Nemzeti Ujság, 1926. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

midőn a zarándoklatok rendezését az Országos Katolikus Szövetségre bizta, hanem kiváló ügy buzgó­ságával s ta­pasztalatokban gazdag vezérkarának önfeláldozó munkásságával a legmeré­szebb várakozásokat is fölülmúlta. A magyarok a zarándokok számará­nyával is, de különösen azoknak fe­gyelmezett és a Szentév szelleméhez méltó viselkedésével díszhelyet biztosí­tottak maguknak a nemzetek versenye­iben, lelkesítő példát mutattak Róma városának és a világ összes katoliku­sainak, amint azt a XL Pius pápa Őszentsége kegyeskedett a legutolsó magyar zarándokcsoport előtt tartott beszédében elismerni, úgy magam, mint Rott Nándor dr. veszprémi püspök­­méltósága, a ma­gyar szentévi bizottság elnöke, mint az egyes zarándoklatokat vezető püspök urak és a zarándokok maguk a legna­gyobb dicsérettel emlékeztek meg az Országos Katolikus Szövetségnek min­denre kiterjedő gondos figyelmes­ségéről. Ugyanezért igaz lelki örömmel te­szek eleget a nagyméltóságú magyar püspöki kar magas megbízásának, mi­dőn a legteljesebb elismerésemet nyil­vánítom az Országos Katolikus Szövet­ségnek, amely szentévi működésével nemcsak a lelkek ezreinek szerzett lelki kegyelmeket, hanem a magyar nemzet dicsőségét is növelte. Esztergom, 1926. január 25-én. Csernoch János s.­k­ Magyarország hercegprímása, az igazi tekintély magaslatából mond kö­szönetet az Or­szágos Katolikus Szövet­ségnek és elismerését nyilvánítja a magyar katolikus ezrek iránt is, akik a Szövetség vezetése alatt: „fegyelme­zett és a Szentév szelleméhez méltó vi­selkedésükkel díszhelyet biztosítottak maguknak a nemzetek versenyében s lelkesítő példát mutattak Róma váro­sának és a világ összes katolikusai­nak.­ Ezek a szavak foglalják maguk­ban az Országos Katolikus Szövetség elvégzett munkájának legfényesebb di­cséretét. Szomorú korszakunkban, ami­kor a fegyelmezetlenség s az idők szel­leméhez méltatlan viselkedés szörnyű pusztításainak következményei rontják le a magyarság tekintélyét és értékeit, sokszoros érdem az az erkölcsi erő, amelyet az Országos Katolikus Szö­vetség sugároz ki magából. Jól eső ér­zéssel, büszkeséggel és elégtétellel lát­juk, hogy a katolicizmus eleven ereje megcsonkítatlanul él a katolikus ma­gyarság lelkében s hogy ez az erkölcsi erő hat, irányit és a nemzet dicsőségére vezet a Szövetség tradicionálisan ma­­gasrendü célokat és eszményeket ápoló munkájában. Magyarország hercegprí­másának elismerő szavait kiemeljük a napi események izgalmas krónikájából s e helyen rámutatunk a követendő példára, amelyet a Szövetség sikerek­ben és érdemekben dús tevékenysége állít a nemzet elé. Új bizonyságául an­nak a lebírhatatlan igazságnak, hogy a nemzet minden dicsősége, a munka minden értéke, a közéleti tevékenység minden igazi sikere a múlt tradíciói­ban s az események bátor, fegyelme­zett és önzetlen szolgálatában gyöke­rezik. ügyészség Markó­ utcai fogházában a re­ferens tisztviselők a kifin­allgatások haz esz­közük, azalatt a f­ő­k­api­t­án­yságon két detektivcsoport készenlétben áll, hogy a felmerülő újabb adatok alapján esetleg előállításokat és házkutatásokat eszkö­zöljenek. Az összes letartóztatásban lévő személyeket a fogházban kérdezik ki, de kihallgatják a szabadlábon lévő nyamusí­­tottafeát is, akiket meg fognak idézni a főkapitányságra­. Az esetleges szembesí­téseket az ügyészségen eszközük. Kedden 9 órakor kezdik a kihallgatásokat A framkáamilitás bűnügyének vizsgálatá­ban szereplő rendőrtisztviad­ak délután négy óraikor a főkapitányságon ismét tanácskozást tartottak Bauer Ernő dr. rendőrtanácsos szo­bájában. Ugyanakkor megjelenít a rendőrségen Desiré Doub­et francia rendőrtiszt­viselő, aki hosszasan tanácskozott a vizsgálatot vezető rendőrtisztviselővel. Másfél óra hosszáig tar­tott ez a megbeszélés, amely után a párisi de­­tektívf­őfelügyelő elhagyta a főkapitányság épületét. Ezen a tanácskozáson részletesen megbeszél­ték, miként bonyolítják le az ügyészségen tör­ténő kihallgatásokat. Kedden reggel kilenc órakor két rendőrtiszt­viselő jelenik meg az ügyészség Kohári­ utcai fogházában, ahol a rendőrtisztviselőknek a kihallgatásokhoz külön helyiséget bocsátanak a rendelkezésükre. A gyanúsítottakat egymásután bevezetik és ebben a külön szobában kihallgatják. Ezeken­­a kihallgatásokon ott lesz a két francia detek­tív, valamint egyes esetekben a Banque de France két kiküldöttje is. Bauer Ernő dr. rendőr tanácsos esőket közölte Doub­et francia­­ rendőrfőfelügyelővel azzal, hogy kedden reg­­­­gel jelenjenek meg az ügyészségen és vegye­nek részt a kihallgatásokon. A tulajdonkép­peni pótnyomozás tehát csak kedden veszi kezdetét. Tárgyi bizonyítékokat keresnek A főkapitáns­­ágon arra vonatkozólag, hogy milyen utasításokat tartalmaz az ügyészségi megkeresés, a nyomozás érde­kében felvilágosítást nem­ adtak. Bizo­nyos azonban, hogy a franciák által ho­mályosaknak tartott kérdéseket kell tisz­tázni. A párisi kiküldöttek különösen azt kifogásolták, hogy az eddigi vizsgálat so­rán nem sikerült kellő tárgyi bizonyíté­kokat szerezni. A gyanúsítottak legna­gyobb része beismerő vallomást tett ugyan, de nincs kizárva, hogy a főtár­­gyaláson visszavonják vallomásaikat , ezért olyan adatokat kell gyűjteni, ame­lyekkel az ő tagadásukkal szemben is bi­zonyítani lehet az eéges részletdolgokat is. A francia megbízottak szerint a pénz­­hamisításnál használt eszközök jórésze hiányzik, nincsenek meg a gépek alkat­részei, sőt nagyon sok ezerf­rankosról nem tudják, hova tűntek. Rejtély még az is, hogy a ww­irsz­áll­ít­ást miként bonyolí­tották le. A pótnyomozás során tisztázni kell, hogy Szörtsey József hova rejtette el azt a hatezer darab hamis ezer fran­kost, amely egy bőröndben négy napig az ő Géza­ utcai lakásán volt Eddigi kihall­gatásai alkalmával ugyanis arra a kér­désre, hogy hol vannak a hamis bankók, megtagadta a választ. W­ind­­­schar­ac­­t Lajos herceg azt állítja, hogy az ő esz­méje volt a pénzhamisítás, a franciák azonban egy rejtélyes személy, a galíciai Schultze szerepét is tisztázni akarják. (Folytatás az első oldalról) Á­rleszállítás!