Nemzeti Ujság, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

A Keresztény Nemzeti Egyesülés Parlamenti Pártja holnap déli 12 órakor a párt hivatalos helyiségében értekezletet tart, amelyen a párt hivatva lesz dönteni a közös intézőbizottság által elfogadott megállapodások felett. Az elnökség az összes képviselők megjelenését kéri. A németek helasztést kaptak a leszerelésre.■ igényzik, az egyik, kényes kérdést: a kielégítően oldották meg. Németor­­át hogy a népőrségek és a külön rend­­t azonnal megkezdi, viszont a hadsé­­g leszállítására h­at h­avi haladékot ka­­bünöseinek ügye volt napirenden. A túlozták, hogy a jóvátételek ügyében tanácsot létesítenek. span. im. v. a németek délelőtti negyed 12 órakor írták alá a leszerelésre vonatkozó egyezséget. Tilta­koztak azonban azzal a kijelentéssel, hogy a versail­­lesi szerződésnek egyetlen pontja sem kötelezi őket arra,­­hogy új területek megszállásába beleegyezze­nek, kivéve kit a jóvátételek dolgában követnének el vétséget. If . Riaszfé­r Hik­ek a Felvidékről. Mi ifja a jrkassai proletárdiktatúrából? Egy helybeli távirati ügynökség tegnap azt jelen­tette, h­ogy s­zerd­án, július 7-én Kassán kikiáltották a prole pris­taturát. Az ott állomásozó cseh­ ezr­ed állí­tólag csatlakozott a kommunista munkásokhoz, s nem­csak a munkás- és katonatanácsot, hanem a forra­dalmi törvényszéket is megalakították. A jelentés túszok szedését említi, kik között van Konrádi kano­nok is. Ezzel szemben a tényállás az, hogy Kassán a fel­vidéki szociáldemokrata szervezetek kongresszust tar­tottak s ez alkalomból a városházára és a középüle­tekre kiü­ltették a vörös zászlót. Benkó főjegyző azon­ban bevonatta ezeket, az ugyanakkor tanácskozó gazdagyűlés pedig elhatározta, hogy a rhaga részéről fehér zászlókat tűz ki. A hatóság végül úgy oldotta meg a zászló-affairet, hogy a ’vörös zászlók mellé ki­­tűzette a cseh-szlovák lobogót is.' ‘ ....... „A bojkott ostoba és bűnös csel­ekedet“ Tüntető felvonul­ások Bécsben. — Fimmen nem hol- JindiTS, hanem orosz zsidó.­­Itt már Sionnal megmondottuk, most a Journal, de Génévé állapítja meg, hogy a bojkott a szakszer­vezeti szövetségnek elhamarkodott, ostoba és bűnös cselekedete, mely csak súlyosabbá teszi a munkásosz­tály helyzetét. A cikkíró rámutat, hogy a szakszer­vezeti iroda egy állam belső ügyeibe avatkozással oly jogokat arrogál magának, a­kinkket a népek szövetsége sem bír.­­ Bécsben a drágaság óriási, az élelmiszerek ára foly­ton emelkedik. A keresztényszocialisták és a német nemzeti pártiak nap-nap után bojkott-ellenes gyűlé­seket tartanak. Múlt héten tüntető felvonulást volt ily felirású táblákkal: , — Hoch Horthy ! Hoch Ungarn ! A menetben igen sok egyetemi diák is részt vett. Az egyik hollandi segítővonat parancsnoka kijelen­tette, "hogy Fimmen, az amsterdami szakszervezeti titkár, egyáltalán nem hollandus, hanem orosz zsidó bolsevista. A leleplezés nagy feltűnést keltett Bécsben, hol már megállapították azt is, hogy a bojkott esz­méje Böhm Vilmostól, a megszökött zsidó népbiztos­tól eredt, ki állandó összeköttetésben van a magyar Efralteszszel, Károlyi Mihállyal és rossz szellemévél, a zsidó Diener (Dénes) Józseffel. I­’Ausztria minden vidékén, miként Tirolban, Salz­­burgabn és Stájerországban, polgárőrségek alakulnak­, melyek máris ali­­g föl vannak fegyverkezve. A bojkott és a népbiztosok ügye az angol­­ képviselőházban­. Londoni szlvirat jelenti, hogy Wedgtwood ezredes — az angol