Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-26 / 228. szám
y Bécsi pirosító« A régi Ausztria, a császárok nyárspolgári Ausztriája kettőért gyűlölt bennünket: azért, mert magyarok voltunk és azért, mert Budapestből Budapestet engedtünk csinálni. Az új Ausztria, az elvtársak Ausztriája, azért kiabál ránk kigyót-békát, mert immár annyira magyarok vagyunk, hogy Judapestet lassan, de biztosan visszacsináljuk Budapestté. Lueger támadott minket az elzsidósodásért, és igaza vett. Renner támad minket a zsidótlanítás miatt és nincs igaza. Lueger támadásaitól elpirultunk, mert éreztük kétségbeejtő igazát Renner támad, mert nem vagyunk többé olyan pirosak, sőt vörösek, mint voltunk ama hitvány, hazug május elsején, —■ és nem pirulunk el, legföljebb a büszkeségtől. Mert nem terethetjük meg magunkat: Renner „hazafias“ osztrák szólamokkal élt a grázi elvtársak előtt elmondott beszédében, úgy beszélt a magyar rabigáról, amelyet szegény osztrákoknak négyszáz éven át tűrniök kellett, mint egy magyarfáló nagyosztrák, de mi nagyon jól tudjuk, hogy a doktori kaméleon mért öltötte bécsi piros színe fölé a feketesárgát. Azért, mert fáj neki a csonka Magyarország, amely csonkaságában is veszedelmes az ő eszményeire, — fáj neki az a csonka Magyarország, amelynek minden megaláztatása, a frontok osztrák vezetés alatt történt magyar vércsapolása, Renner doktor elvtárlsainak minden tatárdulása, a földarabolás és román megszállás után is maradt még annyi ereje, hogy elkergesse Renner kedvenceit, a vörös heramiákat és hogy világgá kiáltsa a keresztény Magyarország jelszavát, a keresztény Európának ezt az ébresztőjét. És fáj, fáj neki még valami. A könnyes, lágyszívű emberbarátnak, világboldogítónak, pacifistának fáj, hogy a múltnak marakodásai, félreértései, gyűlölségei és bűnei után az igazi osztrák és az igazi magyar nép nem gyűlölködik többé, hanem a közös vörös tanulságok, a közös szenvedések és okulások után a közös kereszténység és a közös monarchizmus jegyében immár megérti és szereti egymást, Rennerék népuralma által elnyomott osztrák nép tisztelettel és irigységgel tekint át a határon erre a megcsonkított, agyongyötört és mégis talpraállt Magyarországra. Ausztria szégyenli arculatán Rennerék bécsi pirosítóját, amelyet mi már tavaly lemostunk selkedt orcánkról, s most Renner előveszi a régi hazug, repedt trombitát és fújja a gyűlölet melódiáit, amelyekre Ausztria népe nem reagál és amelyektől mi meg nem rettenünk. Hivatalos helyen kommentárt fűztek ma reggel Renner doktor gráci beszédéhez. A kommentár helyesen, okosan érvel, de mi nem is érvelnénk. A külföld talán még mindig nem tudja, mi volt nekünk a régi Ausztria, de mi tudjuk: apáról fiúra szállt a híte, a vértesteinkbe van beleoltva, az idegszálainkba van beleedzve, és ha a távoli múlt nem mondaná, harsogják a világháború rettenetes tömegsírjai, harsogják a Kárpátok szelei és susogják a Piave és a Drina rohanó habjai. Hogy micsoda nekünk és az osztrák népnek a mai Ausztria, azt meg nemcsak mi tudjuk, hanem jól tudja az az Európa is, amely aggódva nézett a szorongatott Varsó falai, felé és amelynek Lloyd Georgeai, Milierandjai a maguk nemzetének vöröseiről mondván lesújtó kritikát, egyúttal Rennerékről és védenceikről is megmondták a magukét. Mert, hogy az ausztriai választásokon nemsokára az osztrák nép is megmondhatja a magáét, mert Renner fölcsap magyarfalónak, sovénnek, megfujja a légi gutyesiintség áriáit, de mit gondol a jeles doktor-elvtárs, egy világháború és egy ilyen hosszú remek uralom után, kikoplaltan, kiábrándultan, végsőkig haragított kedvében az osztrákság hallgat eme az ügyetlen és dühödt patkányfogó-sipral Keni. A jövő szempontjából pedig ez a fontos. Mert minket fölvilágosítani nem kell, a mi, akik minden öszszeomlás után is túléltük a régi, az igazi, a vészedelesebb uszítók cselszövéseit, kirohanásait, hazugságait, minket ez az alkalmi, ez a műkedvelő lovén már sem meg nem rendit (' *..'C ^ Arat hétköznap 1 korona, vasárnap 2 koron* ^ 1020 szeptember 26. * 11.évf. 228.su NEMZETUJSAG tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111Ü» Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi utca 28. sz. KFRFSZTINYPfll NAPIT & P Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor« Telefon: József 65 és József 66. —Kiadóhivatal: IV. ker., UUnitOri fill rutin.