Nemzeti Ujság, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-26 / 166. szám
22 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1925 Július 28. Egy millió virág és spassesser fa visszin a fővárosi A forradalmak alatt 20,000 fát vágtak ki a főváros utcáin . Az ember, a kutya, a ló és a kecske pusztítja a legjobban az ültetvényeket . (A Nemzeti Újság tudósítóitól.) Már a múltévi, ha különösen az idei tavasz nagy meglepetésekkel szolgált a főváros közönségének, amennyiben a parkok, sétányok és terek régi szépségükben kezdtek kibontakozni a sétáló közönség előtt Különösen az idén ismét számos virágszőnyeggel tarkították a város kősivatagának kevésszámú oázisát, új virágágyak népesedtek be a legpompásabb virágokkal, dúsabb lett a sétányok gyepszőnyege, gondozottabbak a fák és cserjék és bármily sietős is az embernek a dolga, ha egy-egy téren keresztül megy, rövid időre felüdül a pompásan ápolt parkok látására, melyekben közel egymillió virágot ápol a főváros kertészete. A forradalmak és a kommün világot megváltó materialisztikus gondolatvilága nem sokat törődött a főváros parkjaival és sétányaival. Elcsenevészedett és tönkrement minden, részben, mert nem áldoztak erre a célra, másrészt pedig, mert akkor minden a közé volt, tehát letéptek minden virágot és egész virágágyakat loptak el azok, akik mindent „közvagyonná“ tettek. Annyira lopkodták a kiültetett virágokat, hogy végül ki se ültettek többé semmit és hagyták, hogy amit el nem loptak, elpusztuljon. De nemcsak a virágot lopkodták, hanem még a fákat is pusztították, Budapest ma sokkal porosabb, mint békében volt, mert Kispest, Erzsébetfalva, Rákosfalva és Újpest környékén rengeteg fát kivágtak. Elpusztították a Pékerdőt is és tönkretették a véderdőket Budapest körül. Hogy a perifériákon mekkora volt a pusztítás, azt legjobban abból lehet megítélni, hogy magának a fővárosnak termetén közel 20.000 fát vágtak ki a forradalmak vívmányaiért lelkesülő tömegek és a szociális termelésből jólétet fakasztó elvtársak. A forradalmak és a kommün által tönkretett parkokat, sétányokat és tereket pedig hosszú ideig nem lehetett rendbehozni. Egész tavalyig a vízhasználatot illetően életben tartották a legszigorúbb korlátozásokat és ezeknek értelmében nemcsak a parkokat és tereket, de még a faiskolákat s a kertészeti telepet sem lehetett öntözni. Ennek következtében elpusztultak a csemetefák és jórészt a virágállomány is úgy, hogy a főváros kertészeti telepét szinte teljesen fel kellett újítani. Szerencse, hogy a székesfőváros kertészete egy bíráló szakembernek, Häde Károly kertészeti igazgatónak avatott kezére van bízva. Ez a Németországból ideszármazott ur nemcsak hogy teljesen magyarrá lett, de a főváros egyik leglelkesebb barátja, aki virágdiszbe szeretné öltözteni az egész várost. Szebbnélszebb pompás terveinek se szeri, se száma, amelyekkel mind Budapest kertészeti szépségeit akarja fokozni. — Nincs pénz! Ez a baj! — jegyzi meg rezignáltam egy-egy terv elmagyarázása után és szinte érezzük, hogy elszorul a szive, mert nem valósíthatja meg nagyszerű terveit. A sok terv közül bizonyára a legszebb az, amely a Szent Gellért-hegy déli lejtőjének rendezésére és kertészeti megoldására vonatkozik. A Gellért-hegy déli lejtője ma teljesen elhanyagolt állapotban van. Még ma sem tudja senki, hogy mi lesz a Gellért-hegyi barlanggal, mely még mindig közveszélyes emberek búvóhelye. A Citadellához felvezető út teljesen el van hanyagolva, itt nincsenek sétányok, pihenője, virágágyak, padok stb., amikkel a Gellért-hegynek ezt az oldalát is kellemessé, kedvessé és széppé lehetne tenni. A Szent Gellért-szállóban lakó külföldiek csodálkoznak is azon, hogy ennek a hatalmas és szép fürdőnek közvetlen tőszomszédsága ennyire el van hanyagolva és csak nehezen tudják megérteni, hogy a főváros ennek a világhírű fürdőnek a környezetét kellőképpen ki nem alakítja. Bade Károly igazgató pompás tervet dolgozott ki a Szent Gellért-hegy déli lejtőjének rendezésére vonatkozóan. Lépcsőzetes terraszokat tervez, kényelmes és lejtős utakkal és lépcsőkkel. Pázsitszőnyegekkel és virágágyakkal akarja szépíteni a kilátást a Gellért-szálló ablakaiból s a sétálók számára számos padot akar elhelyezni. Sok magyarázgatás helyett közöljük ennek a tervnek vázlatát és figyelmébe ajánljuk illetékes köröknek ennek keresztülvitelét, hogy legalább a főváros egyik világfürdőjének tájéka legyen valóban világvárosi. 