alsóház legfáradhatatlanabb interpellálja, aki tudojav­vőleg a munkáspárti küldöttséggel nem­rég nálunk járt — ismét foglalkozott Magyarország­gal. Két kérdést intézett a kormányhoz. Először azt kérdezte : tudja-e a kormány, hogy az Ébredő Magya­rok Egyesülete a világ egész parasztságát kiáltvány­ban szólította fel, hogy az ipari központokat bojkot­tálja. Harmavorth alállamtitkár a kormány nevében azt válaszolta, hogy erről semmit sem tud, azonban nem csodálkoznék, ha Magyarország bojkottálná mindazokat az államokat, amelyek a nemzetközi szak­­szervezeti bizotts­ e felszólítására ellene kimondták a bojkottot. Wedgrwood második kérdésére, várjon az angol kormány a vádlott magyar népbiztosok érde­kében közbelépett-e, azt válaszolta az államtitkár, hogy a kormány tanácsokat adott, azonban szuverén állam belügyeibe mélyebben beavatkozni nem lehet. ,.u­/Ar­isteo jul iX i _ ' . i~~ Szombat, 1020 julius 10. *■ H. évf. 163. mtánU . NEMZETI ÚJSÁG ................................................................................................................................................iiiimiiiiiitiiiiHiiimiiii.tiiiiniüii................... Szerkesztőség: Budapest, Vili., Szentkirályi­ utca 28. sz. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor.. Telefon: József 60 és József 66. —Kiadóhivatal: IV. ker., „ „ , negyedévre 70 kor, egy hónapra 25 kor. Egyes szám Gerlóczy­ utca 11. sz. Telefon: 150—82, 75—09 és 55—82. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 1 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A pártközi bizottság megállapodásai az egységes kormányzópártról. Holnap a pernek plánunsa dönt végérvényesen a fuxió ügyében.­ ­,A válságnép áldása s az egységes kormányzó­pár Ti¥??g!ímitás£L tekintetében ma újabb jelentős lépések történtek. A kisgazdapárt délelőtti érte­kezletén beható tanácskozás után kimondotta, hogy hajlandó az egységes párt alakítása ügyében közös tanácskozáson részt venni. Ez a tanácsko­zás, melyet a pártok kiküldött tagjai folytattak le, m­a este befejezést is nyert és a pártközi bizott­ság olyan megállapodásokat létesített, amelyek alapján, ha a pártok is hozzájárulnak, az egységes korm­ányzópárt létrejöhet. A bizottság döntését holnap, a pártok plénuma elé terjesztik s a végső állásfoglalás itt fog megtörténni. A keresztény párt megbízottai kifejtették, hogy a pártegye­sülés eredményes csak akkor lehet, ha minél előbb megoldásra viszik azokat a nemzeti, ke­resztény, agrár és szociális szempontból égető fontos­ságú kérdéseket, amelyeket a keresztény irány a pro­­grammjába vett. Hangsúlyozták, hogy az egyesülés elő fogja segíteni azon ígéretek beváltását, amelye­ket a pártok a választóknak tettek. Miután a tár­gyalások folyamán tisztázódott az, hogy a párt­­gyű­lés, ezeknek a kívánalmaknak meg fog felelhetni, a keresztény párt hajlandónak jelentette ki ma­gát a fúzióra. Éppen, mert ebben a tekintetben garanciákat követelt és kapott a keresztény párt, indokolatlan és hatástalan Friedrich István ma esti támadása, amelyet már megalakulása előtt az új kormány és a kormányzópárt ellen intéz. A keresztény párt a kormányon tettekkel akar megfelelni a nemzet bizalmának, ami kétségtele­nül nehezebb munka, mint rakétás kijelentéseket tenni.