Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-08-04 / 73. szám
Péntek ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. 73. szám. VPMTVVV JM Jblmhím 11. POLITIKAI HÍRLAP. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz, egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik-Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt ; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. . . Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. Augustus 4-én 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Pest, augustus 3-kán. Három rövid nap még, s a koczka el lesz vetve, az osztrák császár-ág és a dynastia sorsa felett. Augustus oka meg fogja mutatni, váljon a nagy német nemzet csládtagja és szabd akar e lenni Ausztria; vagy pedig egy jelentőségnélküli patrimonium a szolgaság bilincseiben ? Augustus oka meg fogja mutatni, ha váljon a dynastii, népeinek hűséges szeretetében akarja e megörökíteni trónjt a szabadság és civilisatio megingathatlan alapján; vagy pedig a readto szolgalánczának, emberi jogokat és civilisatiot bilincselő törékeny legfelsőbb parázsszemét képezni? . . . Tudva van, miszerint a frankfurti szövetséges német birodalmi kormány hadügyministeri rendeletet bocsátott ki a német szövetség minden álladalmaihoz, hogy a német katonaság a Reichsverwesernek hódoljon, s a német három szmú zászlót és kokárdát feltűzve, esküdjön hűséget a líérai szövetségnek. E rendeletnek Bécsben augustus 6-án kell teljesedésbe menni. . . . Meg fog ez azonban történni ? még kérdés. . . Kérdés pedig annál inkább , mert míg egy részről a reacio mindent elkövet, hogy ezen az osztrák szabadságot a ném egységben örökre biztos jó lépést , a szolgaság érekében meggátolja, addig az osztrák ministérium, meglehet öntudatlanul, a magyar had és pénzügyi társteáknak saját kezérel megszerezhetése bárgyú reményében, a reactio kezére játszik, a tévútra vezérlett szlávok pártolsára támaszkodván. A szabadság és civilisatio azon cserkoszorus polgárainak tehát, hg a martiusi és májusi napokban ollyeréhes elszántsággal küzdöttek Bécs falai közt az összes emberiség érdekében, e hatalmas ellenekkel kell újra megküzdeniük, hgy győzelmük által, hősies elszántsággal bevégezzék népszabadító nagy munkájukat, s biztos tékát vívják ki még eddig mindig ingadozó szabadságuknak! Hinni szeretjük, hogy e derék polgárai az osztrák tartománynak , kikre büszke lehet a nagy német család, nem fognak gyáván visszatántorodni polgári kötelességük szent pályájáról, s a népszabadság istene, aczél keménnyé fogja edzeni küzdő karukat, hogy örökre megcsorbuljon rajtok a radio és szükkely oktalanig pimasz fegyvere!... A radiohoz nem szólunk semmit, mert hiszen nincs olly hatalma e világnak, melly annak jövendőt biztositson a szabadságot megizlelt népek érdekei felett A szláv törekvésekre nézve, még ez évi aprilióban kimondottuk véleményünket; megunhattuk nektek , miszerint önerejükből, a magyar, német és román nemzetek ellenében, hetetlen bármilly harczból is győzelmesen kilépniük, ha csak az orosz karjaiba nem veik maguk; és f. harcz akkor többé nem a mienk, hanem az emberiség, az európai civilisato harcza leend, melly ellen győzni többé nem lehet, és ha lehetne bár, e győzelem bére más nem lenne, mint a különböző szláv fajok enyészete, szabadságuknak romja, vallásuknak elnyomása, egy