Nemzeti Ujság, 1926. március (8. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

2 .klinikájának mintaszer­ű­sége utánzásra bírta, a külföldet. A nemzeti reneszánsz érdekében dolgozott, ezért szállt síkra a nyilvánosság előtt is, nem hogy napi politikát csináljon, hanem, hogy a jö­vőért küzdjön és a nemzeti ideálokért fegyverezze fel a tudás és a megélhetés páncélzatával tanítványait. Ez a ma­gyarázata Bársony János hajthatatlan magyarságának, a numerus claususért vívott harcának s az 1922. évben elmon­dott nagy rektori beszédének. Magyar­­volt. A tudomány terén a magyar föld, a magyar lélek fia, mint ahogy az iro­dalomban fia a magyar földnek és le­vegőnek testvérbátyja, Bársony István, az író. A halálra ítélt, megnyomorított ma­gyarság megmentésének nagy vágya élt benne. Ükében és elméjében a nem­­zet meggy­ógyításának gondolatával sürgette tettvágyát orvosi ösztöne. Új magyarságot akart látni, amely egész­ségesebb, mint a mai, hivebb, öntuda­­tosabb, kulturáltabb s amelynek a puszta létharcon kívül vannak ideáljai. Ezért fűzte szinte példátlan meleg sze­retet tanítványaihoz, akiket nemcsak orvosoknak, hanem magyar orvosok­nak is nevelt. A kopott ruha, a lyukas cipő, a lefoszlott katonai kabát, az éh­ségtől halvány arc, a lázban égő nem kiáltott hiába segítségért, Bársony János akart és tudott is segíteni. Nem demagóg volt és nem „kurzus“-poli­­tikus, ahogyan gonosz indulattal tá­madták, hanem atya és jóbarát, aki az ifjúság sorsán át látta a jövendő ma­gyarság erejének, kultúrájának alaku­lását. Ezek az érzések soha el nem múló emléket állítottak Bársony Já­nosnak s a hála és a szeretet, a meg­hatott büszkeség és a fájdalom virágai övezik most elmúlásában ravatalát. -------------- m)W 101 qjipu -------------­ A frankhamisítási bűnügy nyomozása néhány nap óta újabb lendületet kapott. A hétfői nap rendőri krónikájában ismét Károlyi Imre gróf került a középpontba, mert — amint a Nemzeti Újság előre je­lezte — kihallgatása újólag szükségessé vált. Károlyi Imre gróf hétfőn reggel ki­lenc órakor megjelent Katona Rezső dr. rendőrin tanácsos szobájába­n, majd nem sokkal később Lakatos rendőrkapitány hivatali helyiségében, ahol akkor már együtt voltak a francia megbízottak, Cottard-Bosengue és Royere, Auer Pál dr. jogtanácsos társaságában és Benárd rendőrtanácsos részvételével újra meg­kezdődött Károlyi Imre gróf kihallga­tása. Erre a kihallgatásra állítás­ inkább szükség volt, mert a pénteki háromórás kihallgatáson sem merültek ki a Károlyi Imre grófhoz intézett kérdések, különö­sen pedig az, hogy miféle pozitív adatai vannak a grófnak a frankhamisítás ed­dig még ki nem derített részleteinek a tisztázására. Károlyi Imre gróf kihallga­tása, amelyet egyébként az ügyészség utasítására rendeltek el, a mai nap folya­mán is több, mint négy óra hosszáig tar­tott, de megbízható hírek a szigorú titok­tartással foganatosított kihallgatásról ma sem szivárogtak ki. Károlyi Imre gróf kihallgatásával egy­idejűleg folynak azok az intézkedések is, amelyek a Schulze és Deső László vallo­másainak az ellentéteit igyekeznek tisz­tázni. A rendőrségen összegyűjtötték az eddigi rendőri és ügyészi kihallgatási jegyzőkönyvből mindazokat a részleteket, amelyek Schnitze szerepére vonatkoznak és ezeket a részleteket dátum szerint ír­ták ki Windischgraetz és társai vallomá­sából. Ha az egyes vallomásokat Novák Antal rendőrfőtanácsos lefordította né­metre, ami előreláthatólag még a mai nap folyamán meg fog történni, akkor ezeket sürgősen megküldik Berlinbe, hogy az ottani bűnügyi hatóságoknak is módja legyen az ellentétek tisztázására. Schultze Teleki Pálnak a nevét sem hallotta Azokból a jegyzőkönyvekből, amelyek most már a rendőrség birtokában van­nak, kiderül, hogy Schnitze előadása sze­rint Berlinben is tárgyaltak vele Win­­dischgraetzék, amikor Windischgraetz, illetőleg Rába és Gere kint jártak