Nemzeti Ujság, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-03 / 50. szám

NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 19*5 mirehut. 12 Delejes diszikózsír és delejes vada Egy emberbarátot, aki szívességből gyógyít, kuruzelásért Állítottak a bíróság elé . Az ügyész elejtette ellene a vádat (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Érde­kes pert és­­ sok­a­t­l­a­n külsőségeik között fórrergatt hétfőn a büntetőjárásbinheodon Cibát Ekanér dr. büntető járásbíró. A vealott ezúttal nem azért került a bíró­­ság rideg épületébe, mert lopott, cselt, ■vagy embertársai testi épségét veszélyez­­tette önkényes magatartással, hanem azé­rt, mert többrendbeli tű­nben polgári foglalkozása mellett, bár nem volt orvos, se­­gyógyszerész, gyógyítással foglalko­zott. A gyógyszer kétségtelenül különös volt, melyet betegednek ajánlott és szo­katlan az­ a terápia is, mellyel a hivő be­tegeket kezelte. De a mai tárgyaláson felvonult tanok egyértelm­űleg lelkese­déssel b­­eszéltek a mesterről, a gyógymód­ról és a­ gyógyszerről is és látszott, hogy jobban félnek a büntetéstől, mint má­ra a tudós masszőr és ennek méltányolható magyarázata az, hogy­­ a bíróság ítéleté­vel , ejtett esetleges sebeket, vízzel, vattá­val, is disznó zsírral gyógyítani, még delejjel sem lehet. Az volt a xM. Lad­vicska, másszor ellen, h­ogy Rétek­ utcai lakásán tetten érték, m­­ikor számos beteget fogadott és a leg­­különbözőbb betegségeket általa szemé­­tpecok­ „megdelejeze­tt“ vízzel, vattával és disznózsírral gyógyított, sőt a detektiv­­jelentés szerint a gyógyuláshoz nélkülöz­hetetlen fenti gyógyszereket a betegek­­n­ek kiszolgáltatta. A gyógyítás akként történt, hogy Lachvieska mester a ..gyógyszereket“ azzal, hogy jobbkezét »idera úgy öt percig fölétjük tartotta, meg­­ökfejezte, miközben halkan im­ád­ko­zott, hogy„ a tárgyak sötét hatalmát megtörve, teérjük kényszerítste saját, külön delejes­­séfjét. Miután az a gyanú merült fel, hogy a befejezésnek a gyógyításon kivin apás­tája is van az ügy a rendőrségtől átkerült a büntetőjárásbíróságra, ahol kuruzálás töméin vonták a masszőrt fele-­lőetegre. A tárgyalás megnyitása után a bíró azon kérdésére, hogy mi a­­foglalko­zása, Laehvicska azt válaszolja, most masszőr vagyok, de gimnáziumi érettsé­gim van. . . — Az a vád ön ellen — folytatja, a bíró -t, hogy orvosi és gyógyszerészi oklevél isikus betegeket gyógyított, nekik gyógy­­szert adott és ezért pénzt fogadott el. — Egyáltalán nem vagyok­­bűnös -­­válaszolta Lachvieska —, gyógyszert soha, nem adok senkinek. Gyógyítani azonban gyógyítok, mindenféle betegség meg­gyógyítása hatalmamban van. A gyógyítást vízzel, vattával és sertészsír­ral eszközlöm, amelyeket megdelejezek. Hivatásszerűen nem űzöm a gyógyítást, több orvossal egyetemlegesen kísérlete­zem s orvosi ellenőrzés mellett dolgozom. Ez az én legszebb passzióm: a betegeket meggyógyítani és fájdalmaiktól, betegsé­güktől megszabadítani. Vass József mi­niszter úrhoz is kérvényt adtam be — folytatta Lachvicska —, melyben kértem a minisztertől, hogy bocsássa rendelke­zésemre Csonka-M­agyar­ország ötven legsúlyosabb tüdőbetegét és én­­ minden gyógyszer nélkül meg fogom őket gyó­gyítani. Mert m­i az én módszerem? _ Az, hogy masszírozok. Masszírozom az ideg­­gócpont a fent. Atdefejezem a vattát, a vi­zet és a disznózsírt és visszaadom bete­­güi ahraek azzal, hogy: használjak. Kény­telen