Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-10-20 / 138. szám

Péntek ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. Megjelenik minden nap, hétjét kivéve, egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. 138 szám. POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 írt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. October 20,l­n 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Előfizethetni minden postahivatalnál , helyben a szerkesz­tőségnél Z­ö­l­d­k­e­r­t utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. Pest, October 19. A népek küzdelmei határozottabb irányt, tisztább láthatárt s terjedtebb kört nyernek naponkint... Minden óra, minden perez szilárdítja azon meg­győződést , hogy a népek boldogsága egyedül a tisztán democratiai formákban rejlik s miszerint ezen formák­kal a monarchiális állapot teljes ellentétben áll. .. És e meggyőződést maguk a monarchák eljárása erősíti meg, neveli és tenyészti legjobban, ugyannyira, hogy míg a nemzetek — a francziákat kivéve — for­radalmaik végczéljául eleinte nem tűztek ki mást, mint hogy nemzetiségi s történeti szempontból független monarchialis aristocratico-democratai formákban egye­süljenek, a királyok reactioja oda vivé a dolgot, hogy e szent küzdelem épen azon térre lépett, mellyen egye­dül képes diadalát kivívni... Midőn lapjaink programmjában kimondók, hogy tiszta democratiát akarunk, egyedül ebben találván Ma­gyarország népeinek jövendőjét, még magunk is kétked­tünk benne, hogy vágyaink , a népek szabadságának vá­gyai , olly közel­jövőben a teljesedés küszöbéhez jut­hassanak... . Azonban köszönet érte a camarillai alávaló ellen­irányzatoknak , gaz cselekvésük véres nyomaiból a nép­felvilágosodás hajnala sugárzott ki­s ocsmány tetteikben sokkal hangosabban hirdetik saját romlásuknak igéjét, mintsem a népsza­badítóknak lángszavai ezt csak némileg is sikerrel eszközölheték vala !... Azon ponton, mellyen jelenleg a népek ügye áll, mi, a­mennyire csak emberileg lehető, biztosnak hisszük a diadalt..... s bár igen jól tudjuk, hogy sok polgár­élet fog még kioltatni a szabadság vérmezején, de tud­juk más részről azt is , miszerint e vérhabokban a ko­ronák­­is temetőjüket lelik. Mi legkevesebbet sem tar­tunk azon ármányos fogástól, melly által a camarillák a nemzetiségeket uszítják egymás ellen; mert ha van a nemzetiségekben morális­ műveltség­­és szellemi élet, úgy mihamarább át fogják látni, misze­rint egyedül a tiszta democratia lehet az — mint pél­dául Éjszakamerikában — hol minden nemzetiség, épen úgy mint minden egyes ember, egyiránt egyenlő, egy­­iránt független, egyiránt szabad..... míg más részről át fogják látni azt, hogy mint például Oroszországban, ennyi különbféle népfajok közt, minden nemzetiség mint minden ember egy iránt szolga, egyiránt lehetetlen, egyiránt nem lény.... Ha pedig nincs a nemzetiségekben morális mű­veltség és szellemi élet, a barbár tudatlan néptömegek el fognak hullani a szabadság fegyverei alatt, mint éles sarló előtt a tehetetlen kalász.... Nem is lehet otrombább ellenvetés, mint azt ál­saik. ..például Magyarországban, épen azok, kik a tiszta demokratia alapján a haza függetlenségét óhajt­ják, el akarják nyomni a nemzetiségeket... Boldog Is­ten! hogyan lehet ott elnyomást képzelni, hol minden egyesnek egyenlő befolyása, egyenlő szólója, egyenlő szabadsága van?!... ott,hol a törvényhozásba minden nemzetiségi tekintet nélkül népszám szerint mindenkinek egyiránt része van .... hol senki sem szolga, és senki sem tartozik engedelmeskedni másnak, mint azon törv­­énynek, mellynek hozatalában maga is részes volt ? ... Ez ámítás csak gyermekeknek s tudatlan emberi söpredéknek való. ... Azon iszonyú vétke (??) a magyarnak, hogy ez országban nyelve diplomaticai s ez ország­ nevéről neveztetik, csak gaz, vagy ostoba által vétethetik el­nyomásnak.