Német­országban a frankhamisításhoz szüksé­ges anyagok és technikai eszközök be­szerzése céljából. Schnitze további vallo­másaiból kiderül az is, hogy Gerő Lász­lóval beszélte meg minden alkalommal a technikai műveletek lebonyolítását és abban az időben szinte naponta bejárt a Térképészeti Intézetbe. Vallomásában azt is előadta Schuize, hogy Mészáros Gyu­lával Sárospatakon találkozott a herceg­nél, akivel Mészáros, vallomása szerint, szoros barátságban volt. Teleki Pál gróf­ról azonban Schnitze, bár erősen forszí­rozták nála ezt a kérdést, minden alka­lommal úgy nyilatkozott, hogy nem is­meri, sohasem látta életében és a frank­üggyel kapcsolatban a neve sem szerepelt Windischgraetzék között. Őt jegyezzük meg, hogy egy nemi régen alakult kőnyomatos, a Fővárosi Tudósító lap közleménye nyomán több lap olyan nyilatkozatot adott Teleki Pál gróf szá­jába, mintha egy folyosói beszélgetés kapcsán azt mondotta volna, hogy eddigi kihallgatásai során nem mondott el még mindent a hatóságok előtt és a „sláger" még a zsebében van. Ezzel a híresztelés­sel szemben Teleki Pál gróf annak a meg­állapítását kéri, hogy az illető kőnyoma­tos lap tudósí­tójának semmiféle interv­­jút nem adott, az ezzel kapcsolatban ter­jesztett kombinációk tehát annál ke­­vésbbé fedhetik a valóságot. Az egész „sláger"-ügy — egy újságíróval folyta­tott beszélgetésének­ tendenciózusan kiszí­nezett elferdítése. Még egy frankos em­ber ? Párisból jelentik. A Figaro bécsi jelen­tése szerint a frankügyben felmerült egy új név: Kaltenmark János német újság­írónak neve, aki inkább politikai ügynök és Windischgraetz herceggel a herceg svájci tartózkodása idején került bizal­mas összeköttetésbe. Friedrich már 1922-ben tudott a frank Hamisításról Friedrich István a nemzetgyűlés folyo­sóján, ahol az állítólagos Windischgraetz­­féle feljegyzésekről beszélgetett, kijelen­tette, hogy Windischgraetz neki már nem sok újat mondhat, mert 1922-ben nála járt, elmondotta az egész hamisítási tervet és már kész kliséket is mutogatott. Politikai körökben Friedrichnek ez a nyilatkozata óriási megdöbbenést keltett. Hangoztatták, hogy ilyen önleleplezésre még nem volt példa és őszintén csodál­koztak azon, hogy Friedrich István há­rom év óta hordozta magában a titkot anélkül, hogy eleget tett volna állampol­gári kötelességének és a frankhamisítást, amelyről ilyen biztos és meggyőző adatai voltak, az illetékes hatóságoknak jelen­tette volttá. Annál különösebbnek talál­ják Friedrich mostani viselkedését, mert Friedrich szemére veti a kormánynak, hogy tudott a frankhamisításról és nem lépett fel idejében elég energikusan. Kö­vetelik, hogy az ügyészség Friedrich Ist­ván nyilatkozata alapján azonnal indítsa meg az eljárást, mások viszont azon a vé­leményen vannak, hogy Friedrich mai nyilatkozata nem érdemel ilyen alapos el­bírálást, mert nem az első kijelentése Friedrichnek, amelynek megrökönyödést keltő puffanása mögött egy kimustrált viharágyú öblös torka sötétlik. Károlyi Imre gróf Hétfőn ismét négyórás vallomást tett a frank­ügyben A Schultzéra vonatkozó vallomásokat meg­küldik a berlini rendőrségnek E­gy német újságíró is a frank­­listára került Postnyomozást ren­deltess el az erzsébetvárosi bomba­­merénylet ügyében Márffy Józsit több szemilyl nevezed meg, akih álidótog a merényletet végrehajtodd. - A föhíipitányságon héden főbb tanai halolgadah­ól (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A különböző merényletek miatt hatévi fegyházra ítalt Márffy .József néhány nappal ezelőtt levelet írt a vizsgálóbírónak, amelyből kérte, hogy hal­­lgassá­k ki ismét, mert­ fontos adatokat ■mond arra vonatkozólag, hogy kik követték el az erzsébetvárosi kör elleni merényletet. A vizsgálóbíró maga elé vezettette Márffy Józse­fet és kikérdezte, hogy milyen adatokat tud a merényletre vonatkozóan. A kihallgatás alkal­mával elhangzottakról megbízható hír termé­szetesen