­­ Az „ORIÉT zseblámpa elemek §1 ára a nagyközönség részére || február 1-től 8 500 koraim | Ka­ph­a­tó minden trafikban, | optikus- és játéküzletben, vil- 8 lángszerelőnél, elektromos cikk 1 kereskedőnél stb. Viszontelárusítóknak megfelelő engedmény. %*■ 1­- 2 _________NEMZETI VJLÁG_____________ T­echnikai felszereléseit után kutatnak. Hétfőn délelőtt közvetlenül azután, hogy a főkapitányságra megérkezett az ügyészség pótnyomozást elrendelő utasí­tása, megjelent a rendőrség épületében Desiré Doub­et francia rendőrtiszt­viselő és hosszasan tárgyalt Bauer Enő rendőr tanácsossal. A párisi detektívfőfelügyelő közölte a vizsgálat Irányítójával, hogy mik­ént, szeretné a pótnyomozás során az egyes kérdéseket tisztázni. Elmondotta, hogy legelső sorban a gépek és technikai eszközök érdeklik őt, azt akarja tudni, hol vannak a még meg neon talált alkatré­szek. Szerintük ugyanis az a géptörme­­lék, amelyet a rendőrség a főkapitány­ságon őriz, nem lehetett elégséges ilyen nagyarányú technikával végrehajtott bank egy irtásra. Megegyezett a rendőrta­nácsossal arra vonatkozólag, hogy legelő­ször Gerő László volt műszaki tanácsost, továbbá a bankók előá­llásában részt­vevő személyeket hallgatják ki, hogy ki­derítsék, milyen gépeket használtak még és hol vannak elrejtve ezek az eszközök- A franciáknak a hollandiai és párisi nyo­mozás alkalmával sikerült olyan adatok birtokaiba jutna, amelyek segítségéivel a frank ügy minden eddigi rejtélyét fel le­het deríteni. Abban az esetben, ha a le­tartóztatottak nem vallanak, eléjük tár­ják a külföldi nyomozás adatait s így kénytelenek lesznek pontról-pontra min­dent beismerni. Desiré Doub­et még nem közölte ezeket az adatokat Bauer Ernő rendőr tanácsossal, de már megbeszélte, hogy a kihallgatások alkalmával az egyes kérdések tisztázásakor előterjeszti bizo­nyítékait. A titokzatos Schultze A franciák előtt tehát legfontosabb, hogy a gépek, valamint a papiros kérdé­sét tisztázzák, de kutatni fognak a rej­télyes galíciai szerepe után is. Különös­nek tartják ugyanis, miként tanulták meg a letartóztatottak tökéletesen a ban­­kóhamisítás mesterségét. A franciák sze­rint Windischgraetz Lajos hercegnek volt egy tanácsadója, Schidtze, aki rá­beszélte a bankóh­amistásra­ A titokza­tos tanácsadó volt a hamisítási munká­latok technikai vezetője is. Állítólag a herceget még 1923-ban felkereste az orosz-galíciai férfi. Schultzéról csupán annyit tudnak, hogy állítólag még a há­ború idejében Szentpéterváron a cári bankjegynyomda igazgatója volt. Az orosz kommün kitörése után Schultze­­nak menekülni kellett, Lembergbe, majd Bécsbe került s az osztrák fővárosban egy kártyaklubban ismerkedett meg Windischgraetz Lajos herceggel. Az még mindig titok, hogy miként barátkoztak annyira össze, hogy együtt fogtak a pénzhamisításhoz. Valószínűleg Schultze ajánlkozott. A cári bankjegynyomda igazgatója kitűnő szakember volt s ami­kor a herceg elhatározta, hogy bankót hamisíttat, Schultzera bízta a bankó­­gyártást. Egyes adatok szerint Sáros­patakon kezdte meg a galíciai pénzhami­sító a hamis ezerfrankosok gyártását, de olyan kezdetleges felszerelést tudtak rendelkezésére bocsátani, hogy azokkal a gépekkel csak rossz utánzatokat tudott gyártani. Később határozta el Windisch­graetz, hogy másokat is bevon a frank­­hamisítási