Nemzeti Ujság, 1925. szeptember (7. évfolyam, 195-219. szám)

1925-09-01 / 195. szám

2 világot Gibraltártól Moszkváig és a Pi­ramisokig. Amerika nagy békeaposto­lai százhatvan kötetnyi dokumentum és a világháború tanulságai nélkül már 1914 előtt tudhatták volna, hogy rossz üzlet a háború és hogy semmi áldás sem fakad azokból az aranyrudakból, amelyekkel hadviselő államok töltik meg a bankárok földalatti páncélver­­meit. Meredt szemekkel csodáljuk Ameri­ka nagyságát mindenben. Szívdobogva nézzük azokat a méreteket, amelyeket egyedül csak Amerika tud produkálni, felhőkarcolóiban, trösztjeiben, vasútpo­­litikájában, az anyagi és erkölcsi kul­túráért hozott áldozataiban, vagyoná­ban, világhatalmában, égretörő kon­cepcióiban. Most látjuk, hogy Amerika minden európai fantáziát túl képes szárnyalni a képmutatásban is. Ame­rika mint a béke barátja és a háborús profit üldözője, — erről csak Shakes­peare tudna vígjátékot inni, Shakes­peare tudná szavakba foglalni azt az égbekiáltó komikumot, mely egy világ­háborúban krézussá lett cinikus ban­kár ajkairól elhangzik, amikor oda­kiáltja a vérében fetrengő, koldusbotra jutott, utolsó fillérjéből is kifosztott ál­dozata felé, hogy: De most már legyen vége a verekedésnek, ami történt, tör­tént, most már rend legyen, kiki bé­kességben élvezze, amije megmaradt! A legyőzöttek ismerjék be, hogy rossz üzlet a háború, hogy a békés megértés mindennél szebb erény a világon és tü­relemmel, megadással és k­iengesztelő­­déssel fizessék tovább a hadisarcokat, reparációs költségeket, ellenőrző bizott­ságokat, jóvátételi összegeket, a hábo­rús adósságokat és a háborús adóssá­gok kamatos kamatait az idők vége­zetéig, amen. Százhatvanezer kötet annak a kimu­tatására, hogy nagy bűn, elvakult go­noszság és üzleti ostobaság régi kon­szolidált államok nyugalmát fegyver­rel támadni, nagy bűn, elvakult go­noszság és üzleti ostobaság politikai és gazdasági előnyökért embereket gyil­kolni, területeket elrabolni, dinasztiá­kat megdönteni, állami egységeket da­rabokra törni,­­ százhatvanezer kötet annak a kimutatására, hogy rossz üz­let a háború, ez valóban amerikai túl­zása a szemforgató hipokrízisnek. Ez a képmutató magatartás talán megszédül­heti az amerikai hadi­gazda­gok fejét és elbolondíthat néhány ideális pacifistát, aki az amerikai békeintézmények na­pidíjával járja be a világot és mond kenetteljes prédikációkat az örök béke új vallásáról. De akik a háborúban mindenüket elvesztették, azok joggal kérdezhetik Amerikától, várjon száz­hatvanezer kötet dokumentum helyett nem állíthatott volna-e a világ elé egyetlenegy, de mindennél meggyő­zőbb világdokumentumot: ha tudniil­lik nem vesz részt az európai háború­ban, nem ad kölcsönt a hadviselő fe­leknek, vagy ha már részt vett és ma­gának kaparintotta meg az európai bankok aranykészletét, neon engedi meg a németek tönkretételét és nem engedi feldarabolni Magyarországot. Szó sincs róla, tökéletes igazsága van Amerikának, hogy az emberiség leg­szentebb kötelessége volna ez után a véres nagy tanulság után örök időikre lemondani a háborúskodásról. Amerika azonban úgy gondolja, hogy az örök békét élvező Európa ezért most az egyszer fizesse meg a neki járó hadi­adósságot. Mi is az örök békét