Nemzeti Ujság, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

^­1."I n.évf. 155. szám. Szerkesztőség: Budapest, Vill., Szentkirályi­ utca 28. sz. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési Art Egész évre 280 kor., félévre 440 kor., Telefon: József 65 és József 66. — Kiadóhivatal: IV. ker. „ negyedévre /6 kor, egy hónapra 26 kor. Egyes szám Gerlóczy-utca 11. sz. Telefon: 150—82, 75—09 és 55—82. Felelős szerkesztő: Tun Béla. 1 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A megtisztulás utján... Nemrég még a fajiság fogalmát is tagadták. Aztán a háború és a forradalmak tüneményei, mint a történelem roppant arányú fej- és vérelemző kísér­letei, ellenállhatatlan erővel bizonyították, elválasz­tották a fajt a fajtól, vért a vértől. Magyar fajisá­­gunkra eszméltünk és ma minden cselekvésünk iránya, megújhodásunk lényege az, hogy faji­ságunkat a maga vérszerinti tisztaságában juttassuk érvényre. Minden népnél a hanyatlásnak lemérhető jele volt, hogyha már idegen fajú zsoldosokra és vezé­rekre bízta hazája védelmét. Mi ezenfelül a szellemi vezetésnek, a politikának, a művészeti stílusalkotás­­nak, a lélekformáló nevelésnek vezetőit, sőt a társas­­­életi magister elegantiae-ket is nemrég még egy idegen fajból vettük. Ma már, a megújhodás folyamában, képtelenség­nek tartanók, hogy hadseregünk tisztikarát idegen­ fajból vegyük. Épp igy törvényes intézkedés nélkül is: a magyarság meglehetősen színmagyar nemzet­gyűlést válogatott össze. De épp igy törvénynek érzi ma már az egész magyar társadalom, hogy a köz­ségek közigazgatói, jövő társadalmunk nevelői, tanárai, tanítói, a stílusformáló vezetőművészek s minden egyesületnek Vezetői csakis faj szerint való­­s magyarok lehessenek. Társadalmunk már kifejezte magát, félreismer­­hetlenül, már gyakorolja a magyar fajiság törvényét minden vonalon; képes volt odáig menni, hogy a színházakban és mutatásaiban elhagyta eddigi szerel­mesen dédelgetett kedvenceit s a magyarság meg­­személyesítőire ruházza szenvedélyes kultuszát. A társadalom megtette kötelességét s a törvényhozás­nak legalább is követnie kellett volna a társadalom­nak bár nem régi, de mély és az egész jövőt akaró szokásjogát. A nemzet ifjúsága társadalmi úton törvényként gyakorolja most, hogy a nemzet leendő vezető értel­miségének iskoláiban a keresztény magyarság 95 százalékos arányszámát biztosítja, aminthogy a törvényhozás ezt is magától értetődőnek vallja, eddig halogatta ennek törvényes biztosítását is. Csakhogy jöhet idő, mikor ezt újra nem fogják magától értetődőnek hirdetni, amikor az ifjúság majd újra nem lesz hatalmi tényező, mikor a nemzetközi tőke a maga arányáért újra beléptijegyet akar váltani minden vezető pozíciónkba. Ha intéz­ményesen, törvények szerint nem lesz biztosítva akkorra is a fajbeli magyar ifjúság és vele a magyar faj jövő élete .. . akkor könnyelműbb volt nemzet­gyűlésünk a nyári lepkénél, mely petéit védett és megélhetést nyújtó helyre rakja le, akkor elsikkasz­­tódik a nemzeti megújhodás és a bár minőségében meg nem erősödött nemzetnek sohase lesz ereje a régi haza visszaszerzésére. Ezt a súlyos aggodalmat érzi a mai magyar ifjúság s a vele érző színmagyar társadalomvezetők. Ezért tör ki türelmetlensége mind idegesebben. Ezt az ideges forrongást pedig a tünetek