Nemzeti Ujság, 1932. december (14. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-02 / 271. szám

10 P. Wimmer konferenciái P. Wimmer Anzeim szervita atya, Bécs egyik leghíresebb egyházi szónoka, a Magyar Kato­likus Nőegyesületek Országos Szövetsége, to­vábbá az Országos Katolikus Szövetség és a Középponti Katolikus Kör felkérésére Buda­pestre jön, hogy december 5-én és 6-án a Kö­zépponti Katolikus Körben, december 7-én pedig a Magyar Katolikus Nőegyesületek Or­szágos Szövetségének IX., Bokréta­ utcai helyi­ségében este 6 órai kezdettel konferenciabeszé­det tartson. A három előadás iránt fokozott érdeklődés nyilvánul meg a főváros katolikus közönsége körében, már csak azért is, mert P. Wimmer európai viszonylatban is egyik legkiválóbb szónoka a katolikus egyháznak. Az illusztris vendégszónok budapesti születésű és középiskoláit, mint a Rákóczi kollégium nö­vendéke, az érseki főgimnáziumban végezte. Ezután Firenzébe került, ahol abszolválta teológiai és filozófiai tanulmányait. Kiváló képességét, nagy tudását már itt felismerték és felsőbb tanulmányok végzésére Brüsszelbe, Innsbruckba és Bécsbe küldték. A jeles egy­házi szónok a konferenciabeszédek egész sorát tartotta már Münchenben és Bécsben, ahol ezrek és ezrek hallgatják előadásait. Piffl kardinális, Bécs volt hercegérseke, a kiváló szónok nagy szervező erejét felismerve, reája bízta az osztrák fővárost és az elszakított Nyu­­gatmagyarország karitász-mozgalmának meg­szervezését és irányítását. A pápa megtekintette a vatikáni mú­zeumok új bejáratát Mint a Nemzeti Újság vatikáni tudósítója jelenti, X­. Pius pápa vasárnap szolgálattevő kama­rása kíséretében megtekintette a vatikáni múzeumok új bejáratát, mely a Viale Vaticanoról nyílik. A Szentatya, akit Castelli mérnök kalauzolt, részletesen megtekintette az elkészült uj munkála­tokat melyeknek felavatását december 7-re tűzte ki. A nagyközönség számára az uj évben nyilik meg a vatikáni gyűj­teményeknek ez az uj bejárata. Előadás a Karitászról. Elekes Boldizsár, a Nemzeti Újság belső munkatársa Karitász­­előadássorozata keretében gondolatokban gaz­­dag beszédet tartott csütörtökön este a Kala­­zantinus Atyák Toldy Ferenc­ utcai intézeté­nek zsúf­olásik megtelt dísztermében is. Az ün­nepségen magasröptű és szellemes beszédet mondott még P. Schweighardt Veremandus kapucinus plébános és P. Detrich Imre igaz­gató. Katolikus Temetkezési Segélyző Egyesület. Az Országos Credo Férfi Egyesületek alapítása­­képen november 30-án tartotta meg a Pietas Országos Katolikus Temetkezési Segélyegyesü­­let alakuló közgyűlését. Az igazgatóság a kö­vetkező tagokból áll: Mihalovics Zoltán nyug. tábornok, elnök, Baján Ferenc dr. ügyvéd, Kóródi Katona János dr. országgyűlési képvi­selő, Jurkovich Emil tankerületi főigazgató, Ber­jén Károly nyug. tábornok, Kerékgyártó Árpád főgimnáziumi igazgató. Egyházi rész­ről P. Márk Ágoston, az Országos Credo egy­házi elnöke. Az egyesület alapszabályainak jóváhagyása után működését előreláthatólag a jövő év elején fogja megkezdeni. Fr­shwirth bibornok 25 éves püspöki jubi­leuma. Frühwirth András bibornok, az Anya­­szentegyház kancellárja november 30-án érte el püspökké szentelésének huszonötödik évfor­dulóját. Ebből az alkalomból vasárnap a Santa Maria della Anima templomban hálaadó ünnep­ség volt, melyen a beszédet a jelenleg Rómá­ban időző Innitzer bécsi hercegérsek­­mondotta a német, bajor és osztrák vatikáni követeinek és nagyszámú előkelőségnek jelenlétében. A jubiláló bíbornok, aki osztrák származású és domonkosrendi, jelenleg a bíborosok szent kollégiumának legidősebb tagja. 1845 augusz­tus 21-én született és X. Pius pápa 1907-ben rendjének általános főnöki méltóságából kül­dötte Münchenbe nunciusnak s ekkor szentelte püspökké Merry del Val akkori biboros-állam­­tikár. XV. Benedek pápa 1915-ben bibornokká kreálta, 1918-ban főpenitenciárius, 1927-ben pedig kancellár lett. A Kisegitő Kápolna Egyesület kegyelete. Néhai alapitója: Samassa Adolfné Désy Annie halálának évfordulója alkalmából kegyeletes emlékünnepet rendezett szépszámú előkelő kö­zönség jelenlétében a Kisegítő Kápolna Egye­sület. Mészáros János érseki helytartó elnöki megnyitójában r­ámutatott arra, hogy Sa­­massáné igazi apostol volt, aki megérezte, mi kell ennek a nagy városnak és a Kisegítő Ká­polna Egyesület alapításával az egyházközsé­gek előhírnökét teremtette meg. A nagyhatású megemlékezés után Kapeller Hermin, Kovács Dénesné és lovag Kriegs-Au Emil p. kamarás, városmajori plébános olvastak fel az elhunyt költői és elmélkedő műveiből. A budai esperesi kerület gyűlése. A budai esperesi kerület papsága november 28-án tar­totta gyűlését Molnár László budai esperes elnöklésével. Az elnöklő esperes indítványára az esperesi­­kerület papsága tiltakozását fejezte ki az ifjúság erkölcseit romboló mozidarabok ellen és elhatározta, hogy illetékes helyen kérni fogja a mozicenzúra-bizottságban meg­üresedett egyházi cenzori állás betöltését. Majd Zsámboky Pál csillaghegyi lelkész tartott ér­dekes előadást „Pásztorai is fogások“ címmel, amely után élénk eszmecsere következett. Sajtógyű­lések. A Kelenvölgyi Oltáregyesü­let vasárnap szépen sikerült vidám estet ren­dezett és ennek keretében a sajtókérdésről K. Török Miklós mondott beszédet. Az estet Oszkó János kelenvölgyi lelkésznek a sajtóról szóló beszéde vezette be. A műsoron több sza­valat, két egyfelvonásos műkedvelő darab elő­adása hangzott el.­­ Sajtódélutánt rendezett nagy sikerrel vasárnap a ferencvárosi sajtó­­hölgybizottsága is. Hunkár Géza prépost-plé­bános nagyhatású megnyitója után Strecke Ernő, a Katolikus Hölgyek Országos Sajtó­­hölgy Egyesületének egyházi társelnöke egy­órás, mélyen megalapozott beszédben foglal­kozott a sajtókérdésekkel. Záróbeszédet Ke­mény Aladár dr. segédlelkész mondott. A gyű­lésen a Központi Sajtóvállalat lapjainak kép­viseletében Früchtl Ede vett részt. NEMZETI ÚJSÁG Pántér, 1932 december 2. KÖZGAZDASÁG A magyar gabonát csak cseh hajókon engedik be Csehországba A cseh gabonabeviteli szindikátus intézkedésére Pozsonyban már nem engedték kirakni a magyar hajókat . A magyar hajózás a kormánytól kér védelmet Csehország ismét súlyos támadást inté­zett a magyar gazdasági érdekek ellen. A cseh gabonabeviteli szindikátus várat­lanul olyan intézkedést tett, hogy gabo­nát Csehországba csak cseh kereskedelmi hajókon szabad szállítani. Sőt még azt is kimondta, hogy e tekintetben csak a cseh állami hajózási társaság jöhet figye­lembe. A pozsonyi kikötőben már komoly összeütközésekre is került a sor, mert a magyar, osztrák és német hajóknak nem engedték meg a kirakódást. Meg kell állapítani, hogy Csehország­ban már régebb idő óta igyekeznek érvé­nyesíteni azt a törekvést, amely a cseh­országi bevitelnél a más nemzetiségű hajók kiszorítására irányul. Ez a törek­vés jut kifejezésre a cseh gabonabeviteli szindikátus intézkedésében, amikor a gabonaárak Csehországba való szállítá­sát csak akkor engedi meg, ha cseh hajón érkezik a cseh megszállás alatt levő dunai kikötőkbe. Kétségtelen, hogy ez az intézkedés a legsúlyosabban érinti a ma­gyar dunai hajózást és erősen beleütkö­zik abba a megállapításba, hogy a Duna nemzetközi folyam. A magyar hajósvállalatok ezt az elle­nük és rajtuk keresztül a magyar gazda­sági érdekek ellen intézett támadást már az illetékes kormánykörök tudomására hozták és kétségtelen, hogy a megfelelő ellenintézkedések nem fognak sokáig vá­ratni magukra. Ausztria és Németország is készül már a retorzióra és így sajno­san kell megállapítani, hogy a cseh gabonabeviteli szindikátus akciójának következménye a középeurópai kereske­delem további megnehezítése lesz. Jellemző, hogy Csehország éppen akkor igyekszik a magyar gazdasági helyzetet tovább súlyosbítani, amikor már napok kérdése annak a nemzetközi konferenciá­nak összehívása, amelynek a középeuró­pai gazdasági helyzet megjavítása volna a célja. 71 gáz jelentősége közgazda­sági életünkben A közgazdaságtudományi kar Magángazda­­ságtani Szemináriumában érdekes előadást tar­tott Véssei Ede dr., a Gázművek vezérigazga­tója „A gázgyártás szerepe és jelentősége a gazdasági életben“ címmel. A Szeminárium igazgatója, Karch Kristóf dr. egyetemi tanár bevezetőül rámutatott arra, hogy a Szeminá­rium munkaprogramjában a közüzemi kérdé­sek tudományos vizsgálata magángazdasági szempontból már évek óta szerepel és a Sze­minárium igazgatója a gyakorlati szakférfia­kat is felkéri egy-egy kérdés megtárgyalására. Ennek során ezúttal Véssei Ede dr. foglalko­zott kimerítően energiagazdaságunk egyik fontos tényezőjével, a gázzal. Megemlékezett a gázgyártás lényegéről, be­hatóan foglalkozott a hazai barnaszenek szere­pével a gáztermelésnél. A hazai szenekből való gázgyártás problémáját sürgősen megol­dandó feladatnak tartja. A racionális energia­gazdálkodás is szükségessé teszi, hogy a gáz­gyártás kérdésével minél behatóbban foglal­kozzunk. Csonka hazánk energiaforrásai annyira kimértek, hogy a legtakarékosabban kell azokkal bánnunk. Az ország szénkincse kereken 1 milliárd tonnára becsülhető, amely a legoptimisztikusabb számítások mellett is alig 100 évig lesz elégséges. A szénnek három­féle felhasználási lehetőségét ismerjük: a köz­vetlen eltüzelést, elektromos energiává való átváltoztatását, végül a szénnek elgázosítását. Rámutatott arra, hogy ugyanazon mennyiségű szén felhasználásával a gázgyártás által két­szer annyi hőegységet nyerünk, mint a