— TüriszAT negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám Gerlóczy utca 11. sz. Telefon: 5—67, 5—68 és 5—69. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 1 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint: tti 1111 iitt ii i ti ii ti ti n 111< 11 it i ti 111111 it it i; 11 m 11:11111111 h 111 it i it 111 it 11 ti ti M it it til 111 ti 11; i 111! III11 li 111 ti I ti! 11II111II11111111111111111 ti 111 i I ti 11) 11111111111 ti itt li it it ill ni it 11 ni ti ti inti m ti hm ti ti ti i ti h ti i un ii ..........um........ igazunkban, sem meg nem rémit fenyegetéseivel. Magyarország odáig jutott magyarságában, hogy most már keresztény is. Ausztria odáig tanult és okult, hogy most már osztrákságában ő is keresztény akar lenni és a keresztény Magyarországnak barátja. Ez az, ami Renner doktornak fáj, s az ő elvtársi arca azért olyan piros a dühtől, mert az ő bécsi pirosítójából — amely a moszkvai rablógyilkosok laboratóriumában készült — Budapest után immár Bécs sem kér. Gazdasági kapcsolat Magyarország és Bajorország között. A bajor földmivelésügyi miniszter Budapesten. Érdekes gazdasági természetű tárgyalások folynak Wutzlhoffer bajor földmivelésügyi és közélelmezési miniszter és nagyatádi Szabó István között. A bajor miniszter tegnap érkezett Budapestre több szakelőadó kíséretében, hogy a magyar kormánnyal gazdasági tárgyalásokat kezdjen. A tárgyalásokról, melyek ma az Országházban indultak meg, nagyatádi Szabó a következőkben nyilatkozott: — Leginkább gazdasági ügyekről folytattunk megbeszélést, különösen arról, hogy a bajorok mit tudnának szállítani rekompenzációképpen Magyarországnak. Ők ugyanis tengerit szeretnének Magyarországból kivinni, amire Bajorországnak szüksége van. — Örvendetesen állapítottam meg, hogy a bajorok gazdasági összeköttetést keresnek velünk s az erre vonatkozó részletes megbeszélés céljából a Hangyát jelöltem meg. A kölcsönös ki- és bevitel kérdésénél szóba került a bor- és sörexport dolga. Nekünk ugyanis volna exportálni való borunk, de Bajorországban borbeviteli tilalom van. Abban az esetben, ha ezt feloldanák, mi hajlandók volnánk a bajor sör behozatalát megengedni. Ugyancsak nyilatkozott Wutzlhoffer bajor miniszter is, aki — a tárgyalásnak ez is egyik érdekessége — egyúttal elnöke a bajorországi kisgazdaszövetségnek is. — Budapestre való jövetelem célja — mondotta — gazdasági tárgyalások megindítására irányult. Ezek a gazdasági tárgyalások Magyarország és Bajorország között teremtendő kapcsolat létesítését célozzák és az erre vonatkozó megbeszéléseket a mai napon meg is kezdtük. A földművelésügyi és a közélelmezési tárca keretébe vágó ügyeket tárgyaltuk. Konkrét megállapodás eddig nem történt, mert a tárgyalások még nem értek véget. a Brüsszeli Konferencia a Békeszerződés pontjait nem érinti. 30 állam kiküldöttei vesznek részt a tanácskozásokban. A pénzügyi konferencia első ülését tegnap délután három órakor, a belga parlament üléstermében nyitották meg. A szövetséges országok kiküldöttei a félkör alakú ülésterem középpontját, a német küldöttek a balszárnyat, az osztrák, magyar és bolgár küldöttek a jobbszárnyat foglalták el. A helyiség zsúfolva volt, mintegy kétszázötven ember volt jelen. A konferenciát Ador elnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy a konferencia célja, hogy Európa súlyos helyzetében, sőt azt egész világ gazdasági krízise közepette megtalálja a módokat a gazdasági megújhodáshoz és a pénzügyi bajok problémáinak megoldására. A mérhetetlen inflációt és a váltóárfolyamokat említi, mint legnagyobb bajokat. Nyomatékosan hangoztatta, hogy a pénzügyi konferencia nem fogja érinteni a békeszerződés pontjait, így azután már előre megállapíthatjuk, hogy a konferencia nem sok eredménnyel fog kecsegtetni. Majd minden állam javaslatot nyújtott be a jelenlegi pénzügyi bajok elhárítására. Az egyes javaslatok különböző szempontok szerint keresik a javulás eszközét. Az egyik azt ajánlja, hogy Német-Ausztriában létesítsenek egy kibocsátási bankot. Valamennyi javaslat között a legfigyelemreméltóbb Kasselé, ki a