Nemzeti Ujság, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-18 / 161. szám

8 tén és csak a Városligettől a Stefánia­­úton, Andrássy-­úton, Károly-körúton, Múzeumkörúton fogadta méltóan lelkes és nagyszámú tömeg a világhírű pilótá­kat. A Ferenc József-hídon áthaladó autókaravánt a Gellért-szálló előtt — ahol az óceánrepülők megszálltak — ha­talmas, lelkes tömeg fogadta. NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1928 július 18. Beszélgetés KDM kapitánnyal a császárról A Nemzeti Újság munkatársának al­kalma volt Kohl kapitánnyal megérke­zése után beszélgetni. Az óceánrepülésre vonatkozó, több érdekes megjegyzésén kí­­vül a rendkívül rokonszenves és közvet­len Kohl kapitány szívesen nyilatkozott elsősorban a német excsászárnál, II. Vil­mosnál, Doornban tett látogatásáról. — Herzlich willkommen! — Szívélye­sen üdvözlöm önöket, — ezek voltak a császár első közvetlen szavai, amidőn meglátogattuk őt hollandiai magányá­ban — mondotta Kohl kapitány. — El kell mondanom — folytatta —, hogy mi vonzott bennünket Doornba. A császár már sikeres óceánrepülésünk előtt mele­gen érdeklődött vállalkozásunk iránt. Rendkívül sok jó tanáccsal látott el ben­nünket, startunk előtt telefonon kívánt jó szerencsét és Greenly­ Islandra való megérkezésünk után ő volt az első, aki sürgönyileg befejezte szerencsekívonatait utunk sikere alkalmával. — Sem a háború előtt, sem a háború alatt nem volt alkalmam a császárral személyesen találkozhatni. Első találko­zásom a császárral Doornban re­ndkívül mély nyomokat hagyott bennem. A csá­szár minden iránt, ami a világon törté­nik, érdeklődik és mindenről tud. A leg­felejthetetlenebb doorni tartózkodásunk alatt az óceánrepülésünkről tartott elő­adásunk kisérő momentumai voltak. A teremben, ahol a császárnőnek és a csá­szárnak felolvastuk élményeinket, raj­tuk kívül megjelent az egész személyzet is. Közvetlen környezetén kívül ott vol­tak a császár kertésze, szakácsa, inasok, szobalányok, még a kuktafiúk is. Egy nagy, harmonikus család benyomását keltette a közönség. Gyönyörű, felejthe­tetlen este volt! Risztics János fenomenális pilóta, mondotta Kőfai Bennünket, magyarokat, kettőzötten kell, hogy érdekeljen Kohl kapitány nyi­latkozata kiváló honfitársunkról, Risz­tics Jánosról, aki az utóbbi időben ugyancsak mint a Junkers-repülőgép­­gyár egyik pilótája, világhírű teljesít­ményeket ért el. — Riszticcsel sokat dolgoztam együtt — mondotta Kohl kapitány. — Emléke­zetes, hogy a Junkers-művek első óceáni repülési kísérletét is együtt csináltuk. A legjobban azzal jellemezhetem az Önök kiváló honfitársát és az iránta érzett nagyrabecsülésemet — mondotta Kohl —, ha utalok legutóbbi hatvanöt órás idő­­tartam repülési világrekordjára. Ebből és együttműködésünk alatt szerzett tapasz­talatom alapján azt mondhatom, hogy Risztics fenomenális pilóta és meg va­gyok róla győződve, hogy ha nekiin­dulna az óceánnak, úgy bizton elérne a másik partra. Ezt annál inkább állítha­tom, mert sokat repültem vele együtt éjszaka, ködös, nehéz viszonyok mellett és akkor győződtem meg arról, hogy milyen remek pilóta Risztics János. Aíz óceánrepülés jövőjéről kedves, közvetlen modorban, de a meggyőződés ellentmondást nem tűrő hangján nyilatkozott Kohl kapitány az óceánrepülés jövőjéről: — Talán húsz év sem fog eltelni és­ a rendszeres óceánrepülési járatok feltét­lenül a teljes megvalósulás stádiumába fognak jutni. — Láthatjuk, hogy az óceánrepülés már ma sem lehetetlen és azt rendkívül nagy mértékben meg fogják könnyíteni a minden valószínűség szerint megvalósuló úszó szigetek, de természetesen nagymérték­ben elő fogják mozdítani az óceánrepülés biztonságát azok a tapasztalatok, ame­lyeket mi repülésünk alkalmával szerez­tünk. — Meggyőződésemet még erősebbé teszi a németországi repülőgépipar terén szer­zet tapasztalataim mellett az a hatalmas fejlődés, amely Amerikában tapasztal­ható. Ford detroiti gyártelepén való láto­gatásunk alkalmával velünk volt Junkers professzor is és vele együtt több ízben be­szélgettünk Forddal és fiával, Edsel Forddal azokról a kis repülőgépekről, amelyeken ma a Fordművek dolgoznak. Érdekes, hogy Junkers tanár és Ford tel­jesen azonos gondolatvilágú vállalkozók, akiket az csábít, hogy az emberiséget megajándékozzák olcsó és korszerű jár­művekkel. Arra a kérdésünkre, hogy mi igaz azok­ból a hírekből, hogy Amerikából sok aján­latot kapott ottmaradását illetően. Kohl kapitány a következőket válaszolta: — Valóban több oldalról kaptam csá­bító ajánlatokat. Nagyon szeretem Ame­rikát, de nem fogadtam el egy ajánlatot sem. ■— De elhatároztam, hogy most már gyakrabban át fogok menni Amerikába, természe­t-b­en repülőgénen. A Junkers­­művek több ízben vállalkozni fognak rö­videsen az­ óceán átrepülésére, erre azon-­ ban csak akkor fog sor kerülni, ha az ed- , diei tanas­dalataink alapján tökéletesített gépeink elkészülnek. A főváros ünnepi vacsorája a német óceánrepülőfa tisz­teletére A diadalmas óceánrepülők tiszteletére ■v főváros este 9 órai kezdettel a Gellért­szálló márványtermében estebédet adott. Pontban 9 órakor jelentek meg frakkban Hühnefeld báró és Kohl kapitány a fele­ségével. A márványteremben a főváros részéről Bérczes Jenő tanácsnok, vala­mint a székesfővárosi idegenforgalmi hi­vatal igazgatója, Zilahi Dezső volt jelen, továbbá Darányi Kálmán miniszterelnök­ségi államtitkár, Farkas Kálmán ny. ál­lamtitkár, Hans v. Schön német követ, Bresztovszky Ede műegyetemi tanár, Lázár Andor, a Nemzeti Szövetség alel­­nöke, Lampich Árpád mérnök, műegye­temi repülőkonstruktőr. A vacsora alatt elsőnek Bérczes Jenő tanácsnok a főváros nevében üdvözölte az óceán repülőket. — Az Önök kísérlete előtt — mondotta — nyolcan fizettek halállal hasonló bátor­vállalkozásukért. Kolumbus óta önök az elsők, akik ilyen nagy sikerrel bizonyí­tották be az idealizmus hatalmát. Meg­nyugtató gondolat, hogy az aviatika égisze alatt az egész világ közös nevezőre jut. Poharát a német nemzetre és az óceán­­repülők bátor lelkére emelte. Utána Schön német követ köszönte meg a ma­gyar nemzet kétségbevonhatatlan rokon­­szenvét s poharát a kormányzóra és a magyar nemzet jövőjére ürítette. Az üdvözlésekre elsőnek Kohl kapitány válaszolt: — Nagyon örvendek, — mondotta — hogy meghívtak Budapestre. Magyaror­szágról sok szépet hallottam, tudtam, hogy a magyar nép vendégszerető és ez­zel a fogadtatással be is bizonyították, hogy a vendégeiket nagy szeretettel tud­ják fogadni. Az a testvéri érzés, amely a világháborúban a magyarok és néme­tek között fennállott, a békében is