lenni, mint a minőbe tette a természet a tövises disznót; ez megkeresi a maga élelmét békén és nyugalmasan, de ha valahonnan megtámadtatik, öszszehozza magát s nem árthat neki semmi. Ilyen egy nemzet nemzetőrségi institutióival, és nincs erő a világon , melly az illyen saját erejét magában érző nemzetet megsemmisíthetné ; háborút lehet ugyan ellene viselni, de ha megtámadtatik, hozzáférni semmi oldalról sem lehet. A honvédelmi bizottmány nevében azt gondolom a képviselőház akaratát fejezem ki, s reményiem megegyezésére számolhatok, midőn jelentem, hogy a bizottmány némelly hála- és köszönetkifejezési intézkedéseket tett, némellyeket pedig tenni fog, meg lévén arról győződve, miszerint az érdemeik által kitűnt derék hazafiaknak semmi sem lehet becsesebb , mintha érdemeik köztudomásra juttatnak, ehhez csatoltatván természetesen a képviselőháznak köszönete; úgy hiszem a ház ezt helyeselni fogja. (Helyeslés.) Más részről, minthogy azon vidék azok közé tartozik , mellyel részint mind a Duna környékének őrét kell tekinteni, részint közel fekszik egy nem igen barátságos szellemű tartományhoz, igégyelheti tehát azt, hogy egy pár ágyúval elhitessék; s miután a tapasztalásból megtetszik, hogy ha azon ágyuk a tolnai nemzetőrségnek kezébe fognak adatni, jó közben lesznek, elhatározta a honvédelmi bizottmány, hogy oda 3 ágyú adassék, mellyre rá lesz irva: az ozorai győzelem emlékére ; valamint megengedtetett a rolna nemzeti őrség-