Nemzeti Ujság, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

2 Vasárnap, 1922 január 1. NEMZETI ÚJSÁG Viharos Illés a Házban Sael Saulén elnök :©­akari itienisni — Weiss Kestrid a „faimagyarokról“ Újév utén kasszíen tart ölést a nemzetgyűlés (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hovalo- I­tább már hozzátartozik a Ház tanácskozási mentéhez — az ülések sorozatos felfüggesztése. A nemzetgyűlés ma sem volt határozatképes, amit ezúttal az árgusszemű Linganer Albin kívánt megállapíttatni. Az elnök kénytelen volt felfüggeszteni az ülést. Tizenegy óra ideje úgy, ahogy, „szokott képe“ volt a Háznak, amire aztán végre megkezdették az indem­ni­­tási vita folytatását. Drózdy Győző és Weiss Konrád szólalt fel, mindketten kemény kriti­kát mondván a kormány ellen. Drózdy be­széde sokszor keltett és pedig méltán viharos ellentmondást. Túlzó hangja, jelszavakon lo­vagoló frazeológiája hatástalanul puffant ll, mint az üres bomba, Szt­erényi József báró, Breki Károllyal intézte el személyes ügyét, ezenközben így ezzel is közelebb jutottunk az ex-sekhez. Andaházy-Kasnya Béla zűrzavaros beszéde után, amelyet a közbeszólások áradata tarkított, Lingauer Albin és Szilágyi Lajos interpellációi következtek, amiket a Ház ér­deklődéssel hallgatott végig, tudomásul véve a miniszteri válaszokat. A legközelebbi ülés kedden lesz. ölés A nemzetgyűlés mai ülését tíz órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Bemutatja a tegnapi üllésről tá­vol volt képviselők névjegyzékét és kérdi a Házat, alkalmazza-e velük szemben a házszabályok idevo­natkozó részét, amely a képviselői tiszteletdíjak megvonásáról intézkedik? A Ház nem kívánja a házszabályok 202. szakaszának alkalmazását. Ezután felolvasták az indítvány- és interpellációs könyvet, melyben öt k­j bejegyzés van. Az interpellációkra LMS-kor tér át a Ház. Tanáskozón­épiesen a Ház Lingauer Albin a házszabályokhoz szól és kéri­tt tanácskozóképesség megállapítását Látja, hogy a többségi párt nem tanúsít nagy figyelmet az illések iránt, pedig az üléseket egy órával meghosszabbí­tották. Az elnök konstatálja, hogy a Ház nem tanácskozó­képes, ezért az ülést felfüggeszti. Rövid szünet után az újból megnyitott ülésen Di­­nics Vidor kérte a tanácskozóképesség megállapítá­sát. Az ülésteremben 39 képviselő volt, de az utolsó pillanatban, mielőtt az elnök konstatálta volna, hogy a Ház nem tanácskozóképes, lépett a terembe Szé­chenyi Viktoia gróf, mire az eln­ök megállapította a tanácskozóképességet. (Derültség.) Utólagos rendreutasítás Gaál Gaszton elnök megállapítja, hogy Pallavicini György őrgróf tegnapi beszéde végén a miniszterel­nököt * inparlamentáris kifejezéssel illette, ezért utó­lag rendreutasítja. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Az indemnitás vitája Napirend szerint áttértek az indemnitás vitájának folytatására. Drózdy Győző: Az államháztartásban nagy a pa­zarlás. A költségvetés szerint a folyó évben 80 mil­liárd koronára rúgott a kiadás, de ennél valóban többet adtak ki. Kifogásolja, hogy a kisüstöket nem szabadították fel olyan mértékben, mint a békében volt. A kormány politikájával fog­lalkozva, azt mondja, hogy a szabadkonlivesekkel való kibékülés is elsőrendű érdek. (Nagy zaj.) Az elnök le akar mondani Csizmadia Sándor: Minden magyarral ki kell bé­káim. (Zaj a középen.) Szabó József: A szabadkőművesekkel soha! Csizmadia Sándor az elnök többszöri figyelmezte­tése ellenére állandóan közbeszól és hangosan vitat­kozik Szabó Józseffel és Láng Jánossal. Gaál Gaszton elnök: Kérdi a Házat, hogy Csizma­diát, miután nem alkalmazkodik a házszabályokhoz, a mentelmi bizottsághoz utasítsák. (Felkiáltások: Nem!) Nem!) Felteszi a kérdést és felszólítja, hogy akik el­fogadják javaslatát, álljanak fel. Erre mindössze három-négy képviselő állott fel. Az ellenpróba alkalmával nagy többség­ben