diada­lokat arat. Risztics Jánossal, a hírneves magyar pilótával 1915-től 1918-ig együtt dolgoztam és mondhatom, büszkék lehet­nek Önök is és mi is erre a magyar pi­lótára, aki a német repülőkkel világre­kordot javított meg. Ha arról van szó, bármilyen áldozatra hajlandók vagyunk hogy az emberiség jövőjét elősegítsük, és gondolkodás nélkül tesszük újból koc­kára életünket. Szűnni nem akaró lelkes taps jutal­mazta a nagyhatású beszédet, amely után Hünefeld báró is meleg szavakban mon­dott köszönetet a lelkes fogadtatásért és ünneplésért. — Nem először járok Magyarországon — mondotta —, ahol igazán kitűnően éreztem magam. Ha majd mód lesz rá, hogy Európát és Amerikát teljesen össze­kösse a légiforgalom, akkor a világ bol­dog lesz. Boldogok vagyunk, hogy ezt az utat elsőnek tettük meg. Ezután lelkes szavakkal magasztalta Budapest szépségeit, amelyeket korábbi látogatásai óta ismer, valamint a magyar nép kiváló jellemét. Nagy vállalkozá­sukba csak azért mentek bele, hogy az amerikai repülők európai látogatását el­sőnek német repülők viszonozzák. Poha­rát Budapest székesfővárosra emelte és üdvözletét magyarul: éljen szóval fejezte be. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a sikerült ünnepi vacsora véget ért. Kőfaléti budapesti programja Szerdán délelőtt Kohl dr. és Hünefeld báró a sajtó képviselőit fogadják a del­­ért halljában. Délben a kormány tagjai­nál és a külföldi követeknél tesznek lá­togatást az óceánrepülők, míg délután hatkor az amerikai követség rendez Gar­­den-partyt tiszteletükre, este kilenc óra­kor Kohl és Hünefeld a Vigadóban tarta­nak előadást az óceán felett megtett út­jük élményeiről. Csütörtökön délután az Angol Parkban üdvözlik Budapest gyermekei Hünefeld bárót és Kohl kapitányt, majd hét órakor a MFTR „Sas“ nevű hajóján sétahajó­zásra indulnak s végezetül a Magyar Aero Szövetség vendégeli meg őket a margitszigeti felső étteremben. Pénteken délelőtt repülnek tovább a né­met vendégek, akik először Prágába, utá­na pedig Drezdába mennek. A szerda esti vigadóbeli előadás nyil­vános és annak bevételét a Greenley Is­­land-fond javára fordítják. Úgyszintén nyilvános a csütörtöki hajókrándulás is. Előreláthatóan úgy az érdekes előadás, mint a kellemes hajókirándulás nagy­számú érdeklődőket fog vonzani. Százezer német dalos vesz részt a bécsi Sängerfesten ■■I—■—♦HIM HI ■ -----­ A nagyszabásúnak ígérkező ünnepség sima lebonyolítására az osztrákok megtettek minden intézkedést Bécs, július 17. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Bécs lázban ég. Az egykori császárváros talán legfénye­sebb napjaiban sem látott vendégül falai kö­zött oly sok idegent, mint amennyi e héten szándékozik az osztrák fővárosba ellátogatni. Ennek a nagyarányú idegenforgalomnak a magyarázata az e héten lezajló Si­ngerfest, amely ebben az esztendőben szokatlanul nagy­szabásúnak ígérkezik. A német dalosszövetség ugyanis minden negyedik esztendőben megren­dezi a német dalosok ünnepélyét. Ezúttal Bécs­ben, a So­mmers-centennáriumot ünneplő csá­szárvárosban gyűlnek össze a német dalosok, akik körülbelül százezren fognak megjelenni a nagy dalosünnepélyen, amelyet természetesen a dal poétájának, Schubert emlékének ál­doznak. Bécs városa nagy apparátussal készülődik a német dalosok fogadására. Az idegenforgalom hallatlan fellendülése arra késztette a bécsieket, hogy már hetekkel ezelőtt lefoglalják az ösz­­szes szállodákat a német vendégek elszálláso­lására, ezenkívül a magánlakásokban óhajtják elhelyezni azt a több mint százezernyi tömeget, amelynek minden kényelméről igyekszenek gondoskodni úgy a városi hatóságok, mint a vasúttársaság és a posta. Az eddigi tervek sze­rint közel másfélszáz különvonat fogja a határ­tól Pécsig hozni a német dalosokat. A villa­mosok ezen a héten éjjel három óráig fognak közlekedni, míg a posta este kilenc óráig tart majd szolgálatot. A bécsiek remélik, hogy ilyen módon sikerül majd biztosítani a Sängerfest sima lefolyását. Hogy ez valóban így fog tör­ténni, ezt még ők maguk sem tudják, mert ezt a százezer embert csak a hivatalosan jelzett né­met dalosok teszik ki, de még megközelítő ké­pet sem tudnak alkotni maguknak arról, hogy vájjon hány nagy németországi érdeklődő fog Bécsbe érkezni a héten. Ezeknek az elszállá­solása külön gondot fog okozni a Sängerfest rendezőbizottságának. Monstre felvonulás a Burgtól az Operaházig Maga az ünnepség a Práterben, az ügetőpá­lyán fog lefolyni, ahol külön erre az alkalomra épített hatalmas tribünök állnak rendelkezé­sére a nézőknek. Természetesen nem a szabad­ban lesz a dalosverseny, hanem a hirtelenében felhúzott hatalmas csarnokban, amelynek mé­retei egészen monumentálisak. Ez a nagy dal­­csarnok százezer embert fogad be. Az ünnep­ségnek leghatásosabb része a nagy történelmi felvonulás lesz, amely a Burgtól az Operaházig vezető úton fog lefolyni. Az útvonalon végig tribünök emelkednek és ezekről szemlélhetik majd a nézők azt a nagy történelmi, kosztümös felvonulást, amelyet a német dalosok rendez­nek. A ragyogó múlt fog megelevenedni pazar dekorációja képekben, a német faj erejét és kultúráját hirdeti majd ez a monstre felvonu­lás. A Saengerfest százezer német dalosát Seve­ring porosz belügyminiszter és a német Reichs­tag elnöke, Loebe dr., a német dalszövetség elnöke, Friedrich List vezetik. A Saengerfest elnöke, Josef A. Jaksch szintén a legismer­tebb nevek egyike az illusztris rendezőbizott­­ságban. Friedrich List több, mint 20 évig ve­zette a német dalosszövetség ügyeit, nagy­szerű eredménnyel. Josef A. Jaksch az osztrák dalosügy érdekében szerzett nagy érdeme­ket. Ugyancsak a vezetőségben foglal helyet Johannes Hediin, aki a nagy inflációs évek­ben segítette át a német dalosszövetséget sú­lyos krízisen. Az ünnepély vezető karmesterei között ott látjuk Victor Keldorfert, aki a legutolsó nagy német dalünnepélynek, a hannoverinek volt az első karmestere. Egyike a legnépszerűbb német kórusvezetőknek. Prof. Gustav Wohlge­muth lipcsei zenetudóst, ismert és nagyrabe­­csült képességei juttatták előkelő pozíciójába. És végül Walther Dost fog dirigálni, aki több nagy kórusra írt kompozíciójával szerzett magának hírnevet. Érdekes, hogy biztos résztvevőként jelezték jövetelüket a newyorki Arion férfidalosegye­­sület elnöke, Seyffarth dr., Winter dr., az északamerikai német énekeseknek a vezetője és Eugen Klee, newyorki zeneigazgató és ezenkívül természetesen a kontinens összes országaiból a dalosügy vezető egyéniségei. Az egész Saengerfest a nagy zeneköltő, Schu­ bert halhatatlan géniuszának a jegyében fog lezajlani. Ez az ünnepi hangulat lázas izga­lomban tartja Bécs város népét, amelynek hosszú idő óta nem volt ilyen nagy eseménye. 