­­ ! Tanácskozás gróf Bethlen elnöklésével. A kisgazdapárt dnbet értekezletet ■ tartott, amelyen elhatározták, hogy a pártok egyesülésének lehetőségéről folyót tárgyalásosjja Rubinét, Gyulát, nagyatádi Szabó Istvánt, sokorj­átkai' Szabó Istvánt,­ Patacsi Dénest, Meskó­ovács J. Istvánt és Vlagl Gasztont küldi ki. Két órafertizel végződött az értekezlet- amelyen a párt ösz­­szes minisztertagjai is résztvettek. Este 7 órakor sorra megérkeztek a kisgazda-pártkor he­lyiségébe a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának a kiküldöttei is: Haller István, Beniczky Ödön, Biassay Károly, Hencz Károly, Scholtz Ödön, Túri Béla és Vass József .Ugyancsak odaérkeztek gróf Klebelsberg Kunó és F­áy Gyula is, mint a disszidensek kiküldöttei. Gróf Bethlen István elnöklete alatt megkezdődtek a tárgyalások, ame­lyek megszakítás nélkül közel 10 óráig tartottak. Tíz­ óra előtt pár perccel nyíltak meg a belső tanácskozó terem ajtajai, gróf Bethlen István és a kiküldöttek eltávoz­tak. Az eredményről részletes nyilatkozatot nem tettek a résztvevők, de pár szóban valamennyien igen optinisztiku­­san ítélték meg a helyzetet. Foss József ezeket mondotta :­­— Azt hiszem, megtaláltuk az alapot a lehetőség szá­­­mára, hogy a pártok egyesüljenek. Megállapodás léte­sült, most még csak tervezet, amelyet holnap a pártjaink elé terjesztünk, s ha azok elfogadják, megvan az egysé­ges kormánypárt. Rubiner­ Gyula így nyilatkozott: — Olyan nagy Magyarországra a külső nyomás, fiogr­fúziónak létre kell jönnie. A megállapodással 180 főből álló többségi pártot lehet biztosítani. A kormánypro­­grammra nézve nincs és nem is lesz nézeteltérés, most még csak az a feladat, hogy összeegyeztessük a pártok amúgy sem messze járó programmját. Ez egy hattagú külön bizottság feladata lesz, amely írásba foglalja a meg­állapodást. Holnap délelőtt 12 órakor mind a három párt külön­­külön értekezletet tart, melyen döntenek a közös bizottság által elfogadott megállapodások felett.­ ­Bethlen nyilatkozata a megegyezésről. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Gróf Bethlen Ist­ván ima délelőtt folytatta tájékozódó látogatásait és Simoni Gáidnadam Sándor miniszterelnökkel, Ra­­kovszky Istvánnal és Rubinek Gyula miniszterrel folytatott tárgyalásokat. Este hét órakor gróf Bethlen István a pártközi értekezleten ezt a nyilakozatot tette: — Olyan megállapodás jött létre, amelyet ha a pártok részéről tartandó értekezleten el fognak fogadni, az egységes párt megalakulása biztosítva van. Friedrich István támadja az egységes kormányzó pártot. A VIII. fa­igazgatási­ kerület egyesült keresztény párt­jai ma skmitán nagygyűlést tartottak a Gólyavárban, András, Friedrich István képviselők, Ka­rag László és Vovszky József tartottak beszédet a keresztény községi politikáról. A destrukcióra — mondották — a fővárosban kell az utolsó csapást mérni. A belső gyűlés­sel párhuzamosan a Gólyavár előtti térségen is nagysza­bású gyűlés volt, ahol Ereky Károly, Lukács János, Tang­ier Béla és mások tartottak beszédet. Közben a Wenckheim-palotában a Friedrich-párt gyű­­lésezett. Diniek Viktor és Tangier Béla képviselők után Friedrich István emelkedett szólásra. Noha a gyűlést a községi választások ügyében hívták egybe, Friedrich mégis az országos politikai kérdésekről is elmondotta véleményét, a kormányalakítási tárgyalásokat kritizálta, szerinte a válságot nem új kabinettel és egységes kor­mányzó párttal, hanem a tisztviselő-, a munkás- és a zsi­dókérdés gyökeres megoldásával kell elintézni. Ez ugyan igaz, de éppen ehhez kell az új kormány. Végül Weiss Konrád utalt a keresztény politikának a községi életben való fontosságára, majd