elnyo­mása meg nem szünteti, nem gyógyítja. A nemzet­gyűlésnek tudnia kell, hogy amint az igazságszolgál­tatás hiányosssága mindenütt lincselésekre vezet, úgy a törvényhozás késedelmei rendszerint egyéni ak­ciókra vezetnek. A társadalom, az ifjúság megtette a magáét: világosan, önfeláldozóan kifejezte a magyar jövő akaratát. Az a két-két magyar ifjú, aki az egyetem kapujába állva, tökéletlen kiválogatást gyakorolt a bemenő ifjúság fölött, egy késedelmező magyar törvény furcsa, forradalmi nemzője volt. Sürgősen ideje már, hogy posztjukon igazi törvények váltsák föl őket. magyar-francia gazdasági tárgyalások. Gyorsan jóra fordul Magyarország anyagi helyzete ? Párisi szikratávirat jelenti, hogy a Temps szombati száma a magyar-francia közgazdasági kapcsolatokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a francia kormány és a francia ipari körök­ által vezetett megbeszélések oly kedvező eredményre­ jutottak, hogy a megállapodás gyakorlati megvalósulása után kilátás nyílik arra, hogy Magyarország közgazdasági helyzete igen gyor­san kedvezőre fordul és Franciaország támogatásával közgazdasági életünk újjáépítését és a megoldásra váró közmunkákat megkezdhetjük. Kell-e mondanunk, hogy e rózsaszínű biztatások megvalósulását Magyarországon mindenki örömmel üdvözölné. ' ' Az angol mun­­­áspárt egyik tagja ugyanis már felszólalt az ellen. hogy a francia, angol és olasz nagybankok a ma­gyar korona alacsony árfolyamának kihasználásával minden vállalatot hatalmukba kerítenek és Magyar­­országot úgy kereskedelmileg, mint iparilag függő helyzetbe juttatják. Mi tisztában vagyunk közgazda­sági helyzetünk súlyos voltával s tudjuk, hogy nem igen válogathatunk segítőkezekben , de kellő óvatosságot és megfontolást ajánljuk a kormánynak és a nemzetgyűlésnek, ígéretekben bízni nem szabad. Az üzletet csak mint üzletet kell elbírálni. a válság megoldása: kifejezette keresztény irányú kabinet A súlypont a pénzügyi programjon van. — Kihallgatások a kormányzónál. A kormányzó őfőméltósága tegnap kihallgatá­son fogadta Rubinek Gyula földmivelésügyi mi­nisztert, Túri Béla képviselőt, gróf Andrássy Gyulát, Szmrecsányi Györgyöt, a nemzetgyűlés elnökét és gróf Bethlen Istvánt. Tegnapra kap­tak még meghívást Haller István miniszter és Bottlik József, a nemzetgyűlés alelnöke is, akik azonban nem jelenhettek meg a kormányzó előtt, mert a meghívó nem találta őket Budapesten. Túri Béla egy órát töltött a kormányzónál s úgy ő, mint Szmrecsányi kijelentették, hogy a vál­ságot csak erősen keresztény irányzat. Pro­gramm és tisztakezü, határozott politikusok old­hatják meg. Szmrecsányi György audienciája után a Nemzeti Újság munkatársa előtt igy nyi­latkozott : " A kormányfő felszólítására részletesen vázol­tam mind a bel-, mind a külpolitikai helyzetet. An­nak a régóta vallott felfogásomnak adtam kifeje­zést é főméltósága előtt, hogy csak egy kifejezetten és határozottan keresztény alapon álló kormány ki­nevezése hatna megnyugtatólag a közvéleményre. Kihallgatásom folyamán alkalmam volt meggyő­ződni arról, hogy a kormányzó urat szigorúan vett alkotmányos érzése s határozott törvénytisztelete vezérli. A kormányzó úr kijelentette, hogy újból fogja kérni véleményemet. A mai nap folyamán Meskó Zoltán, gróf Kie­­belsberg Kuno, sokorópátkai Szabó István, Be­­niczky