Nemzeti Ujság, 1932. február (14. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-28 / 48. szám

38 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1932 február 28. KÖZGAZDASÁG Az ügyvédség és az irta: Men­yhárth Gyula dr. Az Országos Et­tel védő Egylet speciális magyar jo­gintézmény. Európa egyetlen jogállamában sem lehet megtalálni, pe­dig nehezen hihető el, hogy Anglia, Fran­­ci­a­ország, vagy Németország ipari és ke­reskedelmi hitelező körei nem ipacnkod­ná­nak érde­keinket a legr­esszebbmenően megvédeni. Még csodálatosabb, hogy ezt a nagyszerűnek feltüntetett speciális in­tézményünket, noha öt éve­ működik, nem kapizál­tá­k a nyugati államok. De ez természetes is. A nyugati fejlett közjogi érzék nem engedheti meg, hogy a bírói felségjogból kihasíttassák a me legjelentékenyebb hatalmi kör és bírói hatalom gyakorlásának jogával ruház­­tassana­k fel egyes közegek a bírón állás biztosítékai nélkül, akkor különösen, mi­ikor saját ügyükben ítélkeznek. Az OHB- nél ez így van, súlyosbítva még azáltal, hogy a hatáskörök összevonása folytán az önbíráskodás szinte korlátlanná vált. A bírót helyettesítő közfunkciót végző OHB fiókfőnök ügyész, aki egyúttal véd­egyleti ügyész is, képviseli egyúttal a védegyleti hitelezőiket, tehát bíró és fel­peres egy személyben és miután számta­lan esetben megtörtént, hogy az elnöklő ügyész az adós képviselője, ügyvédje volt egészen az OHE kapujáig, quasi alperest is képviseli. Tehát biró, felperes és al­peres egy személyben s emellett szemé­lye nem vonatkoztatható el attól is pro­­viziószá­mba menő magas költségtől sem, ami az adóstól az OHB részére befolyik, amely után aztán a kielégítetlen hitele­zők is sírva néznek. Tömören ez jellemzi az OKB-t és mű­ködését. A kép teljességéhez még csak az tartozik, hogy kisajátítván a hitelezői képviseletet, hatalmi körébe vonván a közadós-jelölt hitelezőket és megkapván a vagyonfelügyelői hatáskö­rt, az ügy­védi munkaterületek legjelentékenyebb részét vonja el a ma legnehezebb­ körül­­mények közé sodort, ügyvédségtől, né­hány ember méltánytalan nagy hasznára. Az OHB tehát mai szervezetében épp olya® veszedelmes közgazdaságunkra hiteléletünkre, mint a jogszolgáltatásra és igy az ügyvédség panasza ellen nem­csak a közvetlen kárvallott ilaj kiálítása, hanem közvád is. Az i­gazság­ü­­gymin­is­zter most kiadott rendelettervezete ezeket a mindkét szem­pontból kivive érdességeket akarja le­csi­­pélni. A magyar ügyvédség örömmel és az elégtétel érzésével üdvözli ezt a tör­té­ne­tét, de nem hallgathatja el azt az aggá­lyát, hogy ez az intézkedés alkalmas lesz arra, hogy — bár elfogadhatóbb és ár­tatlanabb formában — stabilizálja az OHB-t és mint állandó károkozó idegen testet bentfelejtek közgazdaságunk testé­ben. Holott az ipari, kereskedelmi és jo­gászi közvélemény háromágú szigonyként mered feléje és megszüntetését kivonja. Azok a tiszteletreméltó testületek, a­melyeket az OHE oly ügyesen beszerve­zett maga mögé, ártatlan statiszta szere­pet töltenek be. Ezek az igazságügymi­­niszteri rendelet tervezete ellen megmoz­gatott testületek épp oly csalódottak az OHE működésével szemben, mint egyéb körök és mikor azzal a fenyegetéssel de­­m­onstrának, hogy kivonulnak az Ujj-Li­­ből, tulajdonképen egy