1930-ra San Franciscoba hívják a német dalosokat Tegnap már 30.000 résztvevő érkezett a né­met dalosszövetség bécsi ünnepélyére, a mai nap folyamán újabb kétzer dalos jött az osz­trák fővárosba. Holnapra 36.000 résztvevő ér­kezését várják, akik 43 különvonattal jönnek aki a bécsi dalosünnepségen százezer énekest fog vezényelni­ Pécsbe. Legnagyobb részük németországi és csehországi német dalosegyesületek tagjai. A mai nap folyamán Bécsbe érkezett többek közt a kaliforniai dalosegyesület 600 tagú kül­döttsége, amely május 22-én indult el Kalifor­niából. A kaliforniai dalosok San Francisko polgármesterének ü­dvözlőlevelét hozták Bécs város polgármesterének, amelyben San Fran­cisko polgármestere ünnepélyesen meghívja a német dalosszövetség bécsi ünnepének vala­mennyi résztvevőjét, hogy jöjjön el az 1030- ban rendezendő sanfranciskói dalosünnepélyre. A francia követ elutazott, mert Anschluss-propagandának tartja a dalosünnepélyt Bécs, július 17. A Berliner Tageblatt ma reggel azt jelen­tette Pécsből, hogy a bécsi francia követ a bécsi dalos­ünnepség tartamára elhagyja az osztrák fővárost. Politikai körökben ezt a hírt most megerősítik. Bertrand de Clozel gróf, bécsi francia követ néhány nappal ezelőtt megjelent Seipel kancellárnál és tudomására hozta, hogy nem fogadhatja el az osztrák kormány hivatalos meghívását a bécsi dalos­ünnepségre, tekintettel arra, hogy a dalos­ünnepség az előjelek szerint az Anschluss je­gyében fog lefolyni. Clozel gróf ezúttal beje­lentette, hogy a dalosünnepség tartamára el­hagyja Bécset, hangsúlyozta azonban, hogy elutazása nem tekintendő barátságtalan aktus­nak a francia kormány részéről. A bécsi fran­cia követség közlése szerint Clozel gróf bécsi francia követ már el is hagyta Bécset és néhány napra egy Bécs-környéki fürdőbe utazott. Keldorfer Viktor dr. karnagy, Cáfolják a francia követ tiltakozását Bécs, július 17. Lap­jelentésekkel szemben, amelyek szerint Clozel gróf bécsi francia követ a dalosün­­nepségek idejére elhagyta Bécset, a Politi­sche Korrespodenz beavatott francia helyen arról értesül, hogy a követ csak rövid kirán­dulást tett Salzburgba, ahonnan már holnap visszaérkezik. Ezzel elesnek azok a feltevések, amelyeket egyes lapok az esethez fűztek. Magyar­-jugoszláv tárgyalások a határátlépésekről Mindkét részről könnyítéseket fognak életbeléptetni (Saját tudósítónktól.) A határátlépések újabb szabályozásának megtárgyalására hétfőn Bajára érkezett egy magyar bizott­ság, amelynek tagjai: Szentmiklóssy An­dor konzul a külügyminisztériumból, Rolcz Imre belügyminisztériumi titkár, továbbá a fővámigazgatóság egyik tiszt­viselője. A bizottság bejárta a jugoszláv határmenti bácskai községeket és érdek­lődött a határm­enti birtokosok kívánságai és panaszai felől. Az erre vonatkozó ada­tokkal a bizottság Szabadkára megy, ahol folytatja a tárgyalásokat a jugoszláv bizottságokkal. A tárgyalás során előreláthatólag mind­két részről meg fogják könnyíteni a ha­tárátlépést. Iflítás lesz az, hogy ezután útlevéllel nemcsak vonatokon lehet közle­kedni Jugoszláviába, hanem a határmenti birtokosok számára fenntartott helye­ken is.

Next