Nemzeti Ujság, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-14 / 85. szám
10 EGYHÁZI ÉLET Nagyheti szertartások a fővárosban A nagyheti szertartások rendjét a főváros katolikus templomaiban folytatólagosan a következőkben közöljük: A lipótvárosi Szent István Bazilikában Nagycsütörtökön reggel 9 órakor ünnepélyes szentmise, amelynek Kyrie-jét és Gloria-ját Bibi Rudolf F dur miséjéből, míg többi változó részét Rheinberger J. G-dúr miséjéből éneklik. Az Introitus karakter megy, a Graduate és Offertorium Leitner szerzeménye, a Communisit recitálják, klisé alatt a hívek megáldoznak és ez alatt Mozart: Ave verum-át adja elő az énekkar, amely a szentség átvitelekor Solesmeei koralisban, négyszólamú a capella karral adja elő a Pange lingua-t. Nagypénteken reggel 9 órakor oson karnisé. A tractusokat részben korakter éneklik, részben recitálják. Mise alatt János evangélista passióját adják elő Francesco Suriano turbóival. Keres, raboracióra Palestrina: Improperiae, szentségátdozatra Vavrinecz: Voxilla regis, szentsirbatételre Jacobus Gallus: Ecce quomodo moritur iustus c. szerzeménye megy. A szertartásokat szentbeszéd követi. Délután 4 órakor lamentáció, közben Palestrina: Adoramus Te, Bach J. S.: Patris Sapientia, Haydn M.: Tenebrae factae sunt, Allegri Gregorio: Miserere c. művét adják elő kiencszólamú kettős karral. Nagyszombaton reggel fél 9 órakor tűz-, viz- és húsvéti gyertya-szentelés, 10 órakor szentmise. A Kylie a Lux et origo korális miséből, a többi miserész Bibi Rudolf F-dúr miséjéből megy. A változó részek Griesbacher szerzeményei. Délután 5 órakor antifonák karakter, feltámadási körmenet, utána Demény Dezső: Te Deuma. Sztojanovits Jenő: Regina coeli-je és Demény: Tantum ergo-ja, végezetül Erkel: Himnusza megy. A belvárosi főplébániatemplomban nagycsütörtökön reggel 9 órakor nagymise, mely alatt a hivek közös szentáldozáshoz járulnak. A Kyrie és Gloria Kersch Ferenc: Szent Ambrus miséjéből négyszólamú vegyeskar orgonával. Gradual© Leitner: Christus factus est négyszólamú vegyeskar. Offertorium Kersch: Dextora Domini négyszólamú vegyeskar. Credo, Sanctus, Benedictus. Agnus Dela Palestrina: Missa breviséből négyszólamú vegyeskar. A hivek áldozása alatt Harmat: O salutaris hostia négyszólamú vegyeskar’. Communio Leitner: Dominus Jesus négyszólamú vegyeskar. Körmenet alatt Bruckner: Fange lingua négyszólamú vegyeskar. Nagypénteken 9 órakor csonkamise, keresztimádás, sirbatétel. Szentbeszédet mond Hauser Ignác dr. s.lelkész. Chorus: Tractusok és szertartások karakter. Szent János passiójának turbái Leitner négyszólamú vegyeskarok. Keresztimádás alatt Vittoria: Improperiae négyszólamú vegyeskar. Körméret alatt Bruckner: Vexilla regis négyszólamú vegyeskar. Szentségátvitelkor Jacobus Gallus: Ecce quomodo moritur-ja. Nagyszombaton reggel 8 órakor tűz-, víz- és húsvéti gyertyaszentelés. Próféciák, Tractusok, 9 órakor nagymise. Kórus: Szertartások, Tractusok és litánia karakter. Kyrie a Lux et origo korális miséből, Gloria, Sanctus és Benedictus Kersch négyszólamú vegyeskarai orgonával. Vespera karakter. Este 6 órakor feltámadási körmenet. Exurge, Quare obdormis — ismeretlen szerző négyszólamú vegyeskarai orgonával, Domine probastime Kersch Falsobordonea négyszólamú férfikarra, Feltámadt Krisztus... népének, Renner jún.: Te Deuma négy-nyolc szólamú vegyeskar, Riehinger: Regina coeli hatszólamú vegyeskar, Szantner Zsigmond: Tantamergo négyszólamú vegyeskar. A budavári koronázó főtemplomban Nagyszerdán és Nagycsütörtökön délután 5 órakor Lamentiidók. Allegro: Miserare-jével. Nagypénteken délután 5 órakor egyházi énekek. Nagycsütörtökön, Nagypénteken