Nemzeti Ujság, 1924. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
VI 4vhihmm %f. g^tcj^TTE .. x tkm S§§ Pmiek 024 Ubntfaf* NEMZETIUJSAG Szerkesztos^g 6s Ma«61ivat»l: Bndspost, V. , Elofisetesi dr. Egybdnapra 10.000 korona, 187^47, 137—4^, KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP negyed^e 80.000 korona, Egjw.tfim fir* ‘ 500 ~ Hirdetdsek mMIimetere* Is%£ B^oIder-^ctk& Tetffonrtowtutzis i Ted Beta. • MeiS. asrtcsrts Teft Laszlfi dr. djjszoMs Breitnt. - BeUmnfiei6k: TeL !»-«&, k mm sep'e mu A Siocialdemokrata es radikilis lapok mindent elkovetnek, hogy Lenin alakja,_ mint tortdnelmi nagyssg impresszalodjek olvasoik lelkebe. Valosagos Lenin-kultusz gyul ki soraik kics&tt. Mindossze egy vesceny valaszfalat emelnek a moszkvai gyas's es a maguk erzelmei. kdze— mondvan, hogy minden tevedesevel nem ertink egret, de az ellenfel is tisztelettel hajtja Diest atisstelet zaszlajat nagysaga elott. Vagy hamaguk nem mernek nyiltan igy irni. bat kozlife 'a kulfoldi szocialdemokrata lapok Learnt meltato sors.it es psnegyriseit. Leirjak a moszkvai temetes gigantikus aranyait, kiabald pompajat es szinte undorito rekldmjdt, hogy a tomegek meg a temeteis napdiV altszesreven is starradahnasittasaanak.“ Meg a csodds elemet is belekoverik eletebe, balataba, hamvaiba es hogy a csoda a tortenelmi matterializmroshoz stilszski legyec, termeszeti csodarol is beszelnek. A boncolo orvos jelentise utan leirjak. hogy a jobboldali agyveld egy kis reszenek kivetelevel a tobbi agyresd mar teljesen elpusztult, sot a betegseg mar erosen kikezdte a jobboldalt is — es hogy Lenin megis 614'es egesssegesen gondblkoaofd: fane a termedzeti csoda." Sot. ugy latszik, a Megoldas velem klbaezni lafeat meg az orosz IS■megek "tovabbi Lenin diszteletebe is bekombinaljak 3 temetest rendezok. Az ideigienesen epitett. monomeuidlis. manzoluiaot "verti HA- sorokkal" lfitjak el, hogy ezek a kulonben is bebalzsamozott tetemet Allandoan hideg bdmdrjeekletbem tartsak, hogy igy a hompokig tarti, hozszemle alatt a tetem a nappali vilagossaguit Langfenyben mentalidebb, frissebb legyen. Igy tabat , meg nekünk is remenyunk lehet, hogy a szocialdemokrata es radikalis lapok hiradasaikkal meghonapokig ebren tarthatjak a munkasosytaly es a forradalmaailandok elott a Lenin-kalisSzt. Az orosz. monstrum-gyaszunnepeien, Lenin halalanak tomegszuggeszciora valo kihasznalasan nem csodalacozunk. A kis leninek kezen maradt orosz tanarekozfarsasignak sziksege van a fennmaradasahoz arra, hogy Lenin nagysaga ' kdre valosaggal Potemkin-falat epitsen. Az eg£sz orosz tanaeste Sziarsasag a tomegember lelektanaval dolgozik. Aroint sziksege volt akkora mervii tomeggyilkolasra, amilyent az emberiseg polgarhaboroi eddig nem ismertek, annyira raszorul, hogy allandoan ioteskedeseiben, molatsagaiban, gydszaban a toroegr.f.3ibec ragadja meg es elegitse ki. Ezen az alapon tortenik a moszkvai. tem©tes. A e«2Aroik es tyrannusok ttmaetese elszb^ gyenkezhet a proletar-temetesi tonepsegesc mellett A kulso hatasok, a lelki szolgasag jBiziden fajtajat es effo.-.tasat ervenyre juttatjak. esakhogy a halottbol lelistent esinaljanak. A tomegesz elszeditesc volt a Lenin nevehez kapcsolodo forradalmak lenyege is. fladd mumtalja ezt a mivet halalaval es halala utan is. Pedig voltakeppen ,senki nem tantotta a tomegeket es ■ milliokat. nagyobb csdcseleknek, mint as a lenini gondolat, hogy esak diktatumrs lehet a tomegekon uralkodni Lenin a 'orradalni diktaturdnak juttatta ezt a szerepet kezdettel, miior meg a mensevikokkal szemben fejtette ■ ki allaspontjat, mindvegig, mikor mar alapgondolatanak csodjet is latta, egyetlen modon velt uralkodni: a forradalmi miktatura altal. A szazmillios paraszltbmegeket, kiknek egesz mentalitasra, elaesvilaga oly idegen volt a marxizmustol, egyetlen forradalmi eselekedet varazsaval szeditette el es tetotte le. hogy atadta nekik a foldesurak birtokait Igy tudta esntap rajtuk is alkalmaazni a forradalmi diktaturat Lenint egyaltalan nem zavarta. hogy a marxista gondolattal bomloltegyenest ellenkezo gazdasagi es tarsadalmi rendszeren nyugszik az uj orosz vilag, neki eleg volt, hogy a forradalmi diktatura eletben es gazdaja kezeben maradhak Akik tehat a forradalmi diktatura modszerdre etkusznek es legarlidemokratikusabb, zsarnoki uralumkat meg akarjak hosszabbitani — a „buta tomegek* jaro,inba fogasaval, azok gyasziifnnepsegekkel hodolhatnakLenin veres alakjanak. De.hogy mit keresnek ezen kryptogyaszolok heiaott azok,kik parlamsnti deklaraciojukban, bessedekben, lapjaikban, minden nap szazszor a demokraciara eskusznek, eat valoban nem lehetne megerteni, ha Magyarorszagon nem volna, a politika a ketszinusegek esunya jat6ra. De itt — Lenin halala es minden jo arra, hogy bizonyos krypto-celok eirdekeben a lelkek megraergeztessenek es ha maskep nem, kulfoldi esemenyek kommentalasa, ezuttal a Lenin-gyasz leirasa es a Lenin-kuirosz titkosapolasa altal forradalmasittassanak. Meg a nemzet testen vegigszantott ostorcsapasok borzalmai is elfeledtetnek, esak egy szikraval hozza lehessen j^rulni azon gondolkozas lerombolasához, mely az „ellenforradalmat“,a „reakciot“ megteremtette. Mi ez, ha neii az őrület rendszere? Ok.) . i ) Sefislea Bafij fcesifik a magyarul!ip®Hllfeir#8 'Az egijsiilsspar* ma s»te scifecssn nsneseiite o mlalszlenanSkfit gas (A Nemzeti Ujsdg fuddsiidjdtdt) Az egytegas part roa esti partvacsorajan szokatlanul nagy szamban jelentek meg a kepviselok. Szamos .foi&pau is felutazott videkrol ’^y, hogy mintegy 150-en gyűllek disse 'as hsterh&zjjpalota marcdnnterm£bcn. A kormany tagiai nsakijeig teljes szamban jelentek meg. igy Bethlen Istvan grof, Koltaji Tiber, Rakovssey Ivab, Vans Sfozset di, Ktcbelnberg ,Kund grof, migyatadi Szetbo Istvan, Jidruvdry Géza, Czdky Karoly grof. A miniszterelnbknek tos a neezügyminiszternek ■ Lorsdonbid vob't visez#iedte#teSpdta .most j'dttek bssze eloszor az egyseges pirt tagjai, akik 'megfigadtuik. az aiksornat, hogy a 1artvacsora keretdben innepeljek Bethlen Istvan ardfot es Kilay Tiborti Pekikr Oyula kossou.15.Uciel a. mittiszter- ; eludkot, — Bdnates biszkeseggel allapithatjuk _ meg, — mondotta — hogy Tragikus, ■ tortenteko iddket elink. Megerkeztek a magyar argobautak, kik ,drags, krnpset hoztak, a kolcsont. Essert el, ismeres illeti meg veserunket, Bethlen Istvant, akirol esak hazafias lelkesedessel emlekezhetik meg az orszag minden gondolkozo embere. A miniszterelnok a beker eisd esatajdt nyerte meg mostani kulpolitikai targyalasaival, me ilyektol remeljuk az orszag talpraallitasat. a rasistisiEferelii^b !£557Oia!asa . ^ Pekar Gyula udvozlo ■ szavs.ha Bethlen ■ Istvan grof miniszterelnok emelkedett szolasra es a kovetkezot mondotta: — Az elottem szolo tisztelt baratom azt mondotta, hogy basajlottek es argon aulak. Ez helyes. Ad monodotta, hazahostak az aranyat. Ez azon- ban nem. igy all. Ne igyunk, a medve borerc, tisztelt Uraim mindaddig, wig a repardoldn bi- isottsdg nem dovot. Van ugyan egy nemzetkozi igeretünk, de hogy ezt fogjak-e honoralni, remelem iljen — ahhoz ujabb lepeseket kell tennünk, hogy" felkarounk azt az figyet, melytol Magyarorszag talpraallitasat varjuk. Ausztridban mindaddig nem mutatkozott az ellettzak, mig a kblcsbn sorsabizonytalan volt, esak akkor kesdte meg tdmaddsdt, illetve kritikai tevekenysegit, amikor a kolcsbn sorsa mar biztos col. En nem mondom azt, hogy az elenzek ugyanezt a taktikat.keresse. de . legyünk keszen arra, hogy ezt az "Egyet sikerre kell vinniuk akkor is, amijjor olyan pillanatok ilehetnek, hogyz egysegeg, eros ellenzeki froottal allunk majd, szemben c.gl’ik vagy. masik. kerdesben. Többfele ellenvetest hallunk ugyanis a kormany külpolitikájával szemben, ezert engedjetek meg, hogy