Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-08-04 / 73. szám

Péntek ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. 73. szám. VPMTVVV JM Jblmh­ím 11. POLITIKAI HÍRLAP. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz, egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik-Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt ; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. . . Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesz­tőségnél Z­ö­l­d­k­e­r­t utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. Augustus 4-én 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Pest, augustus 3-kán. Három rövid nap még, s a koczka el lesz vetve, az osztrák császár-ág és a dynastia sorsa felett. Augustus oka meg fogja mutatni, váljon a nagy né­met nemzet cs­ládtagja és szab­d akar e lenni Ausztria; vagy pedig egy jelentőségnélküli patrimonium a szolgaság bilincseiben ? Augustus oka meg fogja mutatni, ha váljon a dynas­­tii, népeinek hűséges szeretetében akarja e megörökíteni trónj­t a szabads­ág és civilisatio meginga­thatlan alapján; vagy pedig a readt­o szolgalánczának, emberi jogokat és civilisatiot bilincselő törékeny le­gfelsőbb parázsszemét ké­pezni? . . . Tudva van, miszerint a frankfurti szövetséges német birodalmi kormány hadügyministeri rendeletet bocsátott ki a német szövetség minden álladalmaihoz, hogy a német katonaság a Reichsverwesernek hódoljon, s a német há­rom szmú zászlót és kokárdát feltűzve, esküdjön hűséget a líérai­­ szövetségnek. E rendeletnek Bécsben augustus 6-án kell teljesedésbe menni. . . . Meg fog e­­z azonban történni ? még kérdés. . . Kérdés pedig annál inkább , mert míg egy részről a reac­io mindent elkövet, hogy ezen az osztrák szabadsá­got a ném­­ egységben örökre biztos jó lépést , a szol­­gaság ér­ekében meggátolja, addig az osztrák ministérium, meglehet öntudatlanul, a magyar had és pénzügyi társ­teáknak saját kezérel megszerezhetése bárgyú reményében, a reactio kezére játszik, a tévútra vezérlett szlávok pár­tol­sára támaszkodván. A szabadság és civilisatio azon cserkoszorus polgárai­nak tehát, hg a martiusi és májusi napokban olly­eréhes elszántsággal küzdöttek Bécs falai közt az összes emberiség érdekében, e hatalmas ellenekkel kell újra megküzdeniük, h­gy győzelmük által, hősies elszántsággal bevégezzék népszabadító nagy munkájukat, s biztos tékát vívják ki még eddig mindig ingadozó szabadságuknak! Hinni szeretjük, hogy e derék polgárai az osztrák tarto­mánynak , kikre büszke lehet a nagy német család, nem fognak gyáván visszatántorodni polgári kötelességük szent pályájáról, s a népszabadság istene, aczél­ keménnyé fogja edzeni küzdő karukat, hogy örökre megcsorbuljon rajtok a radio és szükk­ely oktalanig pimasz fegyvere!... A r­ad­iohoz nem szólunk semmit, mert hiszen nincs olly hatalma e világnak, melly annak jövendőt biztositson a szabadságot megizlelt n­épek érdekei felett A szláv törekvésekre nézve, még ez évi april­ióban kimondottuk véleményünket; megunhattuk nektek , misze­rint önerejükből, a magyar, német és román nemzetek ellenében,­­ hetetlen bár­milly harczból is győzelmesen ki­lépniük, ha csak az orosz karjaiba nem veik maguk­; és f. harcz akkor többé nem a mienk, hanem az emberiség, az európai civilisato harcza leend, melly ellen győz­ni többé nem lehet, és ha lehetne bár, e győzelem bére más nem lenne, m­int a különböző szláv fajok