Nemzeti Ujság, 1926. március (8. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-02 / 49. szám
2 .klinikájának mintaszerűsége utánzásra bírta, a külföldet. A nemzeti reneszánsz érdekében dolgozott, ezért szállt síkra a nyilvánosság előtt is, nem hogy napi politikát csináljon, hanem, hogy a jövőért küzdjön és a nemzeti ideálokért fegyverezze fel a tudás és a megélhetés páncélzatával tanítványait. Ez a magyarázata Bársony János hajthatatlan magyarságának, a numerus claususért vívott harcának s az 1922. évben elmondott nagy rektori beszédének. Magyarvolt. A tudomány terén a magyar föld, a magyar lélek fia, mint ahogy az irodalomban fia a magyar földnek és levegőnek testvérbátyja, Bársony István, az író. A halálra ítélt, megnyomorított magyarság megmentésének nagy vágya élt benne. Ükében és elméjében a nemzet meggyógyításának gondolatával sürgette tettvágyát orvosi ösztöne. Új magyarságot akart látni, amely egészségesebb, mint a mai, hivebb, öntudatosabb, kulturáltabb s amelynek a puszta létharcon kívül vannak ideáljai. Ezért fűzte szinte példátlan meleg szeretet tanítványaihoz, akiket nemcsak orvosoknak, hanem magyar orvosoknak is nevelt. A kopott ruha, a lyukas cipő, a lefoszlott katonai kabát, az éhségtől halvány arc, a lázban égő nem kiáltott hiába segítségért, Bársony János akart és tudott is segíteni. Nem demagóg volt és nem „kurzus“-politikus, ahogyan gonosz indulattal támadták, hanem atya és jóbarát, aki az ifjúság sorsán át látta a jövendő magyarság erejének, kultúrájának alakulását. Ezek az érzések soha el nem múló emléket állítottak Bársony Jánosnak s a hála és a szeretet, a meghatott büszkeség és a fájdalom virágai övezik most elmúlásában ravatalát. -------------- m)W 101 qjipu ------------- A frankhamisítási bűnügy nyomozása néhány nap óta újabb lendületet kapott. A hétfői nap rendőri krónikájában ismét Károlyi Imre gróf került a középpontba, mert — amint a Nemzeti Újság előre jelezte — kihallgatása újólag szükségessé vált. Károlyi Imre gróf hétfőn reggel kilenc órakor megjelent Katona Rezső dr. rendőrin tanácsos szobájában, majd nem sokkal később Lakatos rendőrkapitány hivatali helyiségében, ahol akkor már együtt voltak a francia megbízottak, Cottard-Bosengue és Royere, Auer Pál dr. jogtanácsos társaságában és Benárd rendőrtanácsos részvételével újra megkezdődött Károlyi Imre gróf kihallgatása. Erre a kihallgatásra állítás inkább szükség volt, mert a pénteki háromórás kihallgatáson sem merültek ki a Károlyi Imre grófhoz intézett kérdések, különösen pedig az, hogy miféle pozitív adatai vannak a grófnak a frankhamisítás eddig még ki nem derített részleteinek a tisztázására. Károlyi Imre gróf kihallgatása, amelyet egyébként az ügyészség utasítására rendeltek el, a mai nap folyamán is több, mint négy óra hosszáig tartott, de megbízható hírek a szigorú titoktartással foganatosított kihallgatásról ma sem szivárogtak ki. Károlyi Imre gróf kihallgatásával egyidejűleg folynak azok az intézkedések is, amelyek a Schulze és Deső László vallomásainak az ellentéteit igyekeznek tisztázni. A rendőrségen összegyűjtötték az eddigi rendőri és ügyészi kihallgatási jegyzőkönyvből mindazokat a részleteket, amelyek Schnitze szerepére vonatkoznak és ezeket a részleteket dátum szerint írták ki Windischgraetz és társai vallomásából. Ha az egyes vallomásokat Novák Antal rendőrfőtanácsos lefordította németre, ami előreláthatólag még a mai nap folyamán meg fog történni, akkor ezeket sürgősen megküldik Berlinbe, hogy az ottani bűnügyi hatóságoknak is módja legyen az ellentétek tisztázására. Schultze Teleki Pálnak a nevét sem hallotta Azokból a jegyzőkönyvekből, amelyek most már a rendőrség birtokában vannak, kiderül, hogy Schnitze előadása szerint Berlinben is tárgyaltak vele Windischgraetzék, amikor Windischgraetz, illetőleg Rába és Gere kint