Nemzeti Ujság, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-01 / 123. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1122 június 7. MM keresztény és nemzeti Magyarországot akar, azokra adja szavazatát, akik ezért küzdenek? millió gyámolítója a felejthetetlen egy helyett! Az a picinyke, halkzenéjű élet nekünk nagyon drága magyar élet. Miénknek valljuk őt, a királyi árvát és mi akarjuk fölnevelni őt, akik e percben áldó kezünket kinyújtjuk bölcsője felé, hogy ha szívünkre öleljük bús lelkünk drága, fogadott gyermekét. Az osztrák polgári pártok kormánya megalakult Németország fejenyugszik a pénzügyi ellenőrzésbe — Mibe keri! a jóvátetelő bizottság ? — A románok tsj eszedekat állitanak fel Olaszországban felupü ajsolgáricástsoru Az európai politika helyzete és eseményei (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A mai naptól kezdve a polgári pártokból alakult Seipelkormány vezeti Ausztria ügyeit, miután előzőleg az úi kancellárnak sikerült munkatöbbséget biztosítani a parlamentben. A nemzetgyűlés a keresztény szocialisták, a nagynémetek és a parasztpárt 101 szavazatával a szociáldemokraták 58 szavazata ellenében választotta meg a kormányt. A politikai válság ezzel egy időre meg van oldva, de magát az államot tovább is fenyegeti a pénzügyi és gazdasági teljes összeomlás. Tökéletesen mindegy, hogy ki áll a kormány élén és kik ülnek a minisztériumokban; áráig az államkormányzásnak a szocialisták által bevezetett rendszere meg nem változik és a st.-germaini békekötés révén életképtelenné vált országot meggátolják abban, hogy Németországhoz csatlakozzék, addig hiábavaló nemcsak a kormányok felcserélése, hanem a külföld segítsége is. Bármennyi milliárdot kölcsönözzenek Ausztriának, az csupán kitolja, de nem hárítja el a katasztrófa bekövetkezését. Miként Schobernek, úgy Seipelnek is legfőbb gondja lesz a kilátásba helyezett külföldi hitelek megszerzése, hogy az államgépezet tovább működhessék és a társadalmi rend föl ne boruljon. Schober iránt a nagyhatalmak és a kisantant is bizalommal voltak, de helyzete tarthatatlanná vált a nagynémetek miatt, akik a Csehországgal kötött szerződés következtében elfordultak tőle. Valószínű, hogy a külföld bizalommal fogadja Seipel dr. prelátust is, ki — mint a keresztényszocilista párt vezére — eddig is nagy befolyást gyakorolt a kormányzatra. Seipelt monarchikus érzésűnek tartják, s ezért főleg a szociáldemokraták, de a vele szövetkezett nagynémetek is erősen ellenőrizni fogják. Magyar szempontból mindenesetre jobb, hogy nem a mi állami és társadalmi rendünket gyűlölő szociáldemokraták, hanem a polgári pártok tartják kezükben a kormányhatalmat. Reméljük, hogy a Schober-kormánnyal megindult gazdasági tárgyalásokat Seipelék a megértés szellemében fogják folytatni és befejezésre juttatni. Az új kormány ma a rendes formaságok mellett bemutatkozott a nemzetgyűlésen. Seipel dr. még a mai ülésen kormánynyilatkozatot tett, amelyben programot adott. Rámutatott Ausztria rendkívül komoly helyzetére és ezért egész munkát kivon mindenkitől. A beszédet, mely egyébként nem hozott semmi szenzációt, a parlament nagy figyelemmel hallgatta végig. Seipel beszéde után megindult vitában a szociáldemokrata Seitz, a keresztényszocialista Manja, a nagynémet Dinghofer és a szocialista Paul vettek részt. Végül Czernin szólt hozzá a miniszterelnök programjához. Genfből■ jelentik, hogy a Népszövetség gazdasági és pénzügyi bizottsága június 6-án összeáll és letárgyalja azokat a kérdéseket, amelyeket a génuai konferencia utalt át hozzá. A tárgyalás napirendjén szerepel az Ausztriának nyújtandó nemzetközi kölcsön ügye is. Ausztria hangulatára jellemző, hogy a salzburgi tartománygyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a tavalyi népszavazásnak megfelelőleg minden rendelkezésére álló eszközzel törekedni fog a Németországhoz való csatlakozás megvalósítására. A határozathoz a szociáldemokraták, a keresztényszocialisták és a nemzeti szocialisták is hozzájárultak. A jóvátételi kérdésben a német kormány, mint már említettük, oly jegyzéket intézett Párisba a jóvátételi bizottsághoz, amely a pénzügyi ellenőrzésbe való megnyugvást jelenti. Ezt a néppárt nem tartja összeegyeztethetőnek a birodalom méltóságával s ezért a német