Nemzeti Ujság, 1932. szeptember (14. évfolyam, 195-219. szám)
1932-09-25 / 215. szám
Vasárnap, 1932 szeptember 25. NEMZETI ÚJSÁG SZÍNHÁZ, művészet Nem küldik nyugdíjba Hubay Jenőt (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egyik esti lapban olyan hír jelent meg, hogy Hubay Jenőt, a Zeneművészeti Főiskola igazgatóját, a világhírű magyar hegedűművészt és hegedűpedagógust nyugdíjazni akarják. Érdeklődésünkre beavatott helyről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Hubay mester nyugdíjazásáról nincs szó. A joggal nagy megütközést keltő hír megcáfolását annál nagyobb örömmel adjuk közre, mert meg vagyunk győződve, hogy úgy a magyar művészi életben, mint a nagyközönség soraiban teljes megnyugvást fog kelteni. Hubay Jenőnek, mint művésznek, zeneszerzőnek, de főleg mint zenepedagógusnak olyan világhíre van s képességeinek még ma 16 olyan friss erejével rendelkezik, hogy sem a magyar zeneművészet, sem a Zeneművészeti Főiskola, sem pedig a hegedűszak nem nélkülözheti. A Hubayoperákat Európaszerte játsszák és Hubay mester tanítványai a világon mindenhol diadalt szereznek nemcsak a magyar névnek, hanem a magyar mesternek is, így tehát mindenhogy helyeselhető a kultuszkormánynak az az elhatározása, hogy a mestert magas kora ellenére is alkalmazni kívánják legfelsőbb zenei oktatásunk élén, annyival inkább, mert hi Szen Hubay a főiskola vezetését tizenhárom év óta teljesen ingyen látja el, a fiatalság érvényesülése szempontjából pedig sokkal fontosabb, hogy olyan mester áll a Zeneművészeti Főiskola élén, aki mindenkor a fiatalság leglelkesebb támogatója és barátja volt. Jó házból való trilány A Vígszínház bemutatója A szerzőnek van egy többé-kevésbbé sikerült kabaréötlete s van több inkább kevésbbé szerencsés kabaré helyzete és vicce, ezeket hol szorosabban, hol egészen lazán, ha nem éppen fejtetőre állított logikával összefűzi és kész az öt képből álló vígjáték, amelyet ezúttal tévedésből a Vígszínház mutatott be. A darab nyilván összetévesztette a színházat a most gomba módra elszaporodott színjátszó lokálokkal. Mert legfeljebb ezek valamelyikében volna létjogosultsága. A Vígszínházban mindenesetre a legmélyebb színvonalat jelenti eddig. És ezt a sekélyességét még mulatságossága sem menti. Nehezen indul, még nehezebben fejlődik. A vérszegény ötlet nem bir el et felvonást. Alakjai, az orvost nem számítva, akinek félelmetes butasága még a bohózati arányokat is felülmúlja s igy magát az alakot is képtelenné teszi, mind régi színpadi közhelyek. A szerző rakétaszerűn sziporkáztatok viccekkel próbálja pótolni darabja vérszegénységét. De ezekben sincs köszönet. Csupa kétértelmű vicc, amelynek csak egy értelme van s amely a jobblétre szenderült Fidibusz fénykorára emlékeztet. A legborsosabb francia bohózatoktól csak az különbözteti meg, hogy ami azokban csípős szellem, itt mindent a nevén nevező vaskosság. Igazán kár azért a kitűnő előadásért, amit a Vígszínház rápazarol. Brilliáns előadás néhány brilliáns alakítással. Ezek közül elsősorban Hajmássyét emeljük ki. Hajmássy új oldaláról mutatkozott be. Kiderült, hogy kitűnő komikus jellemszínész, Rajnay játékának biztos vonalú lendülete és ezer apró részletfinomsága egyformán elrajadó. Csortos klasszikus erejű színészarikatúrája tökéletes, Fejes Teri zabolátlan jókedve csupa stílus, Dayka Margit eleven, kedves játéka kissé igénytelen a darab középpontjában. A kisebb szerepeket is művészettel juttatja érvényre Végh Sári, Kertész Dezső, Gárdonyi és Peti. A darabot Vaszary János, néhány sikerüit francia bohózatkép szerzője, írta: K. M. Manolita Harmath Imre és Fényes Szabolcs operettje a Fővárosi Operettszínházban A párisi Operaház bálja, bágyadt szépségű szépségkirálynők masírozása, egy elmés operaparódia, görlök viharzó ritmusú táncai, néhány édesen felszálló melódia, fantasztikusan gazdag, sőt a pesti színházak jelenlegi helyzetében egyszerűen tékozlásnak minősíthető káprázatos díszletek, elképesztően nagy tömegjelenetek, a színpadi képek gyors egymásutánjának valóban bravúros felsorakoztatása — mind, mind kétségtelenül bombasztikusan ható, lehetne ezúttal találóan mondani, hogy teátrálisan külső hatásokra vadászó beállítás eredményei, amelyek Fényes Szabolcs és Harmath Imre új operettjének (?) premierjét eseménnyé avatják, de ha a színházi tálalásnak ezt a grandiózus formáját a kitűnően sikerült rendezés számlájára írjuk, felmerül a kérdés, vájjon minő részt kérhetnek maguknak a sikerből a librettista és a komponista? Erre feleletet adni nehéz. Egyrészt, mert librettónak nyoma sincs. Harmath Imre munkája minden, csak nem operett szövegkönyv, egyszerűen keret, amelyet okosan használ ki a selítező és bőkezűen telit meg minden nel, mi szem-szájnak ingere. Harmath munkája egyszerűen scenárium, afféle színpadi segédkönyv rendezők használatára. A színpadi képek sokaságában nem lehet követni a mese pergését, minden széthull, jelenetekre aprózódik és ha az utolsó kép után lehull a függöny, aligha lehet másra emlékezni, mint legfeljebb egy gyönyörű díszletre, vagy pazar kosztümre, esetleg egy robogó, szilaj iramú táncra. Épp úgy elsikkad a nagy parádéban Fényes Szabolcs kétségtelenül talentum-és muzsikája, amely pedig nagyon szépen hangszerelt partitúra. Pedig a színház kétségtelenül rengeteget áldozott a siker érdekében. S talán éppen az a hibája, hogy mindent megpróbált és kihasznált, hogy a színpadi képek teljes hatásúak legyenek. Valamivel kevesebb sokkal több lett volna, mert így fárasztó egyfolytában követni a színpadi játék menetét, amelynek pedig ritmusa igazán gyors. Kevesebb pompa, kevesebb tánc, kevesebb színpadi kép ugyanezzel a gazdagsággal és szépséggel erőteljesebben, szuggesztiveben hatott volna. De így roppant súlyos a produkció, főképp a második felvonásban, amely csekély két és fél óráig tart! A teljes revüszerű beállításban eltörpül az egyes színészek egyéni teljesítménye is. Honthy Hanna, ez a nagyszerű színésznő most is hódító megjelenés pazar toalettjeiben, de színészileg sokkal többet tudna nyújtani, ha erre a librettó lehetőséget nyújtott volna. Így is vannak jelenetei, amelyekben megkapóan közvetlen és gazdagon színezett a játéka. Az együttes lendítő ereje Latabár Kálmán, aki, ha mint színész túloz is legtöbbször, de szédítő táncaival, macskaügyességével nem egyszer bámulatba ejt A legjobbat nyújtja Rátkay Márton, aki mintha reneszánszát élné, csupa ötlet, csupa frisseség és temperamentum. Hasonlóan nagyon jó Somogyi Nusi, aki a legvidámabb perceket jelenti a színpadon. Elegáns és ügyesen táncol Szokolay Oly, szépen énekel Solthy György, kár, hogy játéka kissé merev, remekel Déry Hugó, kitűnő Simon Marcsa és nagyon mulatságos Major István. A festői díszleteket Gyarmathy Miklós tervezte, az Orchester élén a kulturált Komor Vilmost látjuk. Rendező Lóránt Vilmos, akinek oroszlánrésze van a sikerben. A színház startja hihetetlen lendülettel történt, remélhető, hogy ezt a lendületet nem töri meg az a törekvése, amellyel a sikert mindenáron ki akarja harcolni. Kolba Gyula Tar T írja hadnagy Az új Belvárosi Színház első bemutatója Ez az új Belvárosi Színház a régi Belvárosi Színház. Az a színház, amelyet Bárdos Arthur alapított, nevelt művészivé, stílusossá és amelyhez most, hat évi távollét után, újra visszatért, művészibb és stílusosabb eszközökkel a tarsolyában, mint valaha. Az övé legyen az első elismerés azért a fiatalosan lelkes és finom ötletekkel teljes, nagy munkáért, amellyel első ezidei produkcióját sikerre vitte, ismét új színekkel a rendezésben, új emberekkel a színlapon és új, megdöbbentően tehetséges szcenikussal , Fülöp Zoltánnal a színpadon. Rendkívüli