jártak Németországban a frankhamisításhoz szükséges anyagok és technikai eszközök beszerzése céljából. Schnitze további vallomásaiból kiderül az is, hogy Gerő Lászlóval beszélte meg minden alkalommal a technikai műveletek lebonyolítását és abban az időben szinte naponta bejárt a Térképészeti Intézetbe. Vallomásában azt is előadta Schuize, hogy Mészáros Gyulával Sárospatakon találkozott a hercegnél, akivel Mészáros, vallomása szerint, szoros barátságban volt. Teleki Pál grófról azonban Schnitze, bár erősen forszírozták nála ezt a kérdést, minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri, sohasem látta életében és a franküggyel kapcsolatban a neve sem szerepelt Windischgraetzék között. Őt jegyezzük meg, hogy egy nemi régen alakult kőnyomatos, a Fővárosi Tudósító lap közleménye nyomán több lap olyan nyilatkozatot adott Teleki Pál gróf szájába, mintha egy folyosói beszélgetés kapcsán azt mondotta volna, hogy eddigi kihallgatásai során nem mondott el még mindent a hatóságok előtt és a „sláger" még a zsebében van. Ezzel a híreszteléssel szemben Teleki Pál gróf annak a megállapítását kéri, hogy az illető kőnyomatos lap tudósítójának semmiféle intervjút nem adott, az ezzel kapcsolatban terjesztett kombinációk tehát annál kevésbbé fedhetik a valóságot. Az egész „sláger"-ügy — egy újságíróval folytatott beszélgetésének tendenciózusan kiszínezett elferdítése. Még egy frankos ember ? Párisból jelentik. A Figaro bécsi jelentése szerint a frankügyben felmerült egy új név: Kaltenmark János német újságírónak neve, aki inkább politikai ügynök és Windischgraetz herceggel a herceg svájci tartózkodása idején került bizalmas összeköttetésbe. Friedrich már 1922-ben tudott a frank Hamisításról Friedrich István a nemzetgyűlés folyosóján, ahol az állítólagos Windischgraetzféle feljegyzésekről beszélgetett, kijelentette, hogy Windischgraetz neki már nem sok újat mondhat, mert 1922-ben nála járt, elmondotta az egész hamisítási tervet és már kész kliséket is mutogatott. Politikai körökben Friedrichnek ez a nyilatkozata óriási megdöbbenést keltett. Hangoztatták, hogy ilyen önleleplezésre még nem volt példa és őszintén csodálkoztak azon, hogy Friedrich István három év óta hordozta magában a titkot anélkül, hogy eleget tett volna állampolgári kötelességének és a frankhamisítást, amelyről ilyen biztos és meggyőző adatai voltak, az illetékes hatóságoknak jelentette volttá. Annál különösebbnek találják Friedrich mostani viselkedését, mert Friedrich szemére veti a kormánynak, hogy tudott a frankhamisításról és nem lépett fel idejében elég energikusan. Követelik, hogy az ügyészség Friedrich István nyilatkozata alapján azonnal indítsa meg az eljárást, mások viszont azon a véleményen vannak, hogy Friedrich mai nyilatkozata nem érdemel ilyen alapos elbírálást, mert nem az első kijelentése Friedrichnek, amelynek megrökönyödést keltő puffanása mögött egy kimustrált viharágyú öblös torka sötétlik. Károlyi Imre gróf Hétfőn ismét négyórás vallomást tett a frankügyben A Schultzéra vonatkozó vallomásokat megküldik a berlini rendőrségnek Egy német újságíró is a franklistára került Postnyomozást rendeltess el az erzsébetvárosi bombamerénylet ügyében Márffy Józsit több szemilyl nevezed meg, akih álidótog a merényletet végrehajtodd. - A föhíipitányságon héden főbb tanai halolgadahól (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A különböző merényletek miatt hatévi fegyházra ítalt Márffy .József néhány nappal ezelőtt levelet írt a vizsgálóbírónak, amelyből kérte, hogy hallgassák ki ismét, mert fontos adatokat ■mond arra vonatkozólag, hogy kik követték el az erzsébetvárosi kör elleni merényletet. A vizsgálóbíró maga elé vezettette Márffy Józsefet és kikérdezte, hogy milyen adatokat tud a merényletre vonatkozóan. A kihallgatás alkalmával elhangzottakról megbízható