nemzeti párt által indítványozott biizalmi szavazás elhalasztását javasolta. Az indítványt elfogadták és a pártelnökök konferenciája fog dönteni a válaszjegyzék dolgában elfoglalandó elvi álláspontról. Newyorki jelentés szerint annak a bizottságnak, mely Berlinben a pénzügyi ellenőrzést gyakorolná, egy amerikai tagja is lesz. A francia sajtó általában kedvezően nyilatkozik a német kormány magatartásáról, de hangsúlyozza, hogy változatlan eréllyel kell követelni és ellenőrizni Németország ígéreteinek valóra váltását. A Párisban székelő jóvátételi bizottságról most derült ki, hogy a világ legdrágább testülete, amennyiben évenként 700.000 fontba kerül, ami francia pénzben 35 millió frankot, német márkában 840 milliót, magyar koronában közel 3 milliárdot jelent. Az angol képviselőházban került ez szóba, ahol a kormány képviselője kijelentette, hogy a költségeket közvetlenül a német kormánynak kell viselnie. Párisból jelentik, hogy a szövetséges hatalmak delegátusai a jóvátételi bizottságban ma reggel félhivatalos ülést tartottak, hogy a tegnap közzétett német válaszjegyzéket megvizsgálják. Noha a tanácskozás bizalmas jellegű volt, annyi mégis kiszivárgott, hogy a május 28-iki jegyzék a jóvátételi bizottság tagjaira kedvező benyomást tett. A delegátusok ma délután ismét összeülnek és esetleg ma este hivatalos ülést tartanak, hogy a német kormányhoz intézendő jegyzék szövegét megállapítsák. Ebben jegyzékben értesítik a német, kormányt, vajon tekintettel a birodalom intézkedéseire, a Németországnak megadott moratoriumot fentartják-e vagy sem. Az angol alsóház ma kezdi meg a vitát a jóvátételi kérdésről és az angol-francia viszonyról s annak befejezte után pünkösdi szünetet tart. Lloyd George valószínűleg már pénteken elutazik szülőföldjére, Walesbe, hogy ott pihenje ki a genuai tárgyalások fáradalmait. Az angol kormány a hágai értekezleten Younis pénzügyi és Greame kereskedelmi államtitkárral fogja képviseltetni magát. A miniszterek közül senki nem megy Hágába. A felsőháznak tegnap este fényes ülése volt abból az alkalomból, hogy a lorddá kinevezett Balfour tegnap foglalta el helyét. Őisraeli óta Balfour az egyetlen a volt külügyminiszterek közül, aki az alsóházat a felsőházzal cserélte el. Arthur James Balfour különben régi skót nemesi családból származik, amely a XIV. századig vezeti vissza az őseit; édesanyja egy Salisbury marquisnak a leánya volt. Balfour már betöltötte 74-ik évét, de még mindig erős tényezője az angol politikai életnek. Rómában elhatározták a hadügy újjászerve-Romániában elhatározták a hadügy újjászervezését. Egy kormányrendelet szerint Nagyletre osztják fel s egyidejűleg minden hadtest kötelékében egy-egy új utászezredet állítatnak fel. Az olaszországi fascisták és szocialisták küzdelme, mely a génuai konferencia tartama alatt szünetelt, újból fellángolt. Padua és Velence között véres összeütközések történtek, Ferrarában pedig a fascisták szétrombolták a munkásotthont. Az egész olasz sajtó sajnálatának ad kifejezést, hogy polgárháború dúl az országban és rámutat ennek a ténynek különösen a külföldre gyakorolt hatására. Kommunista jellege a jugoszláv földreform Az Agrártörvény tervezete — A nemzetiségek nem kapnak földet Nem lesz nagybirtok és középbirtok — A Nemzeti Újság levelezőjétől. — Belgrád, május 25. Legutóbb ülést tartott itt az agrárreformról szóló törvény áttanulmányozására kiküldött bizottság, amely elé Miletics agrárreformminiszter beterjesztette a kolonizálásról és a nagybirtokok felosztásáról szóló törvényjavaslatot. . A miniszter részletesen ismertette a javaslat fontosabb rendelkezését. A kidolgozott tervezet a nagybirtokok felosztására nézve hat különböző kategóriába osztotta az ország területét. Az első csoportba tartozó birtokok közül csak az 50 hektárnál nagyobbak sajátíthatók ki. Ebbe a csoportba osztotta a javaslat Szlovéniát, Dalmáciát és Hercegovinát. A horvátországi kerületek közül a varasdi, a modris-fiumei és a likakrbavai a második kategóriába tartozik. Ezeken a területeken a 75 hektár a maximális birtok. A harmadik csoportban a 100 hektárnál, nagyobb birtokok vehetők csak igénybe. Ide tartozik Horvátországból Zágráb megye néhány járása és Montenegróból pár kerület. Zágráb megye többi részében, Belovármegyében