Ödön, Hegyeshalmy Lajos és nagyatádi Szabó István, Bleyer Jakab, gróf Széchenyi Dé­nes volt hágai követ, továbbá Sréter és Gombos alezredesek, Jekkelfalusy Zoltán és gróf Edels­­heim-Gyulay Lipót járultak­ a kormányzó elé. Holnap délelőtt mennek kihallgatásra Haller Ist­ván miniszter és Vass József. A kihallgatások a politikai helyzetet teljesen tisztázzák abban a tekintetben, hogy az állan­dóan fenyegető kormányválságok csakis úgy kü­­szöbölhetők ki, ha olyan kormány veszi kezébe az ügyek intézését, amely keresztény és nemzeti irányú kormánytettekkel kielégíti azt a nagy vá­rakozást, amelyet a nemzet a keresztény pártok diadalra jutásához fűzött. A kabinetben meg kell lenni a személyi garanciáknak abban a tekin­tetben, hogy a keresztény kurzus végre intézmé­nyes biztosítéka lesz a keresztény és nemzeti gondolatnak, de még ezen is túlmenően olyan programmot kell adnia a kabinetnek, amely igen rövid időn belül enyhülést tud hozni abba a nagy feszültségbe, amely örökös izgalomban tartván a lelkeki - egyetlen alakulást sem enged a par­........ III- III.­lamentben megszilárdulni. A helyzet súlypontja a pénzügyi programman van. A valuta megjaví­tása, amelyre vonatkozóan nem egy politikus konkrét tervekkel járult a kormányzó elé, a leg­nagyobb mértékben hozzájárulhat a helyzet kon-­ szolidálásához s alapja lehet egy állandó jellegű és változatlanul keresztény irányú kormányzat­ (J) nak. Keresztény politikai körökben az a nézet­e alakult ki, hogy ebből a válságból, mely a nem­zet nagy létkérdéseit is felszínre vetette, fél-meg-­­­­oldásokkal nem lehet megtalálni a kivezető utat, azok a politikusok azonban, akiknek kihallgatá­saik folyamán alkalmuk volt a kormányzó ál­láspontját megismerni, mindenkit megnyugtat­tak abban a tekintetben, hogy az államfő a leg-­ teljesebb mértékben átérzi a helyzet döntő fon­­­tosságát és elhatározásában ezt kifejezésre is fogja juttatni. A kisgazdapártban bizonyosra ve­szik, hogy a válságot legkésőbb hétfőig megoldja a kormányzó. A tiszántúli választások. A vasárnap lezajlott tiszántúli választások hiteles ered­ményei a következők: Nyírbátorban Birtha József Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Párti 1600 szóval győzött Szabó Lajos kisgazdával szemben, Hajdúszoboszlón Dánét Bélát 2000 szónál nagyobb többséggel választották­ meg, ellenfele Czeglédy Mihály kisgazdapárti volt. Kunhegyes­ben Paczek Géza kisgazdapártit választották meg" gróf Rá­day Gedeon pártonkivülivel szemben. Mezőtúron Vértes Vilmos kisgazdapárti lett képviselő Tóth János István pár­­­tonkivülivel szemben. Berettyóújfaluban Szilágyi Lajos kisgazdapárti győzött. Biharnagybajomban Szabó József református lelkészt, Szeghalmon Temesváry Imre és Nádudvaron Kiss Ferenc kisgazdapártiakat választották meg. Hajdúböszörményben Tasnády Kovács András Ke­­resztény Nemzeti Pártit gróf Bethlen Istvánnal szemben. Orosházán Csizmadia Sándor Nemzeti Munkáspártit. Há­rom kerületben: Cséfán, Nagylétán és Biharkesztesen jú­lius 4-én lesz a választás. Pótválasztás lesz még július 4-én Nagylakon és Battonyán,­ ­ a VIII. kerület keresztény jelöltjei. A keddi számunkban megjelent községi választási listák kapcsán csak most közölhetjük a józsefvárosi keresztény városi párt listáját, mely dr. Avarffy Elek, Mahunka Imre, dr. Weiss