Nemzeti Ujság, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

Poincaré a Rajna-vidék megszállásának meghosszabbítására törekszik Ismét követelni akarják a háborús bűnösök kiszolgáltatását Betűn, febr. 28. (A Nemzeti Újság tudósítójá­tól.) Megbízható francia forrásból eredő hírek szerint Poincaré a Rajnavidék megszállásának meg­hosszabbítására törekszik. E törekvésének megvalósítására ürügyül a háborús bűnösök kiszolgáltatásának kérdését igyekszik felhasználni. A közeljövőben köve­telni fogja a kiszolgáltatást és ha a német kor­mány nem engedelmeskedik, szankciók alkal­mazását fogja javasolni a szövetségeseknek. E büntető­­szankciók alatt Poincaré természetesen a Rajna-vidék megszállásának meghosszabbít­­ását érti. *» Berlini politikai körökben az a felfogás ural­kodik, hogy — miként Wirth kancellár egy íz­­ben a birodalmi gyűlésen már kijelentette: — nem fog akadni olyan német kormány, amely Poincaré követelését teljesítené. A lapok azt kérdik, várjon Lloyd George, ki a boulognei ta­lálkozáson a francia miniszterelnöknek behó­dolt, nem fog-e a háborús bűnösök kérdésében is a francia makacsságnak engedni? A Berli­ner Tagblatt felszólítja a német kormányt, hogy abban az esetben, ha a Rajna-vidék meg­szállásának meghosszabbítását a boulognei konferencián tényleg elhatározták volna, a génuai konferencián való részvételről mond­jon le. A gazdasági káosz a nyugati országokat pusztulással f­enyegeti Wirth kancellár nyilatkozata a génuai konferencia hivatásért! — Európán nem segíthetnek erőszakos rendszabályok Berlin. febr. 28. Wirth dr. birodalmi kancel­lár Karlsruhéban beszélgetést folytatott a Badische Zentrumkorrespondenz egyik mun­katársával és a génuai konferenciáról ezeket mondta: A németek részéről eszmékben és kezdemé­nyezéseikben nem igen hiány. Szem­­­előtt, kell azonban tartani, hogy a konferencia nem ki­zárólag a német nép sorsáról tanácskozik, ha­nem Európa, sőt az egész világ gazdasági kér­déseivel is foglalkozik, ha nem látunk azonnal hozzá, hogy az euró­pai gazdasági káoszt kiköszörüljük, a nyu­gati országokra pusztulás vár. Európa gazdasági tekintetben súlyos beteg és diktátumok, szankciók és erőszakos rendsza­bályok az európai kontinenst meg nem gyó­gyíthatják. A világháború .k­alas-r' ’«ja .< ■ ‘liggazdasá­got Európán túl is annyira befolyásolta, hogy csak okossággal és mérséklettel érhető el min­den téren a gyógyulás. Hangok a génuai értekezlet ellen Németország semmi reményt nem fűz hozzá • Szocialisták az erőszak politikája ellen Az új olasz külügyminiszter Párisban (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Amint a berlini táviratokból látjuk, Poincaré és Lloyd George megállapodása a génuai konferenciát illetően, Németországban ugyanazt a kiábrán­dulást­­ és keserű érzést keltette, amelynek mi lapunk tegnapi számában kifejezést adtunk. A berlini lapok is fölvetik a kérdést: érdemes-e elmenni Genyába, hogy a legyőzöttek újabb ultimátumot vegyenek át a francia hisztérikus sovinizmus legfőbb képviselőjének kezéből A génuai értekezlet Németország szemében elvesztette minden jelentőségét és ha mégis megjelenik, ezzel csupán a nemzetközi udva­riasság követelményeinek fog eleget tenni. Állást foglalt a konferenciával és az erőszak politikájával szemben a Frankfurtban ülésező szocialista értekezlet , amelyen Anglia, Bel­gium, Franciaország, Itália és Németország munkáspártjainak kiküldöttjei vesz­nek részt. Az értekezlet határozati javaslatban kimon­dotta, hogy a kényszer és az erőszak politikája tel­jesen csődöt mondott, továbbá, hogy Németország szolgáltató képes­ségének kérdése közvetlen összefüggésben áll az egész világgazdasággal és Oroszország talp­­raállításával, ezért elkerülhetetlen, hogy Gé­­nuában ezekről a kérdésekről is tárgyaljanak. Olaszország nincs megelégedve a boulognei paktummal. A lapok sajnálkozásuknak adnak kifejezést, hogy Anglia és Franciaország Itália meghallgatása nélkül jutottak a megállapodásra. Az új kormány azonban hozzá fog járulni az értekezlet határidejének április 10-re javasolt megállapításához. Párisba bizalmatlanok az új olasz külügy­miniszter iránt, aki Washingtonból hazautaz­­tában ma érkezett Párisba és este Poincaré mi­niszterelnök már fogadta is. A Poincaréhoz igen közel álló Matin a következőket írja: „Nyíltan kimondjuk, hogy az a szerep, ame­lyet Schanzer mint olasz delegátus Washing­tonban játszott, nem alkalmas arra, hogy a francia kormány eleve is bizalommal legyen iránta. Washingtonban nagy eréllyel dolgozott azon, hogy Franciaország hibáit nyíltan föl­tárja. Most azonban bízunk abban, hogy Fran­ciaország és Olaszország között is visszatér a lojális kölcsönös viszony, miáltal az antant ismét visszakerül a reálpolitika útjára.” Angol tiltakozás a külön szerződések ellen London, febr. 28. A Manchester Guardian vezércikkében azt írja, hogy a kormány a par­lamentet valószínűleg feloszlatja, mihelyt az új választásokra elkészült. Az addig hátralévő idő azonban komoly jelentőségű. Lloyd George és Poincaré boulognei tárgyalásai az ország jövőjére talán egy emberöltőn át befolyást fog­nak gyakorolni. A miniszterelnöknek nem sza­bad az országot oly kötelezettségekbe bele­vinni, amelyek a jövőben veszélyeket rejtenek magukban. Katonai kötelezettséget Franciaországgal szemben nem szabad vállalni. A külön egyez­mény a népszövetségi szerződés szellemével és határozmányaival ellenkezik. Páris, febr. 28. Az angol-francia katonai szer­ződést húsz évre fogják megkötni és még a génuai konferencia előtt aláírják. Megalakul a kisantant követi értekezlete Belgrádban Belgrád, febr. 28. A jugoszláv kormányt Var­sóból értesítették, hogy a lengyel kormány a kisantant képviselőinek konferenciájára kül­dendő szakértőit már kinevezte. Diplomáciai körökből jelentik, hogy a belgrádi követi érte­kezlet elnöke a belgrádi lengyel követ lesz. Proklamálták Egyptom függetlenségét Kairó, febr. 21. Lord Allenby proklamációt bocsátott ki, amely az egyptomi protektúrást megszünteti és Egyptomot szuverén és független államnak nyilvánítja. A proklamáció kimondja továbbá Egyiptom védelmére az ideiglenes status quot, az orszá­gos forgalom összekötő útjainak biztonságát, az idegenek védelmét és általában a rend és nyugalom fentartását. Utolsó árfolyamok Budapesten Este 8 órakor: dollár 690, márka 117, szokor 12,25, osztrák korona 19,1. lej 519. —" " ' Z-i A főváros költségvetése A székesfőváros törvényhatósági bizott­sága holnapi, szerdai közgyűlésén kezdi el az évi költségelőirányzat tárgyalását. A költ­ségvetés összeállítása és az autonómia szer­veinek való bemutatása mindig jelentős ese­mény egy város életében, mert hiszen a be­vételek és kiadások szembeállítása a legmeg­felelőbb arra, hogy a tisztviselők számot ad­janak sáfárkodásukról s pénzügyi és gazda­sági programjukat az önkormányzat utasí­tásai szerint szabják meg. A mai, gazdasági­lag és pénzügyileg egyaránt zavaros viszo­nyok között pedig kétszeres figyelmet érde­mel a főváros ez évi költségvetése, mely a