enyészete, szabadságuknak romja, vallásuknak elnyomása, egy szóval sírja mindennek, mi csak emberileg kedves, magasztos és szent!... Hagyjuk tehát most abba a szlávokat, és lássuk, mi czért akar az osztrák kormány? A magyar had és pénzügyi tárczáknak saját kezeibeni öszpontosítását. Megváltjuk, megundorodunk azon vakmerőségen, tn­den egy alkotmányos nemzet kormánya, miilyennek az osztrák kormánynak lennie kellene, illy nyíltan maga lép a reac­tio é­lre! Hiszen lehet e nagyobb reactio, mintha a magyar had és pénzügyi tárcza az osztrák kormány kezében len­ne letéve? .. . avagy nem természetszükségű következ­ménye lenne e­­z öszpontosításnak a nem­ fel­­ősség ?. . nem felelősség épen arról, mi al­apját képezi minden fele­lősségnek, s e felelősség által garantiáját nyújtja a nem­­zetek alkotmányos szabadságának? Mert hiszen igen egyszerű, hogy a­hol a pénz és had­ügyi tárcza, nem felelős kezekben van, ott a nemzet­­ al­kotmánya, nyomorúságos legyalázó gúny!... Ám elemezzük kissé a dolgot. Ha az osztrák ministérium kezében lenne az eddig úgy­nevezett egész osz­rák birodalom had és pénzügyi tárczá­­ja, váljon kinek és hol felelhetne az ezt kezelő ministérium? Talán az osztrák országgyűlésen ?... Ezen p­aerogativáját az osztrákoknak ugyancsak szé­pen megköszönné Magyarország, hogy saját erszényéről és véréről idegenek rendelkezzenek!.... Ez hasonló volna azon állapothoz, mellyben hajdan Éjszakamerika állott An­gliához. Vagy talán a magyar országgyűlésen? Ezt megfordítva ismét szépen megköszönnék az osztrákok és a többiek, épen úgy, mint a magyarok a fentebb emlí­tett állapotot." Vagy hát mind a bécsi, mind a pesti országgyű­lésnek ?... Ebből lenne még csak a sz­'p comoedia! Szinte ki­váncsi­k vagyunk reá, mint kapna hajba a két országgyűlés, midőn azon pillanatban, midőn az e­gyik bizalmat szavaz, a másik a bizodalmatanságtól tombolna!... Vagy talán végül Schw­irczer uramnak azon dicső­séges fekete-sárga eszmére valósitatnék, minélfogva Ma­gyarország megszűnnék len­n Magyarország, s nem lenne más, csak puszta osztrák birodalom, mellynek s­ékhelye Bécs, egy országgyűléssel, hova azután követeket a ma­gyarok is küldhetnének, tótul beszélhetnének, és németül tolmácsolhatn­ának?... Ez lenne még csak a gyönyörű aquisitio... de ha azt akarjátok, irthatok ki előbb minden m­agyart, ám tessék megpróbálni! Ebben azonban az Oesterreichische Zetung is szív s­zétesed­­. — Világos tehát ezekből, hogy midőn az osztrák min­s­­térium, a magyar had és pénzügyi tárczákat, saját ke­zeiben akarja öszpontosítani, nem akar semmi mást, mint ezen kecsegtető szín alatt, a felelősséget kijátszani, a szabadságot elnyom­i, az alkotmányosságot elárulni; egy szóval a re­ctiót a szó legszorosabb és le­veszedelm­e­sebb é­telmében újra trónra ültetni s az emberiség leg­szentebb érdekeit , s a nemzetek legmagasztosabb jogait lábbal kipadni Milly szépen lehe­tne azután igy a magyar pénzzel és katonával a tótot, a tóttal a németet, s a né­mettel a magyart elnyo­­­ni !... Ez édes méreg, e keserű méz, azon csalétek, melly­­ a reactio, az ifjú szabadságot lekenyerezhetni s megcsal­hatni gondolja. És akadnak sok jóhiszemű bárgyak, kk elengedik magukat ált­ra csábittatni. E veszedelmes csábítá­soknak csak az vethet véget, ha az örökös tartományok, a sza­badság és civilisatio érdekében, saját érdekeiket felr­óva, a né­met szövetség mind kettői b­ztos jó német nagy hata­l­mi kiegé­szítő részeivé vál­ódnak, s ezzel utósó fejét is levágják azon hétfejű­ sárkánynak, melly a hovi ha csak ker­ejét is be­dughatta, azonnal fölemésztett mndent, nn csak emberré, polgári polgárrá, s nemzetet nemzeté tehet Isten és vi­lág előtt. E­dve várjuk tehát, hogy örömteljes kebellel kiálthas­­­suk osztrák szomszédunknak: éljenek az augustus hatodiki derék németek! . . . . Hivatalos rovat. Kiss Ernő ezredes a bánságimozgó-dandár p­ar­a­n­c­snok­án­ak j u­­. 