nem szivárgott ki, de valószínű, hogy Márffy József mondott olyan részleteket, ame­lyek esetleg összefüggésben lehetnek a merény­lettel. A hatóságok ugyanis elrendelték a pót­­nyomozást. Márffy József vallomását hétfőn küldték át a főkapitányságra, hogy állapítsák meg, mi igaz abból, amit az elítélt fiatalember jegyző­könyvbe mondott. Állítólag Márffy több nevet említett , szerinte a megnevezettek helyezték el a bombát az Erzsébetvárosi Kör nagytermé­ben. Az iratokat a főkapitányságon Vogt Jó­zsef dr. rendőrkapitánynak osztották ki, mert annak idején, az első nyomozás alkalmával, ő folytatott vizsgálatot a bombamerénylet ügyé­ben. A rendőrkapitány hétfőn délelőtt állítólag nemcsak tetteseket nevezett meg vallomásában, hanem tanúkat is, mint akik igazolni tudják, hogy az ő kijelentései megfelelnek a valóság­nak. A rendőrség hétfőn délelőtt tanúként be­idézte Illy Lászlót, Márffy József egyik barát­ját, aki déli tizenkét órától fél kettőig tartóz­kodott a rendőrkapitány szobájában. A főkapi­tányságon Illy László kihallgatása után a sé­rülési osztály tisztviselői megbeszélést tartot­tak s a tanácskozáson a nyomozás további menetét beszélték meg. A detektívek utasítást kaptak, hogy több személyt figyeljenek meg s abban az esetben, ha az illetők szökni pró­bálnának, tartóztassák fel őket. A rendőrségen nagy érdeklődéssel tekintenek a pótnyomozás elé, izgalommal várják várjon lesz-e eredménye a vizsgálatnak. Nem lehetet­len azonban, hogy Márffy József komoly ada­tok nélkül vádol meg egyes személyeket. NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1926 március 1. (Folytatás az első oldalról) remek azzal a nyilatkozatával foglalkozott, amelyet a n­ezetgyűlés mai ülésén tett Van­­nay Lászlóval kapcsolatban. Az ellenzéki pár­tok megállapították, hogy Vannay ellen kor­mányzósértés, hivatalból üldözendő rágalma­zás, közokirathamisítás és az állami és társa­dalmi rend ellen elkövetett bűncselekmények címén kell bűnvádi eljárást indítani. A radi­kális ellenzék követelni fogja, hogy a belügy­miniszter most már hozza teljes egészében nyilvánosságra a szegedi kerületi rendőrfő­kapitánynak a Vann­ay-ügyben a belügymi­niszterhez küldött jelentését. Az értekezlet ezután elhatározta, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülésén az ellenzék egyik tagja, deklarációt, olvas fel, amelyben a bal­­olldali pártok részéről megállapítják a kor­mány teljes felelősségét a frankügyben s egy­ben tiltakoznak a nemzetgyűlés elnapolása ellen. Belépés az egységespártba Meskó Zoltán ma levelet intézett Almásy Lászlóhoz, akinek bejelenti, hogy visszalép az egységespártba, amelynek régebben tagja volt. Fenyőfák disz, sorfák és erdei csemeték. Luc és erdei fenyő 30 cm magasságtól 3 m. magasságig drbja 5000— 75.000 K. Disz- és sorfák nagyság szerint, drbja 15—25.000 K. Erdei cseme­ék nagy választékban faj és kor szerint 1000 drb (1 80 000 —120.000 K. különösen szép és erős kőris­i csemete, 1—2 éves, 1000 drb 80—120.000 K. H Árjegyzéket küld: Gr. Batthyány Zs­*jg­mord uradalmi faiskolája, Neva,­­ Zalam m. (Előbb Csendlakon) Nagy viharon közölt fojtották meg hözgiyillesü­ket a titászárosiparosok félreértés földján a rendőrség majd*­nem feloszlató a hözgyülést - A sír««» iparosok székházával« diszgyűllése (A Nemzeti Újság tudósítóiától.) Két iparos­­gyűlés is vett vasárnap a fővárosban. Az egyik, amelyet a délelőtt folyamán a Buda­pesti Mészáros Ipartestü­let tartott a régi kép­viselőháziján,­ bővelkedett viharos jelenetek­ben, sőt félreértés folytán még a rendőrség is beleavatkozott a közgyűlés lefolyásába. A másik a Budapesti Sütő Ipartestület szék­ház­avató ünnepsége volt a Hársfa­ utcában, ame­lyen Sipőcz Jenő dr. polgármester is megjelent. A mészárosok közgyűlését Varga József elnök nyitotta meg. Mivel a hangulat már a megnyitáskor is igen viharos volt, felszólí­totta a résztvevőket, hogy