akarjuk,­­de azért mi is ragaszkodunk ahhoz, hogy Európa nekünk is fizesse vissza, amive­l tartozik. Erdélyt, a Felvidéket, a Bánságot és Nyugat-Magyarországot. Balyova »ky-siScat, terpi­­lláiét illít a villanegyedben, azabadon Álló villában Bentlakó, tél-bentlakó óe bejái'Ó nevendóknk részére Le&tetifeiM totlifek képzés. Idegen nyelvek, iparművészet, varrás. Elem!, pol­gári, gimnáziumi o kt« táti a legkiválóbb tanároktól Elsőrendű e’l-M''., r,vn'r. inogok r'£*-■ viselt dijak. Beiratkozó naponta ь—&•■>& Рщарикты «-ind . m­. rorstner distitáita igazgatónő Telefon 171*93 Budapest, VI., Batyovszk­y­a, 10. NEMZETI UJSÁG Kedd, 1925 szeptember 1. lomba hozott péksütemény nem engedhető meg s az már uzsorabí­róságilag üldö­zendő. Erre vonatkozóan a következő ,­r­ágas­ági ankéten kivan megegyezésre jutni az érdekképviseleteikkel s reméli, hogy ez sikerülni is fog. Vajna tanács­nok aiz ankéten egyébként bejelentettel, hogy a főváros a legnagyobb készséggel áll a k­ormány rendelkezésére a közélel­mezési ügyekben, amennyiben tehát az esetleges tárgyalások nem vezetnének kellő eredményre, a helyettes miniszter­­elnök a szabad verseny fokozásával igyekezne kedvezően hatni az élelmicik­­kek további átalakulására. — A létesítendő egységes olcsó ke­­nyértírust — mondotta a helyettes miniszterelnök — a pékipartestület ga­ranciája alá helyezem s annak állandó egyforma kitűnő minőségétől fog függni az ő presztízsük. A drágaság elleni harcban, mint azt már egy ízben mondottam, nem kívánok erőszakos eszközöket alkalmazni, mert a tapasz­talat szerint ez nem a legcélravezetőbb. A gazdasági élet autonómiáját teljes tiszteletben kívá­nom tartani s lehető­leg meggyőzéssel és szükség szerint szabadverseny létesítés­ével igyekszem az árleépítést megindítani. Rövidesen sorra kerül még a burgonya, a tojás, a hagyma, a tej és valamennyi más elsőrendűen fontos közszükségleti cikk, de nem feledkezem meg arról sem, hogy a na­gymalmok képviselőivel megbe­széljem a búzának és a lisztnek egy­máshoz való viszonyát s ennek folytán a Heztárak realitását. A helyettes miniszterelnök a kerei kö­zött lévő adatok közül többet felolvasott, így például idézte a külföldi nagyváro­sok átlagos kenyérárait. Az előtte fekvő hivatalos jelentés szerint ez év júliusá­ban Prágában a fehér kenyér kilója 6907 korona, a félbarna kenyér 5986 korona volt Berlinben ugyanakkor a fehér ke­nyér 6888 korona, a félbarna kenyér pe­dig 5350 koronába került. Ezek alapján ismételten hangsúlyozta, hogy a ma elért eredmény egyelőre kielégítőnek mond­ható, mert a közepesnél jobb kenyérfaj­tát a külföldi nagyvárosok árainál, vala­mivel olcsóbban biztosítja a főváros közönségének. Alkalmunk volt beszélni a pékiparters­­tületnek az értekezleten résztvett egyik kiküldöttjével is, aki elmondotta, hogy holnap délelőtt részletes számítások alap­ján fogják megállapítani, várjon az ,5200 koronás kenyértipus csakugyan­ előállít­­ható-e s azonkívül a kenyér védőjegyé­­nek és elnevezésének ügyében is határoz­nak. Az új olcsó kenyértipus ötven szá­­zalékom 6-os gabonalisztből, ötven szá­­zalékben pedig 1-es rozslisztből fog át­lőni. Véleményük szerint ez a megoldás a közönség szempontjából is kielégítő lesz, mert az új kenyértipus teljesen