voltam áttérni a masszőr­pályára, hogyha már gyógyítani nem engednek. Nagyon szánt engem az, hogy amikor jót akarok tenni, ezért a bíróság elé hurcol­nak. A masszírozásom a belőlem kiáradó delejes erővel történik és gyógyít­. •Lachvicska kihallgatása után a tanuk kihallgatására tértek át. Tanúként ter­­mészeteeen csak azokat lehetett beidézni, akiket a rendőrség „tetten ért“, mejd Laichviceska állítólag igen sok és igen elő­kelő betegei közül más nem jelentkezett. ■ Bayer Oszkár­né az első tanú, azzal kezdi vallomását, hogy egy spiritiszta rokona ajánlotta a mesterhez, mert sú­lyos neuraszténiában szenved, de Lach­vicska csak azzal gyógyítja, hogy két kezét a fejére teszi és az általa vitt vat­tát megdelejezi, hogy azután magát ezzel gyógyíthassa. Vallomása szerint a „jó ember“ soha nem fogadott el tőle egy fi­lért sem, még a delej­ezés­ért sem számít semmit. Mikor a vádat képviselő Kemény Győző rk­. ügyészi megbízott megkérdezte, mi­nek adta ki magát Lachvicska, orvosnak, masszőrnek, vagy spiritisztának — azt válaszolja —, olyannak, aki hittel gyó­gyít.­­ — Ha er­ős lesz a hitem, meggyógyulok, azt mondotta — folytatja Bayern®. Előkelő társaságban hallotta, hogy mi­lyen kitűnő eredménnyel gyógyít Laci­­лпсяка, mondotta a következő tanú, aki egy zeneakadémiai tanárnak a felesége. Öreg, nagyothalló édesanyját akarta vele gyógyittatni, de a mester nagy pacien­­túrájára hivatkozva, csak három hónap­pal későbbre fogadta el a jelentkezést. A film­ is azt állítja, hogy Lachvieska sem­miféle díjazást nem kér. Már az előszobá­ban mondogatták az ott ülő betegek: — Ne is merészeljen senki se adni egy fillért se, mert azt a beteget, ak­i pénzt kí­nál kiutasítja és gorombáskodik vele. Dom­on­y­i Lajos folyam fel vigyázó de­cember elseje óta minden héten egyszer járt Lad­vicskához. Kezdőigoen delejes vízzel gyógyította, ezzel kellett homlokát mosogatnia, azután rátértek a delejes vattára, majd a delejes zsírra. Sem a de­lejes vízért, sem a delejes vattáiért, sem a delejes zsírért semmit nem fizetett. — Esztendők óta súlyos beteg vagyok — mondotta a tanú —, állandóan szédü­lési rohamaim vannak. Az utóbbi időben már járni sem tudtam. Most, mint mél­­tóztatnak látni, eljöttem a tárgyalásra és szédülési rohamaim is abbamaradtak, mert segített rajtam Lachvieska úr. Mos­tanában azzal gyógyít, hogy hátgerince­met kell kenegetni delejes disznózsírral. A tanú vallomása közben Lachvieska megjegyzi, hogy pénzt nem fogad el, mert tudja, hogy ez kuruzelás lenne, már pedig maga is tizennégy esztendeig rend­őrfelügyelő volt. — Csak az fáj nagyon — mondotta —, hogy míg künn Angliában és Francia­­országban egyetemi tanszéke, van ennek a gyógyítási módnak, addig idehaza ül­döznek engem. A tanúvallomások meghallgatása után az ügyészi megbízott — azzal az indoko­lással, hogy nem nyert beigazol­ást— az, hogy Lachvicska a gyógykezelésért ho­noráriumot kötött ki, és mert a jelek sze­rint tisztán emberbaráti szeretetből gyó­gyítja betegeit — az ellene emelt vádat elejtette, mire a vádlott ellen a bíróság is megszüntette az eljárást. A víz, a zsír, a vatta és a saját delej hőse, mint egy győztes hadvezér vonult ki híveitől követve a tárgyaló­teremből.­­ Orvosság helyett méreg. Dobai Lászlóné ápolónő tizenkét esztendeig ál­lott a Szent László kórház szolgálatában. 