manőverbe, összeköttetései révén sikerült a Térképészeti Intézet ve­zetőit és Gerő László műszaki tanácsost megnyerni. Schultze át­tette működési színhelyét Budapestre és a múlt év má­jusában fogott hozzá Gerő Lászlóval együtt a bankógyártáshoz. Hónapokig kí­sérleteztek, de a Térképészeti Intézetnek­ sem voltak megfelelő gépei, ezért tehát az első hamisítványok itt sem sikerültek. A bankógyártás titkát a műszaki taná­csos tulajdonképpen Schultzetól tanulta és megfelelő alapismeretei révén csak­hamar oly tudásra tett szert, hogy mes­terét is felülmúlta. A rajzokat a mérnök hajszál pontossággal készítette el, majd hozzáfogott a papírgyártási kísérletek­hez. A papírgyártási titok A cári bankjegynyomda elzüllött igaz­gatója — aki a franciák szerint tulajdon­képpen azért vette rá Windischgraetz La­jos herceget a bankógyártásra, hogy őt állandóan zsarolhassa­­ a sikertelen pa­pírgyártási kísérletek után, közölte Gerő László műszaki tanácsossal, hogy az egyik német papírgyárnak olyan gyár­tási titka van, amit ha megtudnak, kez­detleges felszereléssel is készíthetnek víz­jeles papirost. A Térképészeti Intézetben hiába próbálkoztak megfelelő papiros előállításával s ezért elhatározták, hogy bármibe kerül is, megszerzik a gyártási titkot Windischgraetz Lajos herceg meg­bízta Rába Dezsőt, hogy utazzék Német­országba és vegye meg a gyártól a talál­mány titkát. Hosszú alkudozások után a németországi gyár hajlandó volt fél­­gyártmányt a pénzhamisítók rendelke­zésére bocsátani és közölte azt is, milyen műveletekkel lehet a félgyártmányból vízjeles papirost előállítani. Az eddigi adatok szerint 400 millió koronát fizettek a német cégnek, ezért­ a pénzért azonban a papírgyártási titok csak egy részletét közölték velük. Az előmunkálatokat ugyanis maga a gyár végezte s a 400 mil­lió koronáért csak a rendelkezésükre bo­csátott masszából" tudtak papirost készí­teni. Abban az esetben tehát, ha utólag más gyártól papírmasszát rendelnek, már nem tudtak volna újabb, vízjeles papírt készíteni. A franciák a pótnyomozás so­rán meg akarják állapítani melyik né­met cégtől vásárolták meg­ a gyártási tit­kot. A külföldi nyomozás során azt is kiderítették, hogy a titokzatos Schultze még a nyár folyamán megbeszéléseket folytatott Windischgraetz Lajos herceg­gel arra vonatkozólag is, hogy miként próbálják értékesíteni a­ hamis ezerfran­­kosokat. A pénzhamisításban jártas zül­lött ember azt a tanácsot adtat a herceg­nek, hogy olyan személyekkel, akik már a legkülönbözőbb pénzhamisítási manő­verekben játszottak szerepet — terjesz­tesse a hamis bankót. Windischgraetz hajlandó is volt Schultze ajánlatát elfo­gadni. Időközben azonban olyan esemé­­nyek történtek, amelyek miatt le kellett erről a tervről mondani. Schu­ltse megszül­ette,Jank­ovichsék­ vállalkoznak­ A galíciai már érintkezésbe lépett a­z ismert budapesti bankóterjesztőkkel, az úgynevezett fekete-börzéről, a Wesselé­nyi és Rombach-utcák környékéről tobor­zott embereket. Schultze gárdája csupa olyan egyénekből állt, akiknek nagy gya­korlatuk volt a hamis pénzek terjesztésé­ben. Ezek az emberek természetesen neon tudták, hogy ki gyártatja