Nemzeti Ujság, 1919. november (1. évfolyam, 31-55. szám)

1919-11-08 / 36. szám

Censurai: Cefan. Szombat, 1919. november 8. * 1. évf. 36. szám. llllll[||inilllllllllllllllllllllllllllll!!lllllll!l!lllll|||||||!IIUIIIIIIIII||(ll!lllllll||||||||J||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||!|!||||!|||!|||||!i!II|||||||||||||||||||l|||||i|||||||||||||!|||||||||||l||||||!|l||||||||||ll||||in Szerkesztőség: Budapest, Vill., szentkirályi utca 28. sz. KFRFRZTFNY PflI ITI IT A I NAPITAP _ Előfizetési ár : Egész évre 220 kor., Telefon: József 65 és József 66. ..... " Kiadóhivatal: IV., Gerlóczy utca 11. sz. Telefon: 107—37. Felelős szerkesztő: Túri Bé KERESZTÉNY POLITIKAI NAPIL.____ . ^g^Sne^edevre 56 kor., egy hónapra 20 kor. félévre 110 kor. Egyes szám kitér. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint nifiiimnninniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii,<iiiiiii|iimiiiiiij(iiiiii,i]iiiiiiiiiii,mi,limn,ni,mi,iiiHiiHiijiiiii initiljitiiÍHiftMH Publicatiune. In urma hotararei Marelui cuartier general roman si a avisului Comisiunei militare interaliate, Commandamentul roman in dorinta de a inlesma reintoarcerea cat mai grabnica la casele lor, va proceda in curand la predarea prigonelilor de nationalitatea ungara (originar din teritoriul ce revine ungariei) ministerului rasboiu ungar, care, din acel moment va deveni responzabil de soarte lor, sub controlul misiunei militare interaliate. Commandamentul informeaza populatiunea pentru ca, pe viitor toate chestiunile referitoare la prizioneri sa nu mai fie indreptate autoritatilor militare romane. Commandamentul Trupelor Inait Roman din Transylvania Comisarul Guvernului General Mardarescu. Ministru Diamandi, Hirdetmény. A román főparancsnokság, a román főhadiszállás határozata és a szövetséges katonai tanács értesítése alapján elősegíteni kívánván a magyar nemzetiségű (a Magyarországhoz tartozandó területekről valók) hadifoglyok mielőbbi hazatérését, el fog járni mielőbb ezen foglyoknak a magyar hadügyminisztériumban való átadása ügyében, amelyik ezen pillanattól kezdve felelős lesz a sorsukért a szövetséges katonai küldöttség ellenőrzése alatt. A parancsnokság értesíti a közönséget, hogy a jövőben a hadifoglyokat érdeklő ügyek ne intéztessenek már a román katonai hatóságokhoz. Az Erdélyi Román Csapat A román kormány legtob Parancsnoka , felsőbb megbízottja : Mardarescu tábornok, Diamandi miniszter. Spre complectarea avizului dat, se face cunoscut, ce in total vor sosi din Romania 75 sistema ce se vor distribui sub controlul Ministerului de Finante ungar prin Federatia uleiculior minerale. Pretul de desfacere fixat este de 7.40 koroane benzina grea si 8.20 koroane benzine usoara, preturi calculate da preturile Ministerului de Industrie roman, care sunt 1 leu 50 si 1 leu 70 franco. Campina la care s-a adagoat spesele de transport, manipulate sin distributie. Fabricele, care doresc a trate chestiunea in legatura cu colaborarea industriei din Romania, se pot adrese delegatului Ministerului de industriei Hotel Astoria. * A már kiadott hirdetmény kiegészítésére közhírré tétetik, hogy Romániából összesen 75 ciszterna benzin fog Budapestre érkezni, amelyet a magyar pénzügyminisztérium fog kiosztani az Ásványolajközpont útján. A könnyű benzin ára 8.20 korona, a nehéz benzin ára 7.40 korona. Ez az ár a román ipari minisztérium által megállapított árak alapján van kiszámítva, amelyeiben 1.50 és 1.70 árnak felel meg, franco Campina állomás, ehhez hozzá lesz számítva a szállítási, kezelési és szétosztási költség. Azok a gyárak, amelyek a román ipari körökkel érintkezésbe lépni óhajtanak, forduljanak a román ipari minisztérium megbízottjához (Budapest, Astóriaszálló). Válságban a szociális kérdés? Irta: dr. Vass József, egyetemi tanár. Budapest, nov. 7. A polgári, de különösen a szociális demokrácia elve súlyos katasztrófákon ment keresztül. Az egyik elv nálunk új volt, a másik közel félszázados munka eredménye. Sem egyik, sem másik nem tudott a magyar lélek integráns részévé fejlődni. A szociáldemokrata eszmét s egész ideológiáját idegenből hozták s át sem csomagolva, csak úgy en block belekényszeritették ezt a nyugati nagy iparállamokban természetes, mert fejlődésbeli küzdőelvet az agrikultur magyar gazdasági és politikai életbe. A polgári demokráciát sem termette magyar lélek; nem az volt azonban a két irány főbaja, hogy a zsidóság monopóliumaként szerepeltek, hanem az, hogy egyik sem tudott beágyazódni az egyetemes magyar fejlődésbe, mikor saját külön céljaikat a polgárság és munkásság zászlajára írták. Az orosz, német és magyar kommunizmus, mint a szociális irányzat szélsőséges kilengései nagy próbatétek voltak s teljes etikai és gazdasági összeomlással végződtek. A magyar