1920-ban Borók Ferencnek, a kórház egyik betegének orvosi rendeletre jódkálit kel­lett volna kapnia, azonban az ápolónő jódkáli helyett jódságot adott a beteg­nek, aki a méreg bevétele után rövidesen meghalt. G­ondatlanságról f­okozott ember­ölés vétsége címén indult meg Dobaine ellen az eljárás és a bü­ntetőtörvényszék háromhavi fogházbüntetésre ítélte a­ gon­datlan ápolónőt. Fellebbezés folytán hét­főn tárgyalta az ügyet a királyi ítélő­tábla Siegré Miklós dr. táblai másodelnök tanácsában. A tábla аж­e­lsőbíróság ítéle­tét megváltoztatva Dobainé büntetését háromheti fogházbüntetésre szállította le, azzal a megokol­ással, hogy munkaköré­ben túlterhelt szolgálatot teljesített, to­vábbá, hogy az üvegnek, amelyből a be­tegnek a mérget adagolta, veszélyes tar­talma nem volt feltüntetve.­­ Ahol két tulajdonos közül egyik se fizeti a tisztviselőket. A Szőnyegszövőgyár r.-t-nak Lehel­ utca 45. szám alatt volt nagy szőnyeg­szövő telepe. A gyár hosszú ideig egész sereg alkalmazottat foglalkoztatott és főleg keleti stílusú szőnyeg exportálására volt alapítva, de a múlt esztendőben a rossz gazdasági vi­szonyok következtében megszüntette tizeenét és felszámolt. A gyár igazgatója Por Lajos és a finanszírozó csendes társ, Fred Chamier dr. között perlekedés indult meg, amely e­gy olyan választott bírósági ítélettel végződött, hogy a felek üzleti összeköttetése megszűnt, de a múlt év szeptemberében elbocsátott mun­kások és tisztviselők a gyár egyik tulajdono­sától sem kapták meg illetményeiket, sem a felmondási időre járó munkabért. Végül is a bírósághoz fordultak keresetükkel, melyben munkabérüket és elmaradt illetményeiket kö­vetelték. Ebben az ügyben már többizben volt tárgyalás kitűzve a központi járásbíróságon, de különböző okok miatt a tárgyalásokat be­fejezni nem lehetett. Hétfőn tárgyalta ismét Medveczky László dr. járásbíró az ügyet, azonban az alperes Fred Chamier, aki fran­cia származású, de angol állampolgár, nem jelent meg és ezért a tárgyalást ma ismét el kellett napolni. A tisztviselők és szövőmunká­sok körében, akik a nehéz gazdasági viszo­nyokban elhelyezkedést nem találnak, rend­kívül nagy az elkeseredés, hogy a nekik jo­gosan járó és alig számottevő összeget ilyen hosszú huzavona után sem tudják megkapni. § A Gaea Bank hitelrontás­ ügye a táblán. Egyik cal­ lapban a „Gaea Bank botránya“ címen cik­k jelent meg. A cikkben foglalt tény­állítások miatt a Gaea Bank sajtó útján el­követett hitelrontás vétsége miatt Korda Tibor újságíró ellen feljelentést tett. A buda­pesti büntető törvényszék ez ügyben felmentő ítéletet hozott, de az ügyészség az ítélet ellen felebbezést jelentett be és hétfőn tárgyalta az ügye­t az Ítélőtábla. Kéler Béla főügyész kérte a sértett által innen bejelentett bizonyítás fel­vételét, amellyel a cikkben foglaltak valótlan­ságát és a hitelrontást akarta igazolni. A tábla a keretemnek helyt adott, és ismertette a Gaea Bank 1923. évi mérleg- és nyereségszám­láját, valamint a Gaea Bank néhány ügyfelé­nek levelét, amelyet a cikk hatása alatt in­téztek a céghez s a megbízást megvonták a banktól. Ezután meghozta a tábla ítéletét, mely szerint az első bíróság ítéletét helybenhagyta azon indoknál fogva, hogy a vádinak a felvett bizonyítás során igazolnia nem sikerült azt, hogy a cikkben foglalt tények valótlanok. Az ítélet ellen a főügyész sem­miségi panaszt jelentett be. § Egy vádlott, föld megrágalmaz­te a bíró­ságot. Kolozsvári Ödön ellen 1922-ben Nagy­kanizsán a törvényszék egy rágalmazási