Nemzeti Ujsag, 1933. június (15. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

2 [valamely cikk. Ez nem az ártól függ,hanem attól, hogyan aránylik az ár a cikkbelső értékéhez, használhatóságához. Az Ovomaktine tehát olcsó, mert koncentráltan tartalmazza a friss tej, friss tojás és a maláta minden táperejét és vitaminját. Kizárólag erőt és egészséget szolgáltató nemes anyagot juttat a szervezetnek minden rost és salak nélkül. Jiz Ovomaltine-t IOO°l0-ig emészti meg a szervezet és teljességében válik izommá és vérré. Ezért olcsó az Ovomaltine. Napi adagja csak 8 fillérbe kerül. A reggeli- és uