Nemzeti Ujság, 1919. szeptember (1. évfolyam, 1-2. szám)
1919-09-28 / 1. szám
, NEMZETI ÚJSÁG. 1. szám. — Vasárnap, 1918. szeptember 28. Renaissance a politikában. — Keresztény magyar megújhodás. — Budapest, szept. 27. , A vörös éjszaka lázálmai után zűrzavaros reggelre ébredt Magyarország. A diktatúra terrorja elörte az emberekben az önálló gondolatot , akik irányítani lettek volna hivatva, a vidéken bujdostak, külföldre menekültek, vagy alighogy lerázták magukról a börtönök szenynyét-porát. A rettenetes nyomás alól fölszabaduló tömegek a ködben, a bizonytalanságban még nem tudtak tájékozódni, de a lelkek iránytűje már elementárisan lendült a keresztény és magyar gondolat felé s mindenki érezte, hogy csak egy intranzigensen keresztény és magyar nemzeti alapra fektetett politika adhat biztosítékot, megnyugtatást arra nézve, hogy a bolsevizmus minden ázsiai szörnyűségével csakugyan végérvényesen megbukott a proletárdiktatúra összeroppanásakor. Nem politikai kurzus volt ez még akkor és nem az eshetőségeket latolgató számítás, hanem a vihar erejével jelentkező lelki szükséglet, a nagy keresztény és magyar tömegek öntudatának ébredése, amelyek ösztönösen érezték, n- *• —■/ --' - w nagy érdekeivel szemben. Egy liberális blokk öszszeillésén fáradozik mindenki odaát, mozognak a legkülönbözőbb nevű és cégért politikai pártok, melyek csak egyben egyeznek meg, az ideges irtózásban mindentől, ami nyíltan és meg nem alkuvóan keresztény és magyar.A Magyar Poglári Pártban a merkantil csoportok érdekeit akarják biztosítani, a Isyvászy-pártban, mely Károlyi és minisztertársainak kiválása után alakult a függetlenségi pártból, az entente-barátság köpönyege alatt, akarják a «forradalom vívmányait» menteni, a Köztársasági Pártban Nagy György óv minden «reakciótól» sért; ezalatt a keresztény magyarság öntudatra ébredését, a Demokrata párt még egyszer Vázsonyiékat szeretné uralomra juttatni, a Munkapárt, melynek most Simontsits Elemér a látható feje, a régi parlament összehívásával akar magának alkalmat teremteni a szereplésre, a szociáldemokraták ,élükön Garamival és Buchingerrel entente-kollegáik befolyásától remélik, hogy a koncentráció jelszavával még egyszer részt kapnak a hatalomból. A liberális blokk azonban nem tud megalakulni bármilyen nagy is az igyekezet a különböző táborokban. Nem tud, mert az érdekek annyira elágazók, annyira különbözők s oly — számosak, hogy összeegyeztetni őket mindeddig nem sikerült. Sőt — s ez a legérdekesebb — a sok fúziós kísérlet épen ellenkező irányíján hat: bomlást teremt, amire eklatáns példa a Lovászypárt, amely hosszú belső válság után három nap előtt kettészakadt s az a része, mely a politikának keresztény és magyar nemzeti alapra való helyezését találta az egészséges fejlődés elengedetetlen feltételének, kimondotta, hogy csatlakozni kíván a keresztény blokkhoz. * * A keresztény blokk. A keresztény blokk a Keresztény szocialista Gazdasági Párttal, mely, mint az ország legnagyobb pártja, a régi keresztényszocialista szervezetek alapján az a Magyarországot építő keresztény intellgenciát s a dolgozó nép legszélesebb rétegeit szerveze meg s foglalja magában, és testvérpártjaival, a Keresztény Nemzeti Párttal s az Egyesült Földmives és Kisgazdapárttal nemcsak a választás eshetőségeivel számolva, de a jövő kialakulásának szempontjából is a legnagyobb politikai faktor Magyarországon s az a legsúlyosabb és többé meg nem kerülhető tényező, amely ezentúl a külfölddel meginduló összeköttetéseinket is irányítani fogja. A liberálisok. Természetes, hogy ezzel az intranzigens alakulással szemben mindazok, akik benne a maguk elhelyezkedésére rést nem találtak : lemaradt politikusok, lejáratott pártok, kudarcot vallott jelszavak hordozói minden lehető és lehetelen eszközzel megkísértik a maguk kis érdekeinek az érvényesítését az ország, a keresztény magyar nép A Lovászy-párt szakadása. Lovászy Márton pártjában, az Egyesült Függelenségi és 48-as pártban három nap előtt oly élesen vetődött fel a kérdés: szükségesnek tartja-e a párt politikájának keresztény és magyar nemzeti alapra való helyezését, hogy a különböző nézeteket valló tagok között teljes szakadás állott be és Balla Aladár volt zágrábi követ vezetésével 34 választmányi tag kivált, uj pártot alakított s kimondotta a keresztény blokkhoz való csatlakozás szükségességét. Az uj pártban eddig 56-an vannak, de az aláírási íveken egyre szaporodnak a nevek s a vezetőség csak az anyapártból több mint százötven régi függetlenséginek a csatlakozását reméli. A szakadás oka, mint az új pártnak egyik vezető tagja munkatársunknak elmondotta, az a körülmény, hogy a keresztény és intranzigensen nemzeti gondolkodású párttagok már hosszabb idő óta megdöbbenéssel látták, hogy a pártvezetőség ahelyett, hogy a nemzet óriási többségét képviselő új politikai irányzattal való együttműködés lehetőségét keresné, a liberalizmus régi lejáratott jelszavaival kacérkodik. E hónap első napjaiban Seprényi Imre, a párt igazgatója választmány ülést hivatott egybe s öt határozati javaslatot nyújtott be, mely követelte,hogy a párt helyezkedik a a kereszténység és mi gondolat bázisára. Lovászy ekkor ellenindítványt tett, amely a választmányban többséget kapott, mire a leszavazott választmányi tagok egy része rögtön kilett. A második összecsapás három nap előtt történt meg, amidőn az elnökség, amely bizonytalannak érezte a talajt maga alatt, országos pártgyűlést hívott egybe műre szóló meghívókkal. Itt «közfelkiáltással» elfogadtatták Lovászy határozati javaslatát, mely új szövegezésben a régi jelszavakat vette fel a programionba s kibuktatták a választmányból a disszidensek egyik vezérét, Szakács Andor miniszteri tanácsos, sajtófőnököt. A szavazás aránya ennél a kérdésnél 34 —53 volt, de részt vettek a szavazásban a kerületből behozott tagok is, akik sem az anyapártnak, sem a választmánynak tagjai nem voltak. A Szakácsra szavazók rögtön le is vonták a konzekvenciákat. Az új párt még az este megalakult. Lovászy Márton a pártszakadés alkalmából a magyar társadalomhoz felhívást intézett, amelyben a kereszténységnek mint eszmének a bevitelét a politikában szükségesnek mondja s a koncentrációs kormány megalakulását sürgeti. A M. T. I. jelenti, hogy a Lovászy-párt válságát Lovászy Márton téves belpolitikája okozta. Míg a pártprogramm alapjául a társadalmi békét jelöli meg, hetek munkája sem volt arra elegendő, hogy párthatározatot engedjen hozatni az osztályharc alapján álló nemzetközi irány ellen. Adisszidensei a «nemzeti» függetlenségi 48-as pártot alakították meg, ellentétben Lovászy nemzetközi irányzatával. A párt volt képviselő-, főispán- és kerületi pártelnök tagjai számosan kiváltak a Lovászy-vezette pártkörből, így: Ball'd' Aladár, Csizmadia Endre, Percel Móric, Seprényi Imre, Szakács Andor, Vertan Endre, Narancsik József, Ballagi Aladár, Kelemen Béla, Kacziány Géza stb. Pártszervezkedés. A Keresztény Szociális Gazdasági Párt munkája. — A szakszervezeti szervezkedés. — A vörös rémuralom összeomlása után hatalmas erővel indult meg a keresztény politikai tábor szervezkedése. A milliók öntudatába ment át a keresztény politika minden igazsága.. Az események megdöbbentő erőv igazolták azokat, kik évtizedek óta azt hirdették, hogy csak a keresztény ideálok, a kereszténydemokrácia nagy