nem fogadták el Gaál Gaszton javaslatát. Gaál Gaszton elnök: A most lefolyt szavazást a házelnök iránti bizalmatlanságnak tekin­tem. (Élénk ellenmondások.) Felszólítottam a t. Házat, hogy Csizmadia Sándor­ képviselő úr esetében megadja-e a Ház elnökének a felhatalmazást, hogy őt a mentelmi bizottság­ elé uta­sítsa. A Ház azt határozta, hogy nem adja meg..Eb­ből azt kell következtetnem, . . . Felkiáltások: A h­a­tá­roz­at­k éves­ség megállapít­ását akartuk kérni. (Nagy zaj.) Gaál Gaszton- Készséggel deferálok, de nem enged­hetem meg, hogy az elnöki tekintély lejárattassék! (Nagy zaj.) Az elnök csengetésére, betódulnak kép­viselők a terembe, a kisgazdák padsorai is meglelnek. Breich Károly a házszabályokhoz szólal fel. Azért kiáltottunk nemet, mert nem értettünk egyet a kér­dés feltevésével. Teljes bizalommal vagyunk az elnök iránt, de félreértés történt! Gaál Gaszton elnök erre felolvassa a házszabályok 25­­. szakaszát, amely szerint az elnök diszkrecionális joga, hogy mikor kívánja valamelyik képviselőnek a mentelmi bizottság elé utasítását. Erek­ Károly: Ismételten hangsúlyozom, hogy a „««»“-kiáltások egyáltalán nem­­vonatkoztak az elnök személyére és ténykedésére. " Gaál Gaszton elnök ezután újra felteszi a kérdést amire a képviselők egyhangúan megadják az elnök­nek a felhatalmazást arra, hogy Csizmadia Sándort a mentelmi bizottsághoz utasítsa. „Mindenki egyformán bűnös“ Drózdy Győző egy kis incidens után folytatja be­szédét. ’ Az ’ am­nesztia-rendelet kapcsán megemlíti, hogy olyanok is kaptak amnesztiát, akiknek még a nevét sem tudjuk. Ki tudja példájd, hogy ki kap amnesztiát Somogyi Béla meggyilkolása miatt. (Nagy­ zaj.) A mi véleményünk szerint, mindenki egyformán bűnös, akár Kun Béla, akár Héjjas Iván nevében gyil­kol vagy rabol is. (Nagy zaj.) Szóváteszi az internál­tak ügyét is. Felolvassa a zalaegerszegi internáltak nyílt levelét, amely szerint a beígért­ revízió óta az, internáltak száma i160-ról 1300-ra emelkedett. A levél tele van panasszal. A javaslatot nem fogadja le. Szterényi József báró és Erek­ Károly személyes kérdésben szólaltak fel, majd az elnök rövid szünetet rendelt el. Weiss Kénpesa toashérje Weiss Konrád szólalt fel szünet után az indemni­­tás vitájában. Azt olvasta a lapokban, hogy Portoro­sén azt is elhatározták, hogy a vasúti kocsikon ezen­túl a M. A. A. jelzés helyett ez lesz: A. V. Hungária. Dinich Vidtor:. Nagyon benne van az át­pingálásban! Weiss Konrád: A mostani kormánynál tehetetlenebb még nem ült itt. Minden csak oda sárnyalt, hogy Bethlen maradjon miniszterelnök az emberi kór legvégső határáig. A vasutasság helyzetéről szólva sürgeti a szolgá­lati pragmatika végrehajtását. Mindenki elismerte, hogy a vasutasság a kommunizmus előtt és alatt a leghazafiasabban viselkedett és oly munkát végzett a rettenetesen szomorú viszonyok között, amelynél na­gyobb teljesítményt kívánni sem lehet. Kerekes Mihály: Nera elég a miniszteri elismerés, adni is kell nekik valamit! Weiss Konrád ezután áttér a fajmagyarság kérdé­sére. Fajmagyar képviselőtársaim a legitimisták ma­gyarságát teszik szóvá. Károlyi Mihály talán faj­ma­gyar volt és Mackensont, ezt a kiváló katonát átadta Vyx alezredesnek. A koronás királyt most szintén fajmagyarok adták idegen készre. (Nag­y zaj.) Furcsa, hogy éppen két f-es és y-o­s urak mind szabadkirály­­válasz­tók. Mi pedig mind a koronás királyhoz va­gyunk hűek. Én mondhatom, hogy a király, amidőn elfogták, letiporták, bebörtönözték, a legnagyobb csa­pásban úgy viselte a királyi koronát, mint talán még magyar király sohasem. Madeira nincsen távol. Mi egy litt vagyunk Modenában is­ a királlyal és akkor is itt leszünk vele, mikor vissza fog jönni. A költség­vetést nem fogadom el. (Éljedzés és taps a Friedrich­­párton. Vihar Kaszega körül Andaházy-Kasnya Béla állott ezután szólásra. Be­szédében állandó élénk ellenmondás közben a „jog­rendről“ beszél. Az indemnitás, a sajtószabadság kérdése, a trafik és mozi engedélyek elvétele a kommunisták rendeleteivel azonosak. A gyilkosok szabadon járnak az országban és azt látjuk, hogy az államhatalom üdvözli a rablógyilkost, amikor az autóversenyen díjat nyer. (Állandó zaj.) Andaházy-Kasnya Béla Somogyi meggyilkolásáról beszél. Budavári László: Hát ki gyilkolta meg? Friedrich István: Egész Budapest tudja. (Mozgás a baloldalon.)