szóval sírja mindennek, mi csak emberileg kedves, magasztos és szent!... Hagyjuk tehát most abba a szlávokat, és lássuk, mi czért akar az osztrák kormány? A magyar had és pénzügyi tárczáknak saját kezeibeni öszpontosítását. Megváltjuk, megundorodunk azon vakmerőségen, tnden egy alkotmányos nemzet kormánya, miilyennek az osztrák kormánynak lennie kellene, illy nyíltan maga lép a reactio élre! Hiszen lehet e nagyobb reactio, mintha a magyar had és pénzügyi tárcza az osztrák kormány kezében lenne letéve? .. . avagy nem természetszükségű következménye lenne ez öszpontosításnak a nem felősség ?. . nem felelősség épen arról, mi alapját képezi minden felelősségnek, s e felelősség által garantiáját nyújtja a nemzetek alkotmányos szabadságának? Mert hiszen igen egyszerű, hogy ahol a pénz és hadügyi tárcza, nem felelős kezekben van, ott a nemzet alkotmánya, nyomorúságos legyalázó gúny!... Ám elemezzük kissé a dolgot. Ha az osztrák ministérium kezében lenne az eddig úgynevezett egész oszrák birodalom had és pénzügyi tárczája, váljon kinek és hol felelhetne az ezt kezelő ministérium? Talán az osztrák országgyűlésen ?... Ezen paerogativáját az osztrákoknak ugyancsak szépen megköszönné Magyarország, hogy saját erszényéről és véréről idegenek rendelkezzenek!.... Ez hasonló volna azon állapothoz, mellyben hajdan Éjszakamerika állott Angliához. Vagy talán a magyar országgyűlésen? Ezt megfordítva ismét szépen megköszönnék az osztrákok és a többiek, épen úgy, mint a magyarok a fentebb említett állapotot." Vagy hát mind a bécsi, mind a pesti országgyűlésnek ?... Ebből lenne még csak a sz'p comoedia! Szinte kiváncsik vagyunk reá, mint kapna hajba a két országgyűlés, midőn azon pillanatban, midőn az egyik bizalmat szavaz, a másik a bizodalmatanságtól tombolna!... Vagy talán végül Schwirczer uramnak azon dicsőséges fekete-sárga eszmére valósitatnék, minélfogva Magyarország megszűnnék lenn Magyarország, s nem lenne más, csak puszta osztrák birodalom, mellynek sékhelye Bécs, egy országgyűléssel, hova azután követeket a magyarok is küldhetnének, tótul beszélhetnének, és németül tolmácsolhatnának?... Ez lenne még csak a gyönyörű aquisitio... de ha azt akarjátok, irthatok ki előbb minden magyart, ám tessék megpróbálni! Ebben azonban az Oesterreichische Zetung is szív szétesed. — Világos tehát ezekből, hogy midőn az osztrák minstérium, a magyar had és pénzügyi tárczákat, saját kezeiben akarja öszpontosítani, nem akar semmi mást, mint ezen kecsegtető szín alatt, a felelősséget kijátszani, a szabadságot elnyomi, az alkotmányosságot elárulni; egy szóval a rectiót a szó legszorosabb és leveszedelmesebb ételmében újra trónra ültetni s az emberiség legszentebb érdekeit , s a nemzetek legmagasztosabb jogait lábbal kipadni Milly szépen lehetne azután igy a magyar pénzzel és katonával a tótot, a tóttal a németet, s a némettel a magyart elnyoni !... Ez édes méreg, e keserű méz, azon csalétek, melly a reactio, az ifjú szabadságot lekenyerezhetni s megcsalhatni gondolja. És akadnak sok jóhiszemű bárgyak, kk elengedik magukat áltra csábittatni. E veszedelmes csábításoknak csak az vethet véget, ha az örökös tartományok, a szabadság és civilisatio érdekében, saját érdekeiket felróva, a német szövetség mind kettői bztos jó német nagy hatalmi kiegészítő részeivé válódnak, s ezzel