Nemzeti Ujság, 1923. október (5. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-02 / 221. szám

2 NEMZETI UJSÁG Kedd, 1923 október 2. Szelmre a Kormány a fajvédők mi Jítorssky beltiszyminisztri válasza Friedriehék támadására — A kormány feloszlatja a törvénytelen alakulatokat és különítményeket — Gömbös az „ál-keresztények"* ellen (A Nemzeti Ujság tudósitójától.) Néhány hát óta a kormánypárt és a fajvédők csoportja vasárnaponkint agitációs gyűléseket tart a vidéken és ezeken alaposan odadörgik egymásnak a véleményüket. Mindegyik fél azt hangoztatja, hogy az az igaz út, amelyen ő jár s aki más után keresi az ország boldogulását, romlásba viszi a népet- Minden vasárnap hűségesen elhangzanak a kulmináns beszédek s a közönség a fajvédők gyűlésein a fajvédőknek tapsol, a kormánypárti összejöveteleken pedig Bethlenre esküszik, így történt tegnap is. A fajvédő csoport a fővárosban, a kormánypárt Simontornyán gyűlésezett és vitatkozott önmagával. Egyéb baj nem történt. A gyűlésekről tudósításunk a következő: Friedrich ezután gazdasági kérdésekről beszélt. Hangoztatta, hogy az egész magyar politikát a külföldi kölcsön reményére felépíteni nagy hiba. Ő és elvbarátai azt állítják, hogy az országot a külföldi kölcsön nélkül is talpra lehet állítani. De ha becsületes és jó föltételek mellett adják a kölcsönt, hát jöjjön, de látni szeretné azt a gazdasági programot, amelynek kiépítésére, rendezésére hozzák a kölcsönt. Mert ha azért hozzák, hogy ezt a ma uralkodó gazdasági rendszert alátámasszák, akkor mi vétót emelünk ellene. Azt mondják a bölcs politikusok, hogy békés politikát kell csinálni, már pedig kényelmes bársonyszékben, nem. Lehet eljutni a feltámadáshoz. Az ingyen-részvényekről beszélt ezután, amely szerinte oly súlyos, hogy az ilyen uraknak félre kellene állniok. Vannak olyan kormányfőtanácsosok, akik ezért a címért súlyos anyagi áldozatokat is hoztak. Nem akarja elhinni, hogy ez igaz. De ha ez igaz, akkor a keresztény ellenzék követelni fogja, hogy ezeknek az uraknak a címét a legközelebbi új rezsim semmisítse meg. GSnafcüs programot ad Gömböc Gyula beszélt ezután. A fajvédő csoport nevében kijelentette, hogy a főváros ez övék, a fővárost az ő őseik alapították, politikájukat nem magukért, hanem a nemzet örökkévalója, nőért csinálják. Elszántan mennek a harcba, őket semmi erővel nem lehet eltéríteni, amikor a magyar tehetségek szabad érvényesülését akarják biztosítani. Nem ismernek különbséget társadalmi osztályok között, de az új Magyarország legnagyobb katasztrófája, hogy nem az faj áll útjukban, amely ellen küzdenek, hanem azok az álkeresztények, akiknek anyagi vonatkozásaik vannak ezzel a fajjal. A leyális viszonyt a külfölddel anakronizmusnak tartja, a belső kérdések egyelőre fontosabbak a külsőknél. Bennünk, magunkban kell bízni, mert gazdasági erőnk van elég, csak alkotó szellem hiányaik. Beszéde végén felszólította a közönséget, hogy álljon melléjük a harcban és vágja keresztül magát a zsidó fronton. Lénával. István a belügyminiszter balatonfüredi beszédével foglalkozott, majd kijelentette, hogy az ir katolicizmusa annak a korbácsnak a katolicizmusa, amellyel Jézus a sikereket kiverte a templomból. LQHAfs GQttrgij a te|¥£lök ellen Lukács György a békéscsabai kerület képviselője is tegnap számolt be a nemzetgyűlés és a kormány munkájáról. Az összes erők összefogásának és az építőmunkának sürgős szükségét hangoztatta. Szigorúan elítélő szavai voltak a fajvédők mozgalma, a kommunizmus és valamint a vele egy kalap alatt emlegetett októbriáraus számára is. A mai szomorú helyzetüinkben minden hazafira szükségünk van. Ennélfogva a hazafiasait érző és cselekvő zsidóságot, amely jóban osztozik hazája sorsában testvéreinek tekinti. Rukovszky fecmgyinnjítikr az országi rendjéről — A simontornyai beszámoló — Pestiig Pál, a nemzetgyűlés alelnöke, a györki választókerület képviselője vasárnap Simontornyán beszámolót tartott, amelyen részt vett Rakovszky Iván belügyminiszter is. A vendégeket Simonornyan csirrbandérium fogadta. A gyűlést Korka László pártelnök nyitotta meg és utána Pesthy Pál számolt, be a politikai helyzetről. Kifejtette, hogy külföldi kölcsönre feltétlenül szükség van, mert csak ezáltal stabilizálható a korona és szüntethető meg a drágaság. Rámutatott, hogy a kormánynak milyen nehéz munkát kellett végeznie. Ismeretlenek a fórumon Puekovszky Iván belügyminiszter szólalt fel ezután. Foglalkozott azokkal a támadásokkal, amelyeket balatonfüredi beszéde után a fajvédők intéztek ellene, akik rágalmakkal illették, szavait feltoma- garastok és az országot valótlanságokkal ámítják. Összehasonlítja a mai eseményeket azokkal a dolgokkal, amelyek az 1918-iki forradalmat megelőzték és arra a következtetésre jutott, hogy ma is olyan emberek jelennek meg a politika porondján, akiknek nevet eddig alig ismerjük. Akkor is névtelen hősök voltak azok, akik elhitették az országgal, hogy a bajt és szenvedést csak ők tudják megszüntetni, ma is névtelen hősök szájából halljuk, hogy ha kormányra jutnak, véget vetnek minden bajnak. Ma is egy jelszót kínálgatunk: a mindent megváltó anttizemizmust. A támadásoknak nem az a céljuk, hogy megtisztítsák a közéletet, hanem, hogy a tekintélyeket lerombolván a maguk sokkal kisebb tekintélyét állítsák az ország elé, mint nélkülözhetetlent. Ezután a kölcsönről beszélt s szerinte a fajvédők azért kifogdalják a külföldi kölcsönt, mert fáj nekik, hogy azt a Bethlen-kormány szerezte meg. A cirkusz a politikában kritizálják — úgymond Rakovszky — a középút politikáját. Hangoztatta, hogy becsületes, céltudatos, magyar és keresztény politikát kell csinálni. A részvény vádat nevetségesnek tartja, ellenben nem tudja elképzelni, hogy akadjon a világon egy ország, ahol vezető politikusok cirkusz-engedélyt kérjenek. Keresztény nemzeti jelszóval cirkuszokból üzletet csinálni erkölcstelenség, aminek célja a nép félrevezetése. Nincs melékkomány A kormány meggyőződését nem változtatja napról- napra, de megnyugtat mindenkit, amíg ő a belügyminiszter, nemhogy vörösuralom nem lesz, de vörös izgatás sem. Az állami szervezetek elegendők, hogy a közrendet és köznyugalmat biztosítsák és feleslegesek, hogy mindenféle ürügyekkel mellékszervezetek s tömörülések, különböző egyéb rendfentartó intémények alakuljanak. Felelőssége teljes tudatában, kijelentette, hogy az államhatalom igenis teljes mértékben fenn tudja tartani a rendet. Semmiféle alakulatokat többé meg nem tűrnek, azokat fokozatosan megszüntetik. Biztosíthatja az országot, hogy e téren beállott a teljes konszelidtáció. Délben bankett volt, utána pedig a belügyminiszter és kísérete visszautazott Budapestre. Olajvédők bullopsisi zászlóóMllása — Friedrich István beszámolója . Friedrich István a balpárt déli választókerületének képviselője vasárnap délután a régi képviselőházban beszámolót mondott. A terem teljesen megtelt. Az elnöki emelvényen Gömbös Gyula, Eckhard Tibor, Lendvai István és Zsilinszky Endre foglaltak helyet. Förster Aurél mint korelnök néhány szóval megnyitotta az ülést, majd átadta a szót Friedrich Istvánnak. A kormánylartaszocsosok áldozatokat hoztak ... Friedrich István először a nemzetgyűlés munkásságát bírálta. A választás idején a miniszterelnök úr megjelent a magyar nép előtt, mint a keresztény nacionalizmus apostola és bizalmat kért. A választások folyamán halottunk is nyilatkozatokat, hogy ők milyen intranzigens keresztények. Amikor az Ébredő Magyarok Egyesülete ezt a társaságot hatalomra segítette és most hálából puccs társaságnak deklarálta őket. Hatalmas ifimcikket » a salai Uatolsus