Nemzeti Ujság, 1927. július (9. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
l»rk*uM(íf )■ ^Is.. EISMsetástári ““t6VlH,oSlídB“dlŐ' Bu ^’BHi Eyy hóra 4 pangd; *300-65.Vickkladd’ IrwYk 9 WSLdi JÉl ÍííJIíÉ mm3 ülLdá ffH Ellj Eh 1 B» iA 80 dili'.vatalok: Vili. ker., Ej ’S15|JhB IW’ilEl SSS tgsWi BSw fi B8W tHLJH • z ára ára 16 Ml. lÍ6k0í*Táté1’ k*»’ íí' S3 $ E fjg§ Mjjsjf 'S Ks | | lm tér’ v«(á">aP 3i Tel.I 121-41,1.Oreráfi. ■ sjj W> MM JbhSÍ 0 Wteí wíM wM ÜVjfj' háx-n. 18, Tel., 123-65. SS f ÍM Mm V BCT M S Mf K WK M 1 ' TM II. Batthyány-sír 6, wj flTX,.lg|r|l| Maok JMM1—EbBIL JBK Tfgi|. ..liyWM ■ SiilimiLAB» teres dijereben Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ /Himnokatán: TÚRI BÉLA . i II i mmm Ilii Ibiméi tm iÄBagSMt'iM»? ? il Imii MURI • 11 ■ ■—snn^M limai ■ , ,,, , , , ................................. ■■■ ....^ ..................... ..— IX. évfolyam 146. szám » Pell/eJc ♦ pest, 1927 julius 1 BBagawumArciiM ......................... MAI CIKKEINK: Magyarország az egyetlen állam, ahol már helytállították a kereskedelem szabadságát Daudet helyett letartóztatták Pujot szerkesztőt Csökken a kényszeregyezségek és a csődök száma Augusztusban ér véget a leszerelési konferencia Román vélemény a Daily Mail cikkéről A főváros arany tollat küld Rothemere lordnak XI. Pius pápa Szent Péter sírjánál Derer tót szocialista magyarellenes beszéde a parlamentben Nagyszabású úszó- és birkózóversenyt rendez a MAC Gratz Gusztáv előadást tartott Stockholmban a magyar kereskedelemről A gazda gondjai az aratás idején Beöthy László átveszi a Belvárosi Színházat Négy magyar győzelem a kecskeméti sakktornán Cochet legyőzte Tildent Wimbledonban Az ifjúsági atléták legjobbjainak klaszszikus találkozója A Csehországba szökött ál-orvost kiadták és az ügyészség letartóztatta Tizenhárommilliárd a határmegállapító bizottság fuvarköltsége Balla Irma! Július (vers) Endrődi Béla: Arany trombita Kilián Zoltán: A bolognai akác Cselekedjék a közönség! ee T T-Tsrr'i Tn 1nnitttttt 1 A szökevények nyomorúságos hada már megint Magyarország ellen agitál Párisban, ahol a jelentések szerint újabb előadást tartott háborús szerepünkről s a háború utáni időről a forradalom nevezetes Osram bácsija, a forradalmi külügyi politikának ez a groteszk és kétbalkezes Paprika Jancsija. De alig érdeklik a magyar közvéleményt az efajta emigráns próbálkozások, a külföld közvéleményét még kevésbé. A karaván halad és nem törődik a nyomába vakkanó hangzavarral, különösen nem akkor, ha olyanok részéről történik, akiknek működését annak idején még a saját táborukban is köznevetség s enyhe szánakozás kísérte. De mit szóljon a magyar közvélemény ahhoz, hogy a Károlyi-forradalom aktív résztvevői nemcsak Párisban emelnek szót, hanem Debrecenben is, ahol a liberális sajtó kiküldöttjeit vezérlik ki nyilvánvalóan abból a célból, hogy megmutassák nekik a demokratikus szélsőbaloldal hatalmi vágyainak hiú délibábját. Csodálatos, hogy a régi verklit újra meg újra megszólltatják és kicsiny körüknek elfogult sorsaiban még ma is az országos népszerűség melegét képzelik bele, giffogó régi frázisokat mondanék el, mintha a horto- .ur" ... -még mindig ecet égne a lám,a mi magyarség fainak Tiszán imán és Tiszán tv: még mindig elég volna a lemetet szidni a szaluágról szavalni, hogy bevegye a jó bolonditás maszlagát. A jó urak azonban csalódnak Debrecenben és Párisban egyaránt, a külföld már nem hisz nekik, a magyar nép pedig nem hallgat rájuk. Byrd ma este elérte Franciaországod de eltévedt . (Tudósítás az 5-ik oldalon) ..* ’ ------------------— --1 ■»» Féktelenül tobzódik a választási terror Erdélyben Elkobozták a magyar párt plakátait Goldis volt kultuszminisztert őrizet alá helyezték Kolozsvár, junius 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Arománok választási harca, amely teljes joggal nevezhető a magyar kisebbségek elleni terrornak, ijesztő mértékben szélesedik tovább s egyre több és több atrocitásban nyilvánul meg. A Nemzeti Újság már napokkal ezelőtt elsőnek emlékezett meg a lehetetlen és durva választási harcról, amely a magyar kisebbségek minden tiltakozása ellenére is sulyosodik s ennek következtében a magyar párt vezetőségéhez egymásután érkeznek a jelentések a kisebbségi blokk ellen folytatott választási erőszakosságokról. A választási erőszakosságok élei különösen a magyar papok ellen irányadnak s a sziguranca egymás után idézi maga elé őket, hogy e zaklatással elriassza őket a magyar párt érdekében kifejtett választási propagandától. Tovább folytatják azt a taktikát is, hogy a székely választópolgárokat egymásután hívják be hadgyakorlatra , javulásokét pedig feloszlatják, vagy a gyűlések tarthatására beadott kérvényedet elamerikázzák. Rikító példája volt enek az elamerikázásnak az aradi prefektus eljárása, aki azon indokolással hogy egy „tolvonásnyi ereje sincsen, olyan fáradt“, a gyűlés engedélyezését több magyar kisebbségi képviselőjelölt erélyes tiltakozása ellenére is folytonosan halasztgatta. A magyar párt kolozsvári központjában pedig szigorú felsőbb utasításra detektívek jelentek meg és a párt valamennyi választási plakátját elkobozták, noha a pártvezetőség a plakátok terjesztésénél betartotta az előírt formákat, sőt a plakát szövegét előzetesen is bemutatta a hatóságoknak. Jelentések érkeztek arról is, hogy a magyar választópolgárok nem tudnak hozzájutni választó igazolványukhoz. A román választási terror egyébként már annyira fokozódott, hogy a saját napilapjaik tárnak föl lehetetlenebbnél lehetetlenebb „eseteket“. Ezek az esetek aztán a legdrasztikusabb és legembertelenebb formában jelentkeznek. A választási harcok már odáig fajultak, hogy több városban és faluban a liberális párti „botosok” békés, védtelen polgárokat, asszonyokat és gyermekeidet támadtak meg és véresre verték őket." Ezek után természetesen nagyon is illuzórikus Duca belügyminiszter kijelentése — amelyet az újságírók előtt tett —, hogy minden olyan akciót meg fog hiúsítani, A.wség e *?a!bad*ágot veszélyeztetné". Hogy ez a kijelentés mennyire ír?... és megbízható, azt legjobban mutatja az a legutóbbi jelentés, amely szerint Goldisvit kultuszminisztert lakásán őrizet alá helyezték. Godisnak felsőbb parancsra nem szabad lakását elhagynia. A volt minisztert detektívekkel figyeltetik, sőt megtiltották, hogy bárki is érint- Icezzék vele. Miclea Xevér volt képviselője, aki be akart menni Goldis lakására, az egyik detektív revolvert szegzett. summáim hűlügi miniszter hitvallása a lettopolifika mellett A svéd király is megjelent stresemann előadásán Oslo, (Krisztiánia) jun. 