az ezerfranko­sokat. A herceg azért volt hajlandó a fe­kete börzéről rekrutált pénzterjesztőket alkalmazni, mert tudta, hogy ha külföl­dön el is fogják őket, neon kompromittál­hatják a szereplő magas állású személye­ket. Időközben azonban a galíciai pénz­hamisító követelésekkel állt elő. Zsarolni kezdte a herceget, aki kezdetben fizetett is. Később azonban Windischgraetz La­jos nem volt hajlandó fizetni. Végül is egyezséget kötöttek. A megállapodás sze­rint Schultze nem dolgozott tovább, de végkielégítést kapott. Hogy mekkora ösz­­szeget fizetett a herceg, az még rejtély. Schultze eltűnt Budapestről és csakhamar Parisban bukkant fel, ahol — a gyanúsí­tottak szerint — leleplezte a bankógyár­tási manővert. Amikor Schultze eltűnt Budapestről, Windischgraetz Lajos hercegnek nem volt olyan embere, aki a hivatásos hamis pénzterjesztők köréből embereket tudott volna toborozni. Ekkor határozta el, hogy Janukovich Arisztid és társai útján hozza forgalomba a hamis bankókat. A fiatalemberek előtt épp úgy, mint a Tér­képészeti Intézet vezetői előtt tette, haza­fias célokat emlegetett, így történhetett meg azután, hogy akadtak vállalkozók. A francia kiküldöttek tisztázni akarják, miként kerültek a pénzterjesztő fiatal­­em­berek Windischgraetz Lajossal össze­köttetésbe és azt is meg akarják állapí­tani, milyen szerepe volt a rejtélyes Schnitzer­ak. A magyar rendőrség a vizs­gálatot­­ kiterjeszti arra vonatkozólag, hogy hol tartózkodik a galíciai pénz­hamisító és nyom­ozólevelet bocsát ki el­lene. Az újabb kihallgatások alkalmával teljesen tisztázódni fog, igazak-e a fran­ciák adatai. A „ Tube“ selyem­borítékok A párisi rendőrtisztv­isel­őknek még számos más adat is van a birtokukban, amelyeket mind a letartóztatottak elé tárnak. Érdekes dolgot tudtak meg a pá­risi nyomozók arra vonatkozólag is, hogy Jankovich Arisztid miért utazott Franciaországba? A volt vezérkari ezre­des hollandiai útja előtt Parisban járt, mert azt a megbízást kapta, hogy bár­mily anyagi áldozatok árán is szerezzen egy, a Banque de France belső használa­tára szolgáló „Tube” jelzésű selyemborí­­tékot. A francia bank­­ ugyanis „Tube“ jelzésű borítékokba csomagolt ban­kjegy­­k­ötegeket küld fi­ók intézeteinek. Az ilyen Tube jelzésű borítékokat a fiókintézetek nem szokták felbontani, a kötegeket egy­szerűen trezorba helyezik. W­indisch­­graetz és társai azt tervezték, hogy a ha­mis bankjegyek nagy részét ilyen boríté­kokba csomagolják és a Banque de France fiókintézeteinél oly módon helyezik el, hogy folyószámlát nyittatnak hamis nevekre. A borítékot Jankovich Arisztid­nek sikerült is megszerezni. A volt vezér­kari ezredes Parisból Budapestre hozott egy ilyen borítékot és a Térképészeti In­tézetben számos hamis másolatot készí­tettek róla. Azt remélték, hogy a Tűibe jelzésű borítékokban elhelyezhetik a ha­mis bankókat, de csalódtak, mert Janko­vich Arisztid, akinek nem is volt meg­bízatása az ezerfrankciók terjesztésére. Hágában elárulta magát. K­EHÉNYPál-HÁi©EfOB®K részlet­fizetésre Hegedűs és Társa Bpest VII.,Doháthy­ u. 10. jolhraa® udvarban I. em. Köztisztviselőknek különös kedvez rafon­v. "■ ••

Next