Nemzeti Ujság, 1928. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
Ci lg fifsj iäii as HÜí n*ry**^» «o p.k« i. soms. Fiókkiadó- jg B8B -M MüW MHB -m Sast BJg H ■ pnE a fB JfiSf / > »• mii*.. • *»• • Unblolt ■ Vili. kar, H ’fgSjtV, i KfiHi BaBWrHMt SBmm jwBHj £ü Baa JfiSjS I ■ ■ I m a r a tó IIU My^il 1. Tól.i j. n gapr figgj j%jjB Bg ja jjjjjjjjj lór, aaaéroap 51 m rBa«*kr*oT-tír°Í! i ^É| üü * ÜH «Hg M .g/ IUI HÜ. jf ÜP W ^•r** dtj.aabóa * Tataim U9.72. 0 (flL « BHHVJa. jkBSBk, JKÜHL. Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatárs I^TÓRI BÉLA" ." ' U . ♦ Csütörtök ♦ Budapest, 1928 márcjusjJ Mai CIKKEINK: A pénzügyi bizottság általánosságban elfogadta a költségvetést Erélyesen tiltakozik a KANSz Gaal Gaszton támadása ellen Rupert Rezső a bíróság elé került a Schadl-tanács megrágalmazása miatt A magyar kérdésben Olaszország magának igényli a döntő szót A jakabszállási plébános gyilkosát a Kúria életfogytiglani fegyházra ítélte Diaz tábornagy meghalt Mexikóiján újra kivégeztek tizenegy embert A román kormány jogfeladást követel Magyarországtól A Keresztény Gazdasági Párt szónoka az állategészségügyi javaslat fontosságáról Az osztálysorsjáték hozásának eredményei Az altruista pénzintézetek szindikátusa bonyolítja le a földreform pénzügyi részét . Fokozni kell a babtermelést (!): Ha nincs törvény, akkor is, hol az ügyészt Endrédi Béla: A fölösleges ló Számla érkezik minden hónap végén a pesti ember lakására az Elektromos Művektől. A pesti embernek hónap végén nincs pénze, de az Elektromos Művek erre mit sem hederít, mert a pénzbeszedője a számlával könyörtelenül megjelenik. A pénzbeszedő pedig napis áruházt hagy hátra a pénztelen pesti embernek, hogy nem fizetés esetén a villanyáramot azonnal leszerelik. Ezeken a hasábokon az „egyszerű volgár" már elpanaszolta ezt a hónapvégi mizériát, ezt a könyörtelen és figyelmetlen rendszert, amelyről a Nemzeti Újsághoz beérkezett levelek egész sorozata újra keservesen panaszkodik. Nehéz megérteni, hogy a pesti ember nehéz helyzetét miért nem értik meg. Hát olyan bajos dolog belátni, hogy a mai gazdasági körülmények között még az úgynevezett vagyonos társadalmi rétegeket is kínos zavarba lehet hozni a hónap végén prezentált számlával, hogy ne is szóljunk a tisztviselőről, a fix fizetéses nyomorúság társadalmi rétegeiről és az oly sokszor elszavalt kisember szociális helyzetéről. Azt a rendszert, hogy a számlákat a hónap első felében írják ki és a másik felében hajtják be, könnyedén meg lehetne változtatni, úgy, hogy a hónap második felében irnák ki a számlákat és a hónap első felében prezentálnák. Csakhogy ide, természetesen, némi előzékenység s a közönség nehéz helyzetének megértése kellene, ami viszont ritka fehér holló Budapesten, ahol pontosan a hónap, legpénztelenebb napjaiban küldözik a fizetési ukázokat. Óvadékrazziák fogják végigsöpörni a legdivatosabb s tegyük hozzá, éppen könnyűségénél fogva veszedelmessé terebélyesedett óvadéksikkasztás dzsungeljét. A nehéz megélhetés, a munkanélküliség réme tömegesen hajtja a szorult helyzetben vergődő, sokszor reménytelen embereket az óvadéksikkasztók karjai közé. Nincs a napnak olyan órája, hogy síró és kétségbeesett emberek ne nyitnának rá a rendőrségre, ahol a késő bánat panaszkodásaival kérik az államhatalom segítségét. Az emberi naivitás, a más kárán tanulni képtelen hiszékenység megdöbbentő példái bizonyítják, hogy az óvadéksikkasztók bűnöző szektájának sokkal könnyebb dolga van, semhogy tétlenül nézhetné ezt a garázdálkodást a rendőrség. Ez rendben van s szükséges is, de ezerszer inkább rendben volna s szükségesebb volna, hogy végre megtanulják az emberek az önmaguk megvédelmezését. Csodálatos, hogy a szélhámossággal szemben milyen gyermekded tud lenni az egyébként óvatos, krajcárját fogához verő, sokszor önző és bizalmatlan emberek sokasága. Az álnevű gróf, akinek nevéből kiabál a gothai almancektól messzire elrugaszkodott szélhámosság és az óvadékos alkalmazottakat kereső ,,igazgató úr" tipikus alakjaivá vetíted, a bűnözök vakmerő világának. Naponta lelepleznek néhányat, de az emberek mégis vakon rohannak a bajba, se nem hallanak, se nem látnak. mérkezett az ideje, hogy ezt a mocsarat lecsapolják s a társadalom szemetét az arra illetékesek végre kisöpörjék. Amnesztia! Kegyelmet kapnak a politikai pörök elítéltjei és terh Csütörtökön megjelenik a kormányzó kegyelmi elhatározása — Az emigránsok nem részesülhetnek kegyelemben — Megszűnik a sajtópönök legnagyobb része — Mi történik Nádosyval? Az igazságügy miniszter csütörtökön beterjeszti az új magánjogi törvénykönyvet a legfelsőbb kegyelmi elhatározás egyfelől a politikai bűncselekmények szabatosan meghatározott csoportjával szemben hirdet kegyelmet és pedig mind az elítéltekkel, mind pedig a terheltekkel szemben, másfelől lehetőséget nyújt arra, hogy kivételes esetekben az elhatározásban fel nem sorolt politikai természetű okból elkövetett más bűncselekmények miatt elítéltek is kegyelemben részesüljenek. Tényt külföldön követték el, vagy ha a bűnvádi eljárás és büntetés alól olyan módon vonták ki magukat, hogy külföldre távoztak, végül kizárják a kegyelemből azokat is, akik a kegyelmi elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt, vagy annak kelte előtt három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt szabadságvesztés büntetésre jogerősen el vannak ítélve. A kegyelmi elhatározás a hivatalos lap holnapi számában jelenik meg, amely egyben közli az igazságügyminiszternek a kegyelmi elhatározás végrehajtására vonatkozó rendeletét is. Illetékes helyen hangoztatták, hogy a kormánynak ez a rendelete a társadalom összefogását szolgálja. A megértés útján igyekeznek közeledni a más felfogásúak elé, ezzel szemben azonban elvárják, hogy a másik oldalon is megértésre találjanak. Kiket érint a kegyelem ? A kegyelmi elhatározás az ismertebb körökben szereplő emberek közül érinti Nádosy Imre országos főkapitányt is, aki a második csoportban foglalt intézkedés alapján szabadulhat a fogházból. A pénzhamisításra ugyan nincsen amnesztia, de a bíróság is megállapította, hogy Nádosy a pénzhamisításban politikai természetű okból vett részt, előélete, viselkedése a fogházban, férfias, tiszteletet parancsoló egyénisége pedig mindenképen méltóvá teszik arra, hogy a bíróság a független és külső befolyástól ment elhatározásával kegyelemben részesítse. Kegyelmet kaphat még Rupert Rezső is, akinek éppen most folyik két pere a bíróságok előtt, továbbá megszűnik a sajtópöröknek legalább nyolcvan száza is állapít meg, amelyeknek a fennforgása esetén az elítélt és terhelt kegyelemben nem részesülhet. Ilyen kizáró okok mindkét csoportnál: Kommunista bűncselekmények, amelyekről 1920-ban és 21-ben már több közkegyelmi elhatározás intézkedett. Kizáró ok továbbá az, ha a bűncsalók(Folytatása a 2-ik oldalon) (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az igazságügyminisztériumban teljesen elkészült az új magánjogi törvénykönyvre vonatkozó javaslat, amelyet Pesthy Pál igazságügymnniszter csütörtökön terjeszt a képviselőház elé. A javaslat 15 évig készült és kétezerszázhelyenegy szakasza van. Az igazságügyminiszter a beterjesztésnél nagyobb expozét mond, amelyben részletesen ismerteti ajavaslat főbb irányelveit és elkészítésének történetét. Illetékes helyen kijelentették a Nemzeti Újság munkatársa előtt, hogy ennek a nagy műnek a beterjesztésére azért választották a csütörtöki ■ napot, mert ezen a napon van a kormányzó megválasztásának nyolcadik évfordulója és a benyújtás időpontjával is kifejezésre akarják juttatni a javaslat fontosságát. Hangoztatták, hogy a javaslat tárgyalásától gondosan távol kell tartani minden politikumot. Szenvedélyességtől mentes, nyugodt atmoszférát akarnak teremteni, amely nélkül az egész magyar jogéletre és jövő jogfejlődésünkre döntő fontosságú javaslatnak alapos megtárgyalását el sem tudjáik gondolni.Ennek a hangulatnak a megteremtését szolgálja az a kormányzói elhatározás is, amely a hivatalos lap csütörtöki számában jelenik meg. Ez A kegyelmi elhatározás két csoportra