Nemzeti Ujság, 1926. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-02 / 26. szám
midőn a zarándoklatok rendezését az Országos Katolikus Szövetségre bizta, hanem kiváló ügy buzgóságával s tapasztalatokban gazdag vezérkarának önfeláldozó munkásságával a legmerészebb várakozásokat is fölülmúlta. A magyarok a zarándokok számarányával is, de különösen azoknak fegyelmezett és a Szentév szelleméhez méltó viselkedésével díszhelyet biztosítottak maguknak a nemzetek versenyeiben, lelkesítő példát mutattak Róma városának és a világ összes katolikusainak, amint azt a XL Pius pápa Őszentsége kegyeskedett a legutolsó magyar zarándokcsoport előtt tartott beszédében elismerni, úgy magam, mint Rott Nándor dr. veszprémi püspökméltósága, a magyar szentévi bizottság elnöke, mint az egyes zarándoklatokat vezető püspök urak és a zarándokok maguk a legnagyobb dicsérettel emlékeztek meg az Országos Katolikus Szövetségnek mindenre kiterjedő gondos figyelmességéről. Ugyanezért igaz lelki örömmel teszek eleget a nagyméltóságú magyar püspöki kar magas megbízásának, midőn a legteljesebb elismerésemet nyilvánítom az Országos Katolikus Szövetségnek, amely szentévi működésével nemcsak a lelkek ezreinek szerzett lelki kegyelmeket, hanem a magyar nemzet dicsőségét is növelte. Esztergom, 1926. január 25-én. Csernoch János s.k Magyarország hercegprímása, az igazi tekintély magaslatából mond köszönetet az Országos Katolikus Szövetségnek és elismerését nyilvánítja a magyar katolikus ezrek iránt is, akik a Szövetség vezetése alatt: „fegyelmezett és a Szentév szelleméhez méltó viselkedésükkel díszhelyet biztosítottak maguknak a nemzetek versenyében s lelkesítő példát mutattak Róma városának és a világ összes katolikusainak. Ezek a szavak foglalják magukban az Országos Katolikus Szövetség elvégzett munkájának legfényesebb dicséretét. Szomorú korszakunkban, amikor a fegyelmezetlenség s az idők szelleméhez méltatlan viselkedés szörnyű pusztításainak következményei rontják le a magyarság tekintélyét és értékeit, sokszoros érdem az az erkölcsi erő, amelyet az Országos Katolikus Szövetség sugároz ki magából. Jól eső érzéssel, büszkeséggel és elégtétellel látjuk, hogy a katolicizmus eleven ereje megcsonkítatlanul él a katolikus magyarság lelkében s hogy ez az erkölcsi erő hat, irányit és a nemzet dicsőségére vezet a Szövetség tradicionálisan magasrendü célokat és eszményeket ápoló munkájában. Magyarország hercegprímásának elismerő szavait kiemeljük a napi események izgalmas krónikájából s e helyen rámutatunk a követendő példára, amelyet a Szövetség sikerekben és érdemekben dús tevékenysége állít a nemzet elé. Új bizonyságául annak a lebírhatatlan igazságnak, hogy a nemzet minden dicsősége, a munka minden értéke, a közéleti tevékenység minden igazi sikere a múlt tradícióiban s az események bátor, fegyelmezett és önzetlen szolgálatában gyökerezik. ügyészség Markó utcai fogházában a referens tisztviselők a kifinallgatások haz eszközük, azalatt a főkapitányságon két detektivcsoport készenlétben áll, hogy a felmerülő újabb adatok alapján esetleg előállításokat és házkutatásokat eszközöljenek. Az összes letartóztatásban lévő személyeket a fogházban kérdezik ki, de kihallgatják a szabadlábon lévő nyamusítottafeát is, akiket meg fognak idézni a főkapitányságra. Az esetleges szembesítéseket az ügyészségen eszközük. Kedden 9 órakor kezdik a kihallgatásokat A framkáamilitás bűnügyének vizsgálatában szereplő rendőrtisztviadak délután négy óraikor a főkapitányságon ismét tanácskozást tartottak Bauer Ernő dr. rendőrtanácsos szobájában. Ugyanakkor megjelenít a rendőrségen Desiré Doubet francia rendőrtisztviselő, aki hosszasan tanácskozott a vizsgálatot vezető rendőrtisztviselővel. Másfél óra hosszáig tartott ez a megbeszélés, amely után a párisi detektívfőfelügyelő elhagyta a főkapitányság épületét. Ezen a