méltóságteljesen filmel öljék meg az Ipartestület 40 éves jubi­leumát. Felszólítása azonban eredménytelen volt. Wlcisz Hermann élesen támadta a jég­­kartelt és a községi élelmiszerü­­zem­eket, a bőr­­kartelt pedig nemzetközi rablóbandának minő­sítette. Bittner János kormányfőtanácsos szin­tén a bőrkartel diktatúráját támadta, majd azokat a fővárosi bizottsági tagok­at bélyegezte meg, akik máskép beszélnek az iparosok előtt, mint a közgyűlés termében. A résztvevők Volzsonyi nevét kezdték itt kiabálni, amire az ellenpárt is hangos közbeszólásokkal felelt, úgy hogy csakhamar hangos kiáltozások színhelye lett a közgyűlés s az elnök rendreutasításai nem tudtak csendet teremteni. Ekkor nyomult be a nagyterembe Jancsó rendőrfogalmazó detektíveivel és egy szakasz rendőrrel. Időközben ugyanis valaki telefonon arról értesítette a rendőrséget, hogy a mészá­rosok engedély nélkül politikai gyűlést tarta­nak. A rendőrfogalmazó megjelenésére az elnök az ülést felfüggesztette, de miután tisz­tázódott a közgyűlés politikamentes jellege, az ülést ismét megnyitották és csak a rendőrfo­galmazó maradt a teremben. Az elnök indít­ványára a közgyűlés többsége azonban kimon­dotta, hogy a következő szónokok már csak 5 percig beszélhetnek. Ezt a döntést a kisebbség ismét nagy zajongással fogadta. A következő felszólaló,­ Pogány Jenő beszéde alatt is a leg­nagyobb zaj uralkodott a teremben s alig sike­rült csendet teremteni. Kollár Gábor szólalt fel ezután, aki Pogánnyal szemben védelmé­ben veszi az elnökséget. Leszlauer Gyula és Bar­tha Nándor szólaltak még fel, ak­ik az 5 perces klotúr-határozat miatt szintén nem tudták befejezni beszédeiket. Miután a több­ség elfogadta az évi jelentést, a tiszt­újítás során elnökké újból Varga Józsefet, alelnökké pedig Pathó Istvánt választották­ meg. Ugyancsak vasárnap délután tartottak ülést a budapesti sütőiparosok is, akik az­ Ipartestü­­let Hársfa­ utcai új székházát avatták fel. Rie­mer János megnyitó beszéde után Sipőcz Ime dr. polgármester tartotta meg avató beszédét. Rám­utatott arra, hogy a kenyér az emberiség boldogulásának és jólétének szimbóluma. Min­den munkáltatónak, iparosnak vagy gyárosnak vállvetve kell törekednie, hogy a kenyér a leg­fontosabb élelmi cikk, mindenki számára köny­­nyen hozzáférhető legyen. Ezután Bittner Já­nos, a Kereskedelmi és Iparkamara aleln­öke és Dobsa Lás®ló dr., az IPOSz igazgatója mél­tatták lendületes szavakban a nap jelentőségét. Az ünnepség az elnök záróbeszédével ért véget. Tömeges kiutasítás készül a Felvidéken Kizárólag magyarok­k­al szem­ben alkalmazzák a drákói rendszabályt Prága, március 1. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telef­on jelentése.) Tömeges kiutasítás ké­szül a Felvidéken. Az illetőségi­­kérdés rendezetlensége következtében ezrével él­nek bizonytalanságban az emberek s az utóbbi időben számosaknak, akiknek ál­lampolgársági kérvényét , elutasították, megtagadják a tartózkodási engedélyt. Az is egyre többször fordul elő, amit ko­rábban ritkaság volt, hogy üzleti vagy hasonló okokból rövidebb tartózkodásra kért engedélyeket­­ rodukálnak, így aki tizennégy napra kér, az nyolcat kap, aki nyolcat kér, az hármat. A Nemzeti Újság munkatársa érdeklődött a megszorítások oka iránt és azt az értesítést kapta, hogy ezeket a rendszabályokat csak a magya­rokkal szemben alkalmazzák, még­pedig arra a hírre, hogy cseh információk sze­rint Magyarországból tömegesen utasíta­nak­ ki csehszlovák állampolgárokat. A határmenti felvidéki hatóságok hetek óta jelentették, hogy Magyarországból töme­gesen érkeznek kiutasított csehszlovák állampolgárok. Néhány nappal ezelőtt pedig azt jelentették, hogy tudomásuk szerint a magyar belügyminiszter bizal­mas rendeletben a magyar hatóságokat a csehszlovák állampolgárok kiutasítá­sára hívta fel. (1) Ennek az intézkedés­nek repressziója volna az említett meg­szigorítás. (1­)

Next