köz­vetlen eltüzelés révén és több, mint hatszoro­sát az elektromos áram termelésével szemben. Ha az ország egyévi háztartási melegszükség­letét elektromos áram formájában juttatnák a fogyasztóközönségnek, akkor meglevő és a mai felhasználás mellett is alig 100 évig elég­séges szénkincsünk 30—35 év alatt kimerülne, ha pedig gázgyártás útján hasznosítanék a szenet, akkor szénkészletünk 200 évre is elegendő. Hogy mit jelent a gázgyártás közgazdasági szempontból, e tekintetben rámutat arra, hogy 1 g szénből 33 m3 gáz, 70 kg. koksz, 4 kg­­kátrány termelhető. Csak a budapesti gáz­művek 1931-ben 9,2 millió pengővel javították meg külkereskedelmi mérlegünket, a magyar iparnak juttattak 2,5 millió pengő értékű megrendelést, illetményekbe® és munkabérek­ben p pedig 7 millió pengőt fizettek ki. Ma a fővárosi gázgyár 76 éves múltra tekinthet vissza, amelyből 22 év a fővárosi kezelés ide­jére esik. Fejlődés csak mint községi üzem mutat ugrásszerű emelkedést. Ez alatt az idő alatt a gáztermelés 54 százalékkal, a csőhálózat hossza 32 százalékkal, a köz­­világítási lángok szám­a 52 százalékkal, a gázmérők állománya 100 százalékkal, míg a fogyasztókészülékek száma 443 szá­zalékkal emelkedett. Az üzemibe fektetett 85.443.248 pengő után 1931-ben a 3.187.630 pen­gős annuitáson kívül 6.129.123 pengővel járult a főváros háztartásához. A fővárosban magá­ban is még mindig nagy perspektíva nyílik a gázhasználat szempontjából, mert még 118.000 lakásban és 60.000 fürdőszobában hiányzik a gáz. Éppen ezért felhívja az érdekelt ipar­ágakat az összefogásra, megjelöli az utat, amelyen haladnunk kell, hogy mindenki szá­mára Műkinccsé váljék a gáz. Az értékes előadáshoz Karch professzor fű­zött néhány reflexiót; az Egyetem aulájában összegyűlt nagyszámú előkelő hallgatóság nagy érdeklődéssel fogadta az érdekes elő­adást. Tíz értéktőzsdén javult az irányzat Az értéktőzsdén a több napig tartó ü­zlettelenség után barátságosabb lett a hangulat és a spekuláció a külföldi értékpapírpiacokról érkezett kedvezőbb jelentések nyomán véleményes vásárlá­sokba bocsátkozott, bár a hivatalos­­ tőzsdenyitás után hosszú ideig csak egy­­két értékpapír iránt volt tapasztalható kereslet. A tőzsdeidő folyamán azonban a többi értékre is kiterjedt az érdeklődés, úgy hogy csaknem valamennyi érték­papírnál javulás mutatkozott, amelyből csak egy kisebb rész veszett el, a zárlat előtt megindult nyereségbiztosító eladá­sok kapcsán. A fix kamatozású érték­papírok piacán a hivatalosan nem jegy­zett értékek közül a hat százalékos fő­városi kölcsönkötvények iránt volt élénk az érdeklődés, mivel ennek az értékpapír­nak esedékes szelvényei már beváltásra kerülnek. Az aranypiacon szintén meg­szilárdult az irányzat. A szinaranyat 4820—4860, a Napóleon aranyat 28,75—29,05 pengővel jegyezték. Hivatalos árfolyamok (zárójelben a záró­árfolyamok): Négy és fél százalékos állami pénztárjegy 100.— (100.