tanácskozáson részletesen megbeszélték, miként bonyolítják le az ügyészségen történő kihallgatásokat. Kedden reggel kilenc órakor két rendőrtisztviselő jelenik meg az ügyészség Kohári utcai fogházában, ahol a rendőrtisztviselőknek a kihallgatásokhoz külön helyiséget bocsátanak a rendelkezésükre. A gyanúsítottakat egymásután bevezetik és ebben a külön szobában kihallgatják. Ezekena kihallgatásokon ott lesz a két francia detektív, valamint egyes esetekben a Banque de France két kiküldöttje is. Bauer Ernő dr. rendőr tanácsos esőket közölte Doubet francia rendőrfőfelügyelővel azzal, hogy kedden reggel jelenjenek meg az ügyészségen és vegyenek részt a kihallgatásokon. A tulajdonképpeni pótnyomozás tehát csak kedden veszi kezdetét. Tárgyi bizonyítékokat keresnek A főkapitánságon arra vonatkozólag, hogy milyen utasításokat tartalmaz az ügyészségi megkeresés, a nyomozás érdekében felvilágosítást nem adtak. Bizonyos azonban, hogy a franciák által homályosaknak tartott kérdéseket kell tisztázni. A párisi kiküldöttek különösen azt kifogásolták, hogy az eddigi vizsgálat során nem sikerült kellő tárgyi bizonyítékokat szerezni. A gyanúsítottak legnagyobb része beismerő vallomást tett ugyan, de nincs kizárva, hogy a főtárgyaláson visszavonják vallomásaikat , ezért olyan adatokat kell gyűjteni, amelyekkel az ő tagadásukkal szemben is bizonyítani lehet az eéges részletdolgokat is. A francia megbízottak szerint a pénzhamisításnál használt eszközök jórésze hiányzik, nincsenek meg a gépek alkatrészei, sőt nagyon sok ezerfrankosról nem tudják, hova tűntek. Rejtély még az is, hogy a wwirszállítást miként bonyolították le. A pótnyomozás során tisztázni kell, hogy Szörtsey József hova rejtette el azt a hatezer darab hamis ezer frankost, amely egy bőröndben négy napig az ő Géza utcai lakásán volt Eddigi kihallgatásai alkalmával ugyanis arra a kérdésre, hogy hol vannak a hamis bankók, megtagadta a választ. Windscharact Lajos herceg azt állítja, hogy az ő eszméje volt a pénzhamisítás, a franciák azonban egy rejtélyes személy, a galíciai Schultze szerepét is tisztázni akarják. (Folytatás az első oldalról) Árleszállítás! Az „ORIÉT zseblámpa elemek §1 ára a nagyközönség részére || február 1-től 8 500 koraim | Kapható minden trafikban, | optikus- és játéküzletben, vil- 8 lángszerelőnél, elektromos cikk 1 kereskedőnél stb. Viszontelárusítóknak megfelelő engedmény. %*■ 1- 2 _________NEMZETI VJLÁG_____________ Technikai felszereléseit után kutatnak. Hétfőn délelőtt közvetlenül azután, hogy a főkapitányságra megérkezett az ügyészség pótnyomozást elrendelő utasítása, megjelent a rendőrség épületében Desiré Doubet francia rendőrtisztviselő és hosszasan tárgyalt Bauer Enő rendőr tanácsossal. A párisi detektívfőfelügyelő közölte a vizsgálat Irányítójával, hogy miként, szeretné a pótnyomozás során az egyes kérdéseket tisztázni. Elmondotta, hogy legelső sorban a gépek és technikai eszközök érdeklik őt, azt akarja tudni, hol vannak a még meg neon talált alkatrészek. Szerintük ugyanis az a géptörmelék, amelyet a rendőrség a főkapitányságon őriz, nem lehetett elégséges ilyen nagyarányú technikával végrehajtott bank egy irtásra. Megegyezett a rendőrtanácsossal arra vonatkozólag, hogy legelőször Gerő László volt műszaki tanácsost, továbbá a bankók előállásában résztvevő személyeket hallgatják ki, hogy kiderítsék, milyen gépeket használtak még és hol vannak elrejtve ezek az eszközök- A franciáknak a hollandiai és párisi nyomozás alkalmával sikerült olyan adatok birtokaiba jutna, amelyek segítségéivel a frank ügy minden eddigi rejtélyét fel lehet deríteni. Abban az esetben, ha a letartóztatottak nem vallanak, eléjük tárják a külföldi nyomozás adatait s így kénytelenek lesznek pontról-pontra mindent beismerni. Desiré Doubet még nem közölte ezeket az adatokat Bauer Ernő rendőr tanácsossal, de már