Nemzeti Ujság, 1921. december (3. évfolyam, 270-294. szám)
1921-12-01 / 270. szám
0* **%. rzi . t f ^ »it cLu.i-1. * I AM _* _ * f W * / líra 3 korona ^ ^ Csütörtök,1921 december i v Ht év ft 270. sin, NEMZETI ÚJSÁG s=s=~.n..^ ----------------- 1 ^...T=.-: - —w,-t’:aa— .. , " .„.^a^sasasj— ? Szerkesztőség és eladóhivatal: Budapest, V. kerület, . Előfizetési ár: Egy hónapra W) tor., negyedévre BonTéd-utca 10. Telefon : 127— 46, 127— 47, 127—48. UPPICTTIBV Dfll ITItlI VADITAD 170 tor., félévre S40 kor., egész évre 660 kor. Egyes 127—49 és József 65. Fiókkiadóhivatal: IV„ Duna u.6. B Eli E o £ 1 Ifi 1 rUEHlÄAl " fl f IL Ar fiám S kor. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Telefon: 128—08 és Teréz körút 62. Telefon: 121—41. Reklamációk: 19—55 és 121—41. Ausztria pogárra akarja kialasstani a soproni népszavazást Bécs, nov. sk(A Nemzeti Újság tudósítói Artfk telefonmentése.) A soproni Heimatdienst jelentése szerint itteni jól értesült körökben így tudjuk, hogy a soproni népszavazást jövő év januárja előtt aligha tarthatják meg. . A késedelemre az adott okot, hogy a szavazásra jogosultak jegyzékét, melyet az 1920. évi választói jegyzék alapján írnak össze, még mindig nem állapították meg véglegesen, úgy hogy a szavazásra jogosultak jegyzéke még nem került az antant-parancsnokság elé. A királyi pár ellátása az Egécsi államok közös kötelessége Bukarest, nov. 30. Politikai köröknek az a nézetük, hogy az utódállamoknak Károly király ellátásához való hozzájárulása érdekében az utódállamoknak megegyezésre kell jutniok. Ezeknek az államoknak Károly király megfelelő őrzése érdekükben áll és Portugáliától nem lehet kívánni, hogy erre a célra áldozatokat hozzon. Kurm@Ady-Ékes Lajos rendőrállamnak nevezi Csehország Még Lenas egy táviratát is «enzurázták — Mi t&e-iánt a Kassai „Esti Újság“««) tőtök követették a magyarok szabadon&ocsátását — Magyar képvisel&^sesizációs feesséde a cseh parlamentben — É november 27. (A Nemzeti Újság tudósitó Körmendy Ékes Lajos, kassai keresztényta képviselő Újait a hivatalos jelentés már közölte a minap a prágai parlaa cseh koupinyzat hibáiról és a felvidéki ág sérelmeiről rendkívül érdekes és bátorb eszébet m mondott, amely markáns megvitrhetott a felvidéki cseh gazdálkodást AMagyarság kitűnő vezére a többek közt ___ tszeket mondta. mífuszünkre a megnyilatkozás egyetlen lehetősége a parlamentben való felszólalás. Otthon egy szót sem beszélhetünk, gyűléseinket betiltják, s cikkeinket az értelmetlenségig agyoncenzurázzák. Még a köztársaság elnökéhez és a mniszterelnökhöz intézett távirataimat, sőt a miniszterelnök úrnak hozzám érkezett távirati válaszát is törölte a cenzúra, amely nálunk szellemi szegények kezébe van letéve. A hatóságok szinte egymást igyekeznek lefőzni abban, hogy a kisebbségi jogok fitymálásában, s a jogfosztás intézményes alkalmazásában melyik mer tovább menni. Valósággal szisztematikusan pusztítanak minden magyar intézményt. Nem elég, hogy a községek és városok autonómiájától kezdve minden önkormányzati terület fel van oszlatva, de minden olyan tényező, amely a közönség akaratmegnyilvánulásának hivatott tolmácsa lehetne, némaságra van kárhoztatva és választott tisztviselők helyett a közönség nyakára ültetett, a viszonyokkal ismeretlen idegenek disponálnak. Fel vannak oszlatva még a magyar irodalmi egyesületek, kaszinók, sőt újabban a gazdasági egyesületek is. Amit pedig a keresztényszocialista párttal, annak vezetőivel, szerkesztőivel és lapjaival csinálnak, az sokkal súlyosabb elbánás, mint aminőt a cári despotiziaus magának valaha megengedett. Embereinket valósággal kutyák módjára fogdossák össze. A kassai „Esti Újság"-ot a teljhatalmú minisztérium rendeletére azzal az indokolással tiltották be, hogy a velencei tárgyalások