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Streseman dr. birodalmi külügyminiszter csüörtök délelőtt tartotta az oslói egyetem dísztermében előadását abból az alkaomból, hogy az idei Nobel-díjat megkapta. A borús idő ellenére hatalmas embertömeg gyűlt össze az egyetem előtt. A dísztermet, amely Oslo legnagyobb termei közé tartozik, előkelő közönség töltötte meg. Jelen voltak a német követ, a német követség egész személyzete, a storthing elnöke, a miniszterelnök, a kormány és a storthing tagjai, a diplomáciai testület számos képviselője, Oslo város tanácsának tagjai, valamint a művészi, tudományos és gazdasági élet képviselői. Két óra után megjelent a király a teremben és szívélyesen üdvözölte Stresemann dr.-t. Ezután Stang tanár, egyetemi rektor, a Nobel-bizottság elnöke tartott, rövid beszédet és örömét fejezte ki afelett, hogy Stresemann dr.-t üdvözölheti, majd Stresemann dr. lépett az előadói emelvényre, hogy előadását megtartsa. Beszédének során a német külpolitika körül az utóbbi években vívott küzdelem vázolása után ismertette a mai Németország felfogását. Hangsúlyozta, hogy a német közeledési és békepolitika a német népi élek kívánságából fakadt. A birodalmi gyűlés legutóbbi tárgyalásai bebizonyították, hogy a német nép túlnyomó többsége egyöntetűen kívánja a békét és a megértést. Végül Locamot említette a szónok és mindenekelőtt tévesnek minősítette azt a felfogást, amely szerint Németország a locamoi politikát csak a Németország számára való hasznosság szempontjából nézi. Loearno — mondotta Stresemann dr. — ennél többet jelent. Loearno biztosítja a Rajna mellett az állandó békét, a két nagy szomszédos nemzet ünnepélyesen lemondott minden erőszak alkalmazásáról. A locarnoi politika nem egyeztethető össze a gyűlölet, az erőszak és az elnyomás politikájával. Lovarno a megértés, a szabad akarat és a jobb jövőbe vetett hit politikája. Stresemann dr. beszédét nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Stang tanár, mint a Nobel-bizottság elnöke, köszönetét fejezte ki a szónoknak és a király személyesen tolmácsolta . Szerencsekívánatait. Az egyetem előtt várakozó tömeg lelkesen megéljenezte a német birodalmi külügyminisztert. Lapunk mai száma 16 fillér Budapest fürdői Irta: Rakovszky Iván Van a svédeknek egy igen nevezetes geográfusa, Rudolf Kielsén, aki azonban a geográfia mellett az állambölcselet tudományát is műveli, s aki éppen ezen a téren aratta legjelentősebb világsikereit. „Az állam, mint életforma” című munkája világ nevezetességre tett szert, a benne kifejtett alapigazságok pedig az államtudomány értékes közkincsei lettek. Ez a Kjellén említett munkájában új fogalmat állít fel: az autarchia fogalmát, értvén ez alatt olyan országot, melyben a nép összes lényeges szükségleteit a saját ország segítő forrásai fedezni tudják. Tehát röviden kifejezve: az autarchia olyan ország, melyben a gazdagom önkielégülés lehetőségei adva vannak. A gazdasági élet ilyen kikerekített mivoltának előnyei szembeszökőik. Az ilyen állam kereskedelmi és pénzügyi mérlege kedvezően alakul, mert lényeges szükség- letek kielégítése végett nem megy pénz., si külföldre, míg ezzel szemben olyan állam,! f) mely nem autarchia, állandó küzdelemben él, hogy kellő