Nemzeti Ujság, 1931. július (13. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-25 / 167. szám

14 lanak. A szervezés és előkészítés munkálatai annyira elő­rehal­adtak, hogy a kamara meg­alakulása itt is és Bukarestben is a közeli napokban megtörténhetik. Értesülésünk sze­rint a Magyar-Román Kereskedelmi Kamara alakuló ülése hétfőn, július 27-én déli 12 óra­kor lesz a GyOSz helyiségében (V., Akadé­mia­ utca 1. SE.). Tovább szállítják az angol aranyat Fran­ciaországba. Az angol bankkamatláb emelé­sétől az angol arany kiáramlásának végét várták a pénzügyi körökben. Az arany­­áramlás Franciaország felé azonban n­e­m szűnt meg, mert mint Parisból jelentik, csü­törtökön repülőgépen újabb aranyküldemény érkezett Londonból a lebourgeti repülőtérre. Aranyrudakban és érmékben összesen 8822 kg súlya a szállítmány, amelynek értéke megha­ladja a 150 millió francia frankot. Barátságos hangulatban folynak a ma­gyar-román kereskedelmi tárgyalások, Bukarestből jelentik: A magyar—román ke­reskedelmi szerződés megkötése érde­kében a bizottságok tegnap Szinaiában megkezdték működésüket. A tegnapi ülé­sen leszögezték a programot és a delegá­tusok közölték egymással észrevételeiket. A tárgyalás a lehető legbarátságosabb hangulatban folyt le. A következő ülés szombaton lesz­ Amerika érdekeltsége Németországban. Az amerikai kereskedelmi kamara az amerikai tőkének német vállalatoknál fennálló érdekelt­ségéről a következő kimutatást hozta nyilvá­nosságra: Németország területén 79 amerikai vállalatnak van saját gyártelepe, ezenkívül 135 amerikai ügynökség és eladási telep, to­vábbá 1150 képviselet van német területen. Körülbelül 100 német cégnél vállalnak az amerikaiak direkt érdekeltséget. Nagybaja ér­dekelve vannak továbbá német kölcsönökre adott opciók terén is. Az utolsó években az amerikai kölcsönöket az értékpapírokra sok esetben opciókkal kötötték egybe, hogy a kölcsönkamtozást egybekapcsolhassák a speku­latív árfolyamalakulással. Vasútkedvezmény a le van­tel árumintavá­sárra. Az olasz vasútigazgatóság a szeptem­ber 6-ika és 21-ike között Bariban tartandó levantei második árumintavásár látogatóinak adott 50 százalékos menetdíjkedvezményen felül ez évben külön díjkedvezményt nyújt azoknak, akik Bariból Firenzébe és Rómába akarnak kirándulni. Ez a díjmérséklés, amely­­lyen a két város felkeresését meg akarják könnyíteni, szintén 50 százalékos. A newyorki értéktőzsdei tagsági helyért 253.000 dollárt fizettek. Newyorkból jelentik: Tegnap ismét gazdáit cserélt egy értéktőzs­dei tagsági hely. Ezúttal kétszázötvenhárom­­ezer dollárt fizettek a tagságért, míg a legutóbbi alkalommal július 11-én kétszázöt­­venezer dollárt fizettek a tőzsdetagsági helyért. Tavalyi, július 23-án négyszázezer dol­lárba került a newyorki értéktőzsdén a fel­­­vétel-kényszeregyezségek. A törvényszék Bacher Ernő (Erzsébet­ tér 9.) oki. mérnök kényszer­egyezségi ügyében jóváhagyta az adós és hi­­te­lezői között létrejött 25 százalékos egyezsé­get és a vagyonfelügyelő díját és kiadását 8436 pengő 19 fillérben állapította meg. — Szőnyi Jenő úri és női divatárukereskedő (Rá­­day­ utca 5.) be nem jegyzett cég kényszer­egyezségi ügyében jóváhagyta az adós és hi­telezői között létrejött magánegyezséget, az egyezséget jóváhagyó végzést jogerősnek nyil­vánította és a vagyonfelügyelő díját és kiadá­sát 54 pengőben állapította meg. — Kiss Kál­mán (Rákos-utca 15.) be nem jegyzett keres­kedő kényszeregyezségi ügyében az egyezséget jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította. — Ifj. Weisz Béla tapétakereskedő cég kény­­szeregyezségi ügyében az egyezséget jóvá­hagyó végzést jogerősnek nyilvánította. Külföldi értékpapírpiacon Bécs, Július 24. (Értéktőzsde.) A londoni konferencia eredménytelensége, valamint a kamatlábemelés gyengébb árfolyamokat ered­ményezett a mai értéktőzsdén. Nyitáskor egy­két papírnál árnyereség mutatkozott, melyek azonban a tőzsdeidő további folyamán veszen­dőbe mentek. A devizapiacon Budapest jegy­zés nélkül maradt. A márkakínálatnak 30 szá­zalékát vették csak át, míg a dollárigénylé­seknek 3 és a svájci frankigényléseknek 5 szá­zalékát elégítették ki. — Zárlat: Wiener Bank­verein 14.30, ősz: Nationalbank 248, Dunagőz­­hajózási 11, Duna—Száva—Adria 13.25, Állam­­vasút 13.50, AEG Union 14.10, Siemens und Schuekert 141, Alpine 13.40, Berg und Hütten 462, Felten 164, Hutter und Schrantz 93, Polds­­hütte 86.60. Newwyork, július 24. (Értéktőzsde.) A new­yorki tőzsdén a forgalom ma sem élénkült meg és a kötési tevékenység a tőzsdeidő egész folyamán vontatott volt. A belföldről nem érkeztek ösztönző hírek és ehhez csatlakozva még azzal is számoltak a piacon, hogy a kül­földi helyzetben a bizonytalanság egy ideig uralkodni fog. Nyitáskor 1—3 dolláros áresé­sek voltak napirenden. Kezdetben meglehető­sen nyomott hangulat uralkodott. A forgalom további folyamán a piacon jelentékenyebb ellen­ál­l­ók­épesség mutatkoztt. A délutáni órákban csak jelentéktelen áringadozások áll­tak be, az alapirányzat pedig nyomott maradt. A lanyhulási folyamat a tőzsde utolsó órájá­ban folytatódott és a vezető értékek nagy ré­sze 2—3 dolláros árveszteséget szenvedett. A tőzsde lanyha irányzattal zárult. Német köt­vények kisebb érdeklődés mellett ma is to­vább lanyhultak. Zárlat: Italian 7% 99, Italian Puhl. Ut. Cred. 90%, Allied Chemical 113%, Amerlc Can. 98 %, Amerlc Smelting Ref. 33, Amoric Súg. Ref. 55%, Amcric Teleph. Telegr. 174%, Ame­­ric Tobacco 118, Anaconda Copper 25, Atchi­son Topecea & Santa Fé. 156%, Baldwin Loko­motive 12%, Baltimore and Ohio 54%, Bethle­hem Steel 44%-, Canadian Pacific 25%, Chase National Bank 66, Chesapeake & Ohio 34%, Chrysler Corporation 21%, Consolidated Gas NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1931 Juttas SS. 91%, Curtis Aeroplane & Motor Co. 23%, De­­lawara and Hudson 12, Eastman Kodak 139%. A mai részvényforgalom 1.100.000 darab rész­vény volt. Fémpiar London, Julius 24. (Fémtőzsde.) Vörösréz lanyhuló, standard 33 3/16—33*/4 , 3 hónapra 34—34%, lesz. árf. 33%, elefetrolyt 36%—37%, best. ser. 34%—36, en lanyhuló^ standard 108Vs —108%, 8 hónapra 110%—110%, lesz. árf. 108%, banca 113%, straits HO1/2, ólom tartott, prompt 12 9/16, 3 hónapra 12%, lesz. árf. 12 We, horgany tartott, prompt 12, 3 hónapra 12 7/16, lesz. árf. 14. — Nemhivatalos jegyzések: ön­töttvas 58%, ré­zstrong sheets 64, aluminium 85, antimon regains 42—42­2, nikkel 175, hi­gany 17, antimon kínai 20%, Wolframérc 13%, fehérbádog 13%, vörösrézszulfát 19’/2—20, ezüst prompt 13, kés. száll. 12 15/16, arany 84,11*%, platina 8. MEZŐGAZDASÁG Kisérletezzen-e a gazda? ” Gyakran hallottam panaszokat kis és nagy gazdáktól: „Műtrágyáztam, a szom­szédom ellenben nem. Neki mégis többje termett!