­­ Andaházy-Kasnya Béla­: Igenis, a bűnösöket a rend­őrhatóságok akkoriban kinyomozták, de érthetetlen módon megbüntetésükre nem került sor. (Folytonos zaj.)- Helytelen az is, hogy a tanerőket minden ok nélkül elbocsátják. Pekár Gyula: Nem ige?! Fegyelmi, utján. Kerekes­ Mihály: Ismerjük a­ Pekár-féle fegyelmi eljárást. Pekár Gyula: Az ilyen beszéd csak arra jó, hogy diskreditálja a kormányt a külföld előtt. (Folytonos nagy zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: A tények vetnek rossz fényt a kormányzati rendszerre a külföldön. Pekár Gyula magából kikelve kiáltja Andaházy felé: Micsoda tények, hol vannak ezek a tények? Amíg csak adatok nélkül beszélnek, addig rágalmaz­nak. (Állandó nagy zaj. Andaházy-Kasnya Béla: Ilyen tények a trafikenge­­délyek és az italmérési engedélyek elvétele. (Zaj.) Budavári László: Az fáj, hogy trafikengedélyt rok­kantak kaptak? Drózdy Győző: Nem volna baj, de mások kapják. Egy vértanú özvegyétől vették el a trafik jogot. (Óri­ási­ zaj a Ház minden oldalán.) Gaál Gaszton az ülést felfüggeszti és lesiet az emelvényről. Néhány perc múlva az elnök ismét megnyitja az ülést. Andaházy-Kasnya Béla: A második amnesztia nem terjed ki az emigránsokra, pedig sok van köztük, akikre itt szükség, volna és akiknek nincs semmi vétkük. (Nagy zaj.) Pekár­­.Gyula: Mind hazaárulók! Hitvány bűnpártolás ezeket a kommunistákat igy védelmezni. (Folytonos nagy zaj, amelyet alig tud megszüntetni az ok­ok csengője.) Andaházy-Kasnya Béla: Az­ emigránsok elmentek, mert ha ittmaradtak volna, Somogyi Béla sorsára jutottak volna. Erre a kijelentésre óriási, vihar tere­let a kereszténypárton és a kisgazdapárton. Több kép­viselő­, köztük Pekár, Budavári és Meskó, a padot verve kiáltják Andaházy felé: Ilyen hangon nem lehet beszélni! Rassay Károly (Pékár felé): Tisza temetésén kellett volna ott­unnia, Pekár Gyula harsányan kiált: Ott voltam! , (Nagy zaj.) Andaházy-Rasnya Béla- Ezután a választójogi kér­désre tért, át, majd pedig sürgeti a földreform végre­hajtását és a munkanélküliség enyhítését. Napirend Az elnök napirendi javaslatot tett. Azt javasolta, hogy a legközelebbi ülés kedden, január 3-án legyen­ és azon folytassák az indemnity­ról és a kormány­programról megkezdett vitát. A Ház így határozott. Szénmtse Sopron ötvenes­ének napján Rövid szünet után Gaál Gaszton elnök jelenti, hogy átirat érkezett a nemzetgyűléshez, amely szerint a soproni népszavazás eredményének megünneplése céljából holnap, újév napján a budavári koronázó templomban ünnepélyes szentmise lesz. A Ház Luko­­vic­h Aladárt bízza meg képviseletével. interpellaterök Lingauer Albin interpellált ezután. Karácsony alatt Németújvárott Hollón Dénes közgazdasági egyetemi hallgatót és Lex Lóránt cukorgyári tisztviselőt az osztrákok letartóztatták és Bécsújhelyen statáriá­lis bíróság elé állítják. A vád az­, hogy részesei lettek volna a felkelésnek. Ez nem igaz, de, ha igaz volna is, az osztrákok eljárása beleütközik a velencei egyez­ménybe. Interpellációját a bel- és külügyminiszterek­hez intézi, sürgős intézkedést kérvén a letartóztatot­tak ügyében. Az interpellációt kiadták a minisztereknek. Lingauer Albin második interpellációjában előadja, hogy Nyugat-Magyarország átcsatolásával három je­lentékeny központ: Szombathely, Kőszeg és Sopron határvárosokká lettek. Kéri a kormányt, hogy ezekre a városokra nézve tekintsen el a kötelező ki­viteli engedélyektől. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter nyom­ban válaszol az interpellációra. Kijelenti, hogy a kor­mány mindent meg fog tenni és a nyu­gatmagyar­­országi kiviteli engedélyek ügyében sürgősen intéz­kedni fog. A választ, tudomásul vették. „Jogtalan katonai letartóztatás“ Szilágyi Lajos interpellált ezután: Karácsony hét­főjén délben a budapesti katonai térparancsnokság jogosulatlanul letartóztatta, a műegyetemi ifjúság­ ve­zérét, Bietzinger János Pált, az arany vitézségi emui tulajdonosát, aki békében és háborúban, gazdag­ ér­demeket szerzett ahhoz, hogy polgári jogait tisztelet­ben tartsák. A letartóztatás jogcíme az volt, hogy Hietzinger részeg állapotában sértő kifejezést hasz­nált, a kormányzóra. Minthogy a miniszterelnök út­ném volt Pesten, a helyettes miniszterelnök urat kér­tem fel intervencióra," majd Sárkány tábornoknál óvást emeltem Hietzinger letartóztatása ellen és kü­lönösen­ arra kérem, hogy ha már letartóztatták, leg­alább ne verjék meg. Ezt azért kértem, mert a buda­örsi csata után ugyanezt a Hietzingert elfogták és közbaltákkal megbotoztatták. Félő volt, hogy ha most ismét a­ kezükbe kerül, hasonlóan bánnak vele. A kormányzósértés nem tartozik azok közé a bűncse­lekmények közé, amelyért katonai hatóság letartóz­tathatna polgári egyént­. Ami itt történt, súlyos ka­tonai atrocitás s ezért kérdem, hajlandó-e a kormány ezt az esetet megtorolni és odahatni,, hogy a j­övőben katonai egyének polgári egyéneket ne tartóztathas­sanak, íg és jogtalanul ne tarthassanak fogva. * Vass József miniszterelnök-helyettes azonnal, vála­szolt az interpellációra. Szilágyi Lajos tegnapelőtt kérte fel a közbelépésre, azonnal megtette ezt, amennyiben érintkezésbe lépett a honvédelmi minisz­terrel és megkérte, tegye vizsgálat tárgyává ezt as ügyet. Tény az, hogy amit Szilágyi felhozott inter­­pellációjában, azt a megejtett vizsgálat, teljesen­ iga­zolta. Ami a bánásmódot illeti, semmiféle panasz nem merült fel. Sajnálattal állapítja meg, hogy a katonai, hatóság részéről tényleg elsietés történt a jogszolgáltatás szempontjából. Amennyiben mulasz­tásról vagy visszaélésről van szó, a szigorú­ vizsg­at­om fog elmaradni. Polgári egyéneknek katonai egyének részéről jogtalan letartóztatására vonatko­zóim kijelenti a kormány nevében, hogy gondjuk van arra, hogy hasonló esetek, amennyire lehetséges, ne forduljanak elő. (Helyeslés.) A választ tudomásul vették.A szizosntiwessel- és zenei tanács Kiss Menyhért interpellációjában színművészeti és­­a zeneművészeti tanács megszüntetését javasolja és kéri a kultuszminisztert, hogy intézkedjék, hogy az irodalmi működést kifejtő tanárokat, hivatali főnö­keik ne gátolják. Vass József dr. vallás- és közoktatásügyi minisz­ter válaszában kéri, hogy a döntést bízza a Ház a kultuszminiszter diskrecionális jogára.. A tanácsok működéséről, a kérdés kényességénél fogva nem nyi­latkozhat­ik. Ami a másik kérdést illeti, nincs tudo­mása arról, h­ogti irodalmi, munkásságot kifejtő taná­rokkal szemben hivatali hatalmát valaki is felhasz­nálta­ volna. A legmesszebbmenő védelmet helyezi ki­látásba azok számára, akiket netalán ,sérelem ér. (Helyeslés.) A Ház a választ tudomásul vette. . A tisztviselők gyógykezd­et és. Bernolák Nándor dr. népjóléti miniszter beszámolt a köztisztviselők gyógykezeltetése érdekében létre­jött megállapodásokról. Eddig 12.000 tisztviselő-csa­lád állapodott meg az orvosokkal. Ami a díjazást il­leti az állam minden családfő után 660, a családtagok után 200 koronát fizet az orvosnak s hogy túlságosan ne vegyék igénybe az orvosokat, a lakásán teljesített vizitért 20, a rendelőben pedig 10 koronát kell fizet­,­ie a tisztviselőkben. Gaál Gaszton elnök az újév alkalmából jókívánsá­gait, fejezte ki és­ azután­ az ülést háromnegyed négy után berekesz­tette.

Next