a nagygyűlés a keresztény Buda­pest éltetésével szétoszlott. ($And­rássy a zsidókérdés megoldásáról. • ■­­ /' * /Andrássynak az Új Magyar Szemlé­ben meg­jelent cikkéből közöljük mai cikkünk kiegészíté­­­séül a zsidókérdés megoldásáról szóló részletet / szintén bizonyos k­i­hagy­ásokká A régi liberális politikás­ nem lehet folytatni, nem lehet folytatni, mert AA^métbe­ i­ van a közhangulattal; feuert ártana a j^ffen politika még magának a zsidóság­nak is. KajNr lehet visszatérni a régi politikához, mert npf/V’vttfflte, eredménye káros volt és vannak olyan két­ségtelen bajok, amelyeken segítenünk kell. A tett tapasztalatok után nem lehet tűrni, hogy a zsidó­ság azt a hatalmi pozíciót megtartsa, azt a monopóliu­­mot a gazdasági élet bizonyos ágaiban bírja, melyet eddig zavartalanul és feltétlenül élvezett.­­S ez oly bizonyos, hogy minden hazafiasan érző és a helyzetet ismerő zsidónak is ezzel meg kell barátkoznia és meg kell tudni békülni és mindent meg kellene csinálni, hogy a nemzeti zsidóság ne tegye magáénk minden zsidó ügyét és hogy ne küzdjön ő is az eddigi hatalomért, hanem a nemzet egészének érdeke által vezettesse magát. A zsidó befolyás új megszilárdítása, a régi állapot helyreállí­tása, kifelé is ártana pozíciónkn­ak, mert már közel vol­tunk ahhoz, hogy a magyart és zsidót összetévesszék a külföldön és hogy a zsidóknak a háború és a bo­seviz­­mus alatt fokozódó népszerűtlensége miatt mi is szen­vedjünk. S az elszakított országrészekre való vonzóerőnk is fokozódni fog, ha az a remény nyílik, hogy az uzsorát és a zsidó gazdasági monopóliumot fokozatosan vissza akarjuk és bírjuk szorítani. Nem szabad egy felekezetet, vagy egy egész fajt a maga összességében elítélni, lenéznii, sértegetni, mert ez elkerülhetet­lenül számtalan nemes és becsületes egyént vérig sért, mert ez elkerülhetetlenül igazság­talan. Ha jogos céljainkat jogtalan eszközökkel szol­gáljuk, az összetartó, a tőke- és sajtóvilágban minden­felé hatalmas zsidóságnak könnyűvé tesszük, hogy bevádoljanak­ minket, izoláljanak bennünket és kiszo­rítsanak azon kulturális és érzelmi közösségből, mely nélkül legfőbb nemzeti céljainkat el nem érhetjük. Ezután kifejti a zsidóság nagy tőke- és sajtóhatal­mát és így­ folytatja : De hát akkor mi történjék? Teljes és gyökeres megol­dást csak az idő hozhat, saját magunk belső átalakítása és reformálása. Ne csináljunk adósságot, ne költsünk többet, mint amennyink van, foglalkozzunk a gazda­sággal, kereskedelemmel intenzívebben, mint eddig, neveljük meg ez irányban jobban a keresztény társa­dalmat, de szégyeljen boltot nyitni, kereskedelemmel, iparral, üzletekkel foglalkozni az arisztokrata, a dzsentri, a polgár, a paraszt, ne hagyja, hogy­ a közve­títés teljesen zsidókézben maradjon , nevelődjék egy jobb keresztény bérlő osztály, a közgazdasági tevé­kenység ne abban álljon, hogy jó nevünket zsíros fize­tésért bérbeadjuk, de abból, hogy komoly munkával, komoly tanulmánnyal szenteljük magunkat a közgazda­­sági tevékenységnek , akkor könnyű lesz a zsidókérdést radikálisan megoldani. De azért nem várhatjuk tétlenül, míg ez az időpont bekövetkezik. Siettessük az időpontot céltudatos agitá­­cióval, neveléssel, de ne várjuk tétlenül elérkezését. Ha ezt termők, az önsegélyt és az erőszakos megoldást követelők malmára hajtanák a vizet s nem teljesíte­­nék kellőleg kötelességeinket. Amikor az önsegélyt vaskézzel elfojtjuk, a legkomolyabban és a legsürgősebb

Next