“ Vagy: „Én nemesített magot vetettem s gabonám megdőlt. Aki pedig a régi fajtát használta, határa úgy áll, mint a nád, termése fajsúlyra, mennyi­ségre jobb az enyémnél!“ Nem mondom, ezeknek­ a kifakadásoknak gyakran van alapjaik, csak az indokolásuk nem állja meg a helyét. Elhiszem, sőt magam is meggyőződtem arról, hogy nem egy eset­ben a mű­trágyázott gabona megdőlt, vagy alacsonyan maradva elsatnyult, a nemesitettféleség besült, ocsút adott. Az emberek a bajban nagyon könnyen vál­nak igaztalan birákká s a hibát minde­nütt keresik, de legkevésbbé látják an­nak okát a saját magukban. Ezekre a hibákra, illetve azok okaira kívánnék az alábbiakban rámutatni. A növény élete a legtökéletesebb alkal­mazkodás, célszerűség és beoszto­ttság. Ennek az életnek az alapja is ép úgy, mint minden más élete a természeti adott­ságok kihasználása — a táplálkozás. Ez növényi táplálkozás mérnöki pontos­sággal célszerű és a legnagyobb taka­rékossággal beosztott. Ez az élet, ennek a növényi testnek a felépítése megdönthe­tetlen biológiai, szabályok alapján törté­nik. A gyakorlati példa mindent meg fog értetni. Egy épület teljes felépítéséhez pontos kalkulációk alapján tudom azt, hogy mennyi tégla, cement, homok, fa és vasanyag szükséges. Nem tehetem meg káros következmények nélkül azt, hogy ha pl. kevés a téglám, helyette több homokot, vagy habarcsot használjak, mert az építményem előbb vagy utóbb össze fog omlani. Mit kell tehát tennem? A rendelkezésemre álló anyagok legki­sebbjéhez kell igazodnom , vagy a mére­teket kell redukálnom, vagy pedig egy gyengébb épületet sikerül csak emelnem, a megmaradt anyagokat pedig tartalé­kolnom kell.. Ugyanezt teszi a növény is akkor, amidőn épületét, testét, virágját, magvát felépíti. Az ő épületanyagait azonban más néven hívjuk. Nála oxigén, nitrogén, káli, mész, foszfor stb. anyagok­ról beszélünk. Mi történik az ő építkezése közben? A növény ösztönösen keresi ki a rendelkezésére álló anyagokból a legki­sebb mennyiségűt, s nehogy az épülete összedőljön, a többit ennek arányában, egy szigorú mérnöki terv szerint, a Lie­­big-féle tápanyag minimum törvény alapján használja fel. Amire szüksége nincsen, azt­ kihasználatlanul vissza­hagyja a talajban másnak, az utódjának. Ezt a példát igyekezem a gyakorlattal is demonstrálni. Tegyük fel, hogy annak a növényépü­­letnek a felépítéséhez szükséges 1 rész ká­lium, 2 rész mész és 3 rész nitrogén. Ez­zel szemben rendelkezésére áll a talajban 1 rész kálium, 4 rész mész és 6 rész nit­rogén. A Liebig-féle minimum t­ö­rvén­y alapján a természet mérnöke ehhez az építkezéshez nem fogja tudni fölhasz­nálni az összes meszet és nitrogént, mert a káliból, a legkisebb mennyiségből csak 1 rész áll a rendelkezésére. Ha az össze­set felhasználná, akkor más, itt nem is­mertetett kényszerítő körülmények miatt a táplálkozási egyensúlyt megbontaná, fejlődési zavar, eltolódás, egy belső mér­gezés, elsatnyulás, gyengébb termésholsim lenne a következmény. Ezt elkerülendő, a felesleges, jobban mondva fel nem ve­hető mennyiséget tehát érintetlenül hagyja. Ha azonban a gazda eb­be az épí­tésbe a tudásával bele akar szólni, azt irányítani kívánja, anélkül, hogy kon­­támiumkát végezne, akikor egy nagyobb, erősebb, értékesebb épület, nagyobb és jobb szem- és szalmatermés érdekében műtrágya formájában adnia kell