Nemzeti Ujság, 1928. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

2 egymással a heroikus történetszemlé­let és a történelmi materializmus teo­retikusai, az bizonyos, hogy válságos időkben a népek sorsa gyakran egyet­len ember váltón nyugszik és minden attól függ, hogy az az egyetlen ember és a nemzet egymást megtalálja-e. Nem mondom,­hogy bármilyen nagy ember keze is meg tudná fordítani a történelem szekerének rudjait, de van­nak emberek, akik szánesztendő szen­vedéseit, száz botlás kárát és százezrek életét takaríthatják meg népük szá­mára a maguk tiszta erkölcseivel, ren­dületlen energiájával, higgadt okossá­gával, puritán önzetlenségével, egyéni­ségük tekintélyével és méltóságos fen­­sőbbségével s ily értelemben van va­lami abban, hogy a történelem volta­képpen nem egyéb a nagy emberek életrajzánál. Nyolc esztendő óta egyet mást elér­tünk, amiről nyolc esztendő előtt ál­modni sem mertünk. Van kicsiny, de nagyszerűen fegyelmezett, lelkes, el­szánt, ragyogóan képzett hadseregünk. Van aranyat érő tekintélyes, becsüle­tes pénzünk. Van olyan hitelünk, ami­­nőre hiába sóvárognak a körülöttünk felcseperedett győztes új hatalmasságok Van iparunk és mezőgazdaságunk és van olyan kultúránk, amelynek fölénye Bécstől keletre immár vitathatatlan. Rend van, rend, minden közdolgok fundamentuma és végcélja, a társa­dalmi együttélés legfőbb biztosítéka, forrása minden anyagi és szellemi többter­telésnek. Van lelkünkben nem­zeti öntudat és bizakodás, mert van­nak belső és külső garanciái annak, hogy nemcsak mi szorulunk Európára, de Európának is fontos a mi független nemzeti létünk. Mindez természetesen rengeteg áldozatba és szenvedésbe ke­rült, annál is inkább, mert nemcsak a sors, de magunk is vertük és pusztítot­tuk magunkat s nyolc esztendő óta nemcsak egyszer, de napról-napra újra és újra fel kell támadnunk anyagi és erkölcsi halottainkból. Mindez ta­gadhatatlan. Nem vagyunk korlátol­tak s nem vagyunk részegek, hogy ne volnánk tudatában bajainknak s be­tegségeinknek, de vagyunk elég öntu­datosak arra is, hogy büszkén tekint­sünk vissza Horth­y Miklós nyolc esz­tendős kormányzatának eredményeire. Aki a magyar nemzet utolsó évein élt történetét ismeri, az tudja, hogy ab­ban a főméltóságban, amelyet Horthy Miklós tölt be, nem egy tragikus dilem­mát kellett megoldani szinte ember­­feletti vívódások árán s hogy minden dilemmába az emberi becsület, a ha­zafias erények, a kormányzati felelős­ségérzet, az önfeláldozás és az odaadás milyen példátlan teljességét vitte bele ez a finom, úri és nagyszabású magyar. Aki egy modern állam kormány­zati működésének titkait ismeri, az tudja csak, hogy mennyi függött Horthy Miklós bölcsességétől, amikor egy-egy végzetesen fontos pozíciót vég­zetesen súlyos időkben be kellett töl­teni, amikor külső és belső politikai kérdésekben pillanatnyi gyorsasággal dönteni kellett, amikor a nemzeti egyé­niség olyan érzékeny pontjaihoz kel­lett hozzányúlni, hogy annak érintése is kiszámíthatatlan károkkal fenyege­tett. S aki a modern Európa győztes és legyőzött államainak politikai történe­tében otthonos, az tudja csak, hogy mennyit köszönhet a nemzet Horthy Miklós legsajátabb emberi és állam­férfias erényeinek, amelyek nyolc esz­tendő óta zsinóregyenes után egyenle­tes és tudatos programszerűséggel ve­zetik a nemzetet a megújhodás felé. Erről a történelem még sokat fog írni, ma nem tehetünk egyebet, mint hogy mi, polgárok és magyarok tisztelettel és hálával ejtjük ki a nevét. Állandóan raktáron tart háló, ebédlő és uriszoba berendezéseket HOLLÓSY Gyula bútorgyárában Újpesten Vidékre gondos és szakszerű­ csomagolás. Rózsa-liter 4. telefon L. 910-50. O villamosról a Phobosz villamosmflvesénél kell leszállni. NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1928 március 1.. (Folytatás az első oldalról) Céha és mentesül a büntetés alól több is­mert szerkesztő és újságíró. Hatvany Lajosra és a többi emigrán­sokra a kegyelem nem terjed