—)­ Budapest székesfővárosi ár/7 százalékos 1911-es kibocsátású kölcsönköt­­vény (31.75) százalék. Az angol kincstár közbelépett a font árfo­lyamának megjavítására, Pakisból jelentik. A font sterling, amelynek árfolyama több mint egy hét óta állandóan hanyatlott, tegnap lé­nyegesen megerősödött. A záróárfolyam 81,95 volt. A Matin úgy tudja, hogy a megerősödést az angol kincstár számlájára történt közbe­lépésnek lehet betudni, amelynek következté­ben nagymennyiségű font sterling-visszavásár­lás történt. Százmillió lejes adócsalással vádolják a Steaua román petróleumvállalatot. Bukarest­ből jelentik: A kiküldött különbizottság befe­jezte a vizsgálatot a Steaua román petróleum­­vállalat ellen és megállapította, hogy a vállalat 16 esetben 100 millió lejjel károsította meg az államot adó- és illeték eltitkolásával. A vissza­éléseket a vállalat élén álló egyik főtisztviseő követte e. A vizsgálat megállapításai szerint a vállalat nemcsak a román államot károsította meg, hanem a vállalat részvényeseit is, akik­nek osztalékát jutalom címén külföldre csem­pészte ki. A vizsgálat súlyos megállapításai Bukarestben nagy feltűnést keltettek. Az üzletbérek alakulása és a házak értéké­nek csökkenése. A Magyar Gazdaságkutató Intézet kiadásában jelent meg az üzletbér kérdéséről György Ernő dr., az OHB igazgató­jának tanulmánya, amely részben a Pénzügy­minisztérium által a Magyar Gazdaságkutató Intézet rendelkezésére bocsátott, részben sa­ját gyűjtésű adatok alapján azt a kérdést vizsgálja, hogy az üzletbár a költségek és forgalom alakulásával kapcsolatosan hogyan alakul. A háborút követő bérkorlátozások kö­vetkeztében 1926-ban a háború előtti üzlet­­bérekhez viszonyítva, mintegy 23 százalékos bércsökkenéssel találkozunk. Az üzletbéreknek az 1927. év folyamán történt felszabadítása viszont az 50 százalékot megközelítő béremel­kedéshez vezetett. A forgalmi és fogyasztási adatok analízise alapján szerző arra az ered­ményre jut, hogy 1929-től 1932 második feléig számítva, a kereskedelem forgalma óvatos becslés szerint legalább 50 százalékkal csök­kent, míg az üzletbérek csak 15 százalékkal estek. Vázolja a szerző a házak értékének és rentabilitásának a háború előtti viszonyokhoz képest beállott eltolódását is. Amíg a háború előtt a háztulajdont terhelő adók a háztulaj­­ dülföldi értékpapírpiacok Bécs, december 1. (Értéktőzsde.) A tőzsde kedvet­ Jen h­a a­rcu­latban nyitott. A szórványos kötések lesz­­inkább, a spekuláció szokásos hétvéízi tevékenyéé­, ízével állottak össz­efü­er­­zésben. A Budapesttel foly­tatott arbitrázsüzlet nem öltött nagyobb méreteket. Az áresések voltak többségzben. — Zárlat: Állam.­, vamit elsőbbségi I—X. 52, Duna Száva Adria el­sőbbségi 1­ 3.55, österr. National t­­a­nk 146. Barel. Pakr. 42.75, Duna frezba­i ózára 5.5, Álltam­vasút 15.35, Bima 20.55, Magyar Cukor 74.75, Magyar Vasutfor-­ galmi 23.75, Berlin, december 1. (Értéktőzsde.) A délelőtti magánforgalomban a hangulat barátságos volt és a hivatalos nyitáskor is bizakodó maradt. Általános visszavásárlások történtek, melyeik 1 százalékig terjedő árjavulásokat okoztak. — Zárlat: Magyar államkölcsön 4 és fél százalékos 1914-es 6.05. Ma­gyar ..aranyjáradék 4 százalékos 6.05. Magyar ál­lam-. kölcsön 4 százalékos 1910-es 6. Magyar koronajára­­dék 0.35. Budapesti kölcsön 1914-es 32. Reichsbahn 91 és egynyolcad, Bert. Handelsgesellschaft 89.5. Commerz- und Privatbank 53.5. Deutsche Bank und Disconto 75, Dresdner Bank 01 és háromnegyed, österr. Kredit 0.35, Roschsbank 129, és ötnyolcad, A. E. G. 32 és egynegyed, Blinberg 63, I. G. Farben 95 és ötnyolcad, Gestürel 73 és egynyolcad, Harpei­ner 80, Rhein. Braunkohle 178,5. Rhein. Stahl 71, Siemens 120 és háromnegyed. Ver. Stahlwerke 27 és ötnyolcad. _ Frankfurt, december 1. (Pisti értéktőzsde.) A mai tőzsdéin az árfolyamok legnagyobb rés­ze a déli ber­lini nívón tartott maradt. — Zárlat: Deutsche Bank und Disconto Ges. 75, Gelsenkirchen 43 és fél, Harpen or 82 és fél, Mannesmann 58 és fél, Phönix 30 és háromnegyed, Laurahu­tte 16, AEG 33 és fél, I. G. Farben 96 és kétnyolcad, Felten 55, Siemens 126 és fél, Hapag 17 és háromnegyed, Nordd. Lloyd 18 és fél, Genf, december 1. (Értéktőzsde.) Budapesti köl­­­csen 1914-es 131. Magyar Általános Kőszén 208. Newyork, december 1. (Értéktőzsdezárlat.) A mai értéktőzsde tartott irányzattal nyitott. Egyes besszjeLlegü jelentések eleinte kedvet­lenséget eíedm.ényztek, mig ezzel szemben az uj angol adósságok kimutatását nem méltat­ták különösebb figyelemre. A tőzsdeidő ké-" sőbbi folyamán az irányzat lecsendesedett s a hangulat csak kisebb méretű áringadozások után szilárdult meg. A tőzsde szilárd irány­zattal zárt. — Zárlat: Allied Chemical 72 %, American Oan. 50%, Americ. Smelting 14%, Americ. Sugar. 22%, Americ. Telph. and Te­­legr. 104%, Amer. Tob. 54%, Anaconda Cop­per 8%, Atchison Topeca 38%, Baldwin Loc. 54%, Baltimore and Ohio 9%, Bethlehem Steel 16, Can. Poe. 12%, Chrysler Corp. 15y» ex, Consol. Gas. 55%, Delaware and Hudson 52, Eastman Kodak 51„ Gen. Electric. 14%, Gen. Motors 12%, Hudson Motors 4%, Intern. Teleph. and Telegr. 8%, Missouri Pac. 3%', Newyork Central 22 %, Norflok and Western 103, Northern Pacific 12%, Paramount Publ. 2%, Pennsylvania R. R. 13%, Radio Corp. 5%, Royal Dutch 18%, Standard Brands 14%, Southern Pacific 16%, Union Pacific 67%, U. S. Rubber 4%, U. S. Steel 32%. Westing­­house Electric 25%, Woolworth Company 34%, 7% Italian 97%, Brasilian Traction 13%, Wright Aero, 16, Chase National Bank 33%, National City Bank 33Vs, National City Bank 43. 3% % USA Liberty Bonds 101%, 6% AEG 36, 6%% Siemens 64%. Az összforgalom ma 700.000 darab részvény volt. Előző Előfordult ,,, , . zárlat kötések Zárlat Nemzeti Bank 122.5 122—122.5 122.5 Bauxit 32.5 33.5—35 34.5 Beocsini 138.5 137.7—138.3 137.7 M. Alt. Kőszén 305______ 305—311 310.— Salgótarjáni 23.8 23.7—24 24.— Urikányi 33.25 34.5 34.— Fegyver 78.— 78 78.— Ganz 13.1 13.1 13.5 Rimamurányi 18.5 18.5—19 18.75 Egyesült Izzó 273.— — __ Nova 16.5 17.5—18 17.75 Nasici 52.— 53 52.— Tröszt 69.25 69—69.25 69.— Délcukor 78.— 78 78.__ Magyar Cukor 66.— — __ Felten 120.— — — M. Ruggyanta 22.— — 22.— Vasutforgalmi 22.