belép, titkos vá­gyuknak adnak kifejezést. Az egyik ke­zünkön tudjuk végigszámolni az a­ tes­tület közül azokat, amelyeknek az OHE szívügyük. A többi a nagy közvélemény titkos erőtábora, mert megunta az OHE működésének erkölcsi f­edezetét. _ Az OHE működése ugyanis a köz­­ponti irodájában zajlik le. Minden,­­ ami ezenkívül történik: igazgatósági, végre­hajtói bizottsági ülés, közgyűlés, az mind csak előjáték. Hogy pedig ebben a központi irodáiban mi történik, arról e testületeknek fogalmuk sincs, csak az eredményeket érzik, amely azt ményt jegecesítették ki, hogy az OHB a rábízott konverciális célt ebben a for­májában nem szolgálja. Örömmel kell tehát üdvözölnünk az igzságügymi­niszter tervezetét, amely nemcsak közvetlenül, de közvetít is egészséges hatást fog gyakorolni. Külö­nösen áll ez azokra a rendelkezésekre, hogy az OHB és egyéb hitelvédő egyle­tek alkalmazottai hitelező, vagy adós képviselettel nem foglalkozhatnak és hogy az egyezségi tárgyalásokon nem elnökölhetnek. Ezek a legnagyobb hord­erejű rendelkezései a tervezetnek. Ezzel egyszerre megszűnik a hatásköröknek az a káros összevonása, melyet az OHE jel­lem­zésére cikkünk elején felhoztunk és ennek foganatba lépésével nem fog elő­fordulni, hogy a kényszeregyezségi ügy­ben döntsön az OHE-nak egy funkcioná­riusa, aki egyúttal a teljesen körülhatá­rolt különböző minőségeket is inkorpo­­rálva személyében, ül az elnöki székben ; megszűnik az, hogy a pártatlanságot kí­vánó közfunkció végzése ; összeütköztek az elnök személyében az általa egyide­jűleg képviselt hitelezők külön érdekei­vel; megszűnik a lezüllésnek indult adós­ morál további fül védése; megaka­dályozza, hogy a hitelsértési törvényja­vaslat egyes rendelkezései — de a tör­vényerőre emelkednek — az OHB kezé­ben félelmetes eszközzé váljanak. U­ta­­lunk itt arra, hogy a hite­lsértési tör­vényjavaslat szerint egyes fennforgó bűncselekmények üldözése a hitelezői tőke érdekeltség többségének magán­in­dítványától tétetik függővé. A tervezet által célzott úyítá­s mellett ezt nem lehet majd az adós és azok ártatlan hozzátar­tozói ellen présnek kihasználni, mert az OHE ügyészek kizárása folytán az OHE hatalmi súlya a tárgyaláson megtörik az érdektelen és jó elnök személyén. Erre különösen felhívjuk az érdekelt körök figyelmét. _ Ezek a rendelkezések az általános köz­érdek szolgálatán kívül alkalmasak arra is, hogy elvont munkaterületeiket az ügyvédeknek részben visszaadják. Ugyanis a hitelezői képviseletek az OHE alkalmazottainak monopóliumából újra szabad piacra kerülnek; továbbá az OS­E ügyészek mindenhatóságának megszűné­sével megszűnik a hitelezői és közadós­­jelölt hitelezői képviseleteknek feléjük való egészségiévi áramlása, ami a behaj­tási praxist újra ezer és ezer kis erecs­­kébe tereli. Ezek a rendelkezések tehát kardináli­sak. Ezek nélkül a 318. szóig. m. rendelet­­tervezet a szenteltvíz erejénél nem több. Az elnöklés kérdésének a tervezet által tervezett megoldása is tehát elvileg he­lyes és az ügyvédség által külön is el­is­meréssel üdvözölendő. Gyakorlásának kérdésében nem vagyunk azonban a ter­vezettel egy nézeten. A szolgálati laj­strom nem megfelelő alap az elnöklő személyek kiválasztása szempontjából.Az elnöklésnél ■— ha nem közgyűlési elnö­kökre gondolunk, hanem quasi bíró­­helyettesítésre — akkor bizonyos szelek­ció­­ gyakorlása elkerülhetetlen. Minden félreértés kizárása okából előre ki kell jelentenünk, hogy nem a tanultság, ké­szültség, az em­díció szempontjából kí­vánjuk a szelekciót, csupán csak a spe­cializáltság, a gyakorlottság és az elnök­­lésre való individuális készség szempont­jából. Ezeknek a speciális kvalitásoknak figyelembevétele nélkül az ügyvédek egy része — kellő prezideálási készség híján —, báb lenne csak ott, amely sem az ügy­védség tekintélyének emelésére nem vol­na kedvező hatással, sem az ügyek ellá­tására, így könnyen­­ megtörténhetnék­­hogy az egész ügyvédség részesévé válna olyan hibáknak, amelyeket most két kéz­zel ostoroz. Erre nézve az az elgondolásunk, hogy az ügyvédi kamarák esetleg az igazság­­ügym­ini­szterrel egyenlő arányban kije­lölnek a székhelyeken gyakorló ü­gyvé­­dek közül a fent jelzett szempontok figye­lembevételével m­egfelelő számú ügyvé­­deket, akik munkájuk és idővesztésük fö­­lében, a megállapított díj 40 százalékát kapnák, míg 60 százaléka a szolgálati lajstrom bejegyzettjeit illeti, amely ösz­­szeg közöttük félévenként felosztan­k. Az OHE költségek leszállítása és uni­­fikálása szintén közmegnyugvást kelt. Ez­által az OHE semmit sem fog veszí­teni, sőt költségtöbblettel számolhat, így tehát ebből a költségbőségből nyugodtan lead­hat 10 százalékot közcélokra. Meg sem érzi. Ami kifogást az ellen felhoztak, az a tények falzifikálá­sán alapult. Mindentől eltekintve, ugyanis ez a 10 százalék a közadósok tiszta aktívumának egy ezrelékét sem teszi ki; a felhozott kifogások pedig azért nem helytállók, mert nem igaz az, hogy az adósok újabb megterhelés­ét jelenti, miután a rendelet az OHE-t megillető költségekből rendeli leütni. Nem az adós fizeti tehát, hanem az OHB a magáéból. Az adós nem hogy többet nem fizet, de a tervezet szerint jóval kevesebbet fog fzetni. Az ügyvé­­dek­ pedig annál szívesebben látják jóléti intézményeik — ezek között elsősorban a nagyszerű lendületet vett Orsz. Ügyvéd Otthon Egyesület — alapjának ezúton való gyarapítását, mert ezek az összegek azon m­un­ka­te­rüle­tek szerény képe­s tizedei, melyek az övé voltak. De ha az OHE ezt kifogásolja, kifogá­sainak jogosultságát módja van bebizo­nyítani. Mutassa fel költségvetését. Leb­­bentsm fel a caisi fátyolt a szent titokról, hogy felejtsen el mindenki nevetni eb­ben az országban, aki meglátja e titkot. Ez a kívánságunk annál jogosultabb, mert közpénzekről van ezév, a közadósok keser­ves ezreiről, melyet nem adósságtörlesz­tésül, nem kvótában fizetnek be, hanem eljárási költségben. He nem összevon* tételeket akarunk akkor látni. Azt alkar­Az egymásután nyilvánosságra kerülő bamanernsegeik igen erdekes, de egyszere­­m*jjt reaxitúval megnyugtató veszc-m­ason­­li'básm auinak albtaim­at. Ausztriában a Kreditanstalt bukása idézte elő a közép­­európai pénzügyi válságot, amelynek kö­­vet­kezményeképpen Németországban ép­pen most kényszerült a kormány arra, hogy a birodalom mintegy ötszázmillió márkás áldozatával szamarja a nagypan­kokat, sőt az aranyban leggazdagabb Franciaországban és Amerikában is egy­mást érték a botrányosnál botrányosabb bankbukások, amelyeknél a betevőtt dol­lárokban is milliárdokat