Nemzeti Ujság, 1927. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

2 Ez pedig mindenre vezethet, csak be­lére nem. Bármennyire szükségés és he­lye® volt Anglia lépése a Szovjettel szemben nemcsak a saját világpolitiká­ja, de a keresztény civilizáció érdekében, annyira nem tagadható, hogy az európai hatalmi egyensúly ennek folytán még jobban megingott, hacsak Anglia nem készítette úgy elő az akcióját, hogy mi­hamar mögötte lesznek a többi hatalmak, vagy ha a többi hatalmak nem látják be, hogy a különérdekek útján való járás az európai civilizáció veszedelmét jelenti. Anglia nyílt fellépése az Orosz-Szovjet ellen valóban fordulat a világháború óta követett európai politikában. A törté­nelmi események és fejlemények erőseb­beknek bizonyultak az államférfiak álmo­dozásánál és­ a papiros-alkotmányoknál. Akik a Nemzetek Szövetségében az euró­pai békealkotmányt akarták megszer­keszteni, láthatják, hogy ez a próbálko­zás már­is csődöt mondott. Ikarusz viasz­szárnyai a nap hevétől olvadtak el, a béke papírszárnyaiit az első ágyútűz fogja elégetni, mely az ellentétes világ- vagy hatalmi érdekekben gyűl ki. [Vulkanikus talajon járunk: ez ma az európai helyzet minden Nemzetek Szö­vetsége, leszerelési konferencia és inter­­nacionális ligák működése dacára. Ki­csap-e a tűz és láng, megindul-e a fel­­perzselő lávafolyam, ki tudja ma meg-­­ mondani! Anglia olyan időben sebzi meg a diplomáciai és a kereskedelmi viszony megszakításával a Szovjetet, mikor an­nak lába a kínai tövis szúrásától vérzik. Nincs is oroszlántermészete a Szovjet­nek, hogy az utolsó rohamra ugorjon fel. Még­sem alhatun­k nyugodtan, mert az európai politikában beállott és még foly­tatást ígérő fordulat éppen akkor állít­hatja egymással szembe a hatalmakat, mikor a legnagyobb összetartásra volna szükség. Európa most jutott talán a vá­laszaira. Angliának a Szovjettel való szakítása a próbakő, hogy csakugyan van-e még Európa vagy már csak külön­­érdekű hatalmak élnek az európai konti­nensen. Most van a próbája annak is, hogy az egész népszövetségi politika ma­gán a kontinensen is élő valóság-e még, vagy már az érdekcsoportosulások pol­­tikája diadalmaskodik. 1 Az Árkos őszelői szeretnének Londonban maradni London, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ro­sengold londoni orosz ügyvivő levelet in­tézett Chamberlain külügymiszterhez, amelyben arra kéri a külügyminisztert, tegye, lehetővé, hogy a londoni orosz ke­reskedelmi delegáció és a londoni keres­kedelmi szövetkezetek igazgatói és osz­tályfőnökei továbbra is Londonban, ma­radjanak, legalább is addig, amíg lebo­nyolítják a kereskedelmi delegáció és a kereskedelmi szövetkezetek függő üzleti ügyeit. Amennyiben az angol kormány ennek a kérésnek nem tesz eleget, úgy a szovjet kormány az angol kormányt teszi felelőssé azokért az anyagi károkért, amelyek a lekötött­­üzletek le nem bonyo­lít­ásából Angliára háramlanak. A belügyminisztérium összeállította mindazon orosz állampolgárok névsorát, akiket rövidesen kiutasítanak Angliából. Ezt a névsort jegyzék formájában még a holnapi nap folyamán átnyújtják Rosen­­gold londoni orosz ügyvivőnek. Rosen­­gold tegnapi Chamberlainhez intézett jegyzéke, amelyben az orosz ügyvivő az orosz kereskedelmi delegáció tisztviselői­nek további tartóz­kodási engedélyt kért, ily körülmények között tárgytalanná vált s az angol kormány újabb jegyzéke egy­szersmind válasz lesz Rosengold­nak erre a kérésére. (T.) MAGYAR LÉGIFORGALMI R.-T. Budapest, VII., Erzsébet-körút 9. (Newyork-palota) LÉGIFORGALOM BUDAPEST-WIEN’, BUDAPEST-GRAZ naponta Menetrend: Ind. 6.30 8.40, I BUDAPEST A ért. 18.55 18.05 ért. 8.15 10.25 V WIEN | ind. 14.10 16.20 ind. 7.05 I BUDAPEST A érk. 19.15 ért. 9.30 V GRAZ | ind. 16.60 Csatlakozások: 6.80 Budapest A15.55 8.40 Budapest A15.55 8.15 Wien 14.10 10.25 Wien 14.10 10.45 Prága 13.05 Brünn 12.50 13.10 Dresda 15.00 Glelwltz 10.50 13.50 Berlin 6.30 16.40 Breslau 9.15 18.05V Kopenhága 19.25V Berlin 6.30 8.40 Budapest A18.05 7.05 Budapest A19.15 10.25 Wien 16.20 9.30 Graz 16.6Ó 13.55 München 13.05 10.45 Klagenfurt 15.30 16.40 Zürich 10.35 .18.15 Velence 13.00 19.00 Lausanne 8.26 17.00 Róma 8.80 19.45 V Genf 7.40 V Az autó 40 perccel a repülőgép Indulása előtt Indul a Newyork palotától. Tarifák! Budapest—Wien (vagy Wien—Budapest) 50.— P Budapest—Graz (vagy Graz—Budapest) 60.— P Csomagszállítás mérsékelt díjszabás szerint Jegyváltás a Központi Irodában (Newyork-palota, telefon: 1. 883—87), a Nemzetközi Légiforgalmi rt.-nál és az összes menetjegyirodákban. Képviselet Wienben. Österreichische­s Luftverkehrs A.-G., I., Tegetthofstrasse 7. NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1927 június 1. (Folytatás az első oldalról) a brit jegyzék hatása alatt Egyiptomban kormányválság lesz. Az angol sajtó az egyptomi kérdés rendezéséről London, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az angol sajtó szokatlan idegességgel fogadja az Egyip­tomból érkező híreket. A „Daily Mail“ azt írja, hogy a hatalmat Egyiptomban nem sza­bad kiengedni az angol hatóságok kezéből. Angliának erősnek kell lennie és nem szabad gyöngének mutatkoznia most, az angol-orosz konfliktus kritikus napjaiban. A konzervatív­­párt hivatalos lapja, a „Morning Post“ az egyiptomi hadsereg ellenőrzésének szükséges­ségét azzal indokolja, hogy Egyiptom maga túlságosan gyenge ahhoz, hogy önállóan véde­kezzék külső vagy belső támadások ellen. A munkáspárt lapja, a „Daily He­rald“ azon a véleményen van, hogy Anglia nem is annyira az egyiptomi hadsereget, mint inkább Egyip­tom pénzügyeit akarja ellenőrizni. A „Times“ a következőket írja: Spinks basá­nak, a szirdár helyettesének ujj állását az egyiptomi kormány sohasem ismerte el forma­­szerűen. Hatáskörét és tekintélyét, a különböző egyiptomi hadügyminiszterek adminisztratív cselekmények egész sorával aknázták alá. E cselekmények hatása az volt, hogy tetemesen meggyöngült a brit ellenőrzés az egyiptomi hadsereg fölött. Az egyiptomi ha­dseregben ho­vatovább bizonytalan politikai befolyások kezd­tek érvényesülni és mind határozottabban mu­tatkozik az a hajlam­, hogy a hadsereget poli­tikai eszközként használják fel. A­ túlzó Zaglus­­pártiak és a wafd-pártiak nyomást gyakorol­nak a kormányra; az egyik fontos parlamenti bizottság leplezetlenül megtagadta a szirdai számára kért hiteleket. Ezek a körülmények arra késztették a brit kormányt, hogy határo­zott világossággal körvon­alozza álláspontját a hadsereg kérdésében. Nagybritanniának külö­nös érdekei fűződnek Egyiptom biztonságához. Nagybritannia felelős úgy a Szuez-csatorna biztonságáért, mint a­z egyiptomi területen levő külföldi közületek biztonságáért.