megbeszélte, hogy a kihallgatások alkalmával az egyes kérdések tisztázásakor előterjeszti bizonyítékait. A titokzatos Schultze A franciák előtt tehát legfontosabb, hogy a gépek, valamint a papiros kérdését tisztázzák, de kutatni fognak a rejtélyes galíciai szerepe után is. Különösnek tartják ugyanis, miként tanulták meg a letartóztatottak tökéletesen a bankóhamisítás mesterségét. A franciák szerint Windischgraetz Lajos hercegnek volt egy tanácsadója, Schidtze, aki rábeszélte a bankóhamistásra A titokzatos tanácsadó volt a hamisítási munkálatok technikai vezetője is. Állítólag a herceget még 1923-ban felkereste az orosz-galíciai férfi. Schultzéról csupán annyit tudnak, hogy állítólag még a háború idejében Szentpéterváron a cári bankjegynyomda igazgatója volt. Az orosz kommün kitörése után Schultzenak menekülni kellett, Lembergbe, majd Bécsbe került s az osztrák fővárosban egy kártyaklubban ismerkedett meg Windischgraetz Lajos herceggel. Az még mindig titok, hogy miként barátkoztak annyira össze, hogy együtt fogtak a pénzhamisításhoz. Valószínűleg Schultze ajánlkozott. A cári bankjegynyomda igazgatója kitűnő szakember volt s amikor a herceg elhatározta, hogy bankót hamisíttat, Schultzera bízta a bankógyártást. Egyes adatok szerint Sárospatakon kezdte meg a galíciai pénzhamisító a hamis ezerfrankosok gyártását, de olyan kezdetleges felszerelést tudtak rendelkezésére bocsátani, hogy azokkal a gépekkel csak rossz utánzatokat tudott gyártani. Később határozta el Windischgraetz, hogy másokat is bevon a frankhamisítási manőverbe, összeköttetései révén sikerült a Térképészeti Intézet vezetőit és Gerő László műszaki tanácsost megnyerni. Schultze áttette működési színhelyét Budapestre és a múlt év májusában fogott hozzá Gerő Lászlóval együtt a bankógyártáshoz. Hónapokig kísérleteztek, de a Térképészeti Intézetnek sem voltak megfelelő gépei, ezért tehát az első hamisítványok itt sem sikerültek. A bankógyártás titkát a műszaki tanácsos tulajdonképpen Schultzetól tanulta és megfelelő alapismeretei révén csakhamar oly tudásra tett szert, hogy mesterét is felülmúlta. A rajzokat a mérnök hajszál pontossággal készítette el, majd hozzáfogott a papírgyártási kísérletekhez. A papírgyártási titok A cári bankjegynyomda elzüllött igazgatója — aki a franciák szerint tulajdonképpen azért vette rá Windischgraetz Lajos herceget a bankógyártásra, hogy őt állandóan zsarolhassa a sikertelen papírgyártási kísérletek után, közölte Gerő László műszaki tanácsossal, hogy az egyik német papírgyárnak olyan gyártási titka van, amit ha megtudnak, kezdetleges felszereléssel is készíthetnek vízjeles papirost. A Térképészeti Intézetben hiába próbálkoztak megfelelő papiros előállításával s ezért elhatározták, hogy bármibe kerül is, megszerzik a gyártási titkot Windischgraetz Lajos herceg megbízta Rába Dezsőt, hogy utazzék Németországba és vegye meg a gyártól a találmány titkát. Hosszú alkudozások után a németországi gyár hajlandó volt félgyártmányt a pénzhamisítók rendelkezésére bocsátani és közölte azt is, milyen műveletekkel lehet a félgyártmányból vízjeles papirost előállítani. Az eddigi adatok szerint 400 millió koronát fizettek a német cégnek, ezért a pénzért azonban a papírgyártási titok csak egy részletét közölték velük. Az előmunkálatokat ugyanis maga a gyár végezte s a 400 millió koronáért csak a rendelkezésükre bocsátott masszából" tudtak papirost készíteni. Abban az esetben tehát, ha utólag más gyártól papírmasszát rendelnek, már nem tudtak volna újabb, vízjeles papírt készíteni. A franciák a pótnyomozás során meg akarják állapítani melyik német cégtől vásárolták meg a gyártási titkot. A külföldi nyomozás során azt is kiderítették, hogy a titokzatos Schultze még a nyár folyamán megbeszéléseket folytatott Windischgraetz Lajos herceggel arra vonatkozólag is, hogy miként próbálják értékesíteni