Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-10-22 / 140. szám

lozsmegyei n. ő. . őrnagy Berzenczei Antal mellé se­­gédlisztül mint hadnagy, Gyarmathi Sándor szolgabiró­t neveztettek ki. Mindezen kinevezések és előléptetések­­ rango­s illetményre nézve folyó évi October hó 16tól­­ számítandók. Mészáros Lázár m. k. hadügyminiszer. A k­o­­­o­z­s megyei rögtöntörvényszék által 1848—ik évi oct. 13-án Kolozsvártt Baternai vagyis Betreneanu, máskép Tyivorán Sándor, Simonis László és Türk Ambrus ellen kimondott és végre is hajtott ítélet. — A jegyzőkönyvben foglalt sze­líd kikérdezéseknek , tanuvallatásoknak , szembesítések­nek és okiratoknak folytán e rögtönitélőbíróság a be­­vádlottak felett ítéletet hozandó, az ügy és adatok ko­moly és lelkismeretes megfontolása után úgy találta, miképen a bűnvád alá fogottak közöl : Baternai, vagyis Betreneanu, máskép Tyivorán Sán­dor , ki előbb is lázasztásai miatt, saját elismerése sze­rint, is elfogatása tekintetéből üldözőbe vétetett, s e mi­att Szebenben lappangott, nemcsak hogy illyetén ve­szélyes szándékával fel nem hagyott , sőt a közelebbről Balázsfalván saját vallomása szerint is a komány enge­­delme nélkül, sőt tilalma ellenére tartott törvénytelen román gyülekezetben részt vevén, s ottan az Erdély­ben minden törvényes és alkotmányos rendnek, s fel­­sőbbségtőli köteles függésnek felforgatásával , a ro­mán nép fellázasztására, s a fegyverfoghalás minden törvényes garantiái lábbal tapadásával önkényes fe­l— fegyverkeztetésére felállított öt praefe­­cturák közöl,­­—mint őmondja ■— egyiknek, t.i. a me­­zőséginek, s mintegy száznál több faluból állónak prä­­fectusává tétetvén, ezen törvény és alkotmányellenes minőségében nemcsak hogy fellépett, sőt magához pél­dátlan, és a törvényes renddel, s a törvényesen con­­stituált hatóságokkal szemben sehogy is meg nem sér­hető hatalmat ragadva, úgynevezett profecturáját tri­­bunusokra osztotta, azoknak legnagyobb részében a tőle köteles függéssel néptribunusokat nevezett, ezek ál­tal helységenként kapitányokat, alkapitányokat, káplá­rokat vagy decuriokat neveztetett, a nép között tör­vénybe ütköző és lázasztó proclamatiókat, a tribunu­­soknak pedig törvénytelen és soha semmi törvényes hatóság és felsőbbség által helyben nem hagyott, meg nem erősített utasításokat osztott ki,­­ valamint fel­szólításokat adott ki, mellyekben a különben jámbor és békés jellemű román népet biztatta, ingerelte a köze­lebbi törvényhozás által adott anyagi javak és alkotmá­nyos jogok melletti ellenséges indulatra, és nemzeti­ség tekintetébőli gyűlölködésre gerjesztette, a román határőrök és több ezrekből álló fegyveres tömeg se­gítségével ámította, izgatta; továbbá magán viszo­nyok felett, a törvényes tisztek jogkörébe vakmerően belevágva, rendelkezett; Erdélynek Magyarhonnal, ő felsége királyunk szentesítése hozzájárultával törvényho­zás útján meghatározott és véghezvitt eggyé alakulása uniója, valamint hasonlóan a magyar ministériumnak törvény által Erdélyre is kiterjesztett hatósága, törvé­nyes felsőbbsége ellen az értetlen néptömeget lázasz­­totta, engedetlenségre felhívta , a román nép alkot­mányellenes és a törvényes hatóságok mellőztével kü­­lönvalósagos felfegyverkeztetésében minden után mó­don működött, magát a lázasztásaiért kormányilag be­tiltott szebeni oláh állandó comité-nak jelenleg is foly­­vászt tagjául nemcsak hogy bevallotta, de illyetén mi­nőségében az okiratok tanúsítása szerint legközeleb­­ről is működött, múlt hétfőre tizenegy helységből a népet ezen megye alsó kerületében elő katona helysé­gébe semminemű törvényes elöljáróságtól meg nem engedett gyűlésre összehívta , és azon gyűlésben a tör­vényes rend felforgatásával törvény- és alkotmányel­lenes tettekre ösztönözte , sőt az elámított és gyalázato­san megcsalt néptől törvénytelen esküforma mellett esküt is vett be, lázasztó társaival magának jogtalanul igé­nyelt hatóságánál fogva a közbátorság­­elforgatására hivatalos értekezéseket folytatott, és így mindent megtett arra, hogy ezen megye alsó kerülete, s jelesen a mezőség azon szomorú sorsra jusson, miszerint ottan az 1—so, II—dik és III-dik tan­un­a­k vallomása szerint is jelenleg minden törvényes rend és függés, a törvényes hatóságoknak és tiszteknek minden hatal­mú befolyása megszűnt, az engedetlenség főkép a román nép közt a legmagasabb és már gyászos lázadásig vitt fokra hágott, a személy- és vagyonbátorság nyilt ve­szélybe vonatott. Illy veszélyes működései közben végre most a legközelebbi kedden a nevezett vádlott ugyanezen me­gyében kebelezett Báré helységébe szállván, hogy ot­tan más­nap, azaz szerdán czinkos társa és hasonlóan vád alá fogott Simonis László összegyűjtött több hely­ségek népe közt a katonaihoz hasonló lázasztó gyűlést tartson, és a néptől hasonlóan esküt vegyen be, miu­tán a felsőbbség által kiküldött fegyveres erő szerdán reg­gel Báréban megjelent, a lázasztási merényen már tet­ten érezvén, nem hogy magába szállott volna, sőt a népet lázadó ellenállásra ösztönözve bűnösen oka jön, miszerint a fegyveresen feltámadó nép közöl csak is többek élete áldozatul esésével fogathatott el.­­ Mellyek a vádlottal saját vallomásai, a nála talált okiratok , és az ellene bevallott tanúsítások szerint mint az ország törvényes közállománya , törvényei, törvénye­sen constituált hatóságai ellen a legnyíltabb eluralkodott­­sággal fellázadót, veszélyes lázasztót és bujtogatót, a közcsendnek békének , és személy- és vagyonbátorság­­nak gonosz indulatu szándékos felzavaróját úgy bélye­gezvén, ezennel ezen rögtönbirósági törvényszék az ennyi bűnnel terhelt és tetten ért említett vádlottat Ba­te­r­n­a­­ vagyis Betreneanu, máskép Tyivorán Sán­dort akasztófán szenvedendő halálra ítéli, és minden lehető menedékek fellebbezés vagy folyamodás teljes kirekesztésével meghatározza és rendeli, hogy ezen ha­lálos büntetés rajta a rögtön törvényt szabályozó ren­delet szerint kiszabott idő alatt úgy hajtassák végre , miszerint nyakánál fogva kötéllel felköttetvén, meghaljon. Mi vádlott Simonis Lászlót illeti, miután ez is néptribunusi törvénytelen minőségben saját vallomása szerint és a lázadási és lázasztási, s közcsend és bá­­torlét felzavarási bűntényeken hasonlóan minden igye­kezettel tevékeny részt vett, az úgy nevezett tribunusa alatti helységeket lázasztólag felfegyverkeztetni egész eréllyel törekedett , sőt azon esetre , ha Vajda-kama­ráson az id. gr. Bethlen János számtartója a helybeli kovácsot a fegyverek készítésében megakadályozná, vallomása rendén beiktatott, és általa elismert tulaj­don levele szerint is Isten és ember törvényei ellenére vérlázasztólag a legszorosabban meg is paran­csolta, mint 10 falu néptribunusa, hogy a falusiak a számtartót vagdalják össze és rakják lakásba, h­ogy Palatkán a szembesítés első pontjában foglalt saját el­ismerése szerint megrendelte , hogy ezen helységbeliek az ottani falusi kovácsokat szorítsák reá , hogy bizo­nyos kiszakasztott fizetésért csináljanak lándzsát, s ha nem akarnának, ültessék a kohóra, s két oláh fújja a fúvót. Végre a tribunusága alatti helységeket lázasztó törvénytelen gyűlésre Báréba gyüjtvén, midőn ottan Baternaival legközelebb múlt szerdán ezen gyűlés meg­tartandó vala, említett bűntársával együtt egy időben s ugyanazon gyászos körülmények közbenjöttével, mely­­lyeknek bűnös előidézésére ő is befolyt, hasonlóan e­­zen említett merényen érezve megfogatolt. Mellyek ezen vádlottnak is a közállomány, törvé­nyek és törvényes rend, a közcsend és béke, s a személy és vagyonbátorság felforgatására tett tettleges feltámadását, bujtogatását, lázasztását, kétségbevon­­hatlanul bizonyossá és nyilvánossá te­vén , ezen vádlottat is ezen rögtönbíróság kötél által akasztófán szenvedendő halálra olly módon ítéli, a mint fentebb bűntársára Baternai Sándorra nézve már meg­határozva, rendelve és kimondva van. Végre a harmadik vádlott Türk Ambrusra nézve az, miszerint a fenebbi lázadási és lázasztási s közrendzavarási merényeknek tettleges részese lett vol­na, bebizonyítva nem lévén, sőt karéban, mind az em­lített két előbbi vádlott vallomása, mind pedig a IVik, V-ik, Vl-ik és Vlí-ik tanuk bizonyítása szerint csak is úgy jelenvén meg, mint Baternai Sándort Katonából Báréba vivő szekeres, ez okból próbahiánya tekinteté­ből a rögtönbiróság alól felmentetvén, ügye bővebb bírói eljárás végett a rendes törvény útjára áttétetik. És hogy ezen ítélet mindenekben a fentebb írtak szerint teljes elégtételbe vétessék , újabban is m­egh­a­­tározták­k, és annak szabályszerű végrehajtása alsó ke­rületi alispán urnak kötelességévé tétetik. Jen fiam, mert a másik nyomorék, örömmel ajánlom őt fel a hazának s ő maga is örömmel megy.) A be­állítottak száma már az ezeret haladja. Mintegy ötszázan itt gyakoroltatnak, az ezen számon felül levők szükség idejéig haza bocsátatnak, előbb azonban a zászló alá feleske­dtetnek. Azon hir terjedt el a közelebbi időkben a vidéken, hogy a munkácsi várba titkon legénység, fegyverzet s élelem szállittalik. E hir alaptalanságáról a felnzott kormánybiztossal együtt a helyszínen győződtünk meg. Azonban a hir folyvást nagyított alakban terjengett.­­ Ezelőtt harmadnappal a Hartman-gyalog­ezrednek eddig Ungváron szállásolt százada véletlenül Munkácsra érke­zett , a­nélkül, hogy ezen átköltözésről a hatóság előre értesíttetett volna, miért is tőle az elszállásolás és élel­mezés a kormánybiztos rendeléséből a város által meg­­tagadtatott, így hát kénytelen volt a compánia egy tör­ténetesen lakó nélkül levő házban s udvarán magát meg­húzni. E századot vezérlő főhadnagy *) a kormánybiz­tos által felszólittatván az idejövetel oka felől, azt felel­te, hogy ő a munkácsi kapitány, alkalmasint a Szige­ten állomásozó Kartman-ezredi zászlóalj parancsnoksága rendeletéből parancsolta ide s igére, hogy azon parancs­nokságtól egy pár nap múlva felvilágosítást fog a dolog iránt előmutatni. Ezen körülmény által a munkácsi vár iránti felebbi gyanú a közönségben még inkább táplál­­tatván : felkérő a kormánybiztos a várparancsnokát Lau­be őrnagyot, hogy e gyanú eloszlatása és a katona­ság s polgárság között kiülhető súrlódás elenyésztése czéljából 12 — 24 városi nemzetőrt a várba saját pa­rancsai alá fogadjon el, kik aztán a várbeli őrállási­­ pontokat a rendes katonasággal közösen s felváltva­­ töltsék be. Az őrnagy e tárgyat a tisztikarral közölni s a választ megküldeni ígérte, maga részéről előre is biz­tosítván a kormánybiztost, hogy ez intézkedésbe, czél­­szerűségéről s a kormánybiztos őszinte becsületes szán­dékáról meggyőződvén, bele­egyez. így álltak a dolgok tegnap , midőn késő este megkaptuk azon röplapot, mellyben Pázmándi elnök a bécsi forradalmat, Latour felakasztását, Roth tábornok elfogatását tudatja. Ma reggel 4 órakor futár hozá a várparancsnok­sághoz azon hirt a budai hadikormánytól, hogy Roth 16ezer emberével s hadiszereivel együtt elfogatott 8 óra tájban egy közkatona levelet hozott Kno­­rek főhadnagytól, **) melly mellett ő felsége által a­­láirt s oct. 3-ról kelt manifestumnak egy nyomtatott magyar példányát megküldvén, egyszersmind jelenti, hogy ő ma reggel a vár alá (Vár-palánkára) száza­dával kiment s hogy e szerint a vár már őrizet alá vétetvén , a nemzetőrök általi Quasi-Bewachungra szük­ség nincs, annyival inkább, mert — úgymond — e pillanatban a gallicziai seregek az ország határát át­ lépték, s a szigeti zászlóalj is 3—4 nap alatt ide fog érkezni. Egyszersmind a katona, szóval felszob­ta a kormánybiztost, hogy e levélre rögtön feleljen. Ez is­mételt durva felhívásra is hidegen s nyugodtan azt vá­­laszolá , hogy ezen dolog az alispán s megyebizottmány körébe tartozik. A­­katona eltávozta után egy pár per­­czel, (Nagy de Felső-Szopori) főhadnagy, mintegy 16 fegyveres katona kíséretében jött a kormány­biz­toshoz és a boszútól lihegve kérdé a kormánybiztost, „akarja-e a közleti manifestumot a városban rögtön kihirdettetni, vagy nem ?” Erre a kormánybiztos fe­lelni akarván. Nagy beszédbe vágott s kívánta, hogy neki feleljen , fogja-e kihirdettetni a manifestumot vagy sem ? — •— Erre többen, kik a szobában voltunk , tudtára adtuk Nagynak, hogy lassabban legyen, mert a do­lognak nem ez a rende; mi semmit nem tehetünk olly irománnyal, melly hozzánk néma megye utján, saját törvényes felsőségünktől jő stb. — E közben belépett várparancsnok Laube őr­nagy s a kormánybiztost emberséggel üdvözölvén, je­lenté neki, hogy a nemzetőrségi őrizetet a várba elfo­gadja. — A város bírája is ekkor jelenti, hogy neki is megküldte Knorek főhadnagy a manifestumot egy an­nak hátára irt német paranccsal.— Az őrnagy illy ba­rátságos nyilatkozata s azon kijelentése , hogy ő sem­ V­idéki mozgalmak. Be­regből. Munkács, oct. 13. Szintai kép­viselőnk és jelenleg kormánybiztosunk pár hét óta itt az ujonczállitással foglalkozik. A helységek ellentállás nélkül hordják a betoborzott ujonczokat; a magyar helységek lelkesedéssel viszik a toborzást. (Somi lakos Balog Mihály maga hozá egy derék legény h­ál a kor­mánybiztoshoz,: ime , uram, mondd, itt van egyet­ *) Knorek, pesti­ek. **) E nyíreden durva papírra írott s szemtelen imperti­­nentiát lehelő levelét Knorek főhadnagynak, gon­dolom in natura felmutatandja a kormánybiztos ott, a hol kell­ — Ezen nyomorult ember, ki már több hónap óta részesül itt a magyar vendégszeretet­­ben, most hálából már teljesedésbe venni akaró, mint commendáns, az oct. 3-ki m­anifestimiot.

Next