Csonka-Magyarország egyhetedévé nőtt met­ropolis lakosságának szűkebb életét határozza meg és sok tekintetben kihat az egész ország pénzügyi és gazdasági egyensúlyára. Szinte csodálatos, hogy a főváros az 1922-es esztendő költségvetését diffcit nélkül irá­nyozza elő. Amikor az ország gazdasági láza szinte haláltusává fajul, amikor a háború­­vesztett fővárosok községi háztartásai mil­liárdos hiányokat tüntetnek fel — Berlinnek félmilliárd márka, Bécsnek öt és félmilliárd osztrák korona az ez évi háztartás hiánya,­­ a magyar főváros, mint oázis a sivatagban, bevételeiből annyira fedezni reméli összes ki­adásait, hogy a polgár­mesteri jelentés szerint a­ meglevő adók fokozására és újabb adók behozatalára a fővárosnak ez évben nem lesz szüksége. Nagy eredmény ez, amely a legkö­zelebbről érinti minden fővárosi polgár zse­bét és gazdasági helyzetét. A liberális szólamok és a nagyobb hang­gal, mint belső tartalommal hivalkodó kri­tikák a főváros keresztény reneszánszát az alkotás szelleme helyett a rombolás vádjával szokták illetni. Nos, rombolás-e az, hogy amikor az állami élet minden terén az adózó alanyok újabb és újabb megterhelését látjuk, amikor az állam gazdasági élete máról-hol­napra való vegetálásban merül ki, akkor a főváros nemcsak fedezni tudja a polgárság újabb megterhelése nélkül folyó kiadásait, hanem meg tudja kezdeni a háborús adóssá­gok amortizációját, sőt közmunkákra is jut több mint 100 milliója? Tagadhatatlan, hogy a főváros ez évi költségvetésével megindult a gazdasági rekonstrukció felé, amelyhez az or­szág talán valamikor esztendők múlva fog elérni. A varázsszer, amely ezt a ragyogó ered­ményt előidézi, — ha ugyan varázsszernek lehet nevezni az egyszerű metódust, mely a főváros gazdasági erősödését jelenti, — a keresztény „kurzus“ reálpolitikára való vál­tása. Ez a szempont az, amely fontosságban a helyi érdekeken messze túl­emeli a főváros ezévi költségvetését és olyan jelentőséget biz­tosít számára, mely megérdemli, hogy most, a választás előtt Csonka-Magyarország min­den polgára felfigyeljen rá. A főváros ezévi deficitmentes költségvetése bizonyítéka an­nak, hogy a keresztény jelszavak, amelyek az országos politikában elég csalódást jelen­tettek, jelentőségesen és eredményesen meg­valósíthatók a gazdasági és pénzügyi életben. A főváros vezetősége és többségi pártja, amely nem foglalkozik országos politikával, megmutatta, hogy a csalódottak szemében heterogén ködnek tetsző keresztény „kurzus“ igenis a jövőnek igazi és reális politikája és nem a­ zászlón múlt, hogy az országos poli­tika terén is nem tudott ennyire fölragyogni. A főváros deficitmentes költségvetése keresz­tény győzelem, győzelme annak a keresztény és nemzeti gondolatnak, mely megunva a li­berális éra potemkin-politikáját, olyan veze­tőket tudott adni a fővárosnak és a közgyű­lésnek, akik való és maradandó gazdasági értékekké tudják kovácsolni a keresztény és nemzeti politika igéit. D. A. á­ hji K­­­rj-ifj . IV.évfolyam 49. szám.­ára 3 korona. Szerda, 1922 március 7. NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Előfizetési ár: Egy hónapra 100 kor., negyedévre Honvéd-utca 10. Telefon : 127—46, 127—47, 127—48. PCDrC7TÍlI¥ DOT IT IRAT HADIT AD kor., félévre 560 kor., egész évre UOO kor. Egyes 127_49 és József 65. Fiókkiadóhivatal: IY. Duna-ui. 6. AAllfieldfilU rULll Inftl HArriior szám 5 kor. Hirdetések milliméteres dijszabás szerint. Telefon: 128—08 és Teréz­ körút 62. Telefon: 121—41. Reklamációk: 19—25 és 121—41.

Next