exporttal ellensúlyozzál azt a kiadást, amit a külföldről fedezett* szükségletek kielégítése okoz. A régi Magyarország tipikus ilyen autarchia volt. Ami kincset a hegy háta és belseje hord, ami gazdagság a róna silkján terem, ami erő a televények mélyén rejlik, ami kincset folyóvizek és a tenger árja rejt, azt mind megtaláltuk a régi Magyarországon, amely valóban népének minden szükségletét saját természetes forrásaiból el tudta látni. El tudta látni azzal is, amire mai gyülekezetünk elsősorban gondol, — fürdővel, gyógyító vízzel, üdülőtelepekkel. Ennek ellenében a mai Magyarország neon lutarchia többé. Erdeink, bányáink, ipari vidékeink majdnem egészen elvesztek, s velük veszett el fürdőtelepeink 80 százaléka is. Az az ország, amelyik — ha erre berendezkedett volna—,játszva elláthatta volna az ország minden lakosát fürdővel, gyógyvízzel és üdítő levegővel -'elygijr^n.A Cikik tud« minden gyógyulói?ra. szőrűm lak-val?ak a legprimití rebb ig vek melli 1»,fürdőzést biztosítani. Az az orsóig, amelyik háború előtt igen csekély fuzánsággal, idecsábithatta volna a külföldiek százezreit, most alig-alig rendelkezik egykét olyan, hegyes, .melyet az Isten ország-világ találkozóhelyéül teremtett. A mai generációra ezen a téren kétféle feladat várakozik: 1. Helyreállítani az autarchikus állapotot a gyógyfürdők terén, hogy t. i. az ország egész fürdőszükségletét az ország maga lássa el. 2. Mivel olyan államban élünk, mely nem autarchia, melynek háztartásában tehát a kivitel nagy jelentőséggel bír, fürdőügyünket is be kell állítani financiális mérlegünk megjavításának szolgálatába. Foglalkozzunk elsősorban az előbb említett feladattal. Azt mondottuk, hogy helyre kell állítani az autarchikus állapotot fürdőügyünk terén. Erre a célkitűzésre joggalválaszolhatja valaki, hogy az autarchia fogalma geográfiai feltételeken nyugszik, ezeken pedig változtatni csak határaink megváltoztatásával lehet. _Ez az ellenvetés az autarchia tényezőinek általános vizsgálatánál absolute logikus ugyan, de mint mindenütt, itt is vannak kivételek és a mi ügyünk — a fürdőügy — épen ilyen kivétel. A trianoni békeszerződéssel csak az a tény ment veszendőbe, hogy az ország minden gyógyulást kereső lakosát számtalan fürdőinkben kényelmesen elhelyezhettük. De csak a helyzet szűnt meg, de a lehetőség megmaradt. Vizek maradtak és Istenáldotta források bugyognak a kis magyar területen is. Csak az szűk, ami hozzájuk épült, csak sikeret ki nem elégítő, amiben felhasználásuk adva van. Ha mindezen változtatunk — pedig kotorni változtatni rajta — magyar emberi hetyi, nem kell külföldi fürdőre mennie. És akkor teljesítve az első cél: Csonkamagyarország fürdőügyi szempontból ismét maga fogja tudni ellátni népei szükségletét. De van másik ellenvetés is, amelyet fejtegetéseimmel szemben joggal fel lehet hozni. Mikor a régi Magyarország el tudta volna látni a lakosság fürdőszükségletét, akkor is külföldi fürdőkre utaztak legtehetősebb polgáraink. Hogyan akarjuk tehát gyógytényezőink megcsappant száma mellett itt tartani őket! A felelet egyszerű: helyes fürdőpolitikával. Azelőtt megengedhettük magunknak azt a luxust, hogy ne csináljunk fürdőpolitikát. Sőt még azt is, pedig ez még rosszabb, hogy csináljunk ugyan fürdőpolitikát, de rosszat. Megengedhettük