28-ról 209. sz. alatt kelt jelentéséből. Dicsérettel kell a békési önkéntes lovas­ságot megemli­tnem, a melly magát valób­a igen jól hasz­náltatja. Tegnap zsigmondfalvai előőreimtől azon hit által, hogy az ellenség előnyomul, fölriasztattam: ezen esemény­nél a békési lovasság azonnal csatarendre állott, és kitű­zött helyére sietett, az ellenséggel szembeszállandó; az említett hit azonban nem valósult. Rendeletek­ I. A ministerelnök előterjesztésére az 1848: XXII. t. ez. 9-ik S-a értelmében a következő egyéneket: I. nem­zetőrségi őrnagyul s zászlóaljparancsnokul: Csongrádmegyé­­ben leköszönti Kun Bálint helyett Menyhárt Antal l*-ik számú huszár ezredi századost 11. nemzetőrségi parancsno­ki segédekül: Csanádmegyében őrnagy Szorad János mel­lé: Farkas Ferencz, Somlyói sóhivatali gyakornokot had­nagyi ranggal. Eperjesen s környékén őrnagy Zabojszky János melé: Szontagh Sámuel eperjesi polgárt had-­­­nagyi ranggal. Esztergomban őrnagy Maurovich Kár­oly mellé: Baross Pál megyei aljegyzőt hadnagyi ranggal. Fejérmegyében őrnagy Ferdinand mellé : Kovács E. volt őrmestert hadnagyi ranggal. Lőcse városban őrnagy Csá­­ky Ágoston mellé: Görgey Ágoston volt főhadnagyot főhadnagyi ranggal. Pest megyében őrnagy Palocs­­y Jakab mellé: Krausz János volt őrmestert hadnagyi ranggal. Pest megyében Fábhon s környékén­ őrnagy gr. Károlyi Ist­ván mellé: Térey Károly volt hadfit, hadnagyi ranggal dij nélkül. Komárommegyében őrnagy gróf Eszterházy Pál mellé. Bömches N. nyugalmazott hadnagyot főhadnagyi ranggal. Oravczán őrnagy Asboth Lajosra Hé. Vidov­ics János bányaigazgatósági s kerületi írnokot hadnagyi rang­gal. III. A honvédi 7sík zászlóaljhoz századosul: Gróf Har­­kenberg István 12-ik számú huszárezredi főhadnagyot, ne­veztem ki Budapest, jul. 23-án 1848. István, nádor s királyi helytartó. Gróf Bat­thy­án­y Lajos. II. Ministerelnök előterjesztésére az 1848: XXII. t. sz. 1­9. §. értelmében a nemzetőrsereghez következő egyéneket nevezem ki: I. Őrnagy s zászlóaljparancsnokul : Békés me­gyében: T­o­m­c­s­á­n­y­i Mihály kilépett századost Is pa­rancsnoki segédekül: Heves megyében őrnagy Lenkey Ká­roly mellé: Horváth László vett hadnagyot hadnagyi ranggal Hajdúkerületben őrn­gy Markovics Bertalan mel­lé: Rá­cz Sándor volt hadfi őrmestert hadnagyi ranggal. Sopr­mgmegyében őrnagy Roszman Károly mellé: K­o­n­­kolyi József sopron v p­lgári hadnagyi ranggal. Jász-kun kerületben őrnagy Forster Ernő melé: Medgyesy Ká­roly volt őrmestert hadnagyi ranggal. Budapesten, julius 23. 