­­ Hiszem mi természetesebb a világon, minthogy a poliori fit denominatio ;... már pedig azt csak senki sem tagadhatja, hogy e hazában a magyarság a mivolt osztálynak legalább is 3. részét, s magának a népségnek egy fajban — igen kevés híján — felét teszi.... A lót, az orosz, a német, az oláh, a szerb , a horvát,a héber sat. sat,egyenként véve a leg­nagyobb faj is fele számát sem teszi a magyarnak, mi természetesebb tehát, miután egy országban — ha csak Babeltornyát nem akarunk építeni, csak egy nyelv­nek kell lenni diplomaticainak s csak egy nyelv lehet diplomaticai, mint hogy ezen egy nyelv azon népfajé legyen, melly számra legtöbb s értelmiségre legfejlet­tebb , már pedig ez a magyar................. Egyébiránt, nincs czélunk itt kapacitálgatni; min­denki ismeri a camarilla ármányait, és miszerint ha­zánkban nem nemzetiségi, hanem egyenesen a cama­rilla tányérnyaló koldus aristocraták, nagyravágyó ka­­tonák sat, népszemét által elcsábított s felbujtogatott tu­datlan tömegek h­arcza foly, kik a királyi zsarnokság mel­lett küzdve saját magukat semmisítik meg............. Hol nem képes kapacitálni az ész, ott akar vág­ja ketté a sötétség fátyolát. . . . És mi meg vagyunk győződve, hogy küszöbén ál­lunk azon időpontnak, hogy valamint nálunk, úgy O­­lasz- és Németországban is a nemzetek pacificatióját, nem többé a királyok, nem többé a camarillák, de ma­guk a népek fogják egymás közt eszközölni. Hivatalos rovat. Utasítás a népfelkelés tárgyában. A népfelkelés eszközlésére s rendezésére nézve az utasítás magában a népfelkelés eszméjében, a ha­za nagy veszélyében s a hon’ mindenároni megmentése kötelességének érzetében fekszik, s azért csak a kö­vetkező lényeges utasítási pontokat szükség kijelölni. 1. Az átalános népfelkelés, nem máról holnapra halasztható, azonban hosszabb időre sem számított ren­des katonáskodási hivatást, hanem azt foglalván magá­ban , hogy az ellenség berohanásának közel fenyegető veszélye elhárítassék ; — szükséges , hogy a felkelés­ben az összes fegyverfogható nép , mind,­ki csak kar­ját bírja, korra, rangra, vagyonra való különbség nélkül személyesen részt vegyen. Itt meghatározott számról vagy helyettesítésekről szó sem lehet, mert gazdag és szegény egyiránt tartozván életét s hazáját menteni, h­a ki helyettesíthető volna, az maga személyében tarto­zik felkelni. Azért első alapszabálynak tekintendő, hogy a népfelkelésben minden férfi, ki csak karját birja, sze­mélyesen részt venni tartozik, s e kötelesség alól csu­pán csak az erőtlenség s betegség menthet fel bárkit is. — A teljesen nélkülözhetlen cselédségnek bonmara­dására nézve azonban vagyonbátorsági tekintetből mél­tányos figyelem lehet. 2. De mivel a fegyverfogható férfilakosságnak fel­kelése és kiindulása mellett a közbátorságot gondosko­dás nélkül hagyni nem lehet; azért kivétel alá esnek azon, de csak azon köztisztviselők s elöljárók, szolgák, pusztázó katonák és őrök, kik a közbátorság tekinte­téből nélkülözhetlenek. Hogy azonban ezen kivétel ki­bújó ajtócskává ne váljék, kötelességül teendő az ille­tő polgári biztosnak s katonai parancsnoknak, az ek­ként honmaradható egyéneket személyenként kijelölni, egyszersmind arra is gonddal leendvén, hogy a­ hon­maradó gyámolatlanabb lakosság lelki vigasztalás és or­vosi segély nélkül ne maradjon; de­ az is szükséges, hogy ebben a felkelő nép se szenvedtem hiányt. Sem­minemű más kivételnek hely­zesít­ 'adatik. 