nagygyűlési Nagykanizsa, szeptember 30. (A Nemzeti Újság kiküldött tudósítójától.) A nagykanizsai katolikus naggyűlés második napjának kiemelkedő eseménye a felsővárosi plébániatemplom felszentelése volt, amely külsőségeiben valóban impozáns módon folyt le. Nemcsak a város katolikus társadalma, hanem a környék hívői is nagyszámban jöttek össze, hogy buzgó áhítatban egyesüljenek a megkapó szertartásnál. Az ünnepségen megjelent előkelőségek sorai közt voltak a következők: Subján Gyula polgármester, vitéz Bépesi Mátyás ezredes, állomásparancsnok, Kvotky István dr. főjegyző, Kovács Gyula dr. táblabíró, Ürley György dr. közjegyző, Bartos Gyula hercegi főerdőmester, Knorezer György takarékpénztári igazgató, Körmendy Lajos plébános, Poor Szilveszter bencés tanár, Ansorge Antal, a keresztényszocialista párt elnöke, Bezsó József ipartestületi elnök, Gyenes Lajos, a Baross Szövetség elnöke, Lesz János plébános, Mucsenbacher Edrin dr. törvényszéki bíró, Éberhardt Béla igazgató, Pálffy László ny. főbíró, Elek Ernő földbirtokos, Brak István dr. városi tanácsnok, Fodor Aladár dr. orvos, Darázs László dr. ügyvéd, Laurenczy Oszkár, a lakáshivatal elnöke, Hudy József takarékpénztári igazgató, Csillaghy Jenő dr. kir. ügyész, Teller Vince esperes-plébános, Hoós József dr. plébános, Fangler Béla dr. volt nemzetgyűlési képviselő, Quentzer Dezső esperes-plébános, P. Simicza Sebestyén, Szabadi Lőrinc dr. tanácselnök, Meszlényi Lambert bencés kormányzó, Quentzer Ferenc plébános, Halvay Gyula főpénztárnok, Schmidt Viktor városi tanácsnok, Horváth István adóügyi tanácsos, Hajdú Gyula dr. ügyvéd, Róth Andor dr. rendőrkapitány, Berkovits Imre esperes, Szabó Lajos dr. ügyész, Méry Géza pénzügyi főtanácsos, Medsgyesy József hitoktató, Pintér József hitoktató, Rubint Károly mérnök, Kotőcs Imre segédlelkész és még számosan. Ezer és ezer embertől feketé lett a templom előtti hatalmas tér, amikor flott Nándor dr. megyéspüspök ünnepi menetben megérkezett az alsóvárosi Szent Ferenc-rendi templomból, hogy segédletével, melyben résztvettek: Simon György és Lukcsics József dr. kanonokok, Csóthy Géza apátplébános, Wéber Pál dr. püspöki irodaigazgató, elvégezte a templomszentelés szertartását. A szertartás után a püspök maga mondotta az újonan felszentelt templomban az első szentmisét. Majd a bensőséges hitéletre buzdító beszéddel fordult a hívőkhöz. Egyidejűleg künn a téren, ahol zászlóik alatt csoportosultak a különféle egyesületek, a katolikus iskolák ifjúsága és ahol a helyőrség díszszázada állott fel, tábori mise volt, amelyet Simon György apátkanonok mondott. Itt a mise után Petim József zalaegerszegi esperes-plébános mondott nagyhatású szentbeszédet. /s népgyűlés Az egyházi szertartások befejezése után a templom előtti téren nyilvános népgyűlés volt, amelyet Tamás János dr. ügyvéd, a nagykanizsai katolikus hitközség elnöke nyitott meg, aki az új nagykanizsai plébánia és hitközség jelentőségét méltatta társadalmi szempontból. Péczely László földbirtokos a vallás és a nemzeti érzés kapcsolatáról beszélt nagy hatással és a destruktív erők ellen való tömörülésre hívta fel a katolikus híveket, hogy a katolikus öntudat erősítésével a nemzeti érzés is erősödjék. A következő szónok Csóthy Gra murakereszturi apátplébános volt, aki a katolikus papság és a nép együttműködéséről beszélt. Rámutatott arra, hogy a forradalom és a kommün idejében ennek az együttműköődésnek a hiánya okozta sok tekintetben a vallás ellenes erők győzelmét és hangsúlyozta annak a szükségességét, hogy a jövőben ez a kapcsolat minél jobban megerősödjék és a papság a társadalmi téren is vezetője legyen híveinek, akiket az egyesületi életben irányítván. Nagy hatással beszélt Bartos János nemzetgyűlési képviselő a katolikus népmozgalmak feladatairól. Különösen azt