ügy­ből kifolyóan marasztaló ítéletet hozott és háromhavi fogházbüntetésre ítélte. A tábla az ítéletet helyben ha­gyta, de feltolva­sod­ás foly­tán a Kúria elé került az ügy. Közben Kolozs­vári Ödön Újvári volt nemzetgyűlési képvi­selőnek felhatalmazására hivatkozva­,, tevését írt Magyar István dr. kúriai bírónak, a rágal­mazási per referensének. A levélben utalt arra, hogy őt hatvanh­étéves keresztény ember létére, pusztán azért ítélteik el, mert az ítélő bíróság tagjai kikeresztelkedett zsidók voltak. Hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége c­­ánén indult meg ellene az eljárás és az első­fokú bíróság a levelében használt kifejezések­ért kéthavi fogházbüntetésre és 400­ 000 korona pénzbüntetésre ítélte. Felebbezés folytán hét­főn tárgyalta ezt az ügyet a királyi táblán Pegré Miklós dr. táblai másodelnök tanácsa. Ulain Ferenc dr., a vádlott védője kérte a bi­zonyítás kiegészítését és két tanú kihallgatását arra nézve, hogy a levél panaszolt passzusá­nak megírására a levélben hivatkozott Újvári volt nemzetgyűlési képviselő valóban felhatal­mazást adott. A tábla a bizonyítás kiegészí­tése iránti kérelemnek nem adott helyt, ellen­ben elrendelte a vádlott elmeállapotának meg­vizsgálását.­­ Egy fogoly szökést kísérelt meg előállí­tása közben, sichweitzer Salgó Sándor mint vizsgálati fogoly ült az ügyészség Marsa­­utcai fogházában. Többrendbeli vagyon elleni bűncselekmény miatt folyt ellene az eljárás és a büntetőtörvényszék évekre terjedő fegy­házbüntetésre ítélte el hónapokkal ezelőtt. Hétfőn reggel az ítélőtábla elé kellett volna állítani a vádlottat és az Alkotmány­ ut­cán keresztül egy fogházőr kísérte az Ország­­ház­ tér felé. Schweitzer az Alkotmány­ utcában hirtelen futásnak eredt és egy mellékutcába akart osonni az őt kisérő fogházőr­rel. A fogházőr utánairamodott, lekapta fegyverét és éppen a szuronyát akarta használni, ami­kor Schweitzer a sáros úttesten megcsúszott és elesett. A fogházőr elfogta s megbilin­cselve kisérte vissza a Markó-utcai fogházba. Schweitzer egyébként nagyon renitens maga­tartást tanúsított eddigi fogsága idején is. Egy alkalommal át akarták kisérni a pest­vidéki ügyészségre, ekkor dühöngeni kezdett és egy üvegdarabbal összeszurkálta a mellét. Kovács Péter dr. királyi ügyészségi alelnök, a fogház vezetője holnapra rendelte maga elé kihallgatásra, amikor fegyelmmileg fogják sújtani szökési kísérlete miatt.­­ Akik rokonaikat boszúból kormányzósér­­téssel vádolják. A budapesti királyi büntető­­törvényszéken nap-nap után tárgyalnak a bün­­tetőtanácsok kormányzósértési pereket, ame­lyek a leggyakrabban felmentő ítélettel vég­ződnek, mert a legtöbb esetben kiderül, hogy a feljelentés hosszú műve. Hétfőn a Krauzell­­tanács előtt állott kormányzó sért­ée vétségével vádoltan Follajtár János műszerész, aki ellen az volt a vád, hogy olyan kijelentést tett, hogy a kormányzó gyilkos, akinek lelkén sok em­ber vér szak­ad és megérdemel egy Frommer­­golyót. A mai tárgyaláson három Follajtár nevű tanút hallgatott ki a bíróság, valameny­­nyien a vádlott rokonai. Kiderült, hogy a fel­jelentést ők tették meg , a vádlottal ádáz, el­lenségeskedésben élnek, úgy hogy a bíróság vallomásaikra nem is eskette meg, őket és a vádlottat bizonyí­téik hiányában felmentette. A Publik- tanács ugyaniakkor Lukács Bódog szobrász izgatás! és kormán­y­zlótartási perét tárgyaltta, aki állítólag albérlői előtt