1848. István, nádor k. helytartó. Gróf Batthyány Lajos. Ha a bányászok és a bányászatot kezelő tisztviselők több re­ndb­li kiváltságokkal ellátva nem volnának is, a do­log természetében fekszik, hogy a bányaaknákban éjjel nap­pal a legsúlyosabb és veszélyesebb munkával fogl­akozó bányászok az őrsereg mindennemű szolgálatától f­lmen­tessen­k, fölment­ssenek továbbá a kohókban, olvasztók­­b­an dolgozók , és itt fölügyelő kise­b tisztviselők, mivel úgy is ezeket mint gazd­ihatalom a­lattiakat lehet tekinteni. Továbbá mindaddig, míg a törvényhozás e tárgyban más­kép nem rendelkezik, a bányaigazgatóságnál, bányatör­vényszékeknél, és más kisebb bányakezelésnél falako­zó felső és alsó rangú hivatalnokok vagy csak éjjeli szolgál­­­tra is, de csak annyian, mennyit ugyanazon nap a hi­vatal a kezelés kára nélkül n­lkülözhek. A hatóságok és a nemzetőrségi zászlóalak im e rendeletre utasitatnak. Pesten, július 24-kén 1848. Baldacci. A ministerelnök utal az országos nemzetőrségi ha­ditanácsnál, ennek ezt vj­sztésére , iratt­anosul Vár­szegi János, segédéül Ferenczy János neveztetett ki. Baldacci: A vallás és közoktatási ministertől I. A n­épképviselésnek hazánkban jobb lábra állitha­­tása nélkülözheti a tényezőként igényel olyan foly­ir­tot, mellyben az e­gész­­en követendő, előttünk például álló nemzetek nevelési elv­i, hazánk s korunk szükségeihez il­lesztve, időről időre fölmutassanak, a sa­jt körükben fel­­felmerülő népneveési előnyök és hiányok, k­lső használat s orvoslás t­kintetéből, ismertessenek az oktatás és­­ e- Veléstan egyes legfontosabb kérdés­i népszerüleg kimerítve megfejhessenek; a nev­léstani irodalom művei, honiak s külf­ödiek egyiránt, az azok közt czészerűleg válaszol­­ásra irányadólag biráltassanak, s midőn az illy szellem­ben közlendő értekezések által, egy részről, legkitűnőbb szakembereink felismerésére alkalmat nyerünk, ugyanak­kor más részről, folytonosan pótoljuk azon tanítóink fo­gyatkozását, kiknek hivat­alba állásuk előtt nem vala mód­juk magokat rendeltetésük czéljához illő módon kiképez­ni stb. stb. Czélom az illy szellemü folyóiratot Nevelési szem- 1 e czim alatt, legfelebb 10 nyomatott ivre terjedendő havi fü­zetekben, a jövő 1849-dik évi január­lső napján úgy in­­ditni meg, hogy minden füzet azon hónap elsején, mellynek nevét viselendi, már köz­kézen foroghasson. A Szemle szerkesztőjének évi diját 15­00 pftra, egy mellé ad­andó segédszerkeztőét 800 pftra határoztam. Továbbá, a Szemlébe fölvehető eredeti czikknek nyomatott ivéért 20 pfrt, az idegen nyelvből fordított értekezésnek nyomatott ivéért pedig 12 pfrt tiszteletdíjt ajánlok.­­ Miről azon felszólítással értesítem a nevelésügy szak­ismerő barátait, hogy a kitt a nevezett szerkesztői vagy se­gédszerkesztői állomásra alkalmaztatni kivánnak, adják be az iránti folyamodványukat, tanodai bizonyítványaiknak kísé­retében, s minden a nevelés ügye körül, kivált pedig a nevelési irodalom mezején, szerzett érdemeiknek hiteles fel­­említése mellett, budapesti irodámba, i. é. October 1-je napjáig. Azok pedig, kik a nevelés és közoktatás bármelly ágára különösen a népnevelésre vonatkozó értekezéseikkel vállalatomhoz járulandanak, i. e. October 1-je napját­­ kezdve küldjék munkálataikat most nevezett irodámba; tisz­­teletdíjukat, a beküldött értekezésnek megjel­ete után, s annak terjedelméhez képest, a szemlei szerkeztőség utján pontosan veendők. Az iránti intézkedésem, mikép élvezhesse a tanítói kar a „nevelési szemlét“ anyagi terheltetése nélkül, annak ide­jében fog a maga utján közététetni. Budapesten, julius 25-én 1848. B.­Eötvös József. II. Hogy a képezdéket, melyeken népnevelésünk sarkallik, hazánk s korunk kivonatához képest minél e­­lébb átalakíthassam, mulhatlanul szükséges lévén e végre mindegyik, mársönálló, képezde körül, a helyszínére kül­dendő biztosaim által szereznem részletes tudomást mind

Next