3. E szerint a hol maradó gyámoltalanabb lakos­ság közbátorságána fentartása csak legnélkülözhetlenebb személyzetre lévén szorítva, a védkaroknak hiányát a­­törvény szigorúságának kell pótolni. És azért azért az illető királyi biztos mindazon vidéket és községet, hon­nan a népfelkelés mozduló állapotba téteték, a király s haza nevében ostromállapotba helyezendi, s ennélfogva rendelendi, hogy a közbátorságnak megháborítói a leg­szigorúbb katonai törvények szerint kérlelhetlenül büntet­­tessenek, melly végett addig, mig a rögtönitélő bírósá­gok a megyei hatóság által kellő számban rendeltetné­nek, addig, mig a felkelt nép hazulról ki nem indul, a katonai és polgári biztos egyetértőleg, azutánra néz­ve pedig a honmaradandó elöljáróság bízandó meg, a teljhatalmú kir. biztos által, a közbátorságnak illyképen fentartására. 4. Méltányos, hogy még a védelmező férfisereg távol van, a honmaradottak polgári keresetekkel ne zak­lassanak , azért is a népfelkelés idejére s azon helyek­re nézve, honnan a felkelő sereg raobilizáltatik, a pol­gári perlekedés felfüggesztendő. 5. De mindenek felett szükséges , hogy az ostrom­­állapotból következő fenyíték és szigorúság a népfelke­lés sikeresítésére kérlelhetlenül alkalmaztassák, azért e részben az engedetlenség, hanyagság és mulasztás, de kivált az ellenszegülés, néplázítás, bujtogatás, s a haza­fias készségnek lehangolására számított áskálódások a hadi törvények teljes szigorúsága szerint büntetendők. 6. A népfölkelési seregnek fel kell fegyvereztetni, s e végett nemcsak mindenki köteles, a­kinek arra módja van, magát bárminemű fegyverrel ellátni, hanem egyszersmind elengedhetlenül szükséges, mindennemű fegyvert , bárkinél találtassák , e felkelő sereg számá­ra mindenkitől requirálni és használat végett jegyzék mellett átvenni. 7. Azonban a népfelkelésnek nem az lévén köz­vetlen czélja, hogy az ellenséggel homloksorban szem­be álljon, hanem hogy őt házban s oldalról nyugtala­nítsa s fogyassza, haladását, hátrálását, közlekedési eszközeit megrontsa , akadályozza , marhát, gabonát előle eltakarítson, az ellenség élelmi­szereit elfogdossa, társzekereit elfoglalja, betegeit s elmaradozóit, kisebb csapatait elvágja és elfogja, s őt e szerint pusztítsa s kevesitse ; a nyílt csatáktól óvakodjék , de a nyugtala­­nitásokkal soha fel ne hagyjon, őtet soha pihenni, nyu­godni ne engedje; — kivált pedig a folyókoni átszál­lást akadályozza. Mindezen czélok végett nem épen szükséges, hogy a felkelő nép mind lőfegyverekkel legyen ellátva, mikkel különben is a gyakorlatlanok bánni nem tud­nának, hanem elégséges, ha mindenkinek, kitől más nem telik, legalább egy lándzsája, kaszája, fejszé­je van. E szerint kell tehát a népet fölfegyverezni.— De világosan megjegyeztetik, hogy azokat, kik maguk vagy községük részéről még illy fegyverrel sem láttat­nának el, az ország kormánya fogja felszereit kaszák­kal ellátni. — 8) Élelemmel az útra nézve a felkelő nép részint maga magát látja el, részint községe által segittetik; — de a mint rendeltetése helyére megérkezik, élel­mezéséről az ország kormányának költségére történjék gondoskodás, magában értetvén, hogy ha élelmet ad is az ország kormánya, de az egész népnek fizetést nem adhat; — zsold tehát a népfelkelésnél nem jár. 9) A népfelkelésnek 3 nap alatt rendeztetni, ki­állíttatni s útnak indíttatni kell, és pedig oda, a­hol a gyálpont kijelöltetik. 10. úgy fegyverzési, mint élelmezési tekintetben tájékozás végett mélhatlanul szükséges, hogy minden népfelkelési csapatnak, a mint lakásáról kiindul, szá­ma, minősége, fegyverzeti állapota s kiindulásának s rendeltetése helyére megérkezésének valószínű ideje iránt, a népfelkelési kormánybiztos futár által értesittessék. 11. Legnagyobb szolgálatot tehet a lovasság; ezt tehát a lehetőségig szaporítani kell. 12. Minden nagyobb községben, honnan legalább is 500 ember kiáll, egy népfelkelési hadiparancsnok s egyéb polgári biztos fog a teljhatalmú országos biz-

Next