legalább még egy rész­ káliumot azért, hogy az így rendelkezésre álló két rész kálium mellett négy rész mész és hat rés­z nitro­géné legyen hasznosan feldolgozható. A növénynek ezzel az ösztönös táplál­kozásáva­l megadja a gazdának a gya­korlati útmutatást a műtrágya alkalma­zására. Figyelmeztet arra, hogy csak azt a tápanyagot adjuk meg neki, melyre, mint minimumra a leginkább szüksége van, mert­­azontúl adni, céltalan pazarlás. Megérthető tehát az az eset, hogy ami­dőn _ & gazda_ foszfortrágyát ad, bár a talajának mészre volna szüksége, hogy akkor a növény éhségsztrájkot kezd, sza­botál, s a többlethez nem fog ho­zzá­­­nyúlni, s több és jobb hozam helyett a nem várt kevesebbet és rosszabbat adja. Hogy vigye át a gazda ezt a tudását a gyakorlatba? Ma, sajnos, az a helyzet, vagy talán inkább az volt a múltban, hogy a gazda minden előzetes vizsgálat és­­ szakszerű megállapítás nélkül azt a műtrágyát vette meg, amelyet a keres­kedő a legolcsóbban, legkedvezőbb felté­tel­ek mellett ajánllott Vett esetleg nitro­gén műtrágyát, mikor a talajának mészre lett volna szüksége. Kidobta a pénzét cél­talanul és megmérgezte vele a növény­kultúráját akaratlanul, de szándékosan. Jóindulatú tanácsom az, hogy talajelem­zés nélkül egy deka műtrágyát se vásá­roljon a gazda. Ez a talajelemzés történhetik tapasz­talati úton, vagy tudományos felkészült­séggel. Ha llátja­ a gazda, hogy határában jó minőségű acélos búza terem, az arra mutat, hogy talaja valószínű foszforban gazdag, ha emellett a szalmatermése gyengeszála­t és súlyra kevés, hiányzanak a nitrogén és a mészsók. A nagyhozamú burgonyatermés például káliumbőségre vall. A magyar talaj általában foszfor­ban gazdag, mészben szegény. A mészsze­­génység megállapításán­a­k van egy igen könnyen elvégezhető módja. Az eke után kifordított rögből egy darabkára közön­séges sósavat csöppentsünk. Ha a rög felülete pezseg, vagy buborékolva serceg, a talaj elegendő mésztartalmú. Pontosabb és minden részletben kiter­jedő képet­ ad a vegyileg végzett talaj­­elemzés. Ennek alapja a pontos és liki­­ismeretes talaj mintavétel, amely akként történjék, hogy a kérdéses­­tábla talajából lehetőleg több, különböző helyről 10—30 cm. mélységből egy-egy kg-os f­öldm­in­tát vegyen a gazda, azt küldje be a leg­­közeleb­b vegyvizsgáló állomásra, vagy pedig az illetékes Mezőgazdasági Ka­mara kebelében működő agrokémiai, ta­lajtani állomásra, ahonnan gyorsan és csekély díjazás ellenében egy pontos talajösszet­étli vizsgálati eredményt kap. Ma már főleg a nagy uradalmaiknál ez a tollas vizsgálat, talajelemzés elengedhe­tetlen fel­­étele a jövedelmező és észszerű gazdálkodásnak. Ezekben a gazdaságrik­­ban a birtok területi térkéné mellett ott forong a­ birtok falanel-címzési térkéné is melynek alánján a rritrégya megválasz­tása már nem tudomány. Freytag Béla vetették fel. A birodalmi kormány a jövő hét folyamán foglalkozik ezzel a kérdéssel — Ausztráliában a búza vetésterületét 130 millió acrera becsülik a múlt évi 18 millió acreval szemben. Új Dél-Wales farmerei szar­vazást tartottak a kényszerpool bevezetésa ügyében, melyen a szavazók többsége a kényy­szerpool elleni szavazott. Az Egyesült Államok földmivelésügyi kormánya 70—80 millió mázsával keve­sebbre becsüli az idei búza világtermést. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet a közelmúlt napokban jelentést adott ki, amelyben utal arra, hogy a beérkezett adatok alapján a világ idei búzatermése­­aligha fedezi a szükségletet. Az intézet jelentését megerősíti az Egyesült Álla­mok földmivelésügyi minisztériumának becslése, amely szerint az 1931 év világ búzatermés 250—300 millió bushellel, vagyis 70—80 millió mázsával lesz keve­sebb az előző évinél. A búzaexportáló ál­lamok özévi termésfeleslege körülbelül 100 millió bushellel lesz nagyobb az 1930. július elsején meglévő feleslegnél. Az amerikai Farm Board elhatározta, hogy az úgynevezett stabilizációs búzakészleté­ből az idén legfeljebb hatvanmillió bus­n­ert ad el, bele nem értve a külföldi kor­mányokkal folyó tárgyalások alapján tel­jesítendő szállításokat. Továbbképző méhészeti tanfolyam. Jól si­került továbbképző méhészeti tanfolyamot tar­tottak július 9-től 19-ig Boronkay Pál nagy­méhész méhtelepén, a Fejér megyei Baracs köz­ségben. A tanfolyam célja a gyakorlati méhé­szeket az okszerű anyanevelésben gyakorlati­lag és elméletileg a legmodernebb eszközök és­­lehetőségek szerint kiképezni. Az anyanevelé­­sen kívül a méz kezeléséről, a lépek és kaptá­rai fertőtlenítéséről szóló előadásokat mind­végig nagy érdeklődéssel figyelte a 38 főnyi hallgatóság. A tanfolyam vezetője Örösi Pál Zoltán dr., a debreceni egyetemi állattani in­tézet kiváló adjunktusa volt. A tanfolyamon bányaigazgató, bányagondnok, iskolaigazga­tók, tanítók és egyéb vegyesfoglalkozású mé­hészek vettek részt. A tanfolyam bensőséges ünnepéllyel fejeződött be, amikor is a hallga­tók nevében Szabados Jenő tápióbicekei áll. isk. igazgató köszönte meg az előadó igen ér­tékes fáradozásait. A mezőgazdaság helyzete külföldön Ausztriában rendezik a tej­forgalmat— Bul­gáriában továbbfejlesztik az agrárkivitelt — Moratóriumot kérnek a német gazdák — Ausztráliában a kényszerpont ellen szavaztak a farmerek — Ausztriában a tejforgalom rendezéséről szóló törvény, valamint az ezzel kapcsolatos kiegyenlítési alap felállítása október elején lép életbe. Eszerint Salzburg, Karinthia és Voralberg kivételével minden liter tej után, mely 5000 lakosnál nagyobb számú városban kerül értékesítésre, a gazdák az alap javára 2 garas illetéket fizetnek. A naponként 6,5 millió literes termelésből körülbelül 2.5—3 millió liter kerül az illeték alá. Az alapot a vaj- és sajttermelő gazdák támogatására használják fel. Jelenleg ugyanis azok a gaz­dák, akik nyers tejet értékesítenek, a vám­védelem révén sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint azok, akik kénytelenek vaj és sajt alakjában termelésüket értékesíteni. Az illetéket ennek a kiegyenlítésére fordítják.­­ Bulgáriában a kormány minden eszközzel igyekszik az agrárkivitelt fejleszteni. Az el­múlt napokban nagyszabású értekezletet tar­tott a földművelésügyi miniszter a tojásexport ügyében, amelyen elhatározták, hogy a római nemzetközi tojáskonferencia határozata alap­ján a kormány elrendeli az exportra kerülő tojásládák származási hely szerinti márkázását, a tojások egyenként való bélyegzésétől azon­ban eltekintenek. A zöldségfélék kivitele ér­dekében elhatározták, hogy Czam­brodban kü­lönvonat­okat állítanak össze a különböző vi­dékéről érkező zöldséges vagonokból s ezáltal legalább 10 vagonból álló szerelvény menet­ideje Bécsbe az eddigi 50 óráról 42 órára lesz csökenthető. A borkivitel előmozdítása érde­kében a Mezőgazdasági Bank Carlovobata egy mintapincét öllít fel 3000 hl. befogadóképes­­ségg­el, melynek célja lesz, hogy a vidék ter­melőinek borából exportképes, egységes típusú borokat állítson elő. A mintapince szüretig kész lesz és megkezdi működését.­­ Németországban a szükségrendeletek a gabonaértékesítésre is igen kedvezőtlen hatás­sal vannak. A pénzhiány a gabonakereskede­lem és a szövetkezetek működését is erősen akadályozza. Épen ezért egyes mezőgazdasági szervezetek az agrármoratórium gondolatéit A gabonapiacon jelentéktelen a kereslet A malmok 1.50—2,— pengővel mérsékelték a liszt árát A gabonapiacon ma is igen számottevő volt a kínálat. Ezzel szemben a kereslet jelenték­telen volt, s mivel a malmok is, csak szór­ványosan vásároltak, a forgalom megcsappant s a búza 30—40 fillérrel olcsóbbodott. A búzá­nak négy nap óta tartó árlemorzsolódása nagy nyugtalanságot kelt a termelők köré­ben. A piacon ezt az áresést azzal hozzák összefüggésbe, hogy nincs, aki búzát vásá­rolhasson­, mivel a gabonakereskedelemnek erre a célra nem áll megfelelő tőke rendelke­zésére. Éppen ezért szükségesnek tartják, hogy minél előbb intézkedéseik történjenek részint a hitelellátás, részint a kivitel meg­indítása érdekében. A rozspiacon kötés nélkül 50 fillérrel mérsékelték a rozs árát. Búzából elkelt 150 g felsőtiszai (80) 11.5, 300 g felső­tiszai (80) 10.75, 300 q pestvidéki (80) 10.75, 300 q jászsági (80) 10.76, 150 q jászsági (80) 10.75, 150 q jászsági 80) 10.75, 300 q felsőtiszai (80) 10.70, 150 q felsőtiszai (80) 10.75­, 300 q felsőtiszai (80) 11.5, 300 q felsőtiszai (80) 10.75, 300 q felsőtiszai 80) 10.60, 300 q felsőt­iszai (80) 10.55, 300 q felsőtiszai (80) 11.25, 150 q felsőtiszai (80) 11.65 pengős áron. A liszt- és őrleménypiacon a malmok a ga­­bonaneműeknek az utóbbi napok folyamán történt csaknem kétpengős olcsóbbodásával párhuzamosan 1.50­2 pengővel csökkentették a búzaliszt árát, a rozsliszt árát pedig 4 pen­gővel szállították le. A takarmány­cikkek piacán a tengeri ára az élénkebb kereslet folytán 5, az árpa pedig áruhiány miatt 25 fillérrel drágult. A zab ára változatlan maradt. Tengeriből 150 q 15.30, 150 q 15.25, 150 q 15.20, 150 q (valamennyi tétel Csepelről) 15.15, zabból 150 q augusztusra 19­62 pengős áron kelt el. A magpiaenn­len­magból 150 q-t 26.75 és Viktória borsóból 150 q-t állomásról 20 pengős áron adtak el. A tőzsdetanács által hivatalosan megálla­­p­ított árak: Előző , a­­ közép pénz áru közép Búza 77 kg-os Tiszavidéki 11.55 13.05 Etiszai, jászs. 11.95 10.35 10.85 11.60 Dunánt., pestv. 10.15 10.65 Bácskai 10.35 10.85 Búza 78 kg-os Tiszavidéki 11.10 13.20 Etiszai, jászs. 12.10 10.50 11.— 11.70 Dunánt., pestv. 10.30 10.80 Bácskai 10.50 11.— Búza 79 kg-os Tiszavidéki 11.85 13.35 Etiszai, jászs. 12.25 10.65 11.15 11.85 Dunánt., pestv. 10.45 10.95 Bácskai 10.65 11.15 Búza 80 kg-os Tiszavidéki 12.— 13.50 Etiszai, jászs. 12.40 10.80 11.30 12.— Dunánt., pestv. 10.60 11.10 Bácskai 10.80 11.30 Rozs 9.20 8.65 8.75 8.70 Árpa la 16.75 16.50 17.— 16.75 Árpa Ila 16.12 16.— 16.25 16.12 Ujárpa 16.87 16.75 17.50 17.07 Sörárpa felsőm. 19.75 18.50 21.— 19.75 Sörárpa egyéb 17.75 17.50 18.— 17.75 Zab­la 24.— 23.50 24.50 24.— Zab­­la 2­ 3.25 23.— 23.50 23.25 Tak­­liszt 8-as 21.25 20.75 21.25 21.— Korpa 13.87 13.75 14.— 13.87 Tengeri egyéb 15.20 15.15 15.50 15.25

Next