gondolatai tarthatják fenn a magyar nemzetet. A keresztényszociális párt, mint ezeknek az eszményeknek régi harcosa, igaz képviselője, hatalmas kézzel emelte fel a nemzeti zászlót, mely új történelmi erők táborbaszállását jelenti. A keresztény Magyarország e harcos seregének szervezéséről, eddigi mozgalmairól vázlatosan beszámolót adunk, melyet a mai kis lapterjedelem miatt csak folytatásokban bírunk közölni. Teljes képet majd csak így fog nyerni a magyar társadalom a keresztény szociális párt munkájáról. Szervezkedés a kommün alatta Az ellenforradalmi mozgalmaknak a keresztényszocialisták voltak a legelszántabb harcosai, kik júniusban. Júliusban már tervszerűen szervezték titkos összejöveteleken a pártot. A mi szervezkedési mozgalmaink még a vörös rémuralom idejébe nyúlnak vissza. Mikor a kommunizmus megbukott, már tizenötezer ember állott a zászlónk alatt, kik mind esküt tettek elveinkre. Ebben az alapvető munkában Haller István, Anka János, Budavári László, Frühvirth Mátyás és Rejöd Tiborc vettek részt legfőképpen. A megbeszélések többnyire Frühvirth Mátyás lakásán folytak le. A Peidl-kormány első napjaiban pedig megkezdődött a nagyobb arányú agitáció, amelynek eredményeképpen a tábsor jelentékenyen megnövekedett. Az első gyűléseken már lelkes, nagy kö■zötíSég hallgatta a föltámadást hirdető beszédeket. Különböző értekezleteken megbeszéltük a szervezkedés módjait, megvitattuk a párt politikai irányát, valamint a szakszervezeti kérdéseket. Az első nagyobb gyűlés a Szent István-Társulat dísztermében volt, ahol Haller István zugó éljenriadal között fejtette ki az új mozgalom elveit. ... Az első tömegdemonstráció. A Peidl-kormányt követő hivatalnok-kormány alatt a szervezkedést nagy erővel folytattuk. Mikor már jelentékeny tömegek vettek részt a mozgalomban, megkezdtük a párt belső szervének kiépítését is. Megalakult az ideiglenes pártválasztmány, mely Haller István elnöklete alatt úgy a szervezés, mint az edrtuális politikai kérdésekkel foglalkozott. A pártválasztmány egy szervezőbizottságot küldött ki, mely Anka János vezetésével a szervezés irányítását a kezébe vette. A szervezőbizottság első legsürgősebb feladata a központi apparátus, a pártiroda megszervezése volt. Sürgősen központi pártirodát állított fel Eskü tér 5. szám alatt, ahol nagyszámú pártalkalmazottak beállításával az iroda lázas munkával bonyolította le az óriási forgalmat. Valóságos tömegek árasztották el napról-napra az irodai helyiségeket. Az adminisztráció kiépítése után különböző,osztályokban, bizottságokkal szerveztük meg a mozgalmakat kezdeményező irányító szerveket. Rövid idő alatt úgy politikai jelentőségénél, mint tömegerejénél fogva a Keresztény Szociális Gazdasági Párt lett a legerősebb politikai bázis Magyarországon. Ezt a tényt az első Friedrichkormány lemondásával kapcsolatban a nyilvánosság előtt is demonstráltak. József főherceg távozása után ugyanis a keresztényszocialista táborból a küldöttségek százai keresték fel úgy a miniszterelnököt, mint az entente-missziókat, melyek a fővárosból és a vidékről százezrek nevében követelték, hogy keresztény kormány vezesse az ügyeket. Az ország nagyszerű demonstrációja, a keresztény politika mellett elsősorban a mi mozgalmaink eredménye. • A szakszervezetek. A proletárdiktatúra bukásával összeomlottak a szocii*,okrata szakszervezetek is. A keresztény ■■ munkáséig, ír,mivet meggyőződése ellenére terrorral kényszerűsített be ezekbe a szervezetekbe, rögtön faképnél hágva azokat a szélhámosokat, akik a munkásság nyomorát használják fel eprő politikai céljaik elérésre..A kommünnal nálunk megbukott a szociáldemokrácia is, mert a szociál-