osztja azokat a bűncselekményeket, amelyek amnesztia alá kerülnek. I. csoport. Az államfő és a királyi ház tagjai megsértésének vétsége. As Slam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségek. Izgatás. Választói jog ellen elkövetett bűncselekmények. Választással kapcsolatos vétségek. Politikai okból elkövetett hatóság és magánosest ellen elkövetett erőszak vétsége. Tiltott közlések. TI. csoport. Politikai okokból elkövetett egyéb bűncselekmények. Ha rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság a maga szuverén hatáskörében az elítélt egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével a kormányzói elhatározás keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja az elítéltet. Ilyen határozatot a bíróság csak igen kivételes esetben hozhat és pedig olyan módon, hogy a felek indítványa és meghallgatása nélkül hivatalból hozza meg döntését, arra tehát semmiféle külső fórum befolyást nem gyakorolhat. A kegyelmi elhatározás bizonyos kizáró okokat Lapunk mai száma 16 fillér Nyolc év irtás Surányi Miklós Most már bevallhatjuk magunknak, hogy ezelőtt nyolc esztendővel a magyar közélet sötét és reménytelen hullámzó káosz volt s csak az életben maradás természetes ösztöne szerint hitegettük magunkat azzal, hogy ebből a káoszból még élet is támadhat. Az idő gyorsam múlik és különösen gyorsan múlik akkor, ha az események olyan vad iramban kergetik egymást, mint az utolsó évtizedben. A ma emberének lelkét az impressziók olyan tömege ostromolta meg a világháború kitörése óta, hogy belekábult és belezavarodott s emlékezetében összefolyt mindaz, ami annak idején az események egymásutánjában hónapról-hágy napra újabb létkérdés elé állította. Ma már úgy emlékszünk az utolsó évmé--' zedre, mint a lábadozó beteg a krízis deliriumos éjszakáira. Valósággal meg kellene írni az utolsó idők történetét, hogy lássuk, minő szakadékokon bukdácsoltunk keresztül s csak most, hátrafelé nézve tudjuk megmérni azt a szerencsét, amellyel a hullámzó káoszból valahogy mégis partra vergődtünk. Szerencse? Azt hiszem ezzel a szóval a népek életében csínján kell bánni. A történelem nem hazárdjáték s idővel a jó- és balsors hullámzásának lassanként minden motivumát le lehet vezetni egyének és tömegek jelleméből és cselekvéséből. Hogy ezelőtt nyolc esztendővel a hullámzó káosz tömkelegében megtaláltuk azt az archimedesi pontot, amelyről a magyar glóbuszt ki lehetett emelni sarkaiból, ez a nemzet, életrevalóságának, helyes ösztönének, hivatottságának és okosságának a bizonyítéka. Ezer év története bizonyítja ezt. Hogy ne is beszéljünk arról, ami a Keletről idesodródott magyarok életében Szent Istvánnak a nyugati germán hatalmi és kulturközösségbe való belépése alkalmával történt, megmutatta ezt a magyar nemzet az Árpádház kihalta után az olasz orientációval s megmutatta a mohácsi vész után is, amikor az osztrák Skylla és a török Karibdis között ki tudott evezni az önálló nemzeti lét szabad tengerére. Ezelőtt nyolc esztendővel is sorsfordulat előtt állott és a nemzet döntött. Felkelt a földről, talpraállt, kezébe vette a maga sorsának intézését s egy egész ellenséges Európával szemben proklamálta a nacionalista Magyarország élni akarását. Nemzetek élete roppant komplikált valami, világkonjunktúra, politikai és gazdasági erők, anyagi és erkölcsi tőke, föld, munka, földrajzi helyzet, kenyér és szellem befolyásolják a lét vagy nemlét kérdését, de mindig szükség van egy szimbolikus értelmű gesztusra is, amellyel jelt ad önmagáról s amellyel megmutatja, hogy melyik irányba kell haladnia. Nyolc esztendővel ezelőtt ez a gesztus Horthy Miklós kormányzóvá való megválasztása volt s ezzel a nemzet megmutatta a világnak, hogy a maga nacionalista öncéluságának alapján helyet követel az Újeurópa új államalakulatai között. A lét vagy nemlét kérdése függött ettől a gesztustól és nyolc esztendő története bebizonyította, hogy a magyar nemzet örökké való életösztöne megtalálta a maga sorsproblémájának egyetlen helyes megoldását. Mindegy, akárhogyan vitatkoznak