olyan ki­jelentést tett, hogy jobb volt a kommiün alatt, visszajön még a proletárdiktatúra és jaj lesz azoknak, akik ellene fordulnak. A kormányzó is olyan gazember, mint a többi, de majd el fog jönni az idő, amikor pusztulnia kell. Amint a hétfői tárgyaláson kiderült, a feljelentést Lukács veje tette meg, aki apósával haragos viszonyban él és feleségétől is válófélben van. Több terhelő tanút nem is hallgatott ki a bíró­ság, mert akikre a feljelentő hivatkozott, a tárgyaláson nem jelentek meg, valamennyien külföldön tartózkodnak. A bíróság ebben az ügyben is felmentő ítéletet hozott. Yid£hl csapataink súlyos veresége A cseh mérkőzések nagy sportbeli fiaskó­val végződtek . A magyar bajnoki mér­kőzések sem biztatók Megvolt az első cseh-magyar futball­­összecsapás. A nagy labdarúgóegyesüle­tek nagy ügyesen kikerülték a találkozást és kísérleti nyúlnak két jeles vidéki csa­patot küldtek fel a félelmetes birű cse­­hekhez. A kísérlet egyik része pompása­n sikerült. Megtanulhatták, hogy a csehek ma is kitűnően rúgják a lapdát, közönsé­gük ma is ép oly fanatikus soviniszta, mint másfél évtizeddel ezelőtt, biráik m­a sem jobbak mint régen. De ez a kis ta­nulság nagy árba került. A Szegedi Atlé­tikai Club csapata Prágában a Sláviától 5:0, Brünnben a Zidenicétől 3:0 arányú vereséget szenvedett és a Szombathelyi Atlétikai Club, a vidék legjobb csapata, vasárnap a másik kiváló cseh csapattól, a Spártától kapott ki 3:0-ra. Hiába itt minden szépítgetés, hasztalan mondjuk, hogy a­ m­i fiaink jól és szépen játszottak, az eredmények beszélnek. Azok pedig azt hirdetik az egész világnak, hogy a ma­gyar futballsport mélyen alatta áll a cseh sportrtak. Ez ellen csak tényekkel, győ­zelmekkel lehet érvelni. Az első csatát, a legfontosabbat vesztettük el s most hosszú ideig fog tartani, mig ismét egyenlőknek! Ítélik futballsportunkat a csehekére. Egy-két győzelem nem­ lesz elég arra, hogy, a csorbát helyre üssék. Nekünk idehaza még az a kis elégtételünk sincsen meg, hogy két vidéki csapatunk­­a felvidéki magyar egyesületekkel frissíthette fel a régi barátságot. Erre nem is került a sor, úgy látszik, csak a biztos vereségért men­tek a csehek közé. A javában folyó bajnoki küzdelmeik egyáltalában nem voltak alkalmasak arra, hogy a prágai és a brünni vereségek ke­serűségeit feledtessék. Legjobbnak tartott csapataink hétről-hétre gyengébben sze­repelnek s a többiek sem tudnak emelkedni. A BTC sorsa, úgy látszik, megpecsételő­dik, hihetetlen, hogy egy olyan jó és­ ener­gikus csapat, mint a tornászoké, két el­tiltott játékos miatt teljesen fejét vesztik. A FTC tegnap bemutatta, hogy a gyen®­­ségbeu tud utolérhetetleneket produkálni. Az MTK olyan gyengén régen nem ját­szott, mint tegnap, szerencséje, hogy fe­gyelmezetlen és rossz ellenfele volt. Egyetlen örvendetes esemény a sivárság­ban a BEAC szép és megérdemelt győ­zelme a Zuglóiakon. Az ÚTE versenyre kel csatársorának rosszaságával a Ferenc­városiakon. A vasárnapi mérkőzéseik eredményei: MTK—VÁC 3:1. A bajnok­csapat javára egy eléggé indokolatlan tizenegyes büntetőrúgást ítélt meg a bíró, ebből nagy izgalom támadt, a már meg­szokott durva jelenetek, nagy zsivaj közt folyt a játék végig, a VAC egyik védő­játékosát ki is állították. — TJTE—KAC 0:0. FTC—NSC 0:0. Vasas—BTC 6:0. BEAC—Zugló 2:1. III. ker.—Törekvés 1:0.