ki. Kilenc előadója lesz a magánjogi törvény­­könyvnek A magyar magánjogi törvénykönyv előkészítésében többek között a követke­zők vettek részt: Szássy Béla, Tér­ffy Gyula, Vladári Gábor, Szladits Károly, Nyiddszy János, Sichermann Bernát, Gabona Lajos, Hizsalovszky Endre, Purja László, Tumgvari Szűcs Kálmán, Fodor Ármin. Ezenkívül tevékeny részt vett a javaslat megszerkesztésében az azóta már elhunyt Bartha Richárd s az időköz­ben egyetemi tanárokká kinevezett Kuncz Ödön és Túri Sándor is. A javaslatnak négy előadója, négy helyettes előadója és egy főelőadója, összesen tehát kilenc elő­adója lesz. Az igazságügy miniszter arra számít, hogy az őszi ülésszakban már tárgyalhatja a képviselőhöz. Az amnesztiarendelet szövege A kegyelemre vonatkozó kormányzói elhatározás így hangzik: .Nyolc esztendeje múlt annak, hogy a nemzet­­ akarata végzetterhes időkben az áldam­ élére állított. Ebből az alkalomból egyrészt hátatls szívvel gondolok mind­azokra, akik a jogrend és jogbiztonság helyreállítására és megszilárdítására irá­nyuló törekvése­iben támogattak, más­részt, amennyire az ország érdeke meg­engedi, jövendő magatartásukba vetett bi­­zalm­mal megbocsátást kívánok gyako­rolni azokkal szemben, akik a minden állampolgárt kivétel nélkül kötelező mér­séklet és önfegyelmezettség elvetésével politikai természetű indokból bűncselek­ményt követtek el.­­ Ehhez kép­est kegye­lemben részesítem azokat, akiket a pol­gári büntetőbíróság jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó tartamú szabadság­­vesztési büntetésre vagy pénzbüntetésre ítélt: 1. az államfő megsértésének az 1913. évi XXXIV. törvénycikkben meghatározott (1920. évi I. törvé­nycikk 14. §.) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésé­nek a büntetőtörvénykönyv 141. §-ában meghatározott vétsége miatt, 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irá­nyuló, az 1921. évi III. törvénycikk 7. és 8. §-ában meghatározott vétség miatt, 3. az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (büntetőtörvénykönyv VI. fejezet) miatt, 4. a választójog ellen elkövetett, az 1925. évi XXVI. törvényci­kkben és az ezt megelőző 1913. évi XXIII. és 1918. évi XVI. törvénycikkekben meghatározott bűncselekmények miatt, valamint az or­szággyűlési és nemzetgyűlési választások­kal kapcsolatban politikai természetű in­dokból elkövetett egyéb vétség miatt; 5. a büntetőtörvénykönyv második részé­nek VII. fejezetében meghatározott, ma­gánosok ellen elkövetett erőszak miatt, valamint a hatóságok büntetőjogi ,­védel­méről szóló 1914. évi XLI. törvénycikkében meghatározott bűncselekmény mi­att, ha ezeket politikai természetű indokból kö­vették el 6. az 1897. évi XXXIV. törvény­cikk 20. §-ában, valamint a­z 1912. évi LIV. törvénycikk 96. §-ában meghatározott vét­ség miatt. 7. politikai természetű indok­ból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, ha rendkívüli méltánylást érdemlő eset­ben a bíróság az elítéltet — egyéniségé­nek, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magavise­letének, valamint az eset többi körülmé­nyeinek figyelembevételével — ez elha­tározásom kaikétól számított három hó­napon belül kivételesen kegyelemre mél­­tónak nyilvánítja. Ez a kegyelem, kiterjed a melékbünte­­tésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajtha­tatlansága folytán szabadság­vesztés-büntetésre kellene átváltoztatni; nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. II. Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban meg­jelölt, a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt kell el­járást indítani vagy folytatni, amennyi­ben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetés, vagy csupán pénzbüntetést állapít meg. III. Sem az I., sem a I. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akiket a 4039/1919. M. E. számú rendelet L §-ában meghatározott bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűn­­csel­ek­mény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, 2. akik a bűncselekményt külföldön követték el, 3. akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés alól el­vonva külföldre távoztak, 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt szabadságvesztés­­büntetésre jogerősen el voltak ítélve. Felhívom a m. kir. igazságü­gyminisz­­tert, hogy az ezen elhatározásom végre­hajtására szükséges intézkedéseket sürgő­sen tegye meg Horthy s. L. Dr. Pesthy Pál s. k." A katonai elitéltek amnesztiája A kormányzó a kormányzói hatalom átvé­teléne­k nyolcadik évfordulója alkalmából a honvédi bi­oskodás alá tartozó egyénekre vo­natkozóan­­ kegyelmet hirdet az 1920 már­cius 1-je előtt elkövetett bűncselekményeikre. A kormányzó kegyelmi elh­atározásának a katonai bűntettekre vonatkozó szövegét a hi­vatalos lap március 1-i száma közli. A kato­nai amnesztia elsősorban azokra vonatkozik, a­kik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je elő­tt követték el, feltéve, hogy a bűncse­lekmény elkövetése után jeleni elhatározás Budapest, február 29. (p) Hiába, vannak még mindig, akik azt hiszik, hogy az üzletben, a keres­kedelmi életben, a nagy baszom és a fogyasztók kihasználása a legokosabb dolog. Ha nem így volna, nyilván nem születhetett volna meg az az újabb gazdasági szörny, amelynek VAVE a neve, vagyis Védjegyes Árukat Védő Egyesület. A Nemzeti Újság írta meg mára, mit akar ez az új szövetkezés. Nem kevesebbet, mint azt, hogy meg szeretné tiltani a kereskedőknek, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkeiket más áron árusítsák, mint ahogy azt a gyár, vagy a nagykereskedő elő­írja. Vagyis: meg akarja szüntetni az üzleti versenyt. Azt akarja, hogy a drága bolt éppen o­lyan áron árusít­son, mint az olcsóbb kis bolt,, amelyik­nek kevés a rezsiköltsége. Azt akarja, hogy a kereskedők ne versenyezhesse­nek egymással az árakban, hanem mindenütt szabott és magas árakat kérjenek a közönségtől. Kinek árt ez? Árt ez elsősorban a kereskedők jórészének, mert az okos kereskedő ma már tudja, hogy hasz­not csak akkor tud e­lérni, ha nagyobb forgalmat csinál, és várjon mivel tudná jobban csábítani a közönséget, mint azzal, ha olcsóbban adja az áru­t. Ha minden boltban egyformák lesznek az árak, az megöli a kis boltost és tönkretesz egy sereg egzisztenciát. Ezt akarják várjon! A nagy hal hadd falja fel a kis hallat! Avagy a fo­gyasztó ellen megy a játék, akinek amúgyis kicsiny a vásárló képessége, mert nehéz a megélhetése és őt akar­ják még jobban megterhelni! Milyen agyakban született meg ez a gondolat a kereskedelem szabadsága és egyút­tal a fogyasztás növelése ellen! Hát nem az az érdek, hogy minél többet és minél olcsóbban vásároljanak az em­berek! Mi tudjuk, mi akar ez lenni. Kartel burkolt formában. Mint minden kar­tel, ez is elsősorban a kereskedő s ugyanekkor a fogyasztó ellen harcol. Nos hát, fel kell venni a karcot a kar­tel ellen. Nem lehet azt tűrni, hogy néhányan összeülnek egy irodában és onnét diktálják az ország közönségé­nek, mit és mennyiért vásároljon. Vagy negyven kartel ül most az or­szág nyakán, s még újabb burkolt kar­­teleket is alkotnak! Kik ezek az embe­rek, akik a magasabb haszon ked­véért így akarják tönkretenni a sza­bad remén­yt, a gazdasági fejlődést és a fogyasztói közönséget! Sajnos, nincsen kartel-törvény. Ez az a mulasztás, amelyet minél hama­rabb pótolni kall Törvényt a kantelek ellen! Szigorú törvényt, amely bátran és erővel sújt le minden gazdasági visszaélésre. Ám addig is, ameddig nincsen meg ez a törvény, addig is módja van arra a királyi ügyésznek, hogy fellépjen az áruuzsora ellen. Nem arról beszélünk, hogy az ilyen egyesü­let alapszabályait nem szabad jóvá­hagyni, hanem azt mondjuk, hogy az ügyészségnek meg kell találnia a mó­dot arra, hogy megakadályozzon min­den árdrágítást és mindenfajta olyan kartelltervezkedést, amelynek célja a szabad verseny megakadályozása. Védjük meg a fogyasztót! DB®­ESZ HA NINCS TÖRVÉNY, AKKOR IS HOL AZ ÜGYÉSZ? FIAIMNAK E$ ÖREGNEK^ se? me*rta tAaAnak biztos «A tiezkeee • a rwroll ^ iza IS^OVOMflLTIiyE *1 0 K*ECtE­ ZJEC keltéig sem aljas indokból eredő, vagy az állam és a társadalom törvényes rendje el­len irányuló bűncselekményt, sem pedig akár a ho­n­vé­dt igazságszol­gál­tatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi rendelkezése szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűntettet el nem követtek s hogy büntetésüknek fele részét je­len elhatározás keltéig már letöltődték. Víz nélkül, száraz oltógéppel lokalizálták a Ba­zak utcai tüzet Munkában az új oltógép, melyet a tűzoltóság a Nemzeti Újság cikkei nyomán kapott (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Nemrégen számoltunk be arról, hogy a budapesti tűzoltó­ság a Nemzeti Újság kezdeményezésére olyan oltókészüléket kapott, amely értékes tárgyakat veszélyeztető zárt tüzeknél teljesen feleslegessé teszi a vízsugárral való beavatkozást és anél­kül, hogy az értékekben rombolást vinne végbe, percek alatt lokalizálja a tüzet. Szerdán reggel hajnali hat órakor jelentették a központi tüzérségnek, hogy a Bajza­ utca 23. szám alatti Művésztelep tetőzete lángokban áll. A központi tüzérségen azonnal átlátták, hogy, csak gyors beavatkozás mentheti meg a Mű­­­vésztelep szobáiban felhalmozott nagyértékű festményeket és egyéb műtárgyakat a biztos pusztulástól. Minthogy a budapesti tűzoltóság már munkába állította Szilvay Lajos tűzoltó­­főtisztnek világhírű találmányát, az új rend­szerű oltógépet, amely víz nélkül dolgozik ás a tűz fészkére vízsugár helyett oltóport szór, a főparancsnokság azonnal intézkedett, hogy a Bajza­ utcai tűzhöz maga a föltaláló, Szilvay Lajos főtiszt vonnl jön ki az új géppel. Amikor a VI. kerületi és központi tűzoltóság őrségei megérkeztek a mű­vésztelepre, ott már hatalmas lánggal égett a tetőzet. A telep laká­saiból rémülve szaladtak ki a művészek és a család tagjaik s tehetetlenül nézték kétségbe- , esve a mill­iárdokat veszélyeztető tűz rohamoa terjedését. Az izgalmat csak növelte, hogy a művésztelepnek ebben az épületében volt Bon­our tanítványának Mihajlovics Miklós festő­művész tanár műterme is, ahol körülbelül két­­száz kép és félig kész festmény­­eit felhal­mozva Szilvay főtiszt azonnal mimikáiba állította a gépet és néhány perc múlva sűrű, fehér por lepte e­l a tetőzetet. Az oltócsőből hatalmas erő­vel kitóduló gáz és por elől engedelmesem ha* , toltak el a mérges láng,nyelvek és rövid ne­gyedórás munka után vastag tömegben fel­tó­duló f­üst­­tenger jelezte, hogy a te­tő­tűz lokali­zálva van. A tűzoltók ezután a tetőzet szétbon­tásához kezdtek, hogy a gerendák adott égő mennyezethez hozzáférkőzh­essenek. A poroltó­­gép újra munkába kezdett és rövid idő alatt sikerült a tetőzeteit körülnyaldosó lángokat is teljesen eloltaná Fél klenc óra tájban a köz­ponti tűzoltóság elvonult, a tűz színhelyén csak a VI. kerületi őrség emberei maradtak, hogy a zsarátnok között lappangó parazsat vis­zel hültsék le. A veszedelem elhárítása után tűzvizsgapartot tartottak, amelynek során megállapítást nyert, hogy a tűz az egyik padlás gerendánál kelet­kezett, amely építési hiba folytán közvetlenül a kémény mellett húzódott el. A művésztelep lakóinak előadása szerint a tűz már két nap óta lappangott a gerendázatban, mert a füst szagát körülbelül ennyi idő óta lehetett a ház­ban érezni A Bajza­ utcai tüzeset volt az első, amelynél semmivel sem keletkezett több kár, mint amennyit maga a tűz okozott. Ez premier, amely sikeresen végződött, beigazolta, hogy Szilvay főtiszt oltógépe tökéletesen bevált és kívánatos, hogy a fővárosi tűzoltóság még több ilyen gépet kapjon, hogy ilyen sikerrel működhessenek mindazokon a helyeken, ahol a tűz eloltásához nem áll megfelelő magasságú víznyomás rendelkezésre, amiből sajnos már több alkalommal származott nagyobb vesze­delem. Akar helybe szóló levelére gyorsan választ? Adja fel a postán „Sürgős“- ként, díja a rendesdíj háromszorosa.

Next