Nemzeti Ujság, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
S illetve a tempó diktálását. Louis Marinék vérmes számítása, hogy a jelöltek között többet tartottak a maguk hívének, mint amennyi tényleg annak vallja magát és Louvheur pártjának, a baloldali radikálisoknak negyven, sőt hatvan főre való emelkedése inkább arra mutat, hogy a balszárny erősödött. Maga az, hogy Loueheur csoportja a mérlegen a vezető szerepéhez jutott, inkább azt a lehetőséget rejtegeti, hogy a baloldal merészebb és aktívabb lesz. Herriot, Briand és Painlevé tábora se fogyatkozott meg és tudjuk, hogy Herriot a Poincaré-kabinetben csak a frank politika érdekében vállalt tárcát. Nem merte magát kivonni a Poincaré által megkövetelt összefogásból, mert ezzel ódiumot vett volna magára a pénzügyi helyzetéért, jövőjéért máris remegő kispolgárság előtt. A frank stabilizálása után, amikor többé nem kell tartani attól, hogy Poincaré nem támogatása egyenlő a nemzetietlen magatartással, kérdés, hogy Herriot radikalizmusa meddig marad nyugton, főleg mikor ismeretes, hogy ma a francia belpolitikában a mérsékelt és toleráns felfogás érvényesült az egyházpolitika terén. Poincaré a választásokon ezért olyan oldalakról is támogatásban részesült, amelyekre különben nem számíthatott volna, de amely támogatás a politika törvényei szerint azon percben megsemmisült a konzervatív politika javára, mihelyt a választások véget értek és a parlamentben alakul ki és dől el a politika iránya. A francia konzervatív elemek ezt a jelenséget már többször láthatták, a tanulságát is szomorúan tapasztalhatták, de jelen esetben szemrehányás annál kevésbé érheti őket, mert szinte kényszerhelyzetben voltak és megfelelő hangulat nélkül mihez is kezdhettek volna? Sem Poincaré pénzügyi politikájával, sem Briand külpolitikájával a szembehelyezkedés nem lett volna politikailag okos és indokolt cselekedet Ez egyenesen kihívása lett volna a közvéleménynek a különben más utakon járó konzervatív politika ellen. A francia kamarában a helyzet a frank stabilizációja után tehát korántsem olyan tiszta és korántsem olyan veszélynélküli, mint az a választások eredménye után első pillanatra látszott Tainvaré ügyessége és Briand külpolitikai programjának további kiépítése ugyan még mindig józanságot parancsolt a kamarára és a radikális mozgolódásokra, de hogy nem lehet jobbfelé való eltolódásról beszélni, az az eddigi jelek után kétségtelen. Sajnos azonban, a külpolitika és a magyar probléma szempontjából még ebből a helyzetből se meríthetünk reményt és bármi változást A városi mérnökök kongresszusa (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Városi Mérnökök Országos Szövetsége tegnap tartotta ezévi közgyűlését melyetMumbach Dezső székesfővárosi tanácsnok, a szövetség elnöke nyitott meg. A mérnöki kamara nevében Thoma Frigyes főtitkár, az Országos Középítési Tanács nevében Hültl Dezső műegyetemi professzor, a Magyar Mérnök és Építészegylet nevében K. Császár Ferenc építésztanár, végül a Magánmérnökök Országos Szövetsége nevében László Jenő mérnök-vállalkozó üdvözölték a szövetséget. Bánóczy Béla, székesfővárosi főmérnök, a szövetség főtitkára olvasta fel ezután az 1927. év működéséről szóló jelentést. Furgyik György rákospalotai műszaki tanácsos a számvizsgáló bizottság jelentését mutatta be. A tisztújításra került ezután a sor. Elnökké megválasztották Rumbach Dezső székesfővárosi tanácsnokot, alelnökké Berzenczey Domokos szegedi műszaki főtanácsost, Schön Győző budapesti gázgyári h. vezérigazgatót és Zboray János székesfővárosi főtanácsost. Főtitkárrá Bánóczy Béla budapesti főmérnököt, főjegyzővé Orbán Béla pesterzsébeti tanácsnokot, pénztárossá Medgyessy Iván fővárosi főmérnököt, titkárrá Kartner János mérnököt, jegyzővé Rózsás Pál főmérnököt, ellenőrré Dósa Kálmán budafoki főmérnököt választották meg. Ugyancsak ma választották meg a szakosztályi elnököket is éspedig a kari szakosztály elnökévé Farkas Rezső fővárosi műszaki tanácsost, a mérnöki szakosztály elnökévé Király Kálmán fővárosi műszaki tanácsost, az építészeti szakosztály elnökévé Váczi- Hübsch Kálmán tanácsnokot (Vác), a gépészeti szakosztály elnökévé Buecz Károly műszaki tanácsost (Szeged), az üzemi szakosztály elnökévé Szigetit Gábor gázgyári igazgatót, végül a közigazgatási szakosztály elnökévé Lovas Zsigmond műszaki főtanácsost (Győr). Szombaton délelőtt a különböző fővárosi intézményeket tekintették meg azországból összegyűlt városi mérnökök. NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1928 július 1. (Folytatás az első oldalról) végrehajtani a szesztilalmat. A demokrata párt becsületes kísérletet fog tenni, hogy a szesztilalmi rendelkezések végrehajtassanak. (Ez a szövegezés kompromisszumot jelent a kérdésben fenálló szélsőséges álláspontok között. A külpolitikára vonatkozó rész nem említi sem a Népszövetséget, sem pedig a nemzetközi döntőbíróságot. Ezzel szemben élesen állást foglal az ellen, hogy idegen nemzetekkel politikai szövetségeket kössenek. A program követeli az örményeknek adott ígéretek teljesítését és egy helyi önkormányzat megvalósítását. A program elítéli a háborút, a militarizmust, az imperializmust, továbbá a más államok ügyeibe való beavatkozást. (T.) Újabb kormányválság Görögországban A Zaimisz-kabinet beadta lemondását Athén, július 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Egy hónapon belül másodszor került válságba a kormány. Ezúttal Kafandarisz pénzügyminiszter jelentette be, hogy leteszi tárcáját, mire Zaimisz miniszterelnök Kondariotisz köztársasági elnöknek benyújtotta az egész kabinet lemondását. Hire jár, hogy Venizelosz alakít új kormányt, amely feloszlatja a képviselőházat és új választásokat rendel el. Nincs kizárva, hogy hivatalnokkormány alakul. Általános a nézet, hogy Venizelosz kormányralépése esetén a belső zavargások nem lesznek elkerülhetők. (T.) A kommunisták „Vörös napot“ rendeznek Csehországban ''■—■—♦ama—— Gyermekeket akarnak az első vonalba állítani a rendőrattak ellen — A töltényes csomag Prága, június 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A prágai rendőrség erélyes intézkedésekkel fenyegetőzik a kommunisták által hirdetett „Vörös nap“ ellen, amelyet július 6-án akarnak megtartani. Egész Csehországban röpcédulákat terjesztenek, amelyek a munkásságot arrahívják fel, hogy július hatodikán tömegesen jelenjék meg Prágában a Vörös Napon. A röpcédulák Bécsben készültek és valószínűleg bécsi kommunista ügynökök terjesztik azokat Csehországban. A kommunisták úgy tervezik a „Vörös Napon“ rendezendő tüntetéseket, hogy dz r sv. t... ...straet rendőri attakok lefegyverzésére gyermekcsapatokat állítanak. A pártvezetőség teherautókat bérel, amelyeket gyermekekkel töm meg s ez az autópark fog haladni a demonstráló menet élén. Vizsgálat egy csomag körül Tegnap délután a prágai főposta nagytermében az egyik hivatalnok egy szabálytalan külalaku csomagot vett észre, mely újságpapirosba volt csomagolva. Abban a föltevésben, hogy a csomagot valaki ottfelejtette, rendőrt hivatott, hogy a csomagot a rendőrségre származtassa. A rendőr eltávolította a csomag külső papirosát s legnagyobb csodálatára éles töltények tárultak szeme elé. A töltényhüvelyek orosz eredetűek. A rendőr a gyanús csomagot a rendőrigazgatóságra vitte. A Prager Tagblatt munkatársának érdeklődésére a rendőrségen azt a felvilágosítást adták, hogy aligha politikai bűncselekményről van szó. Lehetséges, hogy a töltények tulajdonosa házkutatástól való féltében egyszerűen így akart megszabadulni a kényes csomagtól. Ha politikai csíny, akkor lehetséges, hogy valamelyik kommunista-éljenes egyén akarta vele a kommunistákat gyanúba hozni (?) vagy kommunisták maguk csinálták avégből, hogy a rendőrséget bosszantsák. Az éleslátású prágai rendőrség tehát semmit sem lát az „éles“ töltényekben. Hát majd július 6-án!... MIÉRT KELL BÜROKRÁCIA AZ ISKOLÁBAN? Budapest, június 30. (tek.) Az iskola folyosóján, kánikulai melegben, hosszú sort álltak a szülők. Apák, anyák szorongottak, kezükben iratokkal, mellettük a gyermekekkel. A behatás lezajlott izgalmas jelenetek között. A gimnázium épületének folyosója zsibongó tömeggel volt tele s a sor lekanyarodott a lépcsőn, ahol közelharcot vívtak minden lépésnyi megnyert térért. Beiratás volt. Az az ötödik gimnazista, aki abban az iskolában végezte az osztályokat, ott kellett hogy szorongjon a szülőjével, mert a létszám kontingentálva van, nem késhet egyetlen napot, órát, sőt percet sem. Hiszen ha esetleg betelik a létszám, majd csak szeptemberben írják be, ha beírják, mint magántanulót, vagy elindulhat az apa, az anya reménytelen körútra, hogy keressen egy másik iskolát. Mindenki jól tudja, a tanárok is, a szülők is, hogy ez így nincs jól, de végig kell csinálniuk a tortúrát, mert a szabály, a paragrafus bürokráciát követel. Miért? Amelyik apa, vagy anya ott szorongott a közelharc sortállásában, két-három héttel ezelőtt is tudta, hogy a gyereket be kell íratni, tudta, hogy abba az iskolába kell beíratnia, ahol a gyerek eddig is tanult és tudta, hogy nem válogathat az iskolákban. Miért nem lehet elvégezni a dolgot önként értetődően, az osztályvizsga, vagy a bizonyítványkiosztás idején, osztályonként, amikor a gyerek a bizonyítvány alapján automatikusan a felsőbb osztályba lenne beírható? Miért ne lehetne ezt osztályonként végezni, tolongás, lyúkszemtiprás, izgalmak és fölösleges aggodalmak nélkül? Hiszen az iskola ismeri a saját tanulóit, a bizonyítványokat, mindenféle szükséges, okmányokat, amelyek rendelkezésére álltak az első beiratásnál s azokat szabályszerűen el is könyvelte. Miért ne lehetne úgy csinálni, hogy már a vizsga idején nyilatkozik a szülő, esetleg levélben, amit bevisz a gyerek s ezzel automatikusan megtörténik a beiratás? Miért kell sort állni, bevárni azt a bizonyítványt, amit az iskola ismer, — hiszen ő állította ki, — miért kell tolongani? Az automatikusan megtörtént beiratások után esetleg fennmaradó helyeket is könnyebb volna az iskolában újonnan jelentkezők sortállásával betölteni. Miért kényszeríti a szabály, a paragrafus fölöleges bürokráciára a munkával, amúgy is túlterhelt igazgatót és a tanárt? Ez az egyetlen nap tragikus helyzetek elé állíthat szülőket, akik betegség, vagy egyéb ok miatt épen ma nem tudtak megjelenni. Ezekkel miért kell végig járatni a szeptemberig való várakozás izgalmas kálváriáját? S miért kell a rendes tanulót, akinek apja, anyja nem győzött a közelharc lyúkszemtiprásaiban, magántanulóvá lefokozni? Könnyű lenne segíteni a dolgon, csak épen meg kellene engedni, hogy az iskola, az igazgató, a tanár ne kényszerüljön bürokráciára, hanem járjon el jó érzése, a dolgok természetes rendje szerint. Az élet és nem a papiros számára kell megállapítani a szabályt. A belügyminiszter jóváhagyta a Wenckheim-palota megvételét Hamarosan megkezdik a palota átalakítását a Fővárosi Könyvtár céljaira (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Budapest székesfőváros a háború után nagy megértéssel karolta fel a kultúra fejlesztését és a kultúra terén hozott áldozatkészségével mindenütt elismerést keltő eredményeket ért el. A fővárosnak a szellemi élet szolgálatába állított intézményei között különösen az utóbbi évek folyamán elért hatalmas eredményeivel a Fővárosi Könyvtár vívta ki magának az első helyet, amely felismerve kulturális életünk alapvető feladatait, az egyetemes kultúra művelését s annak közlését, terjesztését vállalta magára. Míg a könyvtár fejlődése hatalmas arányokban tört, előre a főváros közönségének megértő támogatása következtében, addig mindinkább nyilvánvalóvá lett, hogy a könyvtár mostani, gróf Károlyi utcai elhelyezése e szépen fejlődő intézményt annyira megbénítja, hogy a minden talpalatnyi helyen könyvvel zsúfolt helyiségeiben fejlődni már képtelen, nagyértékű különgyűjteményei nehezen hozzáférhetők és kezelhetők, a könyvtárhoz évről-évre fokozódó mértékben özönlő olvasóközönséget pedig mostani elhelyezésében kiszolgálni nem tudja. Mivel új épületre a pénzügyi viszonyok következtében gondolni sem lehetett, a könyvtár elhelyezését csak két módon lehetett megoldani: vagy egy új bérházba beépített megoldással, vagy pedig egy már meglevő épületnek átalakításával. Miután az első terv nem volt megvalósítható, jött a Wenck-heim-palota megvételének és könyvtári célra történő átalakításának terve. Enyvvári Jenő könyvtárigazgató mint egyedüli megoldási lehetőséget, a palotának a könyvtár számára való átalakítását ajánlotta. Műszaki és könyvtári szempontból végzett gondos számítások alapján ugyanis arra a meggyőződésre jutott, hogy a palota kellő átalakítással és berendezéssel az adott viszonyok között a könyvtár céljainak leginkább megfelel.. A Wenckheim-épület fekvése ugyanis a lehető legszerencsésebb, központi fekvésű, izolált, az egyetemek, a múzeum és a nagykönyvtárak közelében fekszik, tehát olyan helyen van, amelyet a kutatók és a főváros műveit olvasó közönsége állandóan fölkereshet. A palota mintegy 60 helyiséget foglal magában, amelyek közül az olvasótermeknek szánt nagytermek az eddigi 52 olvasóhellyel szemben 125 olvasó befogadására alkalmasak. Ezekben a termekben hatalmas ablakok biztosítják a világosságot, az úttestekről beszűrődő zaj, amely egy központi fekvésű épületnél sem kerülhető el, a Baross- és különösen a Reviczky-utcában korántsem oly nagymérvű, hogy megszokottá ne válhatnék. A termek artisztikus szépsége a főváros legnagyobb történelmi értékű különgyűjteményei számára is a legméltóbb kereteket adja meg. Alkalmas berendezést talál a Wenckheim-palotában a budapesti gyűjtemény, amelynek itt állandó kiállítóterme, munka- és raktárhelyisége biztosítva van, úgyszintén a keleti, a röpirat- és pamflet-, hasonlóan a bibliográfiai gyűjtemény és a magyar szépirodalmi termékek első kiadásainak gyűjteménye, a Szüry-könyvtár. Mindezek a termek a művészi kiképzés megbolygatása nélkül, stílusos bútorokkal fölszerelve adják meg azt a külső keretet is, amelyek a jövőben a Fővárosi Könyvtárt, mint a főváros egyik látványosságát és kulturális életének egyik centrumát méltóképpen mutatják be az idegenek előtt is. A palotában a könyvraktár, az igazgatóság és egyéb munkahelyiségek céljaira oly nagy hely áll rendelkezésre, hogy a könyvtár fejlődését mintegy 50 esztendőre biztosítja. Az itt tervbe vett átalakítások legnagyobb részben olyan természetűek, amelyek a palotának bármely célra történő átalakítása esetén is fennállanának. Az átalakítások foganatosítása és a legmodernebb könyvtári berendezés lehetősége az épület szilárd volta miatt minden nehézség nélkül történhetik meg, amelyek a különböző részekbe való közlekedést, a könyvtári szolgálat szempontjait, valamint a higiénia követelményeit is sikeresen biztosítják. A Wenckheim-palota megvételéről és átalakításáról már 1926. őszétől fogva folynak a tárgyalások. A belügyminisztertől most érkezett meg a tanácshoz a terv jóváhagyása, amelyben a belügyminiszter a benyújtott terveket a maguk egészében magáévá tette. Ez a miniszteri leirat az ősszel kerül a közgyűlés elé és a közgyűlés határozata után a tanács mindjárt intézkedik, hogy a Fővárosi Könyvtár új elhelyezése minél hamarabb megtörténjék. SZÉP ASSZONY, szép lesz a lakása, ha függönye, nálam vásárolja. LŐWY ARTHUR kézimunka-üzlet Budapest, Királypsazsa 15. Lipót körút 25. Cérna, csipke és betét mtr-je 7 fillér.