és Nagyszombaton délelőtt9 órakor lesznek a szertartások és szentmisék, Nagyszombaton délután 6 órakor feltámadási körmenet A józsefvárosi plébániatemplomban Nagycsütörtökön reggel 8 órakor ünnepélyes szentmise keretében közös szentáldozás, utána oltári osztás. Este 8 órakor a németajkú hívek a tisztviselő telepi Kálvárián keresztüti áitatosságot végeznek, amelyre a helyszínen gyülekeznek. Nagypénteken reggel fél 8 órakor tót szentbeszéd, 8 órakor passió, könyörgések, keresztleleplezés és sírbatétel, utána csonkamise és az Oltáriszentségnek elhelyezése a szent sírban. E szertartások végeztével magyar szentbeszéd. Délután 4 órakor menet a tisztviselőtelepi Kálváriára a keresztuti ájtatosság végzésére. Útvonal: Futó-, Práter-, Kőris-utca, Orczy-út; visszajövet: Kőris-, Illés- Barossutca. visszaérkezés után a templomban a szentség visszahelyezése. Nagyszombaton délután 6 órakor ünnepélye® feltámadási körmenet, amelynek útvonala: Német-, József-utca, Józsefkörút, Baross-, Kisstáció-utca, Mária Teréziatér. Körmenet alatt a templom adtai zárva lesznek. A körmenet végeztével Te Deum és áldás. Az Angolkisasszonyok, Váci-utcai templomában Nagycsütörtökön 8 órakor Breyer István dr. prelátus-kanonok k h. államtitkár nagymisét celebrál, amely alatt a kir. kát. tanítónőképzőintézet növendékei énekelnek Dötsch Károly képzőintézeti zenetanár vezetésével. Nagypénteken 8 óraikor kezdődnek a szertartások. Délután 5 órakor Hantos Ferenc dr. pápai kamarás, gimnáziumi igazgató szentbeszédet mond, utána szentségbetétel. Nagyszombaton reggel 7 órakor kezdődnek a szertartások. Délután 5 órakor feltámadási körmenet, amelynek szertartását Breyer István dr. prelátus-kanonok végzi nagy papi segédlettel. A Jézus Szive templomban (Scitovszky-tér) Nagycsütörtökön reggel 6 órától kezdődően fél óránként a hívek áldoztatása, 9 órakor ünnepi szentmise. Nagypénteken reggel 8 órakor szentmise, este 6 órakor szentbeszéd. Nagyszombaton reggel 7 órakor szentmise, este 6 órakor feltámadási körmenet, amely végighalad a Horánszky-, Főherceg Sándor- és Mária-utcákon és úgy tér vissza a templomiba. A krisztinavárosi plébániatemplomban Nagycsütörtökön reggel 9 órakor énekes szentmise lesz az előírt szertartásokkal. Nagypénteken reggel 9 órakor csonkamise, utána szentbeszéd. Nagyszombaton reggel 8 órakor tűz- és vízszentelés, utána énekes szentmise. Délután 6 órakor ünnepélyes feltámadási körmenet. A Szociális Missziótársulat Krisztina-körúti székházának házikápolnájában (bejárat Krisztina-körút 127.) Nagycsütörtökön reggel háromnegyed 8 órakor szentmise, Nagypénteken 9 órakor csonkamise, utána Oltáriszentség kitétele a szent sárhoz, Nagyszombaton háromnegyed 8 órakor szentmise, utána Oltáriszentség kitétele a szent sírhoz. Husvét vasárnap reggel háromnegyed 8 órakor szentmise és szentbeszéd, este fél 8 órakor litánia- Husvét hétfőn ugyanez a sorrend. A szentdomonkosrendi plébániatemplomban (Thököly-út) Nagycsütörtökön délelőtt 9 órakor ünnepélyes nagymise, délután egynegyed 6 órakor ünnepélyes zsolozsma és Jeremiás siralmai latin és magyar nyelven. Nagypénteken reggel 9 órakor kezdődnek az előírt szertartások. Délután egynegyed 6 órakor ünnepélyes zsolozsma Jeremiás siralmaival. Este fél 7 órakor böjti szentbeszédet mond P. Badalik Bertalan. Nagyszombaton délután fél 5 órakor ünnepélyes zsolozsma, este 6 órakor feltámadási körmenet. A felsővizivárosi Szent Anna-templomban (Batthyány-tér) Nagy csütörtökön reggel fél 9 óraikor nagymise közös szentáldozással. Seyler B-dúr miséje és a Pange lingua vegyeskarral és orgonakisérrettel megy. Délután 6 órakor gyászzsolozsmák