Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-26 / 228. szám

y Bécsi pirosító« A régi Ausztria, a császárok nyárspolgári Ausztriája kettőért gyűlölt bennünket: azért, mert magyarok voltunk és azért, mert Buda­pestből Budapestet engedtünk csinálni. Az új Ausztria, az elvtársak Ausztriája, azért kiabál ránk kigyót-békát, mert immár annyira ma­gyarok vagyunk, hogy Judapestet lassan, de biztosan visszacsináljuk Budapestté. Lueger támadott minket az elzsidósodásért, és igaza vett. Renner támad minket a zsidótlanítás miatt és nincs igaza. Lueger támadásaitól el­pirultunk, mert éreztük kétségbeejtő igazát Renner támad, mert nem vagyunk többé olyan pirosak, sőt vörösek, mint voltunk ama hit­vány, hazug május elsején, —■ és nem pirulunk el, legföljebb a büszkeségtől. Mert nem te­re­thet­jük meg magunkat: Renner „hazafias“ osztrák szólamokkal élt a grázi elvtársak előtt elmon­dott beszédében, úgy beszélt a magyar rabigá­ról, amelyet szegény osztrákoknak négyszáz éven át tű­rniök kellett, mint egy magyarfáló nagyosztrák, de mi nagyon jól tudjuk, hogy a doktori kaméleon mért öltötte bécsi piros színe fölé a feketesárgát. Azért, mert fáj neki a csonka Magyarország, amely csonkaságában is veszedelmes az ő eszményeire, — fáj neki az a csonka Magyarország, amelynek minden megaláztatása, a frontok osztrák vezetés alatt történt magyar vércsapolása, Renner doktor elvtárl­sainak minden tatárdulása, a földarabo­lás és román megszállás után is maradt még annyi ereje, hogy elkergesse Renner kedven­ceit, a vörös he­ramiákat és hogy világgá kiáltsa a keresztény Magyarország jelszavát, a keresztény Európának ezt az ébresztőjét. És fáj, fáj neki még valami. A könnyes, lágyszívű emberbarátnak, világboldogítónak, pacifistá­nak fáj, hogy a múltnak marakodásai, félre­értései, gyűlölségei és bűnei után az igazi osz­trák és az igazi magyar nép nem gyűlölködik többé, hanem a közös vörös tanulságok, a kö­zös szenvedések és okulások után a közös ke­reszténység és a közös monarchizmus jegyében immár megérti és szereti egymást, Rennerék népuralma által elnyomott osztrák nép tiszte­lettel és irigységgel tekint át a határon erre a megcsonkított, agyongyötört és mégis talpra­­állt Magyarországra. Ausztria szégyenli arcu­latán Rennerék bécsi pirosítóját, amelyet mi már tavaly lemostunk selk­edt orcánkról, s most Renner előveszi a régi hazug, repedt trombitát és fújja a gyűlölet melódiáit, ame­lyekre Ausztria népe nem reagál és amelyektől mi meg nem rettenünk. Hivatalos helyen kommentárt fűztek ma reg­gel Renner doktor gráci beszédéhez. A kom­mentár helyesen, okosan érvel, de mi nem is érvelnénk. A külföld talán még mindig nem tudja, mi volt nekünk a régi Ausztria, de mi tudjuk: apáról fiúra szállt a híte, a vértes­­teinkbe van beleoltva, az idegszálainkba van beleedzve, és ha a távoli múlt nem mondaná, harsogják a világháború rettenetes tömeg­sírjai, harsogják a Kárpátok szelei és susog­ják a Piave és a Drina rohanó habjai. Hogy micsoda nekünk és az osztrák népnek a mai Ausztria, azt meg nemcsak mi tudjuk, hanem jól tudja az az Európa is, amely aggódva né­zett a szorongatott Varsó falai, felé és amely­nek Lloyd Georgeai, Milierandjai a maguk nemzetének vöröseiről mondván lesújtó kriti­kát, egyúttal Rennerékről és­ védenceikről is megmondták a magukét. Mert, hogy az ausz­triai választásokon nemsokára az osztrák nép is megmondhatja a magáét, mert Renner föl­csap magyarfalónak, sovénnek, megfujja a­ légi gutyesiintség áriáit, de mit gondol a je­les doktor-elvtárs, egy világháború és egy ilyen hosszú rem­ek­ uralom után, kikoplaltan, kiábrándultan, végsőkig haragított kedvében az osztrákság hallgat eme az ügyetlen és dü­hödt patkányfogó-sipral Keni. A jövő szem­pontjából pedig ez a fontos. Mert minket föl­világosítani nem kell, a mi, akik minden ösz­­szeomlás után is túléltük a régi, az igazi, a vé­szedel­­­esebb uszítók cselszövéseit, kirohaná­sait, hazugságait, minket ez az alkalmi, ez a műkedvelő lovén már sem meg nem rendit (' *..'C ^ Arat hétköznap 1 korona, vasárnap 2 koron* ^ 1020 szeptember 26. * 11.évf. 228.su N­EMZE­TUJSAG tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111Ü» Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi­ utca 28. sz. KFRFSZTINYPfll NAPIT & P Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor« Telefon: József 65 és József 66. —Kiadóhivatal: IV. ker., UUnitOri­­ fill­­ rutin.