közvélemény a diktatúra kegyetlen nyűge alól felegyenesedve, elkeseredett haraggal követeli mindenekelőtt a bűnösök megbüntetését, de intézményes biztosítékokat is akar látni arra, hogy hasonló szerencsétlenség soha többé ránk ne szakadhasson. Kétségtelen, hogy ez a keserű harag a szociális gondolatnak nem jó talaja. A szociális szóhoz temérdek sóhaj, könny és ártatlan vér tapad s a politikai pártok vezetőségei megmondhatnák, mily nehéz a közép-intelligencia s a nép egyes részeinél a jövő szociálpolitikája részére megértést találni. Ami azonban egyeseknél s itt-ott a vidéki tömegekben becsületes és őszinte érzés, ugyanaz takaró köpenye másoknál a ravasz politikai számításnak és zavarcsinálásnak. Mindenuntalan felhangzik a vészkürtjei: veszélyben a szociális gondolat! És roppant tanácskozások folynak a szegény kinullázott árva érdekében azzal a megokolással, hogy a keresztény pártok erősen jobbra kanyarodván, a középkori keresztes lovagok pallosával írnak majd feudális rendet a remegő, de felvilágosodott polgárok és munkások bőrére. E rosszhiszemű, mert egészen más okokból lármázó egyének és csoportok ellenében állapítsuk meg mindenekelőtt azt, hogy az a szegény kitaszított árva, a szociális gondolat, egyike a világ és fejlődés legnagyobb hatalmasságainak. Tényező, amely nélkül háborús gúnyait el nem vetheti az élet s újakba sem öltözködhetik; tényező, elsőrangú együtthatója egy új történelmi korszakra való berendezkedésünknek. A szociális irányban való fejlődés világáramlat. Értjük, helyeseljük és teljes erőnkkel belehelyezkedünk. Úgy látszik azonban,hogy a magyar közvélemény egész szociális ideológiáját revízió alá kell venni. Ezt az ideológiát ugyanis nem az arányosan és minden irányban fejleszthető nemzeti gondolat hozta létre. Türelmetlen és mohó importőrök gyúrták bele a köztudatba, a zsidó lélek sajátos egyoldalúságával egyetemes magyar szociális problémává avatták az ipari munkáskérdést, ami pedig nálunk, bár igen fontos, de csak részletkérdés. Felfedezték az ipari munkást, nem tudták felfedezni a «parasztot». S mivel nálunk minden politika, politikai szervezetekké alakították át a tisztán gazdasági rendeltetésű szakszervezeteket, kivitték a tömegeket az utcára s mig egyrészt diktátorokká tornázták fel magukat az ipari munkások hátán, sajtójuk és terrorjuk ezernyi harsonáján keresztül sikerült a gyámoltalan magyar és keresztény intelligencia elől elsikkasztani az igazi nemzeti problémát: az agrárkérdést s az igazi nemzeti erőforrást : a népet, a vidéket, a «parasztot». Lelketlen volt ez a játék, véget kell neki vetnünk örökre. A keresztényszociális irány kérlelhetetlen elszántsággal áll neki az ipari munkáskérdés megoldásának, a gyalázatba és kétségbeesésbe hajszolt munkásság érdekeit a szervezett erő hatalmával és modern szociálpolitikai törvényhozással akarja megvédeni, nincs tehát válságban a szociális kérdés — de sohasem fogja tűrni, hogy akár az ipari munkásság, akár más gazdasági részérdekeltség előnyomulása megkárosíthassa és kisemmizhesse, egyenlően fontos, vagy sokkal fontosabb nemzeti erőtényezőinket. Válságba van tehát a zsidószociális kérdés, válságban a zsidó polgári demokrácia; az Anker-köztől nem tanulunk többé szociológiát, az uszításnak vége. Elkövetkezett a nemzeti gazdasági és politikai erők arányos érvényesítésének korszaka. S ha ezt szenjük kifelé, van szennivalónk befelé is. 1514 óta négy század telt el anélkül, hogy a magyar állam fel tudta volna fedezni a magyar föld röghöztapadt sokmilliós népét. 1514 óta hallgatnak ezek a milliók, hallgatnak és dolgoznak. Ha vér kellett, ők véreztek legtöbbet, ha halni kellett, ők haltak legtöbben. Mikor minden magyar mivoltunk megtagadásának szimbólumául a proletárdiktatúra felállította a kalapácsos Vörös Ember óriás gipszszobrát, remegve bújt előle vagy hódolt neki minden, egyedül a magyar paraszt rettentő ércalakja mert egyenesen megállni előtte, merte túlnőni s tudta lesújtani. Tanultak-e magyarjaink és intelligenciánk annyit négy hónap alatt, amennyit kellett volna tanulniok négy század alatt? Megértik-e, hol van a nemzeti erő főforrása, jövőnk alapja? Nekünk nem kell a földosztók szédelgése, de a feudális valutát is, még a tehetetlen liberalizmust is forgalmon kívül helyezzük. Keresztény öntudat, gazdasági ránevelés, kultúra és politikai érvényesülés kell a falunak, ez a mi mindeneket meghaladó szociális problémánk, ez a magyar szociális kérdés legveleje. S lesz rá gondunk, hogy harmónia létesüljön a különböző, sőt ellentétes gazdasági érdekek között — de nem azon a réven, hogy az elhanyagolt falu némán tűr és lomposodik. A mi zászlónk mindenekelőtt a szociális igazság és erkölcs zászlaja. Válságban van a szociális kérdés? Nincsen. A szociális uszítás stréberei vannak válságban.