szerencséje mindez a magyar színpadon eddig szintén ismeretlen szerzőnek, Meller Rózsinak, aki ezzel a darabjával a Burgszínház kamaraszínházában, egy másik darabjával egy másik osztrák színpadon Frank Maar név alatt aratott sikert. Anélkül a tálalás nélkül ugyanis, ahogy Bárdos színpadra hozza írja hadnagy történetét, nem írhatnánk róla többet, csak annyit, hogy egy igen kellemes, vidáman csúfondáros ötletből tehetségesen felépített, helyenként drámaivá mélyülő, néhol szatírává emelkedő, de itt-ott majdnem az operettig sekélyesedő alkotás, amelyet végig lehet nézni, de nem feltétlenül szükséges, írja hadnagy, a darab hőse, nem élő ember, csak egy ezredirnoki tévedésből származó íráshiba. Amidőn a katonai iroda főnöke az ezredirnoknak lediktál egy sereg gárdatiszti nevet, közben ráförmed, hogy: na írja! Erre ő beírja a nevek közé az „irját“ is, de nem mint igét, hanem mint testőrtisztet. Így lesz az irjából írja, az igéből tulajdonnév és ebből a tulajdonnévből megkancsukázott deportált, fogoly, aztán tábornok, győztes hadvezér és a cár mindenható barátja, sőt végül — egy kézenfekvő ötlet segélyével, — húsból és vérből való ember, aki mögött, mint boldog férj mögött záródik be az írja hadnagy történetéről szóló képeskönyv utolsó lapja. A rendezés ugyanis jókedvű, furcsa elgondolással, felnőtteknek való képeskönyvbe illő történetnek fogta fel a darabot, melynek tizennégy képe ehhez mérten egy óriási képeskönyv két-két lapja között kerül a közönség szemei elé. Ha az egyik képnek vége, akkor egyszerűen kilép egy frakkos díszletmester és átlapoz a következő képre. Ennek és az ehhez hasonló egész sereg kedves rendezői ötletnek, a fülbemászó és kellemes kísérőzenének, továbbá az igazán maradéktalanul összehangolt, kitűnő előadásnak köszöni ez a finom, de egyébként nem kivételes darabka azt a hangos és kivételes elismerést, amellyel a közönség fogadta. Ez utóbbiban a szereplők közül elsősorban a szívhezszóló kedvességű, meleg lirájy és ezúttal sok új szint . A kultuszminiszter utasítására vizsgálat indul meg a Csók-nyilatkozat ügyében. Csók Istvánnak, a Képzőművészeti Főiskola tanárának nyilatkozata ügyében, amelyet a kultuszminiszter legutóbbi rendeletével kapcsolatban tett, szombaton újabb fordulat történt Karafiáth Jenő dr. kultuszminiszter utasította rendeletileg Réti Istvánt, a Képzőművészeti Főiskola rektorát, hogy az ügyet haladéktalanul vizsgálja meg és a legsürgősebben jelentést tegyen róla. — A Nemzeti Szalon csoportkiállítása. A Nemzeti Szalon új csoportkiállításán hat kevéssé ismert nevű fiatal művész mutatkozik be. Egyik sem tehetségtelen és egyik sem kiforrott tehetség. Borsos Miklós plasztikájában sok a keresettség, de itt-ott, főleg a plakettekben olyan hangokat is megüt, amelyeket érdemes meghallgatni. Grafikái is fejlődést ígérnek. Fehér Frigyes, noha Matisse-t vallja mesterének, más utakra lépett, élénk színfoltos tájképei koloritban jók, csak közhelyes érdekességükben üresek. Gombos Lilly világos színskálája, opálos fényű tájképei és kompozíciói ügyesek, de mintha nem ezekkel szerette volna azt a külföldi presztízst, amelyről a katalógus beszámol. Polonyi Károly még alig tapodta ki a művészet gyermekcipőit. Szabó Aurél tájképei színesek, portréin kissé Boromissza karakteres fejeit idézi. Zakar Zoltán szolid tehetség és a fiatalon elhunyt Rozsay Márta posthumos képei is szomorú bizonyságai annak, hogy komoly tehetségű festőt vesztettünk el korai halálával. tn. — Kiss Irén és Garamszeghy Sándor a Nemzeti Színház örökös tagjai. Karafiáth Jenő dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter a mai napon Kiss Irén és vitéz Garamszeghy Sándor nemzeti színházi tagokat a Nemzeti Színház örökös tagjaivá nevezte ki. — Kamaraszínház. A nagy dij: nagy siker. — A színházi törvény tervezete. A Budapesti Színészek Szövetsége vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évi közgyűlését a Fészek Clubban. A közgyűlés legfontosabb tárgya a színházi törvénytervezet. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a tervezetet, úgy azt az illetékes tényezők elé terjesztik. A színházi törvénytervezet 17 paragrafusból áll, amelyek közül a fontosabbak a következők: 1. §. Színházi vállalkozás, valamely költött cselekmény nyilvános színpadi előadása élő szereplőkkel. 2. §. Aki színházi üzemet akar folytatni, köteles engedélyt szerezni. 4. §. Meg kell tagadni az engedélyt, ha a kérelmező nem tudja igazolni az üzemhez kívánatos megbízhatóságát, művészi, erkölcsi és gazdasági vonatkozásban. 5. §: Az engedély csak akkor adható ki, ha a vállalkozó hitelt érdemlően kimutatja vagy biztosíték letételével igazolja, hogy a vállalatánál foglalkoztatott művészek járandóságait pontosan tudja fizetni. A biztosítékot az illetékes hatóság a vállalatnál foglalkoztatott művészszemélyzet járandóságai kiegyenlítésére használja fel, ha a vállalkozó vagyonára csődöt nyitnak, ha vállalkozását abbahagyja, ha az engedélyt visszavonják, vagy az megszűnik, vagy ha a vállalatnál foglalkoztatott művészszemélyzet járandóságait esedékességkor nem fizeti ki. 6. §. A megadott engedélyről az illetékes hatóság okiratot ad ki. 7. §. Minden új, vagy lényegesen megváltozott színházi vállalkozáshoz új, illetve módosított engedélyre van szükség. 9. §. Megszűnik az engedély, ha lejárt az ideje és ha az engedélyes engedélyéről lemond. 11. §. Ha valamely színházi vállalat engedélye a jelen törvény szerint megszűnik, a színház művészszemélyzetének kérelmére az illetékes hatóság a színházi érdekképviseletek meghallgatása után a személyzet egy vagy több, de legfeljebb három tagjának megengedheti a vállalat ideiglenes továbbvezetését. 12. §: Az illetékes hatóság minden engedélyokirat kiadása, visszavonása, megszüntetése előtt tartozik a színházi érdektestületeket meghallgatni. — Kamaraszínház. A nagy dij: nagy siker. — Magyar Rapszódia a Zeneakadémián. Kiváló magyar zeneszerzők szerzeményeiből összeállított nagy magyar dalegy veleget Magyar Rapszódia címen Cselényi József, Forgács Láncy és 257 szereplő közreműködésével rendezik a Zeneakadémia nagytermében. A nagyszabású magyar est iránt általános az érdeklődés. Jegyek a Zeneakadémia portásánál kaphatók. — Kamaraszínház. A nagy díj: nagy siker. — Október 15-én kezdi meg előadásait az Operaház. Az Operaház gazdasági hivatala azok számára, akik eddig távol voltak a fővárostól és utólag bérletet óhajtanak váltani, az Opera II. emeleti helyiségében délelőtt 9—12, délután pedig 4—6 óra között ad még ki bérletjegyet . A Bethlen téri Színpad premierje. A Bethlen téri Színpad szombaton este a szokástól eltérően teljes estét betöltő operettet mutatott be, amelynek ohne a Csókos regiment. Az operett komponistája és szövegírója Erdélyi Mihály, primadonnája pedig a tehetséges Ferenczy Marika. A kedves meséjű, hangulatos muzsikájú operett a bemutatón megérdemelten aratott nagy sikert. — Kamaraszínház. A nagy díj: nagy siker. — Calderon-repriz a Nemzeti Színházban. Pénteken a Nemzeti Színház klasszikus előadásai során új betanlálásban kerül színre először Calderon „Két szék közt a pad flatt” crmű vígjátéka, D. Ligeti Juliska, T. Merpi Erzsi, M. Iványi Irén, Uray, Sugár, Harasztos, Forgács, Náday, és Major alakításaival a főszerepekben s a klasszikus reprizt hétfőn is megismétlik. A Veronika Babay József nagysikerű magyar legendája, most vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton van műsoron. Ezenkívül most vasárnap délután a Porcellánt, hétfőn a Peleskei nótáriust szerdán a Bizáncot, jövő vasárnap délután a Krétakört, este A vén gazembert, kedden pedig Azrát játsszák. — Rolkó József temetése. A tragikus