ezekre megtegyem eszreveteleimet. Allitjak ugyanis, hogy ■ nem folytatunk kello külpolitikat,' hogy a magyar külpolitika meddo volt." — Ami ezt a kerdest illeti, eleg, ha, rámutatok arra, hogy a volt■ voln egyminiszterek es a jelenlegi penzugymiyiszter mident elkövettek, hogy said terejekkel, a nemzet oldogatkeszsegenek segitsegevel dlitsuk talpra venzügyi teren ezt e nemzetet. Es, ha a termelesre utalnak, eleg, ha arra rámutatok, hogy adofklemelest kovetelni nem lehet ,olyan mertekben, mely a termeles rovasara esett volna. Ami pedig az ellenzeki felszolalasoknak azt az argumentumát illeti, hogy akcivuk külpolitikailag nem volt elegge elokeszitve, meg kell allapitani, host itt egy syllogizmusrol van stb. — Ezek szerint azt kellett volna tenni, hogy a koriilottfink alakult’ orszagok csoportosulasaval saeaiben egy uj ullamcsoportot igyekez| r.nnk letev.feni. masodszor pedig hangoztattak. hogy a scoriilottiink szorongo gyul'dletnek, a kisardantnak egysdget kellett volna megbonla^ I nia. Vegijl pedig arrol beszelnek, hogy a nagy hatalmakfit arra kellett volna megnyerniS, hogy egysegesen kivonjanak bennünket a kis.antant erdekszferajaldL Ez igen plausibilis syllogizmlis. A syllogizmusok rendszerint pi an - ■sibilieek £s elsősorban azokat gydzik meg, akik azokat felrSllitjik. Meggydjd erejuk van. mert logikus upluiknal fogva tetszelosek. Am neiu vmik eel bre, hogy ft syllogizmus alfatysai kb.[•.zbvt az esot maganak rds^ket Aeres, ■ As europai hatalmak, — Vegsiik sorra .mind ,a ha,rom lebetosegdU Az elso ellenvetes az. hog.' uj hatalmi csoportosulast kellett volna letrehoznom De kdrdeui. ldvelV A Jegyozott iillamokkal. Hiszen ez mej?volt meg si haboru elott is es azt hiszem, hogynuir a mai viszonyok kozott ennek seromi b.ttdsa sem siett volna, De tovabb megyek, ne feledkezziujt meg arro!, hogy eppen azok * nagyhatalmak, amelyek ma a legybzbb nemzetekkel sz&'niben egy embieriesebb blendsmodnap'. szlonukaij a maguk reszerol nem kivdnng* visszaterki es europai egyensidy politikdialigs hanem n^egkivanjak kiserelni, hogy a Nepszovetseg sagitsegevol nem lehetne-e egy igazi bikepolitikat, a leszerelest folytatni, a tonnallo ellenteteket enyhiteni. ~ Ha europai politicat akarunk eimalni, akkor ag^kAt a nemzeteket kell szemigyre. velij nink, ■md&yek elottimk idrnak az europai poli tikdban az 6 irdnyulba kell bekapcsolti V, magyar politkát is. Nem mehetünk teljet olyan utra, mely jarhatatlan, legalabij met ma jarhatatlan. A kiaantant beklukkozossdg . A masodik allit&s.szerint meg kellett voltja bontolumnk a kisantant egyseget. Korinyis ezt mondani, tisztelt Czahn. A kisantantnak ugyanis minden erdeke a megkottitt szerzodeseknek a fenatartasa mellett szol. Ez az erdek tartja ofcet pssze es nem hiszem, hogy lennne magyar diplonmta, aki ezt a.. erdekkazbsseget meg tudna bontani. ~ y ds.iil harmadszor emlegetik, ■ hogy a nagyhatalmakat^ meg kellett volna gyozni arrol, hogy szikseges Magyarorszaginak a kivonasa. a krawntont erdekszferajabol. Akik ezt a.latjak, elfelejtik, hogy ez antant-allamok kzott a. letgyozott allamokkal valo banasmed tekinteteben fontos kulonbseg van. Ha AngliaixcLth* haLloyd Georgcuah* Jw Baldwikinek sikerult meggybzni ssSvetsegeseiket errel, ugy nais lehet kivdniu, hogy eppen Rethler Istvan grdfnak sikeruljbn. Lehetetlenseg ugyanis arra szamitani, hogy, mint legydzbtt 'nam, .^zmpszerepet jatszhassunk az autant kuspolitikajanak iranyitasaban. 1. Hare a kiSScsSart — Felsidatunk nem lehet mas, mint erdekeink megved&se, igazsagimk diadalra, juttatasa. Igyekezaitak szomszedainkat meggyozni arrol hogy rei&ipolitikat folytatunk es nem bocsaitkozunk semmifele kalandos akeioba. f filenk helyesles.) Nem lehet azt mondani, hogy es a politika a kisantant diktaturajahoz vezet."\$vetkezmenye csupan csak az, hogy gazdasasb ereiuk orvenyesitese, gazdasdsi szabadsigma.