Nemzeti Ujság, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 11­22 június 7. MM keresztény és nemzeti Magyarországot akar, azokra adja szavazatát, akik ezért küzdenek? millió gyámolítója a felejthetetlen egy he­lyett! Az a picinyke, halkzenéjű élet nekünk nagyon drága magyar élet. Miénknek vall­juk őt, a királyi árvát és mi akarjuk föl­nevelni őt, akik e percben áldó kezünket ki­nyújtjuk bölcsője felé, hogy ha szívünkre öleljük bús lelkünk drága, fogadott gyer­mekét. Az osztrák polgári pártok kormánya megalakult Németország f­ejenyugszik a pénzügyi ellen­őrzésbe — Mibe keri­! a jóvátetelő bizott­­ság ? — A románok tsj eszedekat állitanak fel Olaszországban felupü a­jsolgáricástsoru Az európai politika helyzete és eseményei (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A mai nap­tól kezdve a polgári pártokból alakult Seipel­­kormány vezeti Ausztria ügyeit, miután elő­zőleg az ú­i kancellárnak sikerült m­unkatöbb­­séget biztosítani a parlamentben. A nemzet­gyűlés a keresztény szocialisták, a nagynémetek és a parasztpárt 101 szavazatával a szociálde­mokraták 58 szavazata ellenében választotta meg a kormányt. A politikai válság ezzel egy időre meg van oldva, de magát az államot tovább is fenyegeti a pénzügyi és gazdasági teljes összeomlás. Tökéletesen mindegy, hogy ki áll a kormány élén és kik ülnek a minisz­tériumokban; áráig az államkormányzásnak a szocialisták által bevezetett rendszere meg nem változik és a st.-germaini békekötés révén életképtelenné vált országot meggátolják ab­ban, hogy Németországhoz csatlakozzék, ad­dig hiábavaló nemcsak a kormányok felcseré­lése, hanem a külföld segítsége is. Bármennyi m­illiárdot kölcsönözzenek Ausztriának, az csu­pán kitolja, de nem hárítja el a katasztrófa be­következését. Miként Sch­obernek, úgy Seipel­­nek is legfőbb gondja lesz a kilátásba helye­zett külföldi hitelek megszerzése­, hogy az ál­lamgépezet tovább működhessék és a társa­dalmi rend föl ne boruljon. Schober iránt a nagyhatalmak és a kisantant is bizalommal voltak, de helyzete tarthatatlanná vált a nagy­­németek miatt, akik a Csehországgal kötött szerződés következtében elfordultak tőle. Való­színű, hogy a külföld bizalommal fogadja Seipel dr. prelátust is, ki — mint a keresz­­tényszocilista párt vezére — eddig is nagy be­folyást gyakorolt a kormányzatra. Seipelt monarchikus érzésűnek tartják, s ezért főleg a szociáldemokraták, de a vele szövetkezett nagynémetek is erősen ellenőrizni fogják. Ma­gyar szempontból mindenesetre jobb, hogy nem a mi állami és társadalmi rendünket gyűlölő szociáldemokraták, hanem a polgári pártok tartják kezükben a kormányhatalmat. Reméljük, hogy a Schober-kormánnyal megin­dult gazdasági tárgyalásokat Seipelék a meg­értés szellemében fogják folytatni és befeje­zésre juttatni. Az új kormány ma a rendes formaságok mellett bemutatkozott a nemzetgyűlésen. Seipel dr. még a mai ülésen kormánynyilatkozatot tett, amelyben programot adott. Rámutatott Ausztria rendkívül komoly helyzetére és ezért egész munkát kivon mindenkitől. A beszédet, mely egyébként nem hozott semmi szenzációt, a parlament nagy figyelemmel hallgatta végig. Seipel beszéde után megindult vitában a szo­ciáldemokrata Seitz, a keresztényszocialista Ma­­nja, a­ nagyném­et Dinghofer és a szocialista Paul vettek részt. Végül Czernin szólt hozzá a miniszterelnök programjához. Genfből■ jelentik, hogy a Népszövetség gazda­sági és pénzügyi bizottsága június 6-án összeáll és letárgyalja azokat a kérdéseket, amelyeket a génua­i konferencia utalt át hozzá. A tárgya­lás napirendjén szerepel az Ausztriának nyúj­tandó nemzetközi kölcsön ügye is. Ausztria hangulatára jellemző, hogy a salz­burgi tartománygyűlés egyhangúlag kimon­dotta, hogy a tavalyi népszavazásnak megfe­­lelőleg minden rendelkezésére álló eszközzel törekedni fog a Németországhoz való csatlako­zás megvalósítására. A határozathoz a szociál­demokraták, a keresztényszocialisták és a nem­zeti szocialisták is hozzájárultak. A jóvátételi kérdésben a német kormány, mint már említettük, oly jegyzéket intézett Párisba a jóvátételi bizottsághoz, amely a pénzügyi ellenőrzésbe való megnyugvást je­lenti. Ezt a néppárt nem tartja összeegyeztet­­hetőnek a birodalom méltóságával s ezért a német nemzeti párt által indítványozott bi­i­zalmi szavazás elhalasztását javasolta. Az in­dítványt elfogadták és a pártelnökök konferen­ciája fog dönteni a válaszjegyzék dolgában el­­foglalandó elvi álláspontról. Newyorki jelentés szerint annak a­ bizottságnak, mely Berlinben a pénzügyi ellenőrzést gyakorolná, egy ame­rikai tagja is lesz. A francia sajtó általában kedvezően nyilatkozik a német kormány maga­tartásáról, de hangsúlyozza, hogy változatlan eréllyel kell követelni és ellenőrizni Német­ország ígéreteinek valóra váltását. A Párisban székelő jóvátételi bizottságról most derült ki, hogy a világ legdrágább testülete, amennyiben évenként 700.000 fontba kerül, ami francia pénz­ben 35 millió frankot, német márkában 840 mil­liót, magyar koronában közel 3 m­illiárdot je­lent. Az angol képviselőházban került ez szóba, ahol a kormány képviselője kijelentette, hogy a költségeket közvetlenül a német kormánynak kell viselnie. Párisból jelentik, hogy a szövetséges hatalmak delegátusai a jóvátételi bizottságban ma reggel félhivatalos ülést tartottak, hogy a tegnap köz­zétett német válaszjegyzéket megvizsgálják. Noha a tanácskozás bizalmas jellegű volt, annyi mégis kiszivárgott, hogy a május 28-iki jegyzék a jóvátételi bizottság tagjaira kedvező benyomást tett. A delegátusok ma délután is­mét összeülnek és esetleg ma este hivatalos ülést tartanak, hogy a német kormányhoz inté­zendő jegyzék szövegét megállapítsák. Ebben jegyzékben értesítik a német, kormányt, vaj­­­on tekintettel a birodalom intézkedéseire, a­ Németországnak megadott moratori­umot fen­­tartják-e vagy sem. Az angol alsóház ma kezdi meg a vitát a jóvátételi kérdésről és az angol-francia vi­szonyról s annak befejezte után pünkösdi szü­netet tart. Lloyd George valószínűleg már pén­teken elutazik szülőföldjére, Walesbe, hogy ott pihenje ki a genuai tárgyalások fáradalmait. Az angol kormány a hágai értekezleten Younis pénzügyi és Greame kereskedelmi államtitkár­ral fogja képviseltetni magát. A miniszterek közül senki nem megy Hágába. A felsőháznak tegnap este fényes ülése volt abból az alkalom­ból, hogy a lorddá kinevezett Balfour tegnap foglalta el helyét. Őisraeli óta Balfour az egyetlen a volt külügyminiszterek közül, aki az alsóházat a felsőházzal cserélte el. Arthur James Balfour különben régi skót nemesi csa­ládból származik, amely a XIV. századig vezeti vissza­ az őseit; édesanyja egy Salisbury mar­­quisnak a leánya volt. Balfour már betöltötte 74-ik évét, de még mindig erős tényezője az angol politikai életnek. Rómában elhatározták a hadügy újjászerve-Romániában elhatározták a hadügy újjászer­vezését. Egy kormányrendelet szerint Nagy­­letre osztják fel s egyidejűleg minden hadtest kötelékében egy-egy új utászezredet állítat­nak fel. Az olaszországi fascisták és szocialisták küz­delme, mely a génuai konferencia tartama alatt szünetelt, újból fellángolt. Padua és Velence között véres összeütközések történtek, Ferra­­rában pedig a fascisták szétrombolták a mun­kásotthont. Az egész olasz sajtó sajnálatának ad kifejezést, hogy polgárháború dúl az or­szágban és rámutat ennek a ténynek különösen a külföldre gyakorolt hatására. Kommunista jellege a jugoszláv földreform Az Agrártörvény tervezete — A nemzetiségek nem kapnak földet Nem lesz nagybirtok és középbirtok — A Nemzeti Újság levelezőjétől. — Belgrád, május 25. Legutóbb ülést tartott itt az agrárreformról szóló törvény áttanulmányozására kiküldött bizottság, amely elé Miletics agrárreformmi­­niszter beterjesztette a kolonizálásról és a nagybirtokok felosztásáról szóló törvényjavas­latot. . A miniszter részletesen ismertette a javaslat fontosabb rendelkezését. A kidolgozott tervezet a nagybirtokok felosztására nézve hat külön­böző kategóriába osztotta az ország területét. Az első csoportba tartozó birtokok közül csak az 50 hektárnál nagyobbak sajátíthatók ki. Ebbe a csoportba osztotta a javaslat Szlovéniát, Dal­máciát és Hercegovinát. A horvátországi ke­rületek közül a varasdi, a modris-fiumei és a likakrbavai a második kategóriába tartozik. Ezeken a területeken a 75 hektár a maximális birtok. A harmadik csoportban a 100 hektárnál, nagyobb birtokok vehetők csak igénybe. Ide tartozik Horvátországból Zágráb megye né­hány járása és Montenegróból pár kerület. Zágráb megye többi részében, Belovármegyé­­ben és Bosznia nagyobb területén 150 hektárt tervez maximális birtoknak a törvényterve­zet, ez a negyedik csoport. Szlavónia, Pozsega­­megye és Bosznia néhány területe az ötödik csoportba van beosztva. Itt a 200 hektárnál na­gyobb birtok kerül csak felosztásra. Verőcében és Szerém megyében, úgyszintén Bácskában, Bánátban és Baranyában — ez a hatodik cso­port —■ 300 hektárnál nagyobb birtokok kerül­nek agrárreform alá. A kisajátítási eljárás Azok a birtokok, amelyek S. H. S. jótékony­­célú egyesületek, kultúrintézmények stb. tulaj­donát­ képezik, nem esnek a törvény rendelke­zései alá. Ugyancsak nem veszik ideiglenesen igénybe azokat a birtokokat sem, amelyeken intenzíven nagyobb állattenyésztés és vetőmag­termelés folyik. A répatermelő birtokok ideig­lenesen szintén mentesülnek az agrárreform alól. Viszont volt hitbizományok teljes égésük­ben kisajátíthat­ók azokkal a birtokokkal együtt, amelyeket ellenséges hatóság ajándéko­zott egyeseknek. Az utóbbi esetben a kisajátí­tás kártérítés nélkül történik. Kik kaphatnak földet? ! Az új törvény szerint földhöz van joguk azoknak a szerbeknek, hárpátoknak és szlové­neknek, akik földműveléssel foglalkoznak és egyáltalán nincs földjük, vagy csak kevés­ bir­tokuk van. Egy öt tagból álló családnak ,5 hektár földre, 5—10 tagig 8 hektárra, ezenfelül minden férfi családtag u­tán fél hektárral többre van joga. A városokban élő családok ennek a mennyiségnek a felét kapják. Elsősorban azoknak a rokkantaknak és­ egyéb, harcosoknak van joguk a földhöz, akik a szerbek, horvátok és szlovének „felszabadítá­sáért“ és egyesítéséért küzdöttek, továbbá az ilyen harcosok özvegyei és leszármazottai kap­nak földet. A földműves dobrogoljácok közül a frontharcosok, vagy utódaik 5 hektár, a­ többiek három hektár földet kapnak ingyen. A földbirtokosok kártalanítása. A földbirtokosok a kártalanítást 250.000 di­nárig teljes összegben, 250—500.000 dinárig 2 és fél százalék levonással, 500.000—1 millió dinárig 5 százalék, ezenfelül minden félmillió dinár utáni 2 és fél százalékkal emelkedő levonással kapják meg. A kisajátított birtokok kifizetése 50.000 dinárig teljes összegben, 50—500.000 diná­rig egyharmad összegben, ezenfelül egynegyed összegben készpénzben történik. A többi két­harmad, illetve háromnegyed részt ezerdináros állami címletekben kapják, amelyeket sorsolás útján amortizálnak. A dimnetek után 1923. ja­nuár 1-től 5 százalék kamatot fizetnek, félévi részletekben, az 1943-ik évig, amikorra vala­mennyi földbirtok beváltásra kerül. Akik földet kaptak, tartoznak az agrár­bizottság által megállapított vételárat megfi­zetni és pedig 1000 dinár értékig a teljes össze­get, 1000—5000 dinárig a felét, ezenfelül egy­negyedrészét, mí­g a hátralékos összeget tíz éven át törleszthetik 7 százalék kamatozás mellett. A szétosztás A földek szétosztását az agrárhivatal külön bizottsága végzi. A földet igénylők az agrár­minisztériumhoz adják be községi bizonyít­vánnyal felszerelt kérvényüket a szükséges mellékletekkel. A telepesek 15 éven át földjüket el nem ad­hatják, sem meg nem terhelhetik. A telepítés alkalmával a telepeseket, családtagjaikat, jó­szágaikat és szerszámaikat ingyen szállítják át vasúton vagy hajón az új földre, az állami és községi erdőkből ingyen épületfát kapnak la­kóház és istálló építésére és a járási és megyei legelőket ingyen használhatják. Öt éven át mentesek minden állami, megyei, járási adó alól. A törvénytervezet — eddig még minden ag­rárminiszter készített legalább egy törvényter­vezetet— ebben a formájában aligha lesz tör­vény. Ha másért­ nem, azért,, mert e tervezet szerint nem kapnának földet az ország területén vannak egy pár milliónyian. És akik viszont egyenrangúak voltak a szerbekkel, horvátok­­kal és szlovénekkel akkor, amikor oda kellett adni a földet. A tervezet egyébként a korlátolt szellem el­uralkodására mutat. Egyszerűen megszünteti a középbirtokot, eltörli a földszinéről azt a nagybirtokot, amely egykor a magyar mező­gazdaság legszebb eredményeit produkálta (Bánság, Bácska) s határozottan kommunista jellegű intézkedéseken alapul a földigénylés tekintetében. Ott, ahol nincs (Bosznia), adni nem tudnak, ahol van, ott adnak a máséból, a magyarokéból azzal a bőkezűséggel, amely az ilyen jókedvű adakozókat jellemzi, így is­ boldogulnak majd bele!/

Next