104 parte és parírozott tér van Budapesten Budapest régebbi tanácsainak szűkkeblűsége összezsúfolta ezt a várost. Szűk és levegőtlen utcáikkal barázdálta tele ezt a kőtengert annyira, hogy vannak utcáinkban egész házsorok, amelyeknek földszintjén, sőt első és második emeletén a lakók sohasem kapnak napot. A modern városépítés alapelvei szerint minden utcának legalább is olyan szélesnek kell lennie, mint a benne álló legmagasabb házaik, hogy az életet adó napsugár minden lakásba behatolhasson. A városépítést irányító régebbi tényezők ezt az elvet nem tartották szem előtt és legfeljebb arra törekedtek, hogy az utcákat valahogy kiegyenesítsék. Nem akarunk itt kitérni arra, hogy legszebb utcáinkat és útjainkat rosszul tervezték. Nekivezették őket hegynek, vagy a hidak irányába építve a hidak mellé. Csak leszögezzük, hogy még a nagykörutat is vidéki viszonyoknak megfelelően méretezték és ma már egész biztos benne mindenki, hogy a Hungária-körutat is szűkre szabták. Természetes, hogy ilyen helytelen városépítési politika mellett valósággal visszariadtak attól, hogy a város belterületein tereket és parkokat létesítsenek. Nem gondoltak arra, hogy lehetővé tegyék a napi munkájukban elfáradt embereknek a lakásuk közelében elhelyezett sétányon való felüdülést. S ha a felnőttekre nem gondoltak, természetes, hogy még kevésbé gondoltak a jövő nemzedékre, a gyerekekre és nem gondoskodtak játszóterekről. Ma már nehéz ezeken a bajokon segíteni. Már békében is nehéz volt és még nehezebb ma, amikor a fővárosnak minden ilyen irányú kérdést a telekpolitika s a pénzkérdés szemüvegén keresztül kell néznie. Bármily szegényesek vagyunk is parkok és sétányok dolgában, mégis — szinte hihetetlen első hallásra — a fővárosban 104 park, sétány és tér van. A legnagyobbak ezek közül a Népliget, a Városliget, a Városmajor. Nagyobb terek a Horváth-kert, az Erzsébet-tér, a Tisza Kálmán-tér, a Ferenc-tér, a Szabadság-tér és a Múzeum-kert. A többi tér már kisebb és már nem bír sem sétány, sem park jelleggel. Hűen kisebb parkírozott tereink az Eötvös-tér, Petőfi-tér, Szervita-tér, Apponyi-tér, József-tér, Gizella-tér, Ferenc József-tér, Országház-tér, Rudolf-tér, Eskü-tér, Fővám-tér, az Erzsébeted budai hídfő melletti kis park, Szentlélektér, Dísz-tér, Korvin-tér, Pálffy-tér, Szilágyitér, Döbrentei-tér, a Statisztika-kert, a Körönd, Hunyadi-tér, Klauzál-tér, Szegényház-tér, Kálvária-tér, Bethlen-tér, Mátyás-tér, Sándor-tér, Rákóczi-tér, Bakács-tér stb. Ezek a terek persze már nem annyira sétahelyek, mint inkább kertészetileg díszített térségek. Ezekhez számítanak a Városháza és a klinikák virágágyakkal díszített udvarai, a Bazilika előtti térség, az Andrássyszobor környéke, a Halászbástya, a Tinódiszobor környéke, a Baross-kávéház előtti tér, a Werbőczy-szobor és Pázmány-szobor előtti tér, Szent László-tér, Boráros-tér stb. Százezer fa áll a főváros utcáin A főváros kertészete gondozza hegyi sétányainkat is. Ezek a Gellérthegy, a Svábhegy, az Istenhegy sétányai, míg az erdei sétányokat a Hűvösvölgyben, Zugligetben stb. a főváros erdészeti hivatala gondozza. Sétányoknak alaklmas fasoraink közül a legszebb a Zita királyné-út vadgesztenye sora a budai Dunaparton. Ideszámítható a Bástyasétány, a Várhegy sétányai, a Várkert-rakpart, a Gellértrakpart stb. Fásított területeinkhez tartozik a Rózsadomb szerpentinje és a Hunyadi-út. Ezeken a tereken, sétányokon és az utcákon együttesen keretben 100.000 fm 40 a kertészeti igazgatóság gondozásában. Az utcáik fásítását kezdetben nagyon