és Lamentácsiók. A Stabat Mater-t női kar adja elő. Nagypénteken reggel fél 9 órakor az előírt szertartás, passió, csonkamise. A kóruson előadásra kerül Krén: Popule meus, Vexilla regis, Eece quomodo, mindannyi vegyeskarral. Délután 5 óraikor Haydn: Tenebrae factae sunt, vegyeskarral. Gyászzsolozsmák, Lamentációk. Veni Sancte Spiritus vegyeskar, utána szentbeszédet mond Molnár László pápai kamarás, plébános, ezt követi a szentség visszahelyezése, amely alatt „A keresztfához megyeik“ című népéneket éneklik. Nagyszombaton reggel fél 8 órakor tűz- és vízszentelés, utána nagymise, mely alatt Seyler G-dúr miséjét adják elő vegyeskarral, orgonakísérettel. Délután fél 3 órakor a Széna-téri régi Szent János-kórház kápolnájában feltámadási körmenet. Este 7 órakor a Szent Anna-templomban feltámadási szertartás és körmenet. Elinduláskor a „Feltámadt Krisztus e napon“ kezdetű népéneket éneklik, mígot körmenet visszaérkezésekor férfiikar énekli a Te Deum-ot, a vegyeskar pedig a Regina Coeli-t és a Tantumerigo-t adja elő orgonáidsérettel. A külső ferencvárosi templomban (IX., Ecseriutca 4.) Nagycsütörtökön reggel nagymise, amely alatt a hívek elvégzik ünnepélyes húsvéti szentáldozásukat, mise után az oltárokat megfosztják ékességeiktől. Nagypénteken reggel 9 órakor passió, keresztleleplezés, csonkamise, az Oltáriszentségnek a szent sírba helyezése. Egész nap széletségi utogatás és szentségimádás. Este 7 órakor nagybőjti szentbeszéd. Nagyszombaton reggel 8 órakor tűz-, húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés. Utána énekes nagymise, egész nap szent sor látogatás, este 6 órakor feltámadási körmenet. Az Egyetemi-templomban Nagypénteken délelőtt a sírbatétel szertartása után Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár, e. apát mondja a szentbeszédet. A kőbányai plébániatemplomban Nagypénteken délután 5 órakor Jeremiás siralmait Blaskó Lajos, dr. Bánnits Kálmánné és Pusztay Sándor, az Operaház művésze éneklik. Minden siralom előtt Kersch vegyészkarai szerepelnek, az utolsó siralom után pedig Seyler. Misererejét ötszólamú vegyeskar adja elő. A zenei részt H. Kelemen Ferenc karnagy dirigálja, míg az egyházi szertartást Valnicsek Béla dr. apát, esperes-plébános végzi nagy segédlettel. A Menekültek Nemzeti, Könyörgő Templomába;; a nagyheti szertartások a következő sorrendben folynak le: Nagycsütörtök, Nagypénteken este fél 7 órakor Lamentáció. Nagycsütörtökön és Nagypénteken délelőtt fél 9 órakor, Nagyszombaton fél 8 órakor az előírt szertartások. Feltámadási körmenet 5 órakor. Az énekeket a templom énekkara adja elő Moravecz Imre karnagy vezetésével. NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1927 április 1 • * A fülöpszállási rom. katolikus Egyház, mely három éve alakult, három szép harangot szentelt virágvasárnapján. Megható volt látni a 25—30 km. távolságban lakó tanyavilág összesereglett hiveit, kik nemes adakozásból állíttatták fel községük védszentjéről, Szent Fülöp apostolról nevezett középső harangot. A legnagyobb harang Pleszkán Istvánné állomásfőnökné fáradságos gyűjtésének eredménye. A kis harangot (egy mázáét) pedig Kürti István első és (szervező) missziós lelkészük ajándékozta. A harangszentelést végezte Kovács Sándor váci püspöki titkár gyönyörű beszéd keretében. Jelen voltak az egyház előkelőségein kívül Szilágyi Gábor dr. főszolgabíró, Csaplár Vilmos dr. főjegyző is. Haranganya a nagyharang buzgó gyűjtője, Pleszkán Istvánné. A tökéletes moszterművü harangok Szlezák László ügyességét dicsérik. Sarkad község április 3-án két új harangot szentelt. Rácz Pál sarkadi plébános végezte a szertartást