— TüriszAT negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám Gerlóczy­ utca 11. sz. Telefon: 5—67, 5—68 és 5—69. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 1 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint: tti 1111 iitt ii i ti ii ti ti n 111< 11 it i ti 111111 it it i; 11 m 11:11111111 h 111 it i it 111 it 11 ti ti M it it til 111 ti 11; i 111! III11 li 111 ti I ti! 11II111II11111111111111111 ti 111 i I ti 11) 11111111111 ti itt li it it ill ni it 11 ni ti ti inti m ti hm ti ti ti i ti h ti i un ii ..........um........ igazunkban, sem meg nem rémit fenyegetései­vel. Magyarország odáig jutott magyarságában, hogy most már keresztény is. Ausztria odáig tanult és okult, hogy most már osztrákságában ő is keresztény akar lenni és a keresztény Ma­gyarországnak barátja. Ez az, ami Renner dok­tornak fáj, s az ő elvtársi arca azért olyan pi­ros a dühtől, mert az ő bécsi pirosítójából — amely a moszkvai rablógyilkosok laboratóriu­mában készült — Budapest után immár Bécs sem kér. Gazdasági kapcsolat Magyarország és Bajorország között. A bajor földmivelésügyi miniszter Budapesten. Érdekes gazdasági természetű tárgyalások foly­nak Wutzlhoffer bajor földmivelésügyi és közélelme­zési miniszter és nagyatádi Szabó István között. A bajor miniszter tegnap érkezett Budapestre több szakelőadó kíséretében, hogy a magyar kormánnyal gazdasági tárgyalásokat kezdjen. A tárgyalásokról, melyek ma az Országházban indultak meg, nagy­atádi Szabó a következőkben nyilatkozott: — Leginkább gazdasági ügyekről folytattunk megbeszélést, különösen arról, hogy a bajorok mit tudnának szállítani rekompenzációképpen Magyar­­országnak. Ők ugyanis tengerit szeretnének Magyar­­országból kivinni, amire Bajorországnak szüksége van. — Örvendetesen állapítottam meg, hogy a bajo­rok gazdasági összeköttetést keresnek velünk s az erre vonatkozó részletes megbeszélés céljából a Han­gyát jelöltem meg. A kölcsönös ki- és bevitel kérdé­sénél szóba került a bor- és sör­export dolga. Ne­künk ugyanis volna exportálni való borunk, de Ba­jorországban borbeviteli tilalom van. Abban az eset­ben, ha ezt feloldanák, mi hajlandók volnánk a ba­jor sör behozatalát megengedni. Ugyancsak nyilatkozott Wutzlhoffer bajor minisz­ter is, aki — a tárgyalásnak ez is egyik érdekes­sége — egyúttal elnöke a bajorországi kisgazdaszö­­vetségnek is. — Budapestre való jövetelem célja — mondotta —­ gazdasági tárgyalások megindítására irányult. Ezek a gazdasági tárgyalások Magyarország és Bajoror­szág között teremtendő kapcsolat létesítését célozzák és az erre vonatkozó megbeszéléseket a mai napon meg is kezdtük. A földművelésügyi és a közélelme­zési tárca keretébe vágó ügyeket tárgyaltuk. Kon­krét megállapodás eddig nem történt, mert a tár­gyalások még nem értek véget. a Brüsszeli Konferencia a Békeszerződés pontjait nem érinti. 30 állam kiküldöttei vesznek részt a tanácskozásokban. A­ pénzügyi konferencia első ülését tegnap dél­után három­ órakor, a belga parlament üléstermé­ben nyitották meg. A szövetséges országok kikül­döttei a félkör alakú ülésterem középpontját, a német küldöttek a balszárnyat, az osztrák, magyar és bolgár küldöttek a jobbszárnyat foglalták el. A helyiség zsúfolva volt, mintegy kétszázötven ember volt jelen. A konferenciát Ador elnök nyitotta meg. Meg­­nyitó beszédében kiemelte, hogy a konferencia célja, hogy Európa súlyos helyzetében, sőt azt egész világ gazdasági krízise közepette megtalálja a módokat a gazdasági megújhodáshoz és a pénz­ügyi bajok problémáinak megoldására. A mérhe­tetlen inflációt és a váltóárfolyamokat említi, mint legnagyobb bajokat. Nyomatékosan hangoztatta, hogy a pénzügyi konferencia nem fogja érinteni a békeszerződés pontjait, így azután már előre meg­állapíthatjuk, hogy a konferencia nem sok ered­ménnyel fog kecsegtetni. Majd minden állam javaslatot nyújtott be a je­lenlegi pénzügyi bajok elhárítására. Az­ egyes ja­vaslatok különböző szempontok szerint keresik a javulás eszközét. Az egyik azt ajánlja, hogy Né­­met-Ausztriában létesítsenek egy kibocsátási ban­kot. Valamennyi javaslat között a legfigyelemre­méltóbb Kasselé, ki a súlypontot az áraknak mes­terséges úton való csökkentésére helyezi. A pénz­ügyi bajók gyökeres orvoslására nemzetközi szer­vezetet ajánl, mely az­ egyes államok kormányai­tól függetlenül működnék. A Daily News értesülése szerint az egykori el­lenséges államok képviselői részt vesznek a kon­ferencián, azonban csak felvilágosítások adása cél­jából. Mivel azonban a konferencia csak tanács­kozni, nem pedig határozni fog, egyáltalában sem­miféle különbség nincs az egykori szövetségesek, ellenségesek és semlegesek között. A küldöttségek nem annyira a kormányok nézeteit, mint inkább országaik pénzügyi és gazdasági szempontjait kell, hogy képviseljék. A Berliner Tageblatt különtudósítója a brüsszeli értekezlet programmjához fűzött jelentésében azt írja, hogy a következő napokon tizenöt percre kor­­látozott rövid beszédekben minden, delegáció ki fogja fejteni országának pénzügyi helyzetét. A­ Programm harmadik fejezete azután a nagy kér­dések megoldási lehetőségeit foglalja össze, ame­lyek most pénzügyi és gazdasági téren sürgősen szükségesek. Azután következnek a valuta- és pénzt problémák, s további inflációs veszély és valuta­­ingadozás elkerülése, az előbbi paritásokhoz való visszatérés lehetősége, új pénzügyi politika, a pénzérték stabilizálása, külföldi beinkelszámolások a valutaingadozás okainak megállapítása, valutát ellenőrzés, nemzetközi pénz kibocsátása és bizott­ság választása e problémák tárgyalására. Külön nagy probléma­csoport lesz a nemzetközi kereske­delem. A háború következményeiről, a nemzetközi keresked­em lényegéről és utairól, a kereskedelmi korlátozások megszüntetéséről, a legtöbb kedvez­ményezésről,­­ a kiviteli jutalmakról, a kiviteli m­­­o­nopóliumokról, a szállítási szabadságról, a szállí­tási eszközök mozgási szabadságáról és egyéb­küli­kereskedelmi kérdésekről fognak tárgyalni. At igen fontos fejezet lesz a gazdasági és pénzügyi hírszolgáltató rendszer. Végül következik a nemz­zetközi kölcsön nagy kérdése. A kérdésről előbb általános vita lesz, azután pedig bizottsági tanács­kozások......... Interpellációs nap a Házban. Megszavazták a vagyonátruházási illetékről szóló javaslatot. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 11 óra­kor nyitotta meg Rakovszky István elnök és be­mutatta Győr város feliratát a zsidókérdés tör­vényhozási úton való megoldása tárgyában. A feliratot együtt fogják tárgyalni Budavári­ László indítványával. Az elnöki előterjesztések után fel­olvasták az interpellációs könyvet. A bejegyzett nyolc interpelláció meghallgatására a Ház fél egy órakor tért át.. Ezután Gyömörey György­, a pénzügyi bizottság helyettes előadója terjesztette a Ház elé a bi­zottság jelentését a költségvetési törvényjavaslat­ról, valamint az állami számvitelről szóló törvény kiegészítéséről. Tekintettel a két­ javaslat fon­tosságára, kéri a sürgősség kimondását. Hermann Miksa, a közgazdasági bizottság elő­adója bemutatta a közgazdasági és pénzügyi bi­zottság jelentését az 11­20 évi népszámlálásra vo­natkozó törvényjavaslatról. A napirend során harmadszori olvasásban el­fogad­ták a házhelyek kijelöléséről és kis haszon, bérletek alakításáról szóló törvényjavaslatot, majd pedig az államkincstár megkárosítására irá­nyuló bűntettekről és vétségekről szóló törvény­­javaslatot részleteiben is megszavazták. Elnök ezután felolvastatta a miniszterelnök át­iratát, amelyben közli a nemzetgyűléssel, hogy a kormányzó felmentette a külügyminisztérium ideiglenes vezetése alól és külügyminiszterré gróf Csáki­ Imrét nevezte ki. Következett a vagyonátruházási illetékről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Orffy Imre előadó ismertette a javaslatot. Me­leg szavakkal és elismeréssel­­szólt Wekerle Sán­dorról, aki 1918-ban modern vagyonátruházási illetékjavaslatot készített. Ezek nyomán halad a benyújtott javaslat is, mely szerint az értékek után kivetendő illeték megállapítása a forgalmi érték alapján történik. A pénzügyminiszter uta­sította az összes pénzügyi hatóságokat, hogy a­zundus instruktussal szemben a legméltányosab­ban járjanak el. A szociális célokat szolgáló ja­vaslatot elfogadásra ajánlja. Az előadó beszéde után a Ház a javaslatot ál­talánosságban megszavazta. A részletes vita során a 7. szakasznál Szilágyi Lajos szólalt fel. Kifogásolta a szakaszá­nak azt a szövegezését, hogy „az ország érdeke­

Next