Konrád, Müller Antal, Bohn József, dr. Kazag László, Bienski Lipótné, Ilovszky János, Szakál Géza, Bieber Jenő, dr. Wasek Ernő, Jajczay Mihály, dr. Hor­váth János, Pászthy János, özv. dr. Dirner Gusztávné, Reök Erzsébet, Székely János, dr. Bernádtt Dániel, dr. Lakatos Géza, dr. Bonta Károly, dr. Ocskay Rezső, Nagyl Ferenc, Kis Ernő, Zupka Antal, Nicolescu Simon, Redl S. István, Seifert Károly, Papp Antal, Putnoky István, Ker­­kay Sándor, Nagy Kálmán neveit tartalmazza. Itt említ­jük meg, hogy a Józsefvárosban már csak három lista fog a választások alkalmával szerepelni, mert a Fried­­rich-párt hétfőn a maga listáját visszavonta. LA bojkott főintézői Bécsben. Kormányunk nem tárgyal, csak fölvilágosítást ad. Megelégedéssel jelentjük, hogy az a vélemény, mintha a magyar kormány tárgyalásokba bocsátko­zott volna a szakszervezetek nemzetközi szövetségé­­­vel, téves. Midőn Renner kancellár — a bojkott által elsősorban sújtott Ausztria érdekei által vezéreltetve — fölajánlotta közvetítését: kormányunk nyomban kijelentette, hogy a szövetséggel nem hajlandó tárgyalni, ellenben minden magyar külképviseleti hatóság kész­séggel ad bárkinek felvilágosítást, mert súlyt helyez arra, hogy a Magyarországról elterjesztett, alaptalan vádak eloszlattassanak.HA8[/na-7f/fb­ belügyekbe a kor­mány semmiféle beavatkozást meg nem enged, egyébként azonban nincs észrevétele az ellen, hogy a bojkott által elsősorban érintett Ausztria annak elhárítása érdekében Bécsben a szövetség képviselőivel meg­beszéléseket folytasson. Ilyen felvilágosításokat adott bécsi követünk e hó 28-ikán és fog adni még ma este a szövetség képviselői­vel folytatandó újabb tárgyalás során. Ezzel a fel­világosítással azonban, mondja egy félhivatalos, az ügyet a magyar kormány befejezettnek tekinti, tekintet nélkül arra, hogy a nemzetközi szövetség a kapott felvilágosítás alapján a bojkottot beszünteti-e vagy sem. A nemzetközi szakszervezeti szövetség titkára, Fimmen, holnap visszautazik Amsterdamba és csak­­ jelentésének meghallgatása után fog a bojkott-bizott­ság dönteni, ami e héten aligha történik meg. Célzatos közlésekkel szemben megállapítjuk, hogy Hollandiá­ban három munkásszövetség 293.000 taggal állást foglalt a bojkott ellen. Fimmenék pártjához 330.000 munkás tartozik ugyan — tehát némi többségben vannak, — de ezeket nem kérdezték meg, hogy helyes­üli-e a bojkottot? A holland vasutasok szövetsége hatá­rozatiig kimondotta, hogy a bojkottban nem vesz részt. Bármit határozzanak a nemzetközi vörösek Amster­damban, mi nem változtatunk álláspontunkon. Mert a bojkott nem a Magyarországot juttatja élelmezési és belpolitikai válságba, hanem a szocialisták és kom­munisták ten­orja alá került szerencsétlen Ausztriát. Ezek a rövidlátó és lelkiismeretlen hazardőrök az okkupárt Felső-Magyarország vasutasait és postásait is megkísérelték a bojkottban való közreműködésre megnyerni, de — mint a Pravo Lido írja — a prágai kormány utasította a fölöttes hivatalok vezetőit hogy kíméletlenül lépjenek fel a bojkottban részt­vevők ellen. A londoni Morning Post megállapítja, hogy Lenin és a bolsevisták izigerlik a munkásságot és a többi orszá­gokat sajtópropagandájukkal Magyarország ellen mert ez az ország és Lengyelország a legelkeseredettebb el­lenségei a bolsevizmusnak.

Next