súlypontot az áraknak mesterséges úton való csökkentésére helyezi. A pénzügyi bajók gyökeres orvoslására nemzetközi szervezetet ajánl, mely az egyes államok kormányaitól függetlenül működnék. A Daily News értesülése szerint az egykori ellenséges államok képviselői részt vesznek a konferencián, azonban csak felvilágosítások adása céljából. Mivel azonban a konferencia csak tanácskozni, nem pedig határozni fog, egyáltalában semmiféle különbség nincs az egykori szövetségesek, ellenségesek és semlegesek között. A küldöttségek nem annyira a kormányok nézeteit, mint inkább országaik pénzügyi és gazdasági szempontjait kell, hogy képviseljék. A Berliner Tageblatt különtudósítója a brüsszeli értekezlet programmjához fűzött jelentésében azt írja, hogy a következő napokon tizenöt percre korlátozott rövid beszédekben minden, delegáció ki fogja fejteni országának pénzügyi helyzetét. A Programm harmadik fejezete azután a nagy kérdések megoldási lehetőségeit foglalja össze, amelyek most pénzügyi és gazdasági téren sürgősen szükségesek. Azután következnek a valuta- és pénzt problémák, s további inflációs veszély és valutaingadozás elkerülése, az előbbi paritásokhoz való visszatérés lehetősége, új pénzügyi politika, a pénzérték stabilizálása, külföldi beinkelszámolások a valutaingadozás okainak megállapítása, valutát ellenőrzés, nemzetközi pénz kibocsátása és bizottság választása e problémák tárgyalására. Külön nagy problémacsoport lesz a nemzetközi kereskedelem. A háború következményeiről, a nemzetközi kereskedem lényegéről és utairól, a kereskedelmi korlátozások megszüntetéséről, a legtöbb kedvezményezésről, a kiviteli jutalmakról, a kiviteli monopóliumokról, a szállítási szabadságról, a szállítási eszközök mozgási szabadságáról és egyébkülikereskedelmi kérdésekről fognak tárgyalni. At igen fontos fejezet lesz a gazdasági és pénzügyi hírszolgáltató rendszer. Végül következik a nemzzetközi kölcsön nagy kérdése. A kérdésről előbb általános vita lesz, azután pedig bizottsági tanácskozások......... Interpellációs nap a Házban. Megszavazták a vagyonátruházási illetékről szóló javaslatot. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök és bemutatta Győr város feliratát a zsidókérdés törvényhozási úton való megoldása tárgyában. A feliratot együtt fogják tárgyalni Budavári László indítványával. Az elnöki előterjesztések után felolvasták az interpellációs könyvet. A bejegyzett nyolc interpelláció meghallgatására a Ház fél egy órakor tért át.. Ezután Gyömörey György, a pénzügyi bizottság helyettes előadója terjesztette a Ház elé a bizottság jelentését a költségvetési törvényjavaslatról, valamint az állami számvitelről szóló törvény kiegészítéséről. Tekintettel a két javaslat fontosságára, kéri a sürgősség kimondását. Hermann Miksa, a közgazdasági bizottság előadója bemutatta a közgazdasági és pénzügyi bizottság jelentését az 1120 évi népszámlálásra vonatkozó törvényjavaslatról. A napirend során harmadszori olvasásban elfogadták a házhelyek kijelöléséről és kis haszon, bérletek alakításáról szóló törvényjavaslatot, majd pedig az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről szóló törvényjavaslatot részleteiben is megszavazták. Elnök ezután felolvastatta a miniszterelnök átiratát, amelyben közli a nemzetgyűléssel, hogy a kormányzó felmentette a külügyminisztérium ideiglenes vezetése alól és külügyminiszterré gróf Csáki Imrét nevezte ki. Következett a vagyonátruházási illetékről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Orffy Imre előadó ismertette a javaslatot. Meleg szavakkal és elismerésselszólt Wekerle Sándorról, aki 1918-ban modern vagyonátruházási illetékjavaslatot készített. Ezek nyomán halad a benyújtott javaslat is, mely szerint az értékek után kivetendő illeték megállapítása a forgalmi érték alapján történik. A pénzügyminiszter utasította az összes pénzügyi hatóságokat, hogy azundus instruktussal szemben a legméltányosabban járjanak el. A szociális célokat szolgáló javaslatot elfogadásra ajánlja. Az előadó beszéde után a Ház a javaslatot általánosságban megszavazta. A részletes vita során a 7. szakasznál Szilágyi Lajos szólalt fel. Kifogásolta a szakaszának azt a szövegezését, hogy „az ország érdeke