a környékbeli papság segédletével. A nagy harangot Keszeg Rafael községi állatorvos adományozta, a kisebbnek árát pedig a hívek gyűjtötték össze. .IrnnmíRfaittEMErsssr A Oextf&k Birvosht* SzövetkezeSis Országé* Fi kér viselete, EX. Uildi ut 1, léleradie Uradalmak, Uildbirtokosok, lelkészek, tanítók altruista biztosítási Intézete. színház, művészet Pekár Gyulát díszelnökévé választotta az Országos Színészegyesület A közgyűlés a vidéki színészet katasztrófális válságáról tárgyalt • Nem Zerkovitzot és Eisemannt kell játszani a Budai Színkörben Az Országos Színészegyesület szerdán délelőtt kezdte meg Stella, Gyula elnöklésével évi közgyűlését, amely évenhatodik az egyesület életében. A közgyűlést a Baross-téri székházban Fehér Gyula nyitotta meg, akitől azután Stella Gyula, mint az egyesület újonnan megválasztott elnöke, zajos ovációk közt vette át az elnöklést. A közgyűlés első ténye az volt, hogy egyhangú lelkesedéssel díszelnökévé választotta Pekár Gyulát, majd örökös dísztagsággal tisztelte meg Radó Ágoston ezredest, a nyugdíjas színészek érdekében kifejtett erélyes tevékenységének elismeréséül. Radó Ágoston meg is jelent a közgyűlésen és zajos ovációk közt köszönte meg a kitüntetést. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint az egyesület vagyona 1926-ban 830 millió koronával szaporodott, a bevételek 260 millió koronával haladták túl az előző évi bevételeket, ha emelkedtek a nyugdíjkiadások is. Ezután a jelentéstevő bizottság rövid jelentését olvasták fel. Ennél a pontnál tértek rá a közgyűlés legfontosabb tárgyára, a vidéki színészet rendkívül súlyos helyzetére. Az egész közgyűlés néma csöndben hallgatta Mariházy Miklós igazgató szavait, aki borzalmas képet festett a vidéki szülészet helyzetéről. ■— A legjobb helyzetben levő társulatok is borzalmas viszonyok között élnek — mondotta — s a legerősebbnek hitt színházak vezetői is beleőszülnek a gondokba, különösen abba, hogy mi lesz a következő négy hónap alatt. Segíteni kell már most, ebben a pillanatban. Nem fontos a jövő, jelen van csak. Akasszanak szögre mindent, ami a jövőre vonatkozik, mert a jövőben már nem lesz mit megmenteni. Ezután Abnésy Endre szólalt fel , szemrehányásokkal illette a vezetőséget, mert nem mentette meg a vidéki színészet számára a budai színházat. A budai színháznak — úgymond — nemes tradíciói vannak és nem arra való, hogy abban Zerkovitzot és Eisemannt játsszanak. A vidéki színészet 1918 óta nem teszi meg a kötelességét, mert nívóban lesüllyedt. Ez az oka, hogy tartania kell a műkedvelő társulatok versenyétől. Almásy beszéde után érkezett meg Pekár Gyula, akit percekig tartó tapssal üdvözöltek. Pekár Gyula megköszönte az üdvözlést és beszédében többi közt ezeket mondotta: — Nekem az a hitem, hogy minden, ami művészet, isteni attribútum. Mi mindnyájan testvérek vagyunk ebben az isteni adományban. A művészet sokszor oly hatalmasan tudta fenntartani a magyar nemzeti eszmét a politikával szemben. A magyar művészet keveset köszönhet a politikának, de a politika annál többet köszönhet a művészetnek. A politika most ismét megfeledkezett rólunk, de eszébe kell juttatnunk, hogy szolgálni akarjuk az országot, ám teremtsék meg az ehhez szükséges feltételeket. Ezután dörgő tapsok között elmondotta, hogy a parlamentben már egy kis pártot szervezett a színészet érdekében ,s megígérte, hogy mindent elkövet, hogy működése eredményes legyen. A közgyűlés ezután a vidéki szülészek vasárnap délutáni fellépési díjairól tárgyalt. — Húsvéti előadások az Operaházban. Nagypénteken és nagyszombaton az Operaház nem tart előadást. Húsvét vasárnap bérletszünetben a