hír természetesen nem szivárgott ki, de valószínű, hogy Márffy József mondott olyan részleteket, amelyek esetleg összefüggésben lehetnek a merénylettel. A hatóságok ugyanis elrendelték a pótnyomozást. Márffy József vallomását hétfőn küldték át a főkapitányságra, hogy állapítsák meg, mi igaz abból, amit az elítélt fiatalember jegyzőkönyvbe mondott. Állítólag Márffy több nevet említett , szerinte a megnevezettek helyezték el a bombát az Erzsébetvárosi Kör nagytermében. Az iratokat a főkapitányságon Vogt József dr. rendőrkapitánynak osztották ki, mert annak idején, az első nyomozás alkalmával, ő folytatott vizsgálatot a bombamerénylet ügyében. A rendőrkapitány hétfőn délelőtt állítólag nemcsak tetteseket nevezett meg vallomásában, hanem tanúkat is, mint akik igazolni tudják, hogy az ő kijelentései megfelelnek a valóságnak. A rendőrség hétfőn délelőtt tanúként beidézte Illy Lászlót, Márffy József egyik barátját, aki déli tizenkét órától fél kettőig tartózkodott a rendőrkapitány szobájában. A főkapitányságon Illy László kihallgatása után a sérülési osztály tisztviselői megbeszélést tartottak s a tanácskozáson a nyomozás további menetét beszélték meg. A detektívek utasítást kaptak, hogy több személyt figyeljenek meg s abban az esetben, ha az illetők szökni próbálnának, tartóztassák fel őket. A rendőrségen nagy érdeklődéssel tekintenek a pótnyomozás elé, izgalommal várják várjon lesz-e eredménye a vizsgálatnak. Nem lehetetlen azonban, hogy Márffy József komoly adatok nélkül vádol meg egyes személyeket. NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1926 március 1. (Folytatás az első oldalról) remek azzal a nyilatkozatával foglalkozott, amelyet a nezetgyűlés mai ülésén tett Vannay Lászlóval kapcsolatban. Az ellenzéki pártok megállapították, hogy Vannay ellen kormányzósértés, hivatalból üldözendő rágalmazás, közokirathamisítás és az állami és társadalmi rend ellen elkövetett bűncselekmények címén kell bűnvádi eljárást indítani. A radikális ellenzék követelni fogja, hogy a belügyminiszter most már hozza teljes egészében nyilvánosságra a szegedi kerületi rendőrfőkapitánynak a Vannay-ügyben a belügyminiszterhez küldött jelentését. Az értekezlet ezután elhatározta, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülésén az ellenzék egyik tagja, deklarációt, olvas fel, amelyben a balolldali pártok részéről megállapítják a kormány teljes felelősségét a frankügyben s egyben tiltakoznak a nemzetgyűlés elnapolása ellen. Belépés az egységespártba Meskó Zoltán ma levelet intézett Almásy Lászlóhoz, akinek bejelenti, hogy visszalép az egységespártba, amelynek régebben tagja volt. Fenyőfák disz, sorfák és erdei csemeték. Luc és erdei fenyő 30 cm magasságtól 3 m. magasságig drbja 5000— 75.000 K. Disz- és sorfák nagyság szerint, drbja 15—25.000 K. Erdei csemeék nagy választékban faj és kor szerint 1000 drb (1 80 000 —120.000 K. különösen szép és erős kőrisi csemete, 1—2 éves, 1000 drb 80—120.000 K. H Árjegyzéket küld: Gr. Batthyány Zs*jgmord uradalmi faiskolája, Neva, Zalam m. (Előbb Csendlakon) Nagy viharon közölt fojtották meg hözgiyillesüket a titászárosiparosok félreértés földján a rendőrség majd*nem feloszlató a hözgyülést - A sír««» iparosok székházával« diszgyűllése (A Nemzeti Újság tudósítóiától.) Két iparosgyűlés is vett vasárnap a fővárosban. Az egyik, amelyet a délelőtt folyamán a Budapesti Mészáros Ipartestület tartott a régi képviselőháziján, bővelkedett viharos jelenetekben, sőt félreértés folytán még a rendőrség is beleavatkozott a közgyűlés lefolyásába. A másik a Budapesti Sütő Ipartestület székházavató ünnepsége volt a Hársfa utcában, amelyen Sipőcz Jenő dr. polgármester is megjelent. A mészárosok közgyűlését Varga József elnök nyitotta meg. Mivel a hangulat már a megnyitáskor is igen viharos volt, felszólította a résztvevőket, hogy méltóságteljesen filmel öljék meg az Ipartestület 40 éves jubileumát. Felszólítása azonban eredménytelen volt. Wlcisz Hermann élesen támadta a jégkartelt és a községi élelmiszerüzemeket, a bőrkartelt pedig nemzetközi rablóbandának minősítette. Bittner János kormányfőtanácsos szintén a bőrkartel diktatúráját támadta, majd azokat a fővárosi bizottsági tagokat bélyegezte meg, akik máskép beszélnek az iparosok előtt, mint a közgyűlés termében. A résztvevők Volzsonyi nevét kezdték itt kiabálni, amire az ellenpárt is hangos közbeszólásokkal felelt, úgy hogy csakhamar hangos kiáltozások színhelye lett a közgyűlés s az elnök rendreutasításai nem tudtak csendet teremteni. Ekkor nyomult be a nagyterembe Jancsó rendőrfogalmazó detektíveivel és egy szakasz rendőrrel. Időközben ugyanis valaki telefonon arról értesítette a rendőrséget, hogy a mészárosok engedély nélkül politikai gyűlést tartanak. A rendőrfogalmazó megjelenésére az elnök az ülést felfüggesztette, de miután tisztázódott a közgyűlés politikamentes jellege, az ülést ismét megnyitották és csak a rendőrfogalmazó maradt a teremben. Az elnök indítványára a közgyűlés többsége azonban kimondotta, hogy a következő szónokok már csak 5 percig beszélhetnek. Ezt a döntést a kisebbség ismét nagy zajongással fogadta. A következő felszólaló, Pogány Jenő beszéde alatt is a legnagyobb zaj uralkodott a teremben s alig sikerült csendet teremteni. Kollár Gábor szólalt fel ezután, aki Pogánnyal szemben védelmében veszi az elnökséget. Leszlauer Gyula és Bartha Nándor szólaltak még fel, akik az 5 perces klotúr-határozat miatt szintén nem tudták befejezni beszédeiket. Miután a többség elfogadta az évi jelentést, a tisztújítás során elnökké újból Varga Józsefet, alelnökké pedig Pathó Istvánt választották meg. Ugyancsak vasárnap délután tartottak ülést a budapesti sütőiparosok is, akik az Ipartestület Hársfa utcai új székházát avatták fel. Riemer János megnyitó beszéde után Sipőcz Ime dr. polgármester tartotta meg avató beszédét. Rámutatott arra, hogy a kenyér az emberiség boldogulásának és jólétének szimbóluma. Minden munkáltatónak, iparosnak vagy gyárosnak vállvetve kell törekednie, hogy a kenyér a legfontosabb élelmi cikk, mindenki számára könynyen hozzáférhető legyen. Ezután Bittner János, a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és Dobsa Lás®ló dr., az IPOSz igazgatója méltatták lendületes szavakban a nap jelentőségét. Az ünnepség az elnök záróbeszédével ért véget. Tömeges kiutasítás készül a Felvidéken Kizárólag magyarokkal szemben alkalmazzák a drákói rendszabályt Prága, március 1. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon jelentése.) Tömeges kiutasítás készül a Felvidéken. Az illetőségikérdés rendezetlensége következtében ezrével élnek bizonytalanságban az emberek s az utóbbi időben számosaknak, akiknek állampolgársági kérvényét , elutasították, megtagadják a tartózkodási engedélyt. Az is egyre többször fordul elő, amit korábban ritkaság volt, hogy üzleti vagy hasonló okokból rövidebb tartózkodásra kért engedélyeket rodukálnak, így aki tizennégy napra kér, az nyolcat kap, aki nyolcat kér, az hármat. A Nemzeti Újság munkatársa érdeklődött a megszorítások oka iránt és azt az értesítést kapta, hogy ezeket a rendszabályokat csak a magyarokkal szemben alkalmazzák, mégpedig arra a hírre, hogy cseh információk szerint Magyarországból tömegesen utasítanak ki csehszlovák állampolgárokat. A határmenti felvidéki hatóságok hetek óta jelentették, hogy Magyarországból tömegesen érkeznek kiutasított csehszlovák állampolgárok. Néhány nappal ezelőtt pedig azt jelentették, hogy tudomásuk szerint a magyar belügyminiszter bizalmas rendeletben a magyar hatóságokat a csehszlovák állampolgárok kiutasítására hívta fel. (1) Ennek az intézkedésnek repressziója volna az említett megszigorítás. (1)