utósó fejét is levágják azon hétfejű sárkánynak, melly a hovi ha csak kerejét is bedughatta, azonnal fölemésztett mndent, nn csak emberré, polgári polgárrá, s nemzetet nemzeté tehet Isten és világ előtt. Edve várjuk tehát, hogy örömteljes kebellel kiálthassuk osztrák szomszédunknak: éljenek az augustus hatodiki derék németek! . . . . Hivatalos rovat. Kiss Ernő ezredes a bánságimozgó-dandár parancsnokának j u. 28-ról 209. sz. alatt kelt jelentéséből. Dicsérettel kell a békési önkéntes lovasságot megemlitnem, a melly magát valóba igen jól használtatja. Tegnap zsigmondfalvai előőreimtől azon hit által, hogy az ellenség előnyomul, fölriasztattam: ezen eseménynél a békési lovasság azonnal csatarendre állott, és kitűzött helyére sietett, az ellenséggel szembeszállandó; az említett hit azonban nem valósult. Rendeletek I. A ministerelnök előterjesztésére az 1848: XXII. t. ez. 9-ik S-a értelmében a következő egyéneket: I. nemzetőrségi őrnagyul s zászlóaljparancsnokul: Csongrádmegyében leköszönti Kun Bálint helyett Menyhárt Antal l*-ik számú huszár ezredi századost 11. nemzetőrségi parancsnoki segédekül: Csanádmegyében őrnagy Szorad János mellé: Farkas Ferencz, Somlyói sóhivatali gyakornokot hadnagyi ranggal. Eperjesen s környékén őrnagy Zabojszky János melé: Szontagh Sámuel eperjesi polgárt had-nagyi ranggal. Esztergomban őrnagy Maurovich Károly mellé: Baross Pál megyei aljegyzőt hadnagyi ranggal. Fejérmegyében őrnagy Ferdinand mellé : Kovács E. volt őrmestert hadnagyi ranggal. Lőcse városban őrnagy Csáky Ágoston mellé: Görgey Ágoston volt főhadnagyot főhadnagyi ranggal. Pest megyében őrnagy Palocsy Jakab mellé: Krausz János volt őrmestert hadnagyi ranggal. Pest megyében Fábhon s környékén őrnagy gr. Károlyi István mellé: Térey Károly volt hadfit, hadnagyi ranggal dij nélkül. Komárommegyében őrnagy gróf Eszterházy Pál mellé. Bömches N. nyugalmazott hadnagyot főhadnagyi ranggal. Oravczán őrnagy Asboth Lajosra Hé. Vidovics János bányaigazgatósági s kerületi írnokot hadnagyi ranggal. III. A honvédi 7sík zászlóaljhoz századosul: Gróf Harkenberg István 12-ik számú huszárezredi főhadnagyot, neveztem ki Budapest, jul. 23-án 1848. István, nádor s királyi helytartó. Gróf Batthyány Lajos. II. Ministerelnök előterjesztésére az 1848: XXII. t. sz. 19. §. értelmében a nemzetőrsereghez következő egyéneket nevezem ki: I. Őrnagy s zászlóaljparancsnokul : Békés megyében: Tomcsányi Mihály kilépett századost Is parancsnoki segédekül: Heves megyében őrnagy Lenkey Károly mellé: Horváth László vett hadnagyot hadnagyi ranggal Hajdúkerületben őrngy Markovics Bertalan mellé: Rácz Sándor volt hadfi őrmestert hadnagyi ranggal. Soprmgmegyében őrnagy Roszman Károly mellé: Konkolyi József sopron v plgári hadnagyi ranggal. Jász-kun kerületben őrnagy Forster Ernő melé: Medgyesy Károly volt őrmestert hadnagyi ranggal. Budapesten, julius 23. 