Nemzeti Ujság, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-10 / 163. szám
A Keresztény Nemzeti Egyesülés Parlamenti Pártja holnap déli 12 órakor a párt hivatalos helyiségében értekezletet tart, amelyen a párt hivatva lesz dönteni a közös intézőbizottság által elfogadott megállapodások felett. Az elnökség az összes képviselők megjelenését kéri. A németek helasztést kaptak a leszerelésre.■ igényzik, az egyik, kényes kérdést: a kielégítően oldották meg. Németorát hogy a népőrségek és a külön rendt azonnal megkezdi, viszont a hadség leszállítására hat havi haladékot kabünöseinek ügye volt napirenden. A túlozták, hogy a jóvátételek ügyében tanácsot létesítenek. span. im. v. a németek délelőtti negyed 12 órakor írták alá a leszerelésre vonatkozó egyezséget. Tiltakoztak azonban azzal a kijelentéssel, hogy a versaillesi szerződésnek egyetlen pontja sem kötelezi őket arra,hogy új területek megszállásába beleegyezzenek, kivéve kit a jóvátételek dolgában követnének el vétséget. If . Riaszfér Hikek a Felvidékről. Mi ifja a jrkassai proletárdiktatúrából? Egy helybeli távirati ügynökség tegnap azt jelentette, hogy szerdán, július 7-én Kassán kikiáltották a prole pristaturát. Az ott állomásozó cseh ezred állítólag csatlakozott a kommunista munkásokhoz, s nemcsak a munkás- és katonatanácsot, hanem a forradalmi törvényszéket is megalakították. A jelentés túszok szedését említi, kik között van Konrádi kanonok is. Ezzel szemben a tényállás az, hogy Kassán a felvidéki szociáldemokrata szervezetek kongresszust tartottak s ez alkalomból a városházára és a középületekre kiültették a vörös zászlót. Benkó főjegyző azonban bevonatta ezeket, az ugyanakkor tanácskozó gazdagyűlés pedig elhatározta, hogy a rhaga részéről fehér zászlókat tűz ki. A hatóság végül úgy oldotta meg a zászló-affairet, hogy a ’vörös zászlók mellé kitűzette a cseh-szlovák lobogót is.' ‘ ....... „A bojkott ostoba és bűnös cselekedet“ Tüntető felvonulások Bécsben. — Fimmen nem hol- JindiTS, hanem orosz zsidó.Itt már Sionnal megmondottuk, most a Journal, de Génévé állapítja meg, hogy a bojkott a szakszervezeti szövetségnek elhamarkodott, ostoba és bűnös cselekedete, mely csak súlyosabbá teszi a munkásosztály helyzetét. A cikkíró rámutat, hogy a szakszervezeti iroda egy állam belső ügyeibe avatkozással oly jogokat arrogál magának, akinkket a népek szövetsége sem bír. Bécsben a drágaság óriási, az élelmiszerek ára folyton emelkedik. A keresztényszocialisták és a német nemzeti pártiak nap-nap után bojkott-ellenes gyűléseket tartanak. Múlt héten tüntető felvonulást volt ily felirású táblákkal: , — Hoch Horthy ! Hoch Ungarn ! A menetben igen sok egyetemi diák is részt vett. Az egyik hollandi segítővonat parancsnoka kijelentette, "hogy Fimmen, az amsterdami szakszervezeti titkár, egyáltalán nem hollandus, hanem orosz zsidó bolsevista. A leleplezés nagy feltűnést keltett Bécsben, hol már megállapították azt is, hogy a bojkott eszméje Böhm Vilmostól, a megszökött zsidó népbiztostól eredt, ki állandó összeköttetésben van a magyar Efralteszszel, Károlyi Mihállyal és rossz szellemévél, a zsidó Diener (Dénes) Józseffel. I’Ausztria minden vidékén, miként Tirolban, Salzburgabn és Stájerországban, polgárőrségek alakulnak, melyek máris alig föl vannak fegyverkezve. A bojkott és a népbiztosok ügye az angol képviselőházban. Londoni szlvirat jelenti, hogy Wedgtwood ezredes — az angol alsóház legfáradhatatlanabb interpellálja, aki tudojavvőleg a munkáspárti küldöttséggel nemrég nálunk járt — ismét foglalkozott Magyarországgal. Két kérdést intézett a kormányhoz. Először azt kérdezte : tudja-e a kormány, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete a világ egész parasztságát kiáltványban szólította fel, hogy az ipari központokat bojkottálja. Harmavorth alállamtitkár a kormány nevében azt válaszolta, hogy erről semmit sem tud, azonban nem csodálkoznék, ha Magyarország bojkottálná mindazokat az államokat, amelyek a nemzetközi szakszervezeti bizotts e felszólítására ellene kimondták a bojkottot. Wedgrwood második kérdésére, várjon az angol kormány a vádlott magyar népbiztosok érdekében közbelépett-e, azt válaszolta az államtitkár, hogy a kormány tanácsokat adott, azonban szuverén állam belügyeibe mélyebben beavatkozni nem lehet. ,.u/Aristeo jul iX i _ ' . i~~ Szombat, 1020 julius 10. *■ H. évf. 163. mtánU . NEMZETI ÚJSÁG ................................................................................................................................................iiiimiiiiiitiiiiHiiimiiii.tiiiiniüii................... Szerkesztőség: Budapest, Vili., Szentkirályi utca 28. sz. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor.. Telefon: József 60 és József 66. —Kiadóhivatal: IV. ker., „ „ , negyedévre 70 kor, egy hónapra 25 kor. Egyes szám Gerlóczy utca 11. sz. Telefon: 150—82, 75—09 és 55—82. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 1 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A pártközi bizottság megállapodásai az egységes kormányzópártról. Holnap a pernek plánunsa dönt végérvényesen a fuxió ügyében. ,A válságnép áldása s az egységes kormányzópár Ti¥??g!ímitás£L tekintetében ma újabb jelentős lépések történtek. A kisgazdapárt délelőtti értekezletén beható tanácskozás után kimondotta, hogy hajlandó az egységes párt alakítása ügyében közös tanácskozáson részt venni. Ez a tanácskozás, melyet a pártok kiküldött tagjai folytattak le, ma este befejezést is nyert és a pártközi bizottság olyan megállapodásokat létesített, amelyek alapján, ha a pártok is hozzájárulnak, az egységes kormányzópárt létrejöhet. A bizottság döntését holnap, a pártok plénuma elé terjesztik s a végső állásfoglalás itt fog megtörténni. A keresztény párt megbízottai kifejtették, hogy a pártegyesülés eredményes csak akkor lehet, ha minél előbb megoldásra viszik azokat a nemzeti, keresztény, agrár és szociális szempontból égető fontosságú kérdéseket, amelyeket a keresztény irány a programmjába vett. Hangsúlyozták, hogy az egyesülés elő fogja segíteni azon ígéretek beváltását, amelyeket a pártok a választóknak tettek. Miután a tárgyalások folyamán tisztázódott az, hogy a pártgyűlés, ezeknek a kívánalmaknak meg fog felelhetni, a keresztény párt hajlandónak jelentette ki magát a fúzióra. Éppen, mert ebben a tekintetben garanciákat követelt és kapott a keresztény párt, indokolatlan és hatástalan Friedrich István ma esti támadása, amelyet már megalakulása előtt az új kormány és a kormányzópárt ellen intéz. A keresztény párt a kormányon tettekkel akar megfelelni a nemzet bizalmának, ami kétségtelenül nehezebb munka, mint rakétás kijelentéseket tenni. ! Tanácskozás gróf Bethlen elnöklésével. A kisgazdapárt dnbet értekezletet ■ tartott, amelyen elhatározták, hogy a pártok egyesülésének lehetőségéről folyót tárgyalásosjja Rubinét, Gyulát, nagyatádi Szabó Istvánt, sokorjátkai' Szabó Istvánt, Patacsi Dénest, Meskóovács J. Istvánt és Vlagl Gasztont küldi ki. Két órafertizel végződött az értekezlet- amelyen a párt öszszes minisztertagjai is résztvettek. Este 7 órakor sorra megérkeztek a kisgazda-pártkor helyiségébe a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának a kiküldöttei is: Haller István, Beniczky Ödön, Biassay Károly, Hencz Károly, Scholtz Ödön, Túri Béla és Vass József .Ugyancsak odaérkeztek gróf Klebelsberg Kunó és Fáy Gyula is, mint a disszidensek kiküldöttei. Gróf Bethlen István elnöklete alatt megkezdődtek a tárgyalások, amelyek megszakítás nélkül közel 10 óráig tartottak. Tíz óra előtt pár perccel nyíltak meg a belső tanácskozó terem ajtajai, gróf Bethlen István és a kiküldöttek eltávoztak. Az eredményről részletes nyilatkozatot nem tettek a résztvevők, de pár szóban valamennyien igen optinisztikusan ítélték meg a helyzetet. Foss József ezeket mondotta :— Azt hiszem, megtaláltuk az alapot a lehetőség számára, hogy a pártok egyesüljenek. Megállapodás létesült, most még csak tervezet, amelyet holnap a pártjaink elé terjesztünk, s ha azok elfogadják, megvan az egységes kormánypárt. Rubiner Gyula így nyilatkozott: — Olyan nagy Magyarországra a külső nyomás, fiogrfúziónak létre kell jönnie. A megállapodással 180 főből álló többségi pártot lehet biztosítani. A kormányprogrammra nézve nincs és nem is lesz nézeteltérés, most még csak az a feladat, hogy összeegyeztessük a pártok amúgy sem messze járó programmját. Ez egy hattagú külön bizottság feladata lesz, amely írásba foglalja a megállapodást. Holnap délelőtt 12 órakor mind a három párt különkülön értekezletet tart, melyen döntenek a közös bizottság által elfogadott megállapodások felett. Bethlen nyilatkozata a megegyezésről. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Gróf Bethlen István ima délelőtt folytatta tájékozódó látogatásait és Simoni Gáidnadam Sándor miniszterelnökkel, Rakovszky Istvánnal és Rubinek Gyula miniszterrel folytatott tárgyalásokat. Este hét órakor gróf Bethlen István a pártközi értekezleten ezt a nyilakozatot tette: — Olyan megállapodás jött létre, amelyet ha a pártok részéről tartandó értekezleten el fognak fogadni, az egységes párt megalakulása biztosítva van. Friedrich István támadja az egységes kormányzó pártot. A VIII. faigazgatási kerület egyesült keresztény pártjai ma skmitán nagygyűlést tartottak a Gólyavárban, András, Friedrich István képviselők, Karag László és Vovszky József tartottak beszédet a keresztény községi politikáról. A destrukcióra — mondották — a fővárosban kell az utolsó csapást mérni. A belső gyűléssel párhuzamosan a Gólyavár előtti térségen is nagyszabású gyűlés volt, ahol Ereky Károly, Lukács János, Tangier Béla és mások tartottak beszédet. Közben a Wenckheim-palotában a Friedrich-párt gyűlésezett. Diniek Viktor és Tangier Béla képviselők után Friedrich István emelkedett szólásra. Noha a gyűlést a községi választások ügyében hívták egybe, Friedrich mégis az országos politikai kérdésekről is elmondotta véleményét, a kormányalakítási tárgyalásokat kritizálta, szerinte a válságot nem új kabinettel és egységes kormányzó párttal, hanem a tisztviselő-, a munkás- és a zsidókérdés gyökeres megoldásával kell elintézni. Ez ugyan igaz, de éppen ehhez kell az új kormány. Végül Weiss Konrád utalt a keresztény politikának a községi életben való fontosságára, majd a nagygyűlés a keresztény Budapest éltetésével szétoszlott. ($Andrássy a zsidókérdés megoldásáról. • ■ /' * /Andrássynak az Új Magyar Szemlében megjelent cikkéből közöljük mai cikkünk kiegészítéséül a zsidókérdés megoldásáról szóló részletet / szintén bizonyos kihagyásokká A régi liberális politikás nem lehet folytatni, nem lehet folytatni, mert AA^métbe i van a közhangulattal; feuert ártana a j^ffen politika még magának a zsidóságnak is. KajNr lehet visszatérni a régi politikához, mert npf/V’vttfflte, eredménye káros volt és vannak olyan kétségtelen bajok, amelyeken segítenünk kell. A tett tapasztalatok után nem lehet tűrni, hogy a zsidóság azt a hatalmi pozíciót megtartsa, azt a monopóliumot a gazdasági élet bizonyos ágaiban bírja, melyet eddig zavartalanul és feltétlenül élvezett.S ez oly bizonyos, hogy minden hazafiasan érző és a helyzetet ismerő zsidónak is ezzel meg kell barátkoznia és meg kell tudni békülni és mindent meg kellene csinálni, hogy a nemzeti zsidóság ne tegye magáénk minden zsidó ügyét és hogy ne küzdjön ő is az eddigi hatalomért, hanem a nemzet egészének érdeke által vezettesse magát. A zsidó befolyás új megszilárdítása, a régi állapot helyreállítása, kifelé is ártana pozíciónknak, mert már közel voltunk ahhoz, hogy a magyart és zsidót összetévesszék a külföldön és hogy a zsidóknak a háború és a bosevizmus alatt fokozódó népszerűtlensége miatt mi is szenvedjünk. S az elszakított országrészekre való vonzóerőnk is fokozódni fog, ha az a remény nyílik, hogy az uzsorát és a zsidó gazdasági monopóliumot fokozatosan vissza akarjuk és bírjuk szorítani. Nem szabad egy felekezetet, vagy egy egész fajt a maga összességében elítélni, lenéznii, sértegetni, mert ez elkerülhetetlenül számtalan nemes és becsületes egyént vérig sért, mert ez elkerülhetetlenül igazságtalan. Ha jogos céljainkat jogtalan eszközökkel szolgáljuk, az összetartó, a tőke- és sajtóvilágban mindenfelé hatalmas zsidóságnak könnyűvé tesszük, hogy bevádoljanak minket, izoláljanak bennünket és kiszorítsanak azon kulturális és érzelmi közösségből, mely nélkül legfőbb nemzeti céljainkat el nem érhetjük. Ezután kifejti a zsidóság nagy tőke- és sajtóhatalmát és így folytatja : De hát akkor mi történjék? Teljes és gyökeres megoldást csak az idő hozhat, saját magunk belső átalakítása és reformálása. Ne csináljunk adósságot, ne költsünk többet, mint amennyink van, foglalkozzunk a gazdasággal, kereskedelemmel intenzívebben, mint eddig, neveljük meg ez irányban jobban a keresztény társadalmat, de szégyeljen boltot nyitni, kereskedelemmel, iparral, üzletekkel foglalkozni az arisztokrata, a dzsentri, a polgár, a paraszt, ne hagyja, hogy a közvetítés teljesen zsidókézben maradjon , nevelődjék egy jobb keresztény bérlő osztály, a közgazdasági tevékenység ne abban álljon, hogy jó nevünket zsíros fizetésért bérbeadjuk, de abból, hogy komoly munkával, komoly tanulmánnyal szenteljük magunkat a közgazdasági tevékenységnek , akkor könnyű lesz a zsidókérdést radikálisan megoldani. De azért nem várhatjuk tétlenül, míg ez az időpont bekövetkezik. Siettessük az időpontot céltudatos agitációval, neveléssel, de ne várjuk tétlenül elérkezését. Ha ezt termők, az önsegélyt és az erőszakos megoldást követelők malmára hajtanák a vizet s nem teljesítenék kellőleg kötelességeinket. Amikor az önsegélyt vaskézzel elfojtjuk, a legkomolyabban és a legsürgősebb