fejtegette, hogy nem elég a nép nagy tömegeinek folyton csak türelmet hirdetni, hanem minden erővel arra kell hatni, hogy a szélsőséges izgatásokkal szemben anyagi és erkölcsi helyzetük javításával, szellemük emelésével a helyes irányba lehessen őket vezetni. Ennek egyik fő eszköze a katolikus egyesületi élet felkarolása, a katolikus szervezetek kiépítése, hogy azok megfelelő erőt képviseljenek az országban. Mi — mondotta — a lelkeket akarjuk művelni, hogy azt mondhassuk, hogy egyesítettük a világ lelki demokratáit szervezeteinkben, amelyekben mindenki egyforma. Ha Hyuodon lesz katolikus és magyar nemzeti öntudatunk, minden vészt és vihart kiállunk. A népgyűlés utolsó szónoka Hegedűs György nemzetgyűlési képviselő volt és azt fejtegette, hogy a kereszténység diadalának, Nagy-M Magyarország kivívásának az útján kell haladni. Ezen az útón szívesen lát fegyvertárs gyanánt mindenkit, aki mindenféle egyéb célt félretesz és a megjelöltekért becsületesen küzd. A nagy sikerű népgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Délután 1 órakor a polgári egyesületben díszebéd volt a nagygyűlés résztvevőinek tiszteletére, amelyen Tamás János dr. a kormányzóra, P. Pálinkás Roger szentferencrendi házfőnök pedig Rott Nándor megyéspüspökre mondott felköszöntőt Délután 3 órakor az ipartestület helyiségében iparosgyűlés volt, amelynek fő tárgya Pekovits Jánosinak, a keresztény iparosok szövetsége elnökének előadása volt az iparosság különleges feladatairól a társadalmi életben. Ugyanekkor Kiskanizsán volt népgyülés, amelyen Heischt Richard, Bartos János és Hegedűs György nemzetgyűlési képviselők beszéltek . A nagykanizsai katolikus napok méltó befejezését alkotta az az eucharisztikus körmenet, amely délután 5 órakor folyt le.. A szentséget, melyet Rott Nándor dr. megyéspüspök vitt nagy papi segédlettel, óriási tömeg kísérte egyházi jelvények és zászlók alatt az alsóvárosi plébániatemplomból a felsővárosi templomhoz. Az útvonalon kivilágították a házakat, és a különféle egyesületek és testületek álltak sorfalat. 9e***9tt*4*4*+**+*+f*t+***94490*+*«m**m*4*49** 220 korona egy doboz gyufa — 100 000 korona a legolcsóbb temetés (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A kormány állandóan gondoskodik arról, hogy újabb bizonyítékokkal dokumentálja milyen kevésre becsüli a koronát. Ma a gyufa kincstári részesedését emelte föl 30 koronára, úgy hogy egy doboz gyufa fogyasztói ára 220 koronára drágult. De fölemelte a pénzügyminiszter az öngyújtó adóját is, mégpedig 2 koronáról egyszerre 1000 koronára, hogy a gyufa és az öngyújtó közötti különbséget kiegyenlítse a fogyasztók és a korona értékelésének rovására. A főváros is híven követi a kormányt és ma a temetést drágította meg hihetetlen mértékben. Pár nappal ezelőtt a sírhelyek árát emelte föl 50 százalékkal, október elsejétől pedig a temetés árát srófolta föl a következőképpen: A legolcsóbb úgynevezett C osztályú temetés ára 100.000 korona, a B osztályú temetés ára 170.000 korona, az A. osztályú temetés 300.000 koronába kerül, a II. osztályú 559199, az 1. osztályú pedig 100.000 korona. A főváros tanácsa értesíti a közönséget és a hatósági liszt árusításával megbízott kereskedőket, hogy a tegnapi napon megjelent 6940. számú kormányrendelet folytán október 2 től kezdve a piros szinti rendes lisztjegyek és barna, szinti pótjegyek ellenében kiszolgáltatott hatósági liszt és kenyér árai a következők: 1 kg. finom tésztaliszt 800 korona, 1 kg. főzőliszt 580 korona, 1 kg. kenyérliszt 300 korona, 1 kg. fehér kenyér 610 korona, 1 kg. barna kenyér 410 korona. A kék zazni lisztjegyek fejében kiszolgáltatott liszt és kenyér árai pedig a következők: 1 kg. főzőliszt 1000 korona, 1 kg. kenyérliszt 800 korona, 1 kg. fehér kenyér 020 korona, 1 kg. barna kenyér 780 korona.