1848. István, nádor k. helytartó. Gróf Batthyány Lajos. Ha a bányászok és a bányászatot kezelő tisztviselők több rendbli kiváltságokkal ellátva nem volnának is, a dolog természetében fekszik, hogy a bányaaknákban éjjel nappal a legsúlyosabb és veszélyesebb munkával foglakozó bányászok az őrsereg mindennemű szolgálatától flmentessenk, fölmentssenek továbbá a kohókban, olvasztókban dolgozók , és itt fölügyelő kiseb tisztviselők, mivel úgy is ezeket mint gazdihatalom alattiakat lehet tekinteni. Továbbá mindaddig, míg a törvényhozás e tárgyban máskép nem rendelkezik, a bányaigazgatóságnál, bányatörvényszékeknél, és más kisebb bányakezelésnél falakozó felső és alsó rangú hivatalnokok vagy csak éjjeli szolgáltra is, de csak annyian, mennyit ugyanazon nap a hivatal a kezelés kára nélkül nlkülözhek. A hatóságok és a nemzetőrségi zászlóalak im e rendeletre utasitatnak. Pesten, július 24-kén 1848. Baldacci. A ministerelnök utal az országos nemzetőrségi haditanácsnál, ennek ezt vjsztésére , irattanosul Várszegi János, segédéül Ferenczy János neveztetett ki. Baldacci: A vallás és közoktatási ministertől I. A népképviselésnek hazánkban jobb lábra állithatása nélkülözheti a tényezőként igényel olyan folyirtot, mellyben az egészen követendő, előttünk például álló nemzetek nevelési elvi, hazánk s korunk szükségeihez illesztve, időről időre fölmutassanak, a sajt körükben felfelmerülő népneveési előnyök és hiányok, klső használat s orvoslás tkintetéből, ismertessenek az oktatás és e- Veléstan egyes legfontosabb kérdési népszerüleg kimerítve megfejhessenek; a nevléstani irodalom művei, honiak s külfödiek egyiránt, az azok közt czészerűleg válaszolásra irányadólag biráltassanak, s midőn az illy szellemben közlendő értekezések által, egy részről, legkitűnőbb szakembereink felismerésére alkalmat nyerünk, ugyanakkor más részről, folytonosan pótoljuk azon tanítóink fogyatkozását, kiknek hivatalba állásuk előtt nem vala módjuk magokat rendeltetésük czéljához illő módon kiképezni stb. stb. Czélom az illy szellemü folyóiratot Nevelési szem- 1 e czim alatt, legfelebb 10 nyomatott ivre terjedendő havi füzetekben, a jövő 1849-dik évi januárlső napján úgy inditni meg, hogy minden füzet azon hónap elsején, mellynek nevét viselendi, már közkézen foroghasson. A Szemle szerkesztőjének évi diját 1500 pftra, egy mellé adandó segédszerkeztőét 800 pftra határoztam. Továbbá, a Szemlébe fölvehető eredeti czikknek nyomatott ivéért 20 pfrt, az idegen nyelvből fordított értekezésnek nyomatott ivéért pedig 12 pfrt tiszteletdíjt ajánlok. Miről azon felszólítással értesítem a nevelésügy szakismerő barátait, hogy a kitt a nevezett szerkesztői vagy segédszerkesztői állomásra alkalmaztatni kivánnak, adják be az iránti folyamodványukat, tanodai bizonyítványaiknak kíséretében, s minden a nevelés ügye körül, kivált pedig a nevelési irodalom mezején, szerzett érdemeiknek hiteles felemlítése mellett, budapesti irodámba, i. é. October 1-je napjáig. Azok pedig, kik a nevelés és közoktatás bármelly ágára különösen a népnevelésre vonatkozó értekezéseikkel vállalatomhoz járulandanak, i. e. October 1-je napját kezdve küldjék munkálataikat most nevezett irodámba; tiszteletdíjukat, a beküldött értekezésnek megjelete után, s annak terjedelméhez képest, a szemlei szerkeztőség utján pontosan veendők. Az iránti intézkedésem, mikép élvezhesse a tanítói kar a „nevelési szemlét“ anyagi terheltetése nélkül, annak idejében fog a maga utján közététetni. Budapesten, julius 25-én 1848. B.Eötvös József. II. Hogy a képezdéket, melyeken népnevelésünk sarkallik, hazánk s korunk kivonatához képest minél elébb átalakíthassam, mulhatlanul szükséges lévén e végre mindegyik, mársönálló, képezde körül, a helyszínére küldendő biztosaim által szereznem részletes tudomást mind