Nemzeti Ujság, 1928. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
2 egymással a heroikus történetszemlélet és a történelmi materializmus teoretikusai, az bizonyos, hogy válságos időkben a népek sorsa gyakran egyetlen ember váltón nyugszik és minden attól függ, hogy az az egyetlen ember és a nemzet egymást megtalálja-e. Nem mondom,hogy bármilyen nagy ember keze is meg tudná fordítani a történelem szekerének rudjait, de vannak emberek, akik szánesztendő szenvedéseit, száz botlás kárát és százezrek életét takaríthatják meg népük számára a maguk tiszta erkölcseivel, rendületlen energiájával, higgadt okosságával, puritán önzetlenségével, egyéniségük tekintélyével és méltóságos fensőbbségével s ily értelemben van valami abban, hogy a történelem voltaképpen nem egyéb a nagy emberek életrajzánál. Nyolc esztendő óta egyet mást elértünk, amiről nyolc esztendő előtt álmodni sem mertünk. Van kicsiny, de nagyszerűen fegyelmezett, lelkes, elszánt, ragyogóan képzett hadseregünk. Van aranyat érő tekintélyes, becsületes pénzünk. Van olyan hitelünk, aminőre hiába sóvárognak a körülöttünk felcseperedett győztes új hatalmasságok Van iparunk és mezőgazdaságunk és van olyan kultúránk, amelynek fölénye Bécstől keletre immár vitathatatlan. Rend van, rend, minden közdolgok fundamentuma és végcélja, a társadalmi együttélés legfőbb biztosítéka, forrása minden anyagi és szellemi többtertelésnek. Van lelkünkben nemzeti öntudat és bizakodás, mert vannak belső és külső garanciái annak, hogy nemcsak mi szorulunk Európára, de Európának is fontos a mi független nemzeti létünk. Mindez természetesen rengeteg áldozatba és szenvedésbe került, annál is inkább, mert nemcsak a sors, de magunk is vertük és pusztítottuk magunkat s nyolc esztendő óta nemcsak egyszer, de napról-napra újra és újra fel kell támadnunk anyagi és erkölcsi halottainkból. Mindez tagadhatatlan. Nem vagyunk korlátoltak s nem vagyunk részegek, hogy ne volnánk tudatában bajainknak s betegségeinknek, de vagyunk elég öntudatosak arra is, hogy büszkén tekintsünk vissza Horthy Miklós nyolc esztendős kormányzatának eredményeire. Aki a magyar nemzet utolsó évein élt történetét ismeri, az tudja, hogy abban a főméltóságban, amelyet Horthy Miklós tölt be, nem egy tragikus dilemmát kellett megoldani szinte emberfeletti vívódások árán s hogy minden dilemmába az emberi becsület, a hazafias erények, a kormányzati felelősségérzet, az önfeláldozás és az odaadás milyen példátlan teljességét vitte bele ez a finom, úri és nagyszabású magyar. Aki egy modern állam kormányzati működésének titkait ismeri, az tudja csak, hogy mennyi függött Horthy Miklós bölcsességétől, amikor egy-egy végzetesen fontos pozíciót végzetesen súlyos időkben be kellett tölteni, amikor külső és belső politikai kérdésekben pillanatnyi gyorsasággal dönteni kellett, amikor a nemzeti egyéniség olyan érzékeny pontjaihoz kellett hozzányúlni, hogy annak érintése is kiszámíthatatlan károkkal fenyegetett. S aki a modern Európa győztes és legyőzött államainak politikai történetében otthonos, az tudja csak, hogy mennyit köszönhet a nemzet Horthy Miklós legsajátabb emberi és államférfias erényeinek, amelyek nyolc esztendő óta zsinóregyenes után egyenletes és tudatos programszerűséggel vezetik a nemzetet a megújhodás felé. Erről a történelem még sokat fog írni, ma nem tehetünk egyebet, mint hogy mi, polgárok és magyarok tisztelettel és hálával ejtjük ki a nevét. Állandóan raktáron tart háló, ebédlő és uriszoba berendezéseket HOLLÓSY Gyula bútorgyárában Újpesten Vidékre gondos és szakszerű csomagolás. Rózsa-liter 4. telefon L. 910-50. O villamosról a Phobosz villamosmflvesénél kell leszállni. NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1928 március 1.. (Folytatás az első oldalról) Céha és mentesül a büntetés alól több ismert szerkesztő és újságíró. Hatvany Lajosra és a többi emigránsokra a kegyelem nem terjed ki. Kilenc előadója lesz a magánjogi törvénykönyvnek A magyar magánjogi törvénykönyv előkészítésében többek között a következők vettek részt: Szássy Béla, Térffy Gyula, Vladári Gábor, Szladits Károly, Nyiddszy János, Sichermann Bernát, Gabona Lajos, Hizsalovszky Endre, Purja László, Tumgvari Szűcs Kálmán, Fodor Ármin. Ezenkívül tevékeny részt vett a javaslat megszerkesztésében az azóta már elhunyt Bartha Richárd s az időközben egyetemi tanárokká kinevezett Kuncz Ödön és Túri Sándor is. A javaslatnak négy előadója, négy helyettes előadója és egy főelőadója, összesen tehát kilenc előadója lesz. Az igazságügy miniszter arra számít, hogy az őszi ülésszakban már tárgyalhatja a képviselőhöz. Az amnesztiarendelet szövege A kegyelemre vonatkozó kormányzói elhatározás így hangzik: .Nyolc esztendeje múlt annak, hogy a nemzet akarata végzetterhes időkben az áldam élére állított. Ebből az alkalomból egyrészt hátatls szívvel gondolok mindazokra, akik a jogrend és jogbiztonság helyreállítására és megszilárdítására irányuló törekvéseiben támogattak, másrészt, amennyire az ország érdeke megengedi, jövendő magatartásukba vetett bizalmmal megbocsátást kívánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állampolgárt kivétel nélkül kötelező mérséklet és önfegyelmezettség elvetésével politikai természetű indokból bűncselekményt követtek el. Ehhez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztési büntetésre vagy pénzbüntetésre ítélt: 1. az államfő megsértésének az 1913. évi XXXIV. törvénycikkben meghatározott (1920. évi I. törvénycikk 14. §.) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésének a büntetőtörvénykönyv 141. §-ában meghatározott vétsége miatt, 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló, az 1921. évi III. törvénycikk 7. és 8. §-ában meghatározott vétség miatt, 3. az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (büntetőtörvénykönyv VI. fejezet) miatt, 4. a választójog ellen elkövetett, az 1925. évi XXVI. törvénycikkben és az ezt megelőző 1913. évi XXIII. és 1918. évi XVI. törvénycikkekben meghatározott bűncselekmények miatt, valamint az országgyűlési és nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség miatt; 5. a büntetőtörvénykönyv második részének VII. fejezetében meghatározott, magánosok ellen elkövetett erőszak miatt, valamint a hatóságok büntetőjogi ,védelméről szóló 1914. évi XLI. törvénycikkében meghatározott bűncselekmény miatt, ha ezeket politikai természetű indokból követték el 6. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20. §-ában, valamint az 1912. évi LIV. törvénycikk 96. §-ában meghatározott vétség miatt. 7. politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, ha rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság az elítéltet — egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével — ez elhatározásom kaikétól számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Ez a kegyelem, kiterjed a melékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságvesztés-büntetésre kellene átváltoztatni; nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. II. Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban megjelölt, a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetés, vagy csupán pénzbüntetést állapít meg. III. Sem az I., sem a I. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akiket a 4039/1919. M. E. számú rendelet L §-ában meghatározott bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, 2. akik a bűncselekményt külföldön követték el, 3. akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés alól elvonva külföldre távoztak, 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt szabadságvesztésbüntetésre jogerősen el voltak ítélve. Felhívom a m. kir. igazságügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg Horthy s. L. Dr. Pesthy Pál s. k." A katonai elitéltek amnesztiája A kormányzó a kormányzói hatalom átvételének nyolcadik évfordulója alkalmából a honvédi bioskodás alá tartozó egyénekre vonatkozóan kegyelmet hirdet az 1920 március 1-je előtt elkövetett bűncselekményeikre. A kormányzó kegyelmi elhatározásának a katonai bűntettekre vonatkozó szövegét a hivatalos lap március 1-i száma közli. A katonai amnesztia elsősorban azokra vonatkozik, akik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése után jeleni elhatározás Budapest, február 29. (p) Hiába, vannak még mindig, akik azt hiszik, hogy az üzletben, a kereskedelmi életben, a nagy baszom és a fogyasztók kihasználása a legokosabb dolog. Ha nem így volna, nyilván nem születhetett volna meg az az újabb gazdasági szörny, amelynek VAVE a neve, vagyis Védjegyes Árukat Védő Egyesület. A Nemzeti Újság írta meg mára, mit akar ez az új szövetkezés. Nem kevesebbet, mint azt, hogy meg szeretné tiltani a kereskedőknek, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkeiket más áron árusítsák, mint ahogy azt a gyár, vagy a nagykereskedő előírja. Vagyis: meg akarja szüntetni az üzleti versenyt. Azt akarja, hogy a drága bolt éppen olyan áron árusítson, mint az olcsóbb kis bolt,, amelyiknek kevés a rezsiköltsége. Azt akarja, hogy a kereskedők ne versenyezhessenek egymással az árakban, hanem mindenütt szabott és magas árakat kérjenek a közönségtől. Kinek árt ez? Árt ez elsősorban a kereskedők jórészének, mert az okos kereskedő ma már tudja, hogy hasznot csak akkor tud elérni, ha nagyobb forgalmat csinál, és várjon mivel tudná jobban csábítani a közönséget, mint azzal, ha olcsóbban adja az árut. Ha minden boltban egyformák lesznek az árak, az megöli a kis boltost és tönkretesz egy sereg egzisztenciát. Ezt akarják várjon! A nagy hal hadd falja fel a kis hallat! Avagy a fogyasztó ellen megy a játék, akinek amúgyis kicsiny a vásárló képessége, mert nehéz a megélhetése és őt akarják még jobban megterhelni! Milyen agyakban született meg ez a gondolat a kereskedelem szabadsága és egyúttal a fogyasztás növelése ellen! Hát nem az az érdek, hogy minél többet és minél olcsóbban vásároljanak az emberek! Mi tudjuk, mi akar ez lenni. Kartel burkolt formában. Mint minden kartel, ez is elsősorban a kereskedő s ugyanekkor a fogyasztó ellen harcol. Nos hát, fel kell venni a karcot a kartel ellen. Nem lehet azt tűrni, hogy néhányan összeülnek egy irodában és onnét diktálják az ország közönségének, mit és mennyiért vásároljon. Vagy negyven kartel ül most az ország nyakán, s még újabb burkolt karteleket is alkotnak! Kik ezek az emberek, akik a magasabb haszon kedvéért így akarják tönkretenni a szabad reményt, a gazdasági fejlődést és a fogyasztói közönséget! Sajnos, nincsen kartel-törvény. Ez az a mulasztás, amelyet minél hamarabb pótolni kall Törvényt a kantelek ellen! Szigorú törvényt, amely bátran és erővel sújt le minden gazdasági visszaélésre. Ám addig is, ameddig nincsen meg ez a törvény, addig is módja van arra a királyi ügyésznek, hogy fellépjen az áruuzsora ellen. Nem arról beszélünk, hogy az ilyen egyesület alapszabályait nem szabad jóváhagyni, hanem azt mondjuk, hogy az ügyészségnek meg kell találnia a módot arra, hogy megakadályozzon minden árdrágítást és mindenfajta olyan kartelltervezkedést, amelynek célja a szabad verseny megakadályozása. Védjük meg a fogyasztót! DB®ESZ HA NINCS TÖRVÉNY, AKKOR IS HOL AZ ÜGYÉSZ? FIAIMNAK E$ ÖREGNEK^ se? me*rta tAaAnak biztos «A tiezkeee • a rwroll ^ iza IS^OVOMflLTIiyE *1 0 K*ECtE ZJEC keltéig sem aljas indokból eredő, vagy az állam és a társadalom törvényes rendje ellen irányuló bűncselekményt, sem pedig akár a honvédt igazságszolgáltatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi rendelkezése szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűntettet el nem követtek s hogy büntetésüknek fele részét jelen elhatározás keltéig már letöltődték. Víz nélkül, száraz oltógéppel lokalizálták a Bazak utcai tüzet Munkában az új oltógép, melyet a tűzoltóság a Nemzeti Újság cikkei nyomán kapott (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Nemrégen számoltunk be arról, hogy a budapesti tűzoltóság a Nemzeti Újság kezdeményezésére olyan oltókészüléket kapott, amely értékes tárgyakat veszélyeztető zárt tüzeknél teljesen feleslegessé teszi a vízsugárral való beavatkozást és anélkül, hogy az értékekben rombolást vinne végbe, percek alatt lokalizálja a tüzet. Szerdán reggel hajnali hat órakor jelentették a központi tüzérségnek, hogy a Bajza utca 23. szám alatti Művésztelep tetőzete lángokban áll. A központi tüzérségen azonnal átlátták, hogy, csak gyors beavatkozás mentheti meg a Művésztelep szobáiban felhalmozott nagyértékű festményeket és egyéb műtárgyakat a biztos pusztulástól. Minthogy a budapesti tűzoltóság már munkába állította Szilvay Lajos tűzoltófőtisztnek világhírű találmányát, az új rendszerű oltógépet, amely víz nélkül dolgozik ás a tűz fészkére vízsugár helyett oltóport szór, a főparancsnokság azonnal intézkedett, hogy a Bajza utcai tűzhöz maga a föltaláló, Szilvay Lajos főtiszt vonnl jön ki az új géppel. Amikor a VI. kerületi és központi tűzoltóság őrségei megérkeztek a művésztelepre, ott már hatalmas lánggal égett a tetőzet. A telep lakásaiból rémülve szaladtak ki a művészek és a család tagjaik s tehetetlenül nézték kétségbe- , esve a milliárdokat veszélyeztető tűz rohamoa terjedését. Az izgalmat csak növelte, hogy a művésztelepnek ebben az épületében volt Bonour tanítványának Mihajlovics Miklós festőművész tanár műterme is, ahol körülbelül kétszáz kép és félig kész festményeit felhalmozva Szilvay főtiszt azonnal mimikáiba állította a gépet és néhány perc múlva sűrű, fehér por lepte el a tetőzetet. Az oltócsőből hatalmas erővel kitóduló gáz és por elől engedelmesem ha* , toltak el a mérges láng,nyelvek és rövid negyedórás munka után vastag tömegben feltóduló füsttenger jelezte, hogy a tetőtűz lokalizálva van. A tűzoltók ezután a tetőzet szétbontásához kezdtek, hogy a gerendák adott égő mennyezethez hozzáférkőzhessenek. A poroltógép újra munkába kezdett és rövid idő alatt sikerült a tetőzeteit körülnyaldosó lángokat is teljesen eloltaná Fél klenc óra tájban a központi tűzoltóság elvonult, a tűz színhelyén csak a VI. kerületi őrség emberei maradtak, hogy a zsarátnok között lappangó parazsat viszel hültsék le. A veszedelem elhárítása után tűzvizsgapartot tartottak, amelynek során megállapítást nyert, hogy a tűz az egyik padlás gerendánál keletkezett, amely építési hiba folytán közvetlenül a kémény mellett húzódott el. A művésztelep lakóinak előadása szerint a tűz már két nap óta lappangott a gerendázatban, mert a füst szagát körülbelül ennyi idő óta lehetett a házban érezni A Bajza utcai tüzeset volt az első, amelynél semmivel sem keletkezett több kár, mint amennyit maga a tűz okozott. Ez premier, amely sikeresen végződött, beigazolta, hogy Szilvay főtiszt oltógépe tökéletesen bevált és kívánatos, hogy a fővárosi tűzoltóság még több ilyen gépet kapjon, hogy ilyen sikerrel működhessenek mindazokon a helyeken, ahol a tűz eloltásához nem áll megfelelő magasságú víznyomás rendelkezésre, amiből sajnos már több alkalommal származott nagyobb veszedelem. Akar helybe szóló levelére gyorsan választ? Adja fel a postán „Sürgős“- ként, díja a rendesdíj háromszorosa.