él­vezhető s igy a nagy tömegeknek olcsón juttatja ezt a legfontosabb közszükségleti cikket, a kényesebb­ igényűek pedig to­vább is vásárolhatják a kalácskenyeret. МВЮЯМИЙМН^^ Az osztrákok sürgetik Ausztria csatlakozását Németországhoz A svevnél birodalmi gyűlés е1п(Ше a Népszövetség segítségével tartja elérftetésnek a csatlakozást — A nagy bécsi tüntetés franciaországban erős izgatottságot keltett Béce augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának tele­fonjelentése.) A Nemzeti Újság már va­sárnapi számában jelezte, hogy­ a német birodalmi gyűlés elnökének, Loebe dr.­­nnak Bécs látogatásával kapcsolatiban,­­ a német-osztrák nemzeti­ szövetség tüntető nagygyűlést rendez az osztrák főváros­ban a Németországhoz való csatlakozás eszméje mellett A vasárnapi nagygyűlés hatalmas t­­pptöm­eget gyűjtött a város­háza elé, amely " lelkesen "ünnepelte Loebe dr.-t, aki erősen hangsúlyozta a scát né­met állam­i gazdasági egyesülésének szük­ségességét, de amellett különös gondja volt annak kiemelésére is, hogy ez az egyesülés nem jelenthet békebontást és a Népszövetséget jelölte meg mint olyan fórumot, amelynek útján, Ausztria és Németország gazdasági egyesülése mi­előbb keresztülvihető volna. Bármennyire igyekeztek is az osztrák és német csat­lakozás pártiak mozgalmukat békés jel­legűnek feltüntetni, az Anschluss gon­do­­latától irtózó franciák érzékenysége mégis felszisszent a bécsi nép spontán megnyilatkozására. Egyszerre igen ko­molynak találják a mozgalmat és Német­ország politikusainak kezét látják a do­logban. Ausztriában feltűnt, hogy a keresztényszocialista párt nagy része távoltartotta magát Loebe dr. fogadtatá­sától és a nagygyűléstől. Ezt politikai körökben azzal magyarázzák, hogy a keresztényszocial­ista párt túlnyomó több­ségében híve ugyan a csatlakozásnak, azonban a mostani időket nem tartja alkalmasnak a nyílt színvallásra. Az óvatos politika helyességét mutatja egyébként Pak­s izgalma is, pedig a nagygyűlés rendezőinek szónokai igazán mindent elkövettek, hogy élét vegyék a kényes problémának. A tegnapi nagygyűlésen a városháza előtt 10—12.000 ember vett részt. A gyűlés szónoka Loebe dr. volt, aki egyúttal az elnöki széket is elfoglalta. Beszédében kiemelte, hogy a német nép akaratainak végrehajtását egyetlen belföldi kormány sem ellenezheti sokáig. Tiltakozott az ellen, mintha a csatlakozási mozgalom az imperializmus felélesztését jelentené. Erősen hangoztatja a csatlakozás békés jellegét és nyiltan megmondotta, hogy a két német nép kívánságának teljesítésére csak a Népszövetségen átvezető utat is­meri. Azt tartja, hogy a csatlakozás nagyban hozzájárul Európa békéjének he­t­i reá­­li­tás­áh­oz. Gazdaságilag, feltétle­nül szükséges, mert a szanálási kísérletek eddig mind eredménytelenek voltak. Ki­jelentette, hogy a tüntető gyűlés eszméje nem a kormányoktól indult ki és épen ezért a legközelebbi napokban Parisban a német-francia megértés mellett fog fel­szólalni, tehát a csatlakozási mozgalom­ban szó sem­ lehet békebontásról. A nagy­gyűlés időközben még jobban megszapo­rodott közönsége viharosan tüntetett Loebe mellett. A gyűlés után, amelyen több osztrák és­­ német képviselő felszó­lalt, a városházán Emmerling alpolgár­mester üdvözölte a