­­ II. bajnokságban 33FC—MAC 2:1. ESC—KACE 2:1. TTC—EMTK 2:1. Hús­­iparosok—ETC 1:0. Postás—FTK 3:1, UTSE-KTE 2:0, BAK—UMTE 3:0 , Ritola versenyzési jogát felfüggeszg tették. Egy newyorki távirat szerint az amerikai atlétikai szövetség vizsgálatot indított Ritola ellen, mert a bostoni ver­senyen nem indult, holott előzőleg köte­lezte magát a startollásra. A rendező­ egyesület erősen hirdette a kitűnő fém fűlő indulását és nagy közönség várta Ritolát A szövetségi vizsgálat lefolyta­tásáig Ritola versenyzési jo­gát felfüg­gesztették.­­ Eldöntetlenül végződött a magyar*­*? trák boxviadal. A Bécsben vasárnap meg­­rendezett nemzetközi boxmérkőzésen mind a két ország versenyzői egyformán 3—3 győzel­met értek el. A lég­súlyban­ a magyar Beregi győzött pontozással az osztrák Pospischil­lel szemben, a bantham-súlyban az osztrák Barich legyőzte Gelb-et ugyancsak pontozással, a tol­súlyban az osztrák Gutfreund győzött Erdőssel szemben pontozással, a könnyű-súly­ban a magyar Veres győzött Beranek­kal szemben, a welter-súlyban az osztrák Etch­­holzer pontozással győzött Csiszárral szem­ben, a közép­súlyban a magyar Bokodi pon­tozással legyőzte Decker­t, a felkönnyű-súly­­ban az osztrák IForm állott a magyar Frank-­kal szemben, mérkőzésüket azonban a ver­­senybíró megsemmisítette, s­­ Szépen sikerültek a vasárnapi mesét versenyek. Nagy sárban és esőben futották le tegnap délelőtt az ÚTE junior versenyét, amely ismét félszáz versenyzőt csábított start­­ho®. Az egyéni győzelmet Beltoni (MAC,) nyerte meg Somogyi (MTK) és Nagy (BEAC) előtt. A csapatversenyben az FTC győzött.­­­ A székesfehérvári délivasutasok versenyére az fővárosból az Egyetértés futói rándultak le és szép küzdelem után megnyerték a csapat­­versenyt az Alba Regia és a Délivasúti Előre, ellen. Egyénileg Király (ESC) győzött.­­ A vívósport eseményei: A Szegedi Vivó Egyesület bajnokversenye tegnap zajlott le élénk érdeklődés mellett, melyen a vidék vala­mennyi számottevő vívója indult. Az egyéni győztes Meiszner Ferenc lett, a Győri Vivő­­klub tagja, aki két évvel ezelőtt is volt már bajnok. A helyezések a következők: 1. Meisz­­ner Ferenc (Győr), 2. Gömözi Lajos, 3. Idrányi Ferenc (Debrecen), 4. Feigl Iván, 5. Marko­­vits, 6. Fischer Marcel, 7. Takáts (Debrecen), 8. Majerszky (Debrecen), 9. Wittich, 10. Ko­­lázs. Az ezüst serleget a Szegedi Vívó Egye­sület nyerte el 21 ponttal a debreceni Bék­ssy Béla vivóegyesület 13 pontjával szemben. Verseny közben Gaál elnök kegyeletes szavak­kal emlékezett meg a Szegedi Vivó Egyesület elesett hőseiről. — Békéscsabán Heller E. Iván, az 1906. évi osztrák vivóbajnok kezde­ményezésére a Csabai Athletikai Klub tegnap rendezte alapító vivóakadémiáját, amelyen a párisi olympiai mérkőzés résztvevői közül megjelent Kovács dr., Terstyánszky, Uhlya­­rik és Garai.­­ A pénzintézetek kardvivő­­csapatbajnokságát az Angol-Magyar Bank (Kun, Táncos, Szüts, Kenéz) csapata nyerte meg.­­ Külföldi hírek. A semmeringi sí­ugró­­verseny ötezer néző jelenlétében folyt le és Strahal salzburgi sí­ugró győzelmével vég­ződött. A második, harmadik és negyedik helyre Buchberger, Ostwald és Dick­­német­­cseh versenyzők kerültek. — A bécsi vasár­napi futballeredmények: Rapid—Amateur 8:1, W­RC—Simmering 4:2, Hakoah—Rudolfshü­­gel 2­: 0. — Ritola a szombaton a Madison Sfiuaret c­m rendezett 5000 méteres versenyben 14 p 25.2 mp. új világrekord alatt győzött.­­­­Frigeriot egy angol mértföldön ismét m­­eg­­verte Granville amerikai gyaloglót.

Next