és Bosznia nagyobb területén 150 hektárt tervez maximális birtoknak a törvénytervezet, ez a negyedik csoport. Szlavónia, Pozsegamegye és Bosznia néhány területe az ötödik csoportba van beosztva. Itt a 200 hektárnál nagyobb birtok kerül csak felosztásra. Verőcében és Szerém megyében, úgyszintén Bácskában, Bánátban és Baranyában — ez a hatodik csoport —■ 300 hektárnál nagyobb birtokok kerülnek agrárreform alá. A kisajátítási eljárás Azok a birtokok, amelyek S. H. S. jótékonycélú egyesületek, kultúrintézmények stb. tulajdonát képezik, nem esnek a törvény rendelkezései alá. Ugyancsak nem veszik ideiglenesen igénybe azokat a birtokokat sem, amelyeken intenzíven nagyobb állattenyésztés és vetőmagtermelés folyik. A répatermelő birtokok ideiglenesen szintén mentesülnek az agrárreform alól. Viszont volt hitbizományok teljes égésükben kisajátíthatók azokkal a birtokokkal együtt, amelyeket ellenséges hatóság ajándékozott egyeseknek. Az utóbbi esetben a kisajátítás kártérítés nélkül történik. Kik kaphatnak földet? ! Az új törvény szerint földhöz van joguk azoknak a szerbeknek, hárpátoknak és szlovéneknek, akik földműveléssel foglalkoznak és egyáltalán nincs földjük, vagy csak kevés birtokuk van. Egy öt tagból álló családnak ,5 hektár földre, 5—10 tagig 8 hektárra, ezenfelül minden férfi családtag után fél hektárral többre van joga. A városokban élő családok ennek a mennyiségnek a felét kapják. Elsősorban azoknak a rokkantaknak és egyéb, harcosoknak van joguk a földhöz, akik a szerbek, horvátok és szlovének „felszabadításáért“ és egyesítéséért küzdöttek, továbbá az ilyen harcosok özvegyei és leszármazottai kapnak földet. A földműves dobrogoljácok közül a frontharcosok, vagy utódaik 5 hektár, a többiek három hektár földet kapnak ingyen. A földbirtokosok kártalanítása. A földbirtokosok a kártalanítást 250.000 dinárig teljes összegben, 250—500.000 dinárig 2 és fél százalék levonással, 500.000—1 millió dinárig 5 százalék, ezenfelül minden félmillió dinár utáni 2 és fél százalékkal emelkedő levonással kapják meg. A kisajátított birtokok kifizetése 50.000 dinárig teljes összegben, 50—500.000 dinárig egyharmad összegben, ezenfelül egynegyed összegben készpénzben történik. A többi kétharmad, illetve háromnegyed részt ezerdináros állami címletekben kapják, amelyeket sorsolás útján amortizálnak. A dimnetek után 1923. január 1-től 5 százalék kamatot fizetnek, félévi részletekben, az 1943-ik évig, amikorra valamennyi földbirtok beváltásra kerül. Akik földet kaptak, tartoznak az agrárbizottság által megállapított vételárat megfizetni és pedig 1000 dinár értékig a teljes összeget, 1000—5000 dinárig a felét, ezenfelül egynegyedrészét, míg a hátralékos összeget tíz éven át törleszthetik 7 százalék kamatozás mellett. A szétosztás A földek szétosztását az agrárhivatal külön bizottsága végzi. A földet igénylők az agrárminisztériumhoz adják be községi bizonyítvánnyal felszerelt kérvényüket a szükséges mellékletekkel. A telepesek 15 éven át földjüket el nem adhatják, sem meg nem terhelhetik. A telepítés alkalmával a telepeseket, családtagjaikat, jószágaikat és szerszámaikat ingyen szállítják át vasúton vagy hajón az új földre, az állami és községi erdőkből ingyen épületfát kapnak lakóház és istálló építésére és a járási és megyei legelőket ingyen használhatják. Öt éven át mentesek minden állami, megyei, járási adó alól. A törvénytervezet — eddig még minden agrárminiszter készített legalább egy törvénytervezetet— ebben a formájában aligha lesz törvény. Ha másért nem, azért,, mert e tervezet szerint nem kapnának földet az ország területén vannak egy pár milliónyian. És akik viszont egyenrangúak voltak a szerbekkel, horvátokkal és szlovénekkel akkor, amikor oda kellett adni a földet. A tervezet egyébként a korlátolt szellem eluralkodására mutat. Egyszerűen megszünteti a középbirtokot, eltörli a földszinéről azt a nagybirtokot, amely egykor a magyar mezőgazdaság legszebb eredményeit produkálta (Bánság, Bácska) s határozottan kommunista jellegű intézkedéseken alapul a földigénylés tekintetében. Ott, ahol nincs (Bosznia), adni nem tudnak, ahol van, ott adnak a máséból, a magyarokéból azzal a bőkezűséggel, amely az ilyen jókedvű adakozókat jellemzi, így is boldogulnak majd bele!/