Faust, húsvéthétfőn pedig ugyancsak bérletszünetben, a Farsangi lakodalom kerül színre. A Farsangi lakodalom Kálmán diákját ezúttal először fogja, énekelni Laurisin Lajos. A Vígszínház hallgat az Edenkertről A Nemzeti Újság szerdai száma újra szóvátette az Edenkert előadásának az ügyét. Mivel a Bécsből küldött tudósításból megállapítható volt, hogy az Édenkert csakugyan nagy mértékben sérti a magyarság jogos érzékenységét, újból fölemeltük tiltakozó szavunkat a darab előadása ellen. A Vígszínház igazgatósága, amely első ízben rögtön sietett nyilatkozni az Édenkertről, most második felszólalásunk után egyáltalában nem adott nyilatkozatot. Amiből az következnék, hogy a Vígszínház igazgatósága meggyőződve a valódi tényállásról, maga is belátta, úgy látszik, azt, ami a leghelyesebb, hogy le kell mondania az Édenkert előadásáról, amivel egyébként sem a színház, sem a magyar irodalom nem veszít semmit. Egyébként úgy értesüllünk, hogy a két osztrák színpadi szerző, hogy elégtételt szolgáltassanak a magyarságnak, nyilatkozatot készülnek kiadni, amelyben a magyarokat nagyrabecsülésükről biztosítják. Véleményünk szerint azonban efféle nyilatkozatokkal ezt a dolgot helyrehozni nem lehet. Nekünk nem szépségtapaszra van szükségünk, hanem arra, hogy a magyarság minden ok nélkül való sértegetése s az egész külföld előtt való megalázó és bántó beállítása legalább nálunk megkapja büntetését azzal, hogy az ilyen szerzők munkái Magyarországon színre ne kerülhessenek. Az afférnak tehát egyetlen helyes elintézési módja lehetne s ez az, hogy a szerzők a darabnak ezt a ránk magyarokra kellemetlen részét megváltoztatnák s a külföldi színpadokon is ezzel a megváltoztatott beállítással kerülne a darab színre ezentúl Ha azonban erre nem hajlandók, akkor a magyar közönség sem lesz hajlandó eltűrni— még a Vígszínház kedvéért sem — ezt az inzultust, amit darabjuk budapesti előadása jelentene. — A Nemzeti Szikház és a Kamaraszínház húsvétja. A Nemzeti Színházban és a Kamaraszínházban húsvét két napján 4—4 előadás lesz, mégpedig a Nemzeti Színházban vasárnap délután és hétfőn este a Te csak pipálj, Ladányi, vasárnap este a Fehér szarvas és hétfőn délután az Új rokon kerül színre. A Kamaraszínházban vasárnap délután a Kísértetek, este az Igazgyöngy, hétfőn délután a Házitündér, este A diktátor van műsoron. — Új Galstworthy-darab a Vígszínházban. A Vígszínház a jövő héten irodalmi jelentőségű bemutatóra készül. Előadja a világhírű és nálunk is igen népszerű angol írónak, John Galsworthynak Ezüstkazetta című darabját, amelyet Pünkösti Andor fordított magyarra. Az értékes darabot a Vígszínház kitűnő szereposztásban mutatja be, a főszerepeket a Vígszínház legkitűnőbb színészei: Varsányi Irén, Góthné Kertész Ella, Góth Sándor, Rajnay Gábor, Somlay Artur, Makláry Zoltán, Gárdonyi Lajos, Mély Oerő, Litkey Irén, Vágóné, Bárdi Ödön és Simon Gizi játsszák. — Rendkívüli matiné. A Budapesti Színészek Szövetsége húsvét vasárnapján délelőtt fél órakor rendkívüli matiné keretében mutatja be a Fővárosi Operettszínház színpadán Sándor Imre új drámáját, amelynek címe :Mint az új bor“. Az új darab egy előkelő fiatalembernek, „a gazdag ifjúnak“ tragédiáját írja meg a dekadens élet elleni lázadástól kezdve a mindenről lemondó, önmagát feláldozó martimumig. A főszerepekben Báló Elemér, Holló Klára, Matány Antal, Somfár Zsigmond, Szilágyi Anna, Toronyi Imre és Várnai Jenő játszanak. Jegyek a Fővárosi Operettszínházban és az összes jegyirodákban kaphatók. ILAURA LA PLANTEI B legjobb filmje ma először: ||| ■Tánc a nő körüli láff 19 Mi Zigoto és Buster burleszkek, fllllllll 9 ICDRVIH * OBIOff I