megjelenteket és be­szédében vitába bocsátkozott Seipel dr. volt kancellár legutóbbi fejtegetéseivel. Schober rendőrfőnök a városházi foga­dáson nem jelent meg. (T.) Izgalom Parisi in Paris, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelen­tése Berlinen át.) A bécsi tüntető nagy­gyűlés Parisban váratlanul nagy izgal­mat keltett. Politikai körökben rendkívül rossz néven­­veszik a német birodalmi gyűlés elnökétől a tüntetésben való rész­vételt. Egyáltalában nem hisznek a moz­galom bé­kés jellegében, hanem azt tart­ják, hogy Németország szítja az osztrák csatlakozó kedvet, hogy ezzel újabb tá­­madást, intézzen a békeszerződések sért­hetetlensége ellen. (T.) (Folytatás az első oldalról) végreezillik a marokkói offenzíva ---- ни !—ппгпд»дввяда—■■ Primo at Rivera­l borderre mázott - Abd el Krim kiált­­vánsyt id­ézett a rifskobilokhoz — Borisban nagyon aggódnak a szám­os helyzet miatt Tíz nappal ezelőtt a spanyol kormány­­elnö­k nagy határozottsággal megígérte a francia-spanyol haderők együttes tá­madói sürgős megindítását. Az offenziva kezdetét szeptember legelső napjaira tet­ték. Az előkészületek tényleg arra mutat­­­ak, hogy végre mégis sikerül a két had­sereget annyira harcképes állapotba he­lyezni, hogy megindulhatnak Abd el Krim ellen. A partok szigorú blokádja és mindkét harcvonalon az élénk felderítő tevékenység készíti elő az általános tá­madást." Primo de Rivera tábornok egy hónapi tartózkodásra a marokkói harc­térre utazott, ahol San Juriio tábornok­kal beszéli meg a nagy offenzim meg­kezdésének utolsó részleteit. Állítólag a legnehezebb ponton fogják a spanyolok megkezdeni a támadást és a tüzérség és gyalogság mellett nagy szerepet juttat­nak a lovasságnak is. A franciák és a spanyolok is jól tudják, hogy a h­ívek erősen felkészülte­k a támadás vissza­verésére és ezért nem várnak azonnali döntő sikereket. Spanyolországban egyéb­ként a hangulat nem nagyon lelkes, a lapok szerint ez az utolsó kísérlet a ma­rokkói béke helyreállítására, több áldo­zatot a spanyol néptől már nem várhat senki. Liaut­ij Párisba érkezett Páris, augusztus SL (A Nemzeti­ Újság tudósítójának tele­­fon jelentése Berlinen át.) Liatutev tábor­nagy ma délelőtt megérkezett Párisba, ahol a francia miniszterelnök várta és azonnal elhajtatott a hadügyminiszté­riumba, ahol részletes jelentést tett a ma­rokkói helyzetről. Abd el Krim­er sze­rint a szigorú blokád ellenére ismét ka­­pott fegyvereket és hadiszereket. Mosht, az offenzíva előtt fokozott erővel foly­tatja propagandáját a bennszülöttek kö­zött, kiáltványt küldött az egész riff-vi­­dékre, amelyben kijelenti, hogy az utolsó csepp vérig véd­el­mez­ni fogja a riff­ te­rü­­letet és különösen figyelmezteti népét, hogy ez a háború szent háború, mert az ősi vallást védi. Abd el Krim a hozzá csatlakozó törzsek fegyveresei mallé ren­des kiképzett katonákat oszt­ be, hogy harcképességüket, emelje. Francia hír­adás szerint Ar­el Krim táborában nagy a zűrzavar, mert nem tudják, hogy hon­nan várják a francia támadást. (T.) Fellázadt a drazot­ ellen küldött algíriai ezred Páris, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése Berlinen át.) Itteni lapok jelentése szerint egy algíriai ezred, amelyet a drúzok ellen küldöt­tek, fellázadt úgy, a hogy délután vissza kellett fordítani. Az izgatottság általában erősen fo­kozódik, mert Ser­rail tábornagy a kormány ismételt felhívására sem küldött részletes je­lentést, hanem röviden csak azt táviratozta, hogy a helyzet kielégítő "és Damaszkusz bizto­sítva van. A lapok a nemzet megnyugtatása érdekében Serrail eltávolítását és a szíriai helyzet őszinte feltárását követelik. (T.) Összeeséü¥£ a francia Háfse-Indiában London, augusztus 3. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelen­tése Berlinem át.) A franciák uralma alatt álló Anamban nagy összeesküvés­nek jöttek nyomára. A fővárosban a csá­szár kancellárját és tizenkét udvari hi­vatalnokot elfogatott az összeesküvésben való gyanúja miatt. Az egész francia gyarmaton erős mozgolódás észlelhető. A francia külügyminisztérium azt hiszi, hogy az anami mozgalmakat ugyanazok a kezek szítják, mint a kantoni elégület­­lenséget. (T.) Befejeződött a cionista kongresszus ■■TH ! ГNo Kiegyeztek az ellenfelek, de az elnökség méltó akció­bizottsá­got választottak - OGG.OOOfont a Palesztina! költségvetés (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A cionista kongresszus két pártjának heves tusakodásából, amint előrelátható volt — béke lett. A cionista kongresszus néhány apróbb csatározás után a béke jegyében fejeződött be, hogy alkalmat adjon azok­nak a gondolkozásra, akik látták a szín megtévesztő kavargását, de sejtelmük sincs arról, mi történt a színfalak mö­gött. A kongresszus utolsó ülése tegnap éjjel 11 órától hétfő reggelig tartott és végül elfogadta Palesztina k ös­tségvetését, mely­, nett végösszeg© 600.000 font sterling. Az ülésen hellyel-közzel igen viharos volt a hangulat. A többség tagjai ismé­telten összetűztek az ellenzékiekkel, akik a technikai obstrukció fegyvereitől sem riadtak vissza, különösen a politikai bi­zottság határozatainak megszavazása előtt. Végül is elfogadták a politikai bi­zottság határozati javaslatát, amelynek értelmében a cionizmus érdekelten álló­nak mondották, hogy a cionista szerveze­tet továbbra is Weismanni és Sokolov ve­zesse. A végrehajtóbizottságot megbízták, hogy az arab néppel szemben továbbra is a barátságos közeledés politikáját foly­tassa. A nagygyűlés végül tiltakozott az ellen, hogy Oroszországban és Magyar­­országban a cionista mozgalmat elnyom­ják. Az új végrehajtó bizottság megválasz­tása körül is nézeteltérések voltak, ame­lyeket azonban a bevált recept szerint­ ötven százalékra intéztek el Az elnökség mellé választottak egy akció-bizottságot, amelyben szép számmal foglalnak helyet a radikális cionistáknak és a szociáldemo­krata csoportnak a képviselői is. Erre azután végleg kitört a béke. Sokolov al­­elnök azzal a méla akkorddal fejezte be a kongresszus záró­ülését, hogy az elisme­rés zászlóját meghajtotta az osztrák kor­mány, a rendőrfőnökség, a hitközség és a cionista szervezetek előtt. Már deren­gett, mikor elénekelték a zsidó nemzeti himnuszt és ezzel a kongresszus befeje­ződött,­­ a színfalak mögött pedig kez­dődik az előadás. álészobákat ebédlőket, úriszobákat, szalon- és kinkgarnitúrá­kat, konyha- és előszobaberendezéseket legm­ér­­sékeltebb árban szállít . Sándor Ignác bútor éraháza, Budapest, Dessewffy­ utca 18*20

Next