a hamis ezerfrankosokat. A pénzhamisításban jártas züllött ember azt a tanácsot adtat a hercegnek, hogy olyan személyekkel, akik már a legkülönbözőbb pénzhamisítási manőverekben játszottak szerepet — terjesztesse a hamis bankót. Windischgraetz hajlandó is volt Schultze ajánlatát elfogadni. Időközben azonban olyan események történtek, amelyek miatt le kellett erről a tervről mondani. Schultse megszülette,Jankovichsék vállalkoznak A galíciai már érintkezésbe lépett az ismert budapesti bankóterjesztőkkel, az úgynevezett fekete-börzéről, a Wesselényi és Rombach-utcák környékéről toborzott embereket. Schultze gárdája csupa olyan egyénekből állt, akiknek nagy gyakorlatuk volt a hamis pénzek terjesztésében. Ezek az emberek természetesen neon tudták, hogy ki gyártatja az ezerfrankosokat. A herceg azért volt hajlandó a fekete börzéről rekrutált pénzterjesztőket alkalmazni, mert tudta, hogy ha külföldön el is fogják őket, neon kompromittálhatják a szereplő magas állású személyeket. Időközben azonban a galíciai pénzhamisító követelésekkel állt elő. Zsarolni kezdte a herceget, aki kezdetben fizetett is. Később azonban Windischgraetz Lajos nem volt hajlandó fizetni. Végül is egyezséget kötöttek. A megállapodás szerint Schultze nem dolgozott tovább, de végkielégítést kapott. Hogy mekkora öszszeget fizetett a herceg, az még rejtély. Schultze eltűnt Budapestről és csakhamar Parisban bukkant fel, ahol — a gyanúsítottak szerint — leleplezte a bankógyártási manővert. Amikor Schultze eltűnt Budapestről, Windischgraetz Lajos hercegnek nem volt olyan embere, aki a hivatásos hamis pénzterjesztők köréből embereket tudott volna toborozni. Ekkor határozta el, hogy Janukovich Arisztid és társai útján hozza forgalomba a hamis bankókat. A fiatalemberek előtt épp úgy, mint a Térképészeti Intézet vezetői előtt tette, hazafias célokat emlegetett, így történhetett meg azután, hogy akadtak vállalkozók. A francia kiküldöttek tisztázni akarják, miként kerültek a pénzterjesztő fiatalemberek Windischgraetz Lajossal összeköttetésbe és azt is meg akarják állapítani, milyen szerepe volt a rejtélyes Schnitzerak. A magyar rendőrség a vizsgálatot kiterjeszti arra vonatkozólag, hogy hol tartózkodik a galíciai pénzhamisító és nyomozólevelet bocsát ki ellene. Az újabb kihallgatások alkalmával teljesen tisztázódni fog, igazak-e a franciák adatai. A „ Tube“ selyemborítékok A párisi rendőrtisztviselőknek még számos más adat is van a birtokukban, amelyeket mind a letartóztatottak elé tárnak. Érdekes dolgot tudtak meg a párisi nyomozók arra vonatkozólag is, hogy Jankovich Arisztid miért utazott Franciaországba? A volt vezérkari ezredes hollandiai útja előtt Parisban járt, mert azt a megbízást kapta, hogy bármily anyagi áldozatok árán is szerezzen egy, a Banque de France belső használatára szolgáló „Tube” jelzésű selyemborítékot. A francia bank ugyanis „Tube“ jelzésű borítékokba csomagolt bankjegykötegeket küld fiók intézeteinek. Az ilyen Tube jelzésű borítékokat a fiókintézetek nem szokták felbontani, a kötegeket egyszerűen trezorba helyezik. Windischgraetz és társai azt tervezték, hogy a hamis bankjegyek nagy részét ilyen borítékokba csomagolják és a Banque de France fiókintézeteinél oly módon helyezik el, hogy folyószámlát nyittatnak hamis nevekre. A borítékot Jankovich Arisztidnek sikerült is megszerezni. A volt vezérkari ezredes Parisból Budapestre hozott egy ilyen borítékot és a Térképészeti Intézetben számos hamis másolatot készítettek róla. Azt remélték, hogy a Tűibe jelzésű borítékokban elhelyezhetik a hamis bankókat, de csalódtak, mert Jankovich Arisztid, akinek nem is volt megbízatása az ezerfrankciók terjesztésére. Hágában elárulta magát. KEHÉNYPál-HÁi©EfOB®K részletfizetésre Hegedűs és Társa Bpest VII.,Doháthy u. 10. jolhraa® udvarban I. em. Köztisztviselőknek különös kedvez rafonv. "■ ••