vesztettek el. Ezzel szemben a magyar közgazdasági élet vezetői jogos büszkeséggel utalhat­nak a magyar Pánikok mérlegeire, ame­lyek azt tanúsítják ugyan, hogy a világ­gazdasági krízis folytán az üzlet- és nyereség­ lehetőig összezsugorodott ugyan de minden bank kivétel nélkül egészsé­ges, mobil, szilárdan álló intézet képét adja. A változatlan mobilitás és belső erő tűnik ki az Angol-Magyar Bank ma meg­állapított mérlegéből is. Az egész betét­állomány készpénzben, bankári követelés­­ben és váltóban talált elhelyezkedést, te­hát bármikor teljes egészében mobilizál­ható. A nagyközönség bizalmának leg­szebb igazolása, hogy a bank a múlt év válságos eseményei ellenére is csaknem ugyanannyi új betétkönyvet állított ki, mint az előző években. Az Angol-Magyar Bank külföldi hitelezői szoros baráti egé­s­zer ötleteiben áldanak az intézettel, amelynek főrészvényesei is. A rendelke­zésére álló tőkék módot adtak a banknak arra, hogy a vidéki pénzintézetek és egyéb ügyfelek váltóleszámítolási keretét a legnagyobb méltányossággal tartsa fönn, aminek következtében a váltóleszá­­mítolási forgalom a múlt évben is 331 millió pengő volt. Az Angol-Magyar Bank médegm­egál­­lapító üléséről ez a jelentés számol be. Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága február 27-én tartott ülésében a m­eg­a­lapította az 1931-iki üzletév záró-zó im­mláj­ait. A vagyon­mérleg felállításánál az igazgat­óságot elsősor­ban a belső tartalékolások által való rzésí­tés szempontjai vezették. A kínra tart­ott tíz é­i:a nye­reség az eszközölt­ leírások és tartalékolások után 1.TSD.W1G pengő, melynek fel­oszlása te­kintetében­­ az Igazgatóság azt a javaslatot fogja a március 11ére egyebehívandó 4­­-ik évi rendes közgyűlés elé­­terjeszteni, hogy osztalékra 5 százalék, vagyis részvényenkint 2,50 pengő, összesen feleit 1,150.000 pengő fizattes­sék ki, a tartalékalap gyarapítására 150 000 pengő és a nyug- és kegyész-alapok növeléséire 250.000 pengő fordittassék míg a form­ aradó 200117.16 pengő az 1932. üzletév számlájára vitessék át. A­ mérleg tételei arról tanúskodnak,­ hogy a súlyos gazdasági válság termész­­es kihatá­sai a bank üzletelnek évről-évre, sőt még a lefolyt­­év első felében is tapasztalt erőteljes fejlődésért is érintették. A bank mobilitását a változott viszonyok ellenére is teljes mérték­ben fentar­totta, azért legjobban az igazol, hogy­ a ta­karék- és folyószáralabetétként kim­u­­tatot­t összeg az eddiginek megfelelő arányban maradt készpénzben, bankári követelésekben és váltóban elhelyezve. A bet­ét­állomány az év végével 65,3 millió pengőst tett ki. Felemlítást érdemel, hogy a betétet elhelyező közönség bizalma az intézet iránt a lefolyt esztendőben változatlanul meg­nyilvánult, amit legjobban az a tény bizonyít, hogy az intézet 1931. évben majdnem ugyan­annyi betét­könyvet állított ki, mint a k­orábbi években. A bizalom fentartásához kétségkívül hozzájárult az is, hogy a bank a betétek kiű­zetését­ korlátozó intézkedések tartama alatt ügyleteinek igényeit a megengedett kereteken belül legmesszebb menő mértékben elégí­­tette ki. A hitelezők tétele 46­2 millió pengőről 33,2 millió pengőre apadt. E hitelek túlnyomórész­­ben a bank angol és egyéb külföldi szoros ba­ráti összeköttetéseinél állanak fenn. Az inté­zet gabona üzlete financírozásának céljaira ko­rábban külföldön felvett hitelből 8 millió pen­gőt vissza­fizetett. Megemlítendő, hogy a hite­­l ezek összegéből csupán 6,8 millió pengő a bank saját tartozása, míg a különbözet az in­tézet ügyfelei részére a banik garanciájával igénybevett hitelekből áll. A váltótárca 40.4 millió pengővel szerepel a mérlegben. A bank vidéki pénzintézeti és egyéb ügyfeleinek váltóleszámítolási keretét a leg­nagyobb méltányossággal tartotta fenn és en­nek tulajdonítható, hogy a váltóleszámítolási forgalom az 1931. évben 331 millió pengőt tolt ki; e tekintélyes forgalom ellenére fizetéskép­telenségekből eredő nagyobb veszteség nem volt. Az adósok tétele visszafizetések folytán 69,6 millió pengőről 60.9 millió pengőre csökkent. Az é­rtékpapírpiacra nyújtott előlegek tételének újabb csökkenése a tőzsdeüzlet szünetelésének és annak a körülménynek tulajdonítható, hogy a felek ért­ék­papírjaik egy részének eladásá­val apasztották tartozásukat. Az értékpapírtárca és az érdekeltségek ér­tékelése a 130/1932. M. E. számú kormányren­delet intézkedésein túlmenő szigorú elvek sze­rint és egyes értékpapíroknál beállott lénye­ges áresés tekintetbevételével történt. A Neme­zetközi Gépkereskedelmi Rt.-nál" Mrt törperész­­vény, érdekeltség árfolyamértékéből 2,3 millió pengő belső leírás eszközöltetett, amely leírás­sal a nevezett vállalat 1930—31. évi mérlege­­lése szerint a bank részesedési arányának meg­felelő értékcsökkenés teljes mértékben figye­lembe vétetett. E vállalat üzleti forgalma a mezőgazdasági világválság folytán továbbme­nten csökkent, a kinnlevőségek behajtása azonban teljes mértékben kielégítő (az 1931. évben 12 millió pengő folyt be). A jelzálogkölcsönök állománya soronkívüli visszafizetések folytán 1.2 millió pengővé­ apadt. Az összforgalom 7.3 milliárd pengő volt a főkönyv egyik oldalán, a pénztár­forgalom pedig 2.1 milliárd pengő. Az e­redményszámla tanúsága szerint a bruttó­­nyereség 6.3 millió pengő (az 1930. évi 8 millió pengővel szemben). Az eredménycsökkenés fő­ként a kamatjövedelem visszaesésében lest magyarázatát, amely a kamatmarg­­ok szűkü­lésének az állományok apadásának és a válla­lati részvény érdekel­tségek osztal­ék-jövedelem­csökkenésének tulajdonítandó. A kamatjöve­­delem csökkenése összefüggésben van azzal a körülménnyel is, hogy a hivatalos bankráta­­emelések alkalm­ával az intézet az emelésnek csak a felét hárította át ügyfeleire. A bankári nyereségek és jutalékok tétele főként az év második felében apadt le, még­pedig elsősor­ban a tőzsdeü­zlet szünetelése, valamint a de­­vizaüzletben a devizazárlat folytán való cse­kély hozailoka következtében. A szomlyorod­­ás dologi költségek terén 220 COO pengőnyi megtakarítás éretett el. Te­kintettel arra, hogy a gazdasági világválság még mindig tart, az intézet a költségek terén további jelentékeny megtakarítást eredmé­nyező intézkedésekért tett folyamatba. Az Angol-Magyar Bank tavaly is ugyanannyi új betétkönyvet állított ki, mint az előző években Változatlan mobilitás és belső erő tűnik ki a mérlegből . A tiszta nyereség 1­75 millió pengő, az osztalék 2­50 pengő juk látni, hogy mi a bevétel, mi a dologi és személyi kiadás egyenként, milyen el­számolásai vannak minden egyes Véd­egylettel és mi címeken. A költségek unifikálását azért helyesel­jük, mert alkalmas az OHE olyannyira káros öncélúságának szárnyát szegni, amely öncélúságnak oly gyakorta estek áldozatul úgy a hitelezői érdekek, mint a jóhiszemű adósok érdekei is. A tervezet által módosított OHB, na még mindig Saul marad ugyan a mi hi­tünk szerint, örömmel látjuk mégis fél­lábbal a megigazulás útján. Az állami vasgyárak export-szállítása. A bolgár államvasutak 1932 január 15-én árlejtést tartottak különféle felépítményi anyag szállítására. Ezen a pályázaton a Magy. kir. Állami Vas- Acél- és Gépgyá­rak a gróf Csáky-féle Prakfalvi Acél­gyárral együttesen vettek részt egy sza­badalmazott sínmegerősítő, úgynevezett Geo-lemez szerkezettel, amelynek szállí­tását sikerült is elnyerniök. A szállítandó mennyiség 3200 tonna, másfél millió ér­tékben. Ezt nyolc hónapon belül kell le­ a Központi Sajtóvállalat igazgatósága, hogy lapjai olvasóközönségének nehéz gondjaiban segítségére legyen elhatározta, hogy kedvezményei sorába igen elfinvös tü­zelőany­a beszerzési akciót is bekapcsol. Sikerült megállapodást létesíteni a Garbotor Tüzelőanyag Kereskedelmi R.-T.-gal, IV . Kecskeméti­ utca 14 Telefon 881 — 10 hogy az Új Nemzedék és Nemzeti Újság előfizetői és olvasói magyar szenet nyílt fuvarban, q-ként ...­­ P 4.60-ért ólmozott zsákokban, q-ként ... ................... P 5.3?-ér dorogi és tatai tojásszenet q-ként . ............ P 5.8?-ért elsőrendű, száraz, fiizsa bükkfát s­pitva, házhoz szál­lítva pincébe raktározva, 100 kg.-ként 4.70 pengőért kapjanak­ 10 q-n aluli mennyiségeket ólmozott zsákokban q-ként P 5.50 •ért szállítjuk Megrendelés írásban vagy telefonon történhet Ezen árat azonban csak akkor­­ nyújtják, ha kifejezetten lapjainkra történik hivatkozás. szállítani. A szállítással való megbízás dicsősége a magyar iparnak, mert egy­idejűleg a közönséges sínmegerősítő szerkezettel lényegesen olcsóbb áron pá­lyáztak lengyel cégek, amelyek ennek a cikknek a szállításáról lemaradtak, de az egyúttal kiirt­ó m­m­enn­yiségeket dohány­­kompenzáció ellenében sikerült elnyer­niük. A magyar cégeket a szállítás elnye­résében hathatósan támogatta szófiai kö­vetünk, akinek agilitása nagyban előse­gítette már más alkalommal is a magyar ipar térhódítását a Balkánon. A tőzsdetanács szerdán tárgyalja a rész­­vényjogi reformot. A tőzsdetanács szerdán délelőtt teljes i­lést tart, amelynek egyetlen tárgya a részvényjogi reform. A kereskedelmi miniszter az igazságügyminisztérium törvény­tervezetét megküldte a tőzsde elnökségének és felhívta, hogy adjon róla véleményt. A tőzsde elnöksége az előterjesztéssel elkészült és most, a tőzsdetanács elé terjeszti. A bankvezérek ma tárgyalták az új angol hitelmegrögzítő javaslatot. Megírta a Nemzeti Újság, hogy az angol hitelezők a Budapest és London között telef­onon és távirati úton le­folyt tárgyalás eredményeképen megváltoztat­ták azokat a feltételeket, amelyek mellett a rövidlejáratú hiteleket augusztus elsejéig meg­­ho­sszabbítani hajlandók. Ezt az újabb egyez­ménytervezetet, amelyet, mint szintén megír­tunk,­ repülőpostával küldték Budapestre, ma délelőtt ismertette Teleszky János a külföldi hitelek országos bizottságának ülésén a bank-

Next