rendszertelenül végezték. Találunk a főváros utcáin vadgesztenyefát, akácfát, platánt, juhar-, ecetfát stb. Egyik-másik fafajta azt az utcát, ahova ültették megkedvelte és szépen tenyészik, mint például a gesztenyefák a Zita királynéután és a Kecskeméti utcában, amivel szemben ugyanezek a fák már a szomszédos utcák talajában sehogysem tenyésznek. Vannak utcák, amelyek nem is ugyanazzal a fajta fával vannak beültetve, mert kisérletképen többféle fát ültettek el így például az Andrássy-úton a Vilmos császár-úttól kezdve a Körútig nyolcféle fát ültettek, amelyek közül itt a platán tenyészik a legjobban. A Köröndtől kifelé már csak platánok vannak az Andrássy-úton és ezek ott ma már szép és kellemes sétány díszei. Sokan vannak, akik azt sszeretnék, ha a főváros utcáit vadgesztenyefákkal szegélyeznék, mert ez a fa terebélyesedik a leghamarabb. Ezzel szemben a ma már megállapított tény, hogy a vadgesztenyefa nem bírja ki a pesti füstös levegőt és a Zita királyné utol is csak azért díszüik jobban, mert itt tisztább levegőt kap. A mi klímánkban általában nagyon nehéz úgy a virágágyak gondozása, mint a fák karbantartása. Benüüiket ebben a tekintetben nem lehet más külföldi városokkal összehasonlítani. Nem lehet arra hivatkozni, hogy Parisban, Berlinben, vagy Londonban szebbek a parkok és az utcai ültetvények. A mi klímánk egész más, mint Berlin, Páris, vagy London klímája. Nálunk a nyár folyamán minden kiég, tönkremegy a pázsit és természetesen a virágültetvények is. A mi klímánk az okozója annak, hogy az utcák fái is már augusztusban lehullatják a lombjukat és attól fogva kopaszan merednek az égnek. A talajunk sem alkalmas akármilyen fa tenyésztésére. Most már meg van állapítva, hogy csak egy pár fafajba van, mely a budapesti talajt és a budapesti klímát jól tűri. Ezek: a Besson-féle nemes akác, melyet kísérletképen a Népszínház-utcában ültettek és ott jól tenyészik; a Celtis, mely fiatal korában ugyan lassan nő, de ha már megszokta a helyet, szépen fejlődik (számos Celtisfa van az Andrássy-úton a Vilmos császár-úttól a Köröndig); a japán akác, Sophora Japonica, mely szintén jól bírja homokos talajunkat és nagyon szépen diszlik a Széchenyifürdő előtt és a Váci-úton a Nyugati pályaudvartól a Lehel-térig. Az említett fák a könynyű talajt szeretik és ezért a pesti oldalt népesítik majd be ezekkel a fákkal. Ezzel szemben Budának nagyon nehéz talaja van és jó levegője, amiért ott már nagyon sok fa igen szépen tenyészik az utcákon. A legjobban a különböző juharfajták és a vadgesztenyefa. Sokszor hallak panaszokat a kertészeti igazgatóság ellen, hogy a pesti utcákon levő fákat nem engedik terebélyesedni, hanem évről-évre megnyitják a koronájukat és ezért azok örökre kicsiny és csenevész fák maradnak. — Tévedésben van a közönség — mondotta nekünk Radó Károly igazgató, — amit elvégre nem is lehet zokon venni. Akadt már szakértő i, az állami erdészet egyik igen magasrangú tisztviselője, aki szintén kifogásolta, hogy az utcákon lévő fákat nyiratom. Ezt azért teszem, mert arra kell törekednem, hogy a fák törzse minél hamarabb vastagodjék és így jobban tudjanak ellenállni azoknak a nagy szeleknek, amelyek oly sokszor söprik végig a pesti utcákat és oly nagy károkat okoznak a faállományban. Az erdőben nem kell nyírni a fákat, mert ott az öregebb fák védik a fiatalokat a szelek elől. Az utcáin azonban szabadon ki vannak téve a viharoknak, amelyekkel szemben az elültetett fa gyökérzetének és törzsének erősítésére kell mindenekelőtt törekedni és cask azután engedheti meg az ember, hogy a fű koronája te kellőképen kifejlődhessék. á lt . ki legnagyobb ellensége Megkérdeztük Bade Károly igazgatót, hogy miért ültet újabban annyi kaktuszt a főváros sétányaira. — A kaktusznak két nagy előnye van — mondotta az igazgató. — Az egyik az, hogy szépen és jól tenyészik a főváros homokos talajában s a főváros klímáját is bírja, másik előnye pedig az, hogy nem lopják el. Bár akadtak már emberek, akik nem