­ leplezést közöl, amelynek lényege az, hogy az angol kormány jegyzékének átadását és a ha­dihajók kiküldését Mussolini lépése előzte meg. Az olasz miniszterelnök, amikor Chamberlain Boanában békéltető közbenjárást kísérelt meg az olasz-jugoszláv-albán ellentétek ügyében, felhívta Olaszország figyelmét arra, hogy An­glia lemondott az egyiptomi protektorátusról s befolyása minimálisra csökkent. Miután Anglia hajlandó támogatni Olaszország ter­jeszkedési igényét Észak-Afriká­ban, Anglia en­gedje át az egyiptomi protektorátust Itáliá­nak, hogy kardcsapás nélkül megszállhassa Egyiptomot. Chamberlain erre megszakította a tárgyalásokat és hirtelen elutazott Rómá­ból (!!) Ennek a fellépésnek a következménye az angol jegyzék az egyiptomi kormányhoz. A Westminster Gazette kalandos híre Mussolini tervéről ,, ,,,, . London, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A „West­­minster Gazette“ Mussolini ellen irányuló le­ Az egyptomi kormány tanácskozása a válaszjegyzékről London, május 31. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának tele­fonjelentése.) Az egyptomi kormány tagjai ma délelőtt Fund király elnöklete mellett minisz­tertanácsra ültek össze, hogy megszövegezzék az angol kormány tegnap átnyújtott jegyzé­kére adandó választ. Az egyptomi kormány kebelén belül hír szerint nyugodtan és mérsék­lettel ítélik meg a helyzetet, Fuad király hetek óta tervezett alexandriai látogatását bizonyta­lan időre elhalasztotta. A londoni tengernagyi hivatal közlése sze­rint az angol kormány egyelőre nem küld újabb csapatokat Egyptomba, tekintettel arra, hogy az Egyptomban állomásozó angol katona­ság jelenlegi létszámát kielégítőnek tartja. (T.) Anglia ragaszkodik ahhoz, hogy az egyptomi szirdai angol ember legyen London, május 31. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának tele­fonjelentése.) Az egyptomi kormánynak át­nyújtott angol jegyzékkel kapcsolatban beava­tott londoni körökben oly hírek terjedtek el, hogy az angol kormány okvetlenül ragaszko­dik ahhoz, hogy az egyptomi szirdar továbbra is angol tiszt legyen, aki egyúttal tagja a leg­felsőbb angol haditanácsnak, hadseregfel­ügyelői minőségben. Az Egyptomban állomá­sozó angol katonaság létszáma jelenleg 7000 fő. Csang K­ai-Cseh délhunai seregei győzelmesen nyomutnak előre Peking ellen A délhunai sereg már a Sárga-folyamnál van — Az északi seregek rendetlenül vonulnak vissza — Csang-Cso-Lin­g­ védelmi vonalat é­li a vértek feltartóztatására M­on­golok és japánok csapatokat küldenek Észak-Hunáma Sanghaj, május 31. Hitelt érdemlő forrásból valótlannak mondják azt a h­írt, ho­gy a déli csapatok súlyos vereséget szenvedtek­­volna. Ellen­kezőleg, úgy látszik, hogy a déli csapatok Honanon keresztül folytatják előrenyo­mulásukat északi irányban,­­s bizonyos azonban, hogy ez nagy veszteségek között történik. Feng-Ju-Liang állítólag bevette Kungshient; az északi csapatoknak ez a jelentős fegyverpiaca Nangcsautól nyu­gatra 65 kilométernyire fekszik. A déli csapatok most arra törekszenek, hogy Feng-Tieng seregének zömét elvágják. Az északi hadsereg igen veszélyes helyzetbe k­er­ült. A helyzet bizonytalansága arra az elhatározásra késztette a japánokat és az angolokat, hogy csapatokat küldjenek Észak-Kínába. előnyomulás Peking ellen London, május 31. A kínai hadszíntérről érkező legújabb jelentések alapján most már megállapít­ható, hogy a déli csapatok a kínai front teljes hosszában megtörték az északiak ellenállását és megkezdték az előnyomu­lást Peking ellen. Csang-Kai-Csek csa­patai a nanking—csi-nan-fui vasút­­vonal mentén nyomulnak előre. Egyelőre még nem állapítható meg pontosan, med­dig tolták előre a délkínai csapatok frontjukat és erre vonatkozólag a lap­­jelentések meglehetősen ellentmondanak egymásnak. A Daily Telegraph szerint a déli csapatok Szu-Csau városig nyo­­multak elő, míg a Chicago Tribune arról értesül, hogy a déliek az északi csapato­kat egészen a Sárga Folyamig szorítot­ták vissza. Csang-Cso-Lin tábornagy laamigkizhalalb csapatai átpártoltak a déliekhez. Szun-Csuan-Feng és Csang- Csung-Csan tábornokok hadosztályai rendetlen visszavonulásban vannak Pe­king felé. Sanghai hírek szerint a déli csapatok most már Kiang-Szu tartomány főváro­sát, Hszu-Csan-Fut is bevették. Csang- Csung-Csan különvonaton Csi-Nan-Fuba utazott és ott készül az utolsó ellen­állásra. Csang-Cso-Lin tábornagy maga a Sárga Folyam mentén építi ki az új védelmi állásokat. A tábornagy nagyobb csapatmegerősítéseket rendelt Mukdenből a déli frontra. Anglia ismét megszánta a hankaui koncessziós terüleleket London, május 31-(A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) A kínai helyzet legújabb fejleményeire való tekintettel rövidesem ismét több angol katonai repülőgépet in­dítanak útnak Tien Csinbe. Politikai kö­rökben az a vélemény alakult ki, hogy Angi­g ismét meg fogja szállni a nemré­giben kiürített hankani angol koncessziós területet. Hivatalos körökben ugyan is­mételten hangsúlyozzák, hogy Anglia be­tartja a szerződéseit, ez a felfogás azon­ban a jelen körülmények között minden bizonnyal módosításra szorul. (..) Japánban angol-orosz háborúról írnak a lapok Tokió, május 31. A pekingi japán követnek adott, utasí­tást, hogy Tokióba utazzék visszavonták; ebben annak jelét látják, hogy a­­kínai helyzet mennyire komoly. A Nisi-Nisi lap angol-orosz háború lehetőségéről beszél s erre az esetre Japánnak független politi­kát ajánl. Borodin visszatért nanhauba Sanghaj, május 8. Mint honami szikratávirat jelenti, Bo­rodin visszatért Hunkauba. Ferenczi Zoltán meghalt Csütörtökön lemelik a Magyar Tudományos Akadémia előcsar­­nokához A magyar irodalmi és tudományos élet­nek ismét nagy halottja van: Fer­enczi Zoltán. Neve egyike volt a legelőkelőbb hangzású neveknek a magyar irodalom és tudomány nagyságai között. A Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tag­ját és fő­könyvtárosát, a Kisfaludy Tár­saság rendes tagját, a Petőfi Társaság alelnökét gyászolja az elhunyt kiváló iro­­dalomtörténésziben, a­ki mint esztéta is igen jelentős és értékes munkásságot fej­tett ki. A Petőfi-kultusz Ferenczi Zoltán­ban legnagyobb tisztelőjét és fentartóját vesztette el, de még számos irodalmi és tudományos intézetünk fogja őrizni em­lékét Ferenczi Zoltánnak, akit pályafutá­sán mindig a legnagyobb tisztelet és sze­retet vett körül. Ferenczi Zoltán egyike volt a legna­­gyobb, munkásságot kifejtő tudósainknak. Pályája elején mint tanár működött. Már huszon­kétéves korában a bölcsészettudo­mányok doktora és egy évvel később egyetemi magántanári képesítést nyert Kolozsvárott. Itt középiskolai igazgató volt, majd 1899-ben a budapesti egyetemi könyvtár igazgatója lett. 1903-ban a pesti egyetem rendkívüli tanára, míg 1917-ben irodalomtörténeti munkásságának elisme­réséül a Magyar Tudományos Akadémia választja rendes tagjává. Első irodalmi és tudományos intézetünk 1925-ben meg­bízza Ferenczi Zoltánt, aki ekkor már ré­gen kitűnő tudományos hírnévnek örven­dett munkái révén, könyvtárának a veze­tésével. Ebben az évben lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar iro­dalomtörténet rendes nyilvános tanára. A Petőfi Társaság is, amelynek 1897 óta tagja, honorálja Ferenczi érdemeit és al­­elnökévé választja, míg a Kisfaludy Tár­saságba 1903-ban választják be. Ferenczi Zoltán hosszú pályafutása alatt rendkívül nagy és értékes munkás­ságot fejtett ki. Halálával egy mara­dandó emlékekben gazdag karrier, szakadt . Ferenczi Zoltán számtalan és sokoldalúságát bizonyító munkájával a legnagyobb elismerést érdemelte ki a magyar tudományos és irodalmi élettől. A legnagyobb és örökértékű munkája a Petőfi-kultusz terjesztése volt. Számtalan Petőfi-tanulmá­nyt írt, amelyek közül a ,,Petőfi életrajza­’ című főművét a Kis­faludy Társaság kitüntetéssel jutalmazta. De még igen sok és figyelemreméltó ta­nulmányt irt, amelyekben tanúságot tett nagy tudásáról, felkészültségéről és éles elméjéről.­ Tanulmányokban foglalkozott Eötvös József báróval, Jósika Miklóssal, Deák­ Ferenccel és Széchenyi István gróf­fal. Érdekes esséy jelent meg tollából Rinay Jánosról és Csokonai Vitéz Mi­­hályról. Tagja volt a Kisfaludy Társa­ság Shakespeare-bizottságának is s mint a Petőfi Társaság alelnöke igen eredmé­nyes szervezőmunkásságot fejtett ki. Mint műfordító is szerepelt, Dante Vita Nu­ova­iénak­ és Shakespeare szonettjei­nek a fordításával. A Petőfi-centenárium alkalmával kiadott Petőfi-életrajzot, a szé­kesfőváros megbízásából pedig sajtó alá rendezte Petőfi összes költeményeit, ezen­kívül számtalan felolvasást tartott a ju­biláns esztendőiben úgy a fővárosban, mint­ vidéken. Ferenczi Zoltán már hosszabb idő óta kénytelen volt betegágyát őrizni. Beteg­sége hetekkel ezelőtt válságosra fordult s húsvét óta el sem hagyta az ágyát. Szer­dán éjszaka egy órakor halt meg hetven­éves korában. A Magyar Tudományos Akadémia el­hunyt főkönyvtárosát saját halottjának tekinti. Ferenczi Zoltánt csütörtökön dél­után négy órakor temetik az Akadémia oszlopcsarnokából. Olvasóinkhoz! Előfizetési áraink 1927 január 1-je pengőértékben a következők: A Nemzeti Újság előfizetési ára: Egy hónapra 50.000 K * 4 P Három hónapra 135.000 K * 10 P 80 f Az Uj Nemzedék előfizetési ára: Egy hónapra 40.000 K *1 3 P 20 f Három hónapra 120.000 K * 9 P 60 f Uj Nemzedék és Nemzeti Újság: Egy hónapra 72.000 K =1­5 P 76 f Három hónapra 210.000 K = 16 P 80 f Nemzeti Újság és Képes Krónika együtt: Egy hónapra 72.000 K = 5 P 76 f Három hónapra 210.000 K = 16 P 80 f Új Nemzedék és Képes Krónika együtt: Egy hónapra 62.000 K = 4 P 96 f Három hónapra 182.000 K ■= 14 P 56 f Központi Sajtóvállalat R­T,

Next