alkalmával államellenes cikket írt. A betiltás szóbelileg és nagy rendőri apparátussal, a slobák lepecsételésével történt. Mikor azután kiderült, hogy a nyomdássztrájk miatt a lap a velencei tárgyalások előtt, alatt és után egyáltalán meg sem jelent, akkor volt nagy elképedés, kapkodás. De azért a lap ma sem jelenhet meg. A mozgósítással kapcsolatban lefogták a magyar társadalom legjobbjait, holott a magyar lakosság ilyen intézkedésre egyáltalán semmi okot sem adott. Ha a kassavidéki tót falvak lakosságának azt az emberséges viselkedését, hogy nagy reputációkban követelték az elfogott magyarok szabadonbocsátását, összehasonlítom a pozsonyi minisztériumban, s a vidéki hatóságok élén trónoló szlovák urak embertelen magatartásával, akkor meg kell állapítanom, hogy ezek a szlovák urak, kiknek a magyarok oktalan brutalizálása ellen egy szavuk sem volt — szegi,elkelik magukat. — A magyar nép ezeréves hazájának elvesztése feletti mérhetetlen fájdalmát, visszafojtva, józan mérséklettel beleilleszkedett az új viszonyokba és viselkedése minden vonatkozásban mintaszerű volt és ma is az. Ezzel a néppel, ennek intelligenciájával és intézményeivel úgy bánni, ahogy az eddig történt, nemcsak ostobaság, hanem százszoros igazságtalanság is. A kisebbségi jogok ilyen semmibevételébe mi bele nem nyugszunk. A békeszerződésnek vannak bennünket védő rendelkezései is. Ha érvényes a szerződés egyik fele, akkor érvényes a másik is. És ha önöknél hiába keresünk orvoslást, akkor megyünk a külföldi közvélemény és a Népszövetség elé. Önök ezt a demokratikusnak nevezett köztársaságot ,valósággal megcsúfolták. Rendőrállamot alkottak, amelyben a cabinet noir, az agent provocateur, a detektív- és spicli rendszer, a kémszolgálat orgiáit üli. Ahány megálmodott gyanú van, legalább annyi a letartóztatás is. A személyes szabadság védelmének rendszerét ez a köztársaság nem ismeri. Önök nem számoltak azzal, hogy az ezer esztendős kapcsolatok ereje még sokáig érvényesülni fog, sőt Slovensko és Rugka Krajna földrajzi és gazdasági helyzetét tekintve, az egészen soha nem is szünhetik meg. Ez a köztársaság addig nem konszolidálódhatik, amíg a nemzeti kisebbségek jogos igényeit ki nem elégítik és azok nemzeti érzékenységét tiszteletben nem tartja. A szónok ezután rámutatott arra, hogy a Károly király visszajövetele kapcsán elrendelt mozgósítás egyrészt illetéktelen beavatkozás volt Magyarország belügyeibe és tapintatlanság a Felvidéken élő egymilliónyi magyarsággal szemben, másrészt tapintatlanság volt a nagyantanttal szemben, amely meg is adta a kellő feleletet akkor, amikor a mozgósítási költség viselésének terhét a köztársaság nyakába zúdította. Az a tény, hogy Csehország a hétmillió lakossággal bíró mai kis Magyarország ellen, amely még a tűzoltókat sem mozgósította, Csehország oly nagy apparátussal vonult fel, nagy erkölcsi sikere Magyarországnak, mert az egész világ előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetiségek brutális elnyomásával megvádolt Magyarországnak az elszakított területekre gyakorolt vonzó erejét éppen azok becsülték nagyon magasra, akik az elszakított területeken az „ezeréves iga” alól felszabadult lakosoknak földi paradicsomot ígértek. Körmendy-Ékes Lajos a következőképp fejezte be beszédét: — Nincs nagyobb csalás a világon, mint azt állítani, hogy a monarchikus államforma a demokráciát kizárja, vagy hogy a köztársasági államforma azt involválja. A demokrácia változatos jelszavaival űzött szélhámosságot állandóan folytatni lehetetlen. A tót nép nagy tömegei azért viseltetnek ma is rokonszenvvel a magyarság iránt, mert mint Hussarek volt osztrák miniszterelnök is megállapította, Európa népei közül csak az egyetlen magyar értett ahhoz a művészethez, hogyan kell szívnek meleg érzelmeivel magához láncolni nem magyar ajkú polgárait. Ezt a művészetet igyekezzenek elsajátítani, mert amíg ezt nem teszik, addig ennek a vegyes lakosságú köztársaságnak igazi konszolidációjáról beszélni sem lehet, addig önök nem államalkotó nép, hanem legfeljebb a zavarosban egyelőre szerencsével halászó dilettánsok. Küszöböljék ki a megértés útjában álló akadályokat és térjenek arra az útra, melyre magukat a békeszerződésben az egész világ előtt kötelezték. A költségvetést nem fogadom el. Bethlen pélfalaKIM seme Az m1 pártalakitás na de még nem esett kutbya Kisgazdapártk tegnapi határozata folyam. A Kisgazdáért önállóságának fentartásával és mások számára a kapu kinyitásával csak e l azt érte el, hogy a kapun senki sem kívett femenni. De nem akadályozhatta meg, hogy Bethlen István ne folytassa egységes kormánypárt alakítására irányuló akcióját. Hogy ez a kormányzópárt mindjárt többségi párt lesz-e vagy csak kisebbségi párt, az attól függ, hogy Bethlen milyen támogatásra talál a kisgazdák ama tagjai részéről, kiket tegnap leszavaztak. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja már ma felajánlotta támogatását. Amint a Kereszténypárt nem volt hajlandó egyszerűen belépni és ezzel beolvadni a Kisgazdapártba, anynyira elősegítheti az olyan pártalakítást, mely a keresztény nemzeti politika megvalósítására össze akarja fogni a társadalom minden rétegét. Voltaképpen most jutottunk el ahhoz a koncepcióhoz, melyet Bethlen pécsi beszédében hirdetett s amely terve mindenkor rokonszenvre talált a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában. A kormány programja is szinte adva van arra a néhány hónapra, amennyi a nemzetgyűlés élete. És ha a kormány a királykéríésben való agitációt még esetleg törvény útján is megszorítani kívánja, hogy a királykérdés ne izgassa a konszolidációra vágyó közéletet, ez is olyan kormányzati lépés, mely egyezik a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának mai határozatával, csakúgy, mint a nyugalmat óhajtó közvéleménnyel. A kormányzatra váró feladatokat és a törvényhozás útján megvalósítandó reformokat pedig Bethlen máris megjelölte. A feladatok a folyton nehezedő élethez szabottak. Törvények gyártása helyett inkább erős kormányzatra, gyakorlati érzékre, a bajok gyors szanálására van szükség, ez pedig elsősorban a kormány erélyétől, tekintélyétől és képességétől függ. Közel se lehet tehát azt mondani, hogy Bethlen vállalkozása meghiúsult volna. Talán más alakot nyert, de lényegében megmaradt annak, ami volt: megteremteni azt a kormányzati pártot, mely történelmi programmá tudja tenni azt a politikát, melyet a keresztény nemzeti feleszmélés kiváltott. Ezt a programot nem lehet megvalósítani a földművelő nép és társadalom nélkül. Sőt annak ereje tarthatja csak fenn. A Bethlen új pártalakítási kísérlete tehát távolról se akar szembehelyezkedés lenni a kisgazdatársadalommal. Ezt csak a konkolyhintők fogják hirdetni. A demagógia fog majd ezzel a váddal dolgozni. De épp azért kívánatos, sőt szükséges, hogy a földművelő osztály is a maga erejéhez és hivatásához mérten foglaljon helyet abban a táborban, melyben az intelligencia, a szociális érzésű polgárság, a munkásság — egyszóval a keresztény, demokrácia szervezkedik. A magyar politikát keresztény nemzeti irányából nem is vetheti ki más, csak ha újra erőre tudna kapni az a szélső demokrácia és radikalizmus, melynek szelleme oltott be a nemzet organizmusába temérdek bacillust. A betegségeken, a bajokon, a válságokon átestünk, még meg nem gyógyultunk, de a nemzeti lájlbadozás jelei, közt élünk. Ezt az esetet megmenteni, megerősíteni — ez a ma feladata. Ez ma az egyetlen program, melyet, akár sikerül Bethlen pártalakítási koncepciója, akár nem, a kormánynak meg kell valósítania. n.