törődve azzal, hogy összeszurkálják a kezüket, bizony még a kaktuszokat is megdézsmálták. Egyelőre kísérletképen a Szabadság téren ültettünk el kaktuszokat és mivel a kísérlet bevált, a Széchenyi fürdő előtti téren már egész kaktuszágyakat telepítettünk. Általában a virágos Budapest legnagyobb ellensége maga a közönség. Ahol nem tartunk éjjeli őrt, ott megdézsmálják a virágágyakat és vannak napok, hogy húsz-harminc viráglopást is jelentenek nekem. Számom, de így van, hogy pl. a város kellős közepén, a Köröndön nem lehet virágágyakat csinálni, mert itt is ellopják a virágokat A mi közönségünk még nem tud eléggé vigyázni a köz vagyonára s ha látják is, hogy valaki lopkodja a virágokat — sajnos — nem figyelmeztetik a tolvajra a legközelebbi rendőrt Hallatlan károkat okoznak a parkokban a kutyák is. Az emberek indolensek és ha a kutyájuk beszalad egy virágágyba, nem hívják vissza, hanem hagyják, hogy ott kaparjon, túrjon és kiforgassa gyökerestől a virágokat. A parkokban ugyan csak zsinóron szabad vezetni a kutyákat, mindazonáltal este szabadon eresztik őket és akkor az állatok összeturnak mindent luxus bokrokat pl. éppen a kutyák miatt nem lehet Pesten kiültetni. A kocsisok lovaikkal úgy állnak meg az utcádon, hogy a ló lerúghassa a galyákat és lelegelhesse a lombokat. A külsőbb területeken a kecskéket eresztik rá az ültetvényekre és sétányokra és igy pusztítják el a fákat és cserjéket. A publikum indolenciájával szemben természetesen egészen tehetetlenek vagyunk, bár a rendőrség elég szigorúan bünteti azokat, akiket tetten ér. Nem lehet azonban csodálkozni a viráglopásokon, ha Pesten a sétányokról, sőt az utcákról még a padokat is ellopják. A padok faanyagát elsűtik, a vasanyagot pedig az ócskavaskereskedőknél lehet aztán megtalálni. Nincs is szándékunkban többé fapadokat felállítani, hanem betonpadokkal fogunk kísérletezni. Évente 150—200 uj betonpadot akarunk felállítani. — A régi parkokat már sikerült rendbehozni és most már új parkok létesítésére térünk át. Legutóbb a Városmajorban létesítettünk egy új parkot és most a Városmajor terveinek további keresztülvitelén dolgozunk. Többek közt ott egy nagy játszóteret is létesítünk majd a gyermekek részére. Munkálataink sok száz embert foglalkoztatnak, különösen tavasztól őszig. A Népligetben, a Városligetben és Budán naponta 50—100 ember dolgozik egy felügyelő vezetésével és a sétányokon is két csoportba osztva 50—50 ember végzi el a kertészeti teendőket. A Városmajorban van faiskolánkat nehéz talajban termő fák, a Népligetben a könnyű talajban termő fák és cserjék részére, a központi telepen pedig a virágokat és dísznövényeket neveljük. Ez a telep azonban nem megfelelő, mert a vasút közelében van, minélfogva töméntelen korom lepi be növényeinket 100.000 fa és 5 millió virág díszíti Budapestet! Milyen szép lehetne ez a város, ha agyon nem építették volna s a közönség maga ügyelne fel arra, hogy ültetvényeinket senki ne bántsa! . A Gellért-hegy déli lejtőjének parkírozása Rode Károly kertészeti igazgató tervei szerint ---------------------- ■ ——w mélyen leszállított árban, 10 I TOP POP IC hawl részetlselésre kapía. J» V H hatók. Öreg Írógépek becserélnie. fiafkirokkantak IrógépraütielveceSca a"-: Érdeklődésnél kérjek feltétlen e lapra hivatkozni ! sokszor ad gondot, milyen táplálkozással állíthatnák a leggyorsabban helyre megrongált egészségüket és idegeiket. A jó levegő és pihenés mellett figyelemmel kell lenni a helyes táplálkozásra is. Gyors és biztos eredményt lehet elérni, ha a recél- és uzsonnatejhez három kávéskanál Ovomaltinet adnak. Az Ovmaltine természetes koncentrált erősítő tápszer, amelynek segítségével a legjobban pótoljuk az elvesztett erőket, fúlseséget, rugalmasságot. Ara dobozonként 87.100 és 61 600 korona forgalmi adósai együtt — Kapható gyógyszerárakban, drogériákban, fűszer- és csemegekereskedésekben. — Mintát és ismertetést ingyen küld a dr. Wander fegyver- és tápszer gyárak, Budapest, 100. postahivatal.