— __ __ donos személyi adóját is beleértve, mintegy 25 százalékra rúgtak, addig 1931-ben, ugyani­csak a személyes jellegű adók betudásával, a közterhek az 50 százalékot megközelítették, 1932-ben pedig felül is múlták. Számításai szerint az 1931. évi tiszta bérhozam mintegy 60 százalékát, az 1932. évi pedig kb. az 50 szá­­zalékát éri el az 1931. évinek. E körülmény természetesen befolyásolja a házak értékét is. Szerző a budapesti adóköteles házak érték­­csökkenését a háború előtti viszonyokhoz ké­­pest mintegy 50—60 százalékra teszi. A könyv bolti ára 3 pengő, kapható minden könyvi kereskedésben. Kresz Károly dr. irt vezércikket, Reményi- Sch­nell­er Lajos pedig a Nova, a Helyiérdekű­ Vasút és a Vásárpénztár ügyeiről nyilatko­zik. Részletes riport számol be a devizáról ormi­ról, ezenkívül számos érdekes információt kös­zöl a lap a gazdasági élet minden ágából. Ér­­dekes textil, biztosítási, vas- és gépipari, vel­gyiészeti, vidéki hitelélet -rovatok egészítik ki a 16 oldalas új számot. Deviza- és valutapiac. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai. Devizák: Amszterdam 229.45 —230.65, Belgrád 8.30—8.40, Berlin 135.80—136.60, Brüsszel 79.26—79.74, Bukarest 3.41—3.43, Kopenhága 93.30— 96.30, London 18.30—18.52, Milánó 30—30.18, Newyork­ 571—574.—. Oszló 94.20—95.—. Paris 22.33— 7^17’1n1Siffa,T:I6-113V17k01­­4—4.27, Stockholm 100—100.80 Varsó 64.05—64.46, Zürich 110.80—111.40, — Valuták: argói font 18.30-18.70, belga 79.16—79.74, 117­ 01, dán korona 95.10—96.30, ^ r«­^_7,­806 d0,llár 570.50—573.50, francia frank 22.30— 22.50, hoktod forint 229.25—280.65, tegyei A3.9?-1H-45, lei 8.40-3.44, leva 3.95-4.25, lira 29.90-30.20, német márka 135.70—1­36.60, norvég ko­.­rona 94—95.—­ svájci frank 110.70—111.40, svéd ko­rona 99.80—100.80. — CKringárfolyam: Boru­m 136.20, Brüsszel 79.50, Bukarest 3.42, Milánó 30.0926, Párizs 22.401, Bécs 80.454. nyíttés­ december 1 (Devizazárlat.) Budapest 124.395, Amszterdam 285.10—286.70, Belgrad 12.516 - 18,3^-169-30’ Ij London 22.90-28.10, Milánó 31.96—36.1.). Newyork 709.20—713.20, Paris 27.72—27­88. r­eh^SMI^lJfj!ffyne­ ryed-21,u é® egynegyed, Züi ,, 5er',"i december 1. (Devizazárlat.) London Newyork 4.2090-4.2170. Amszterdam í10.?3'^'67; 2.5170—2.5330, Milánó 71.40— Belgrad 5.6340—5.6460, Paris 16.415 és fél—16.49 f«—12-48 és fél. Zürich 80.92-81.05. B­­cs 51.95—52.05. Zürich, december 1. (Devizaforgalom.) Pária Vr'13 és három,rogyod. London 16.78. Newyork 500. Milánó 26.39. Amszterdam 209.02 és fél, Berlin 123.57 és fél. Prága 15.40, Belgrád 7, Bukarest 3.08 és fél. P­rága december 1. (Devizazárlat.) Budapest 15—51.1.70. Kényszeregyezségek. A budapesti törvényi szék a kényszeregyezségi eljárást befejezette­nek nyilvánította. Rein Aron (Vaskapu­ utca 33.) kelmefestőgyáros, — a Hungária Ultra­­maringyár Rein és Marcel cég, — Kerekes A. Ernő (Szőnyi-utca 17.) konzervárukerees­kedő, — Kell Jenő (Báthory-utca 20.) bel.­technikai kereskedő, — Kalmár Testvérek (Thököly-út 20.) rőttösárukere­skedő cég, —­ Potyán Adolfne, szül. Nagy Anna (Jókai-utca 2., Dob-utca 38., Zichy Jenő-utca 35.) keres­kedő. — Wolf Oszkár (Luther-utca 1 sb.) zsin és fűszerárus kereskedő ügyében. — Tauber Si­mon és Barnát (Rombach-utca 8.) bőrkeres­­kedő cég és ennek tagjai ügyében a törvényi szék az egyezséget jóváhagyó végzést jogerős­nek nyilvánította.­­ Kovács László (Petőfi Sándor­ utca 9.) női­kal­a­pkellék -kereskedő ügyé­ben az eljárást megszüntette.

Next