körülmények között hirtelen elhunyt Rolkó József, a Kamara-színház művészének temetése szeptember 26-án, hétfőn délután 4 órakor lesz a Rákoskeresztúri temető halottas házából. A temetésről a Kamara-színház, mely saját halottjának tekinti Rolkót, testületileg megjelenik. A Budapesti Színészek Szövetségét a temetésen Herczeg Jenő képviseli. — Magyar vígjáték Párisban. Orbók Attila „Fiacskám“ című háromfelvonásos vígjátéka még ebben a szezonban szinre kerül Párisban, a Theatre des Nouveautés-ban. A darabot Henry Bhartet adaptálta. — Mindig lesznek Júliák. A Nemzeti Színház igazgatósága soron kívül műsorába iktatta Drudien angol író Mindig lesznek Júliák című darabját. Az újdonságból hétfőn kezdődnek a próbák és október hetedikén már meg is tartják a premierjét. A darabnak kevés szereplője van. A főszereplők: Leona: Bajor Gizi, Tom: Lehotay, Florence: Kiss Irén. csillogtató Turay Idának, továbbá Baráti Józsefnek, Harsányi Rezsőnek, Delly Ferencnek, Farkas Endrének és — last, but not least — a kedves, jóízű Huszár Pufinak van különös érdeme. Zágon István Zongorataptdom Bin! Boné DM Teréz áll. kép. oki. zongoratanárnő U Csaba u. 9.1.3. Telefon: 567 73. Behratás naponta: 9—12-ig és 3—6-ig. 27 A SZÍNHÁZAK közleménye a tükör előtt, Fodor László szenzációs színműve minden este rendkívüli sikerrel kerül színre a Magyar Színházban. Szereplőit, élükön Titkos Ilonával, Törzs Jenővel, Gellérttel, Gózonnal, Tarnayval, Székely Lujzával, Sulyok Máriával viharos tapsok szólítják minden kép után a függöny elé. A ragyogón átalakított Magyar Színház olcsó helyárai mindenkinek megengedik, hogy Fodor László kitűnő színművéhez megváltsa jegyét. Lakner bácsi gyermekszínháza október 2-án a Vígszínházban megkezdi nagysikerű előadásait. Színre kerül a legszebb gyermekoperett: Angyalka. Irta Lakner bácsi, zenéjét szerezte Zakál Dénes dr. Főszereplők: Várady Kató, Polgár Zsuzsi, Kállay Zsuzsi, stb. Ezen az előadáson lép fel először a kis gyermekcsalogány, Major Ida. Jegyek már válthatók a Vígszínház pénztáránál. Bodán Margit és Cselényi József október 9-i nótaeetje a magyar dal legszebb ünnepe. A rádió kedvencei gyönyörű műsort énekelnek végig. Jegyek Rózsavölgyinél és a Zeneakadémián (Bán-iroda, Teréz-körút 17.). — „A huszadik század ajándéka“. Kiss Mariska előadása a Zeneakadémiában október hó 15-én. Évezredeken át olyan érték keletkezett a földön, melyről az emberek nem tudják, hogy a gazdasági életben rendeltetése szerinti felhasználása az államoknak millárdokat kitevő nemzeti vagyonosodást jelent, a munkanélküliek millióinak pedig biztos megélhetést. Jegyek Bárdnál és a Szent Istvánnál, Kecskeméti utca 2. — A torockói menysszony — ma délután a Magyar Színházban. Indig Ottó nagyhírű vígjátéka vasárnap délután 146-odszor kerül színre. Az előadás fél 4 órakor kezdődik. Délutáni, olcsó helyárak. Este az új nagy siker. Csak a tükör előtt van műsoron. Színházak heti műsora NEMZETI SZÍNHÁZ. Vasárnap délután és este: Porcellán; hétfő: Peleskei nótárius (B.); kedd: Veronika (K. 2.); szerda: Bizánc (D.); csütörtök: Veronika (K. 3.); péntek: Két szék között a pad alatt (A.); szombat: Veronika (K. 4.); vasárnap délután: A krétakör; vasárnap este: A vén gazember. (Fél 4, fél 8). VÍGSZÍNHÁZ. Vasárnap, hétfő: Jó házból való urilány; kedd: Emmy; szerda: Jó házból való urilány; csütörtök: Emmy; péntek: Jó házból való urilány; szombat: Emmy; vasárnap délután: Gyermekelőadás; vasárnap este: Jó házból való urilányt (Fél 4, 8). MAGYAR SZÍNHÁZ. Egész héten minden este: Csók a tükör előtt; vasárnap délután: A torockói menyasszony (Fél 4, 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Egész héten minden, este: írja hadnagy; vasárnap délután: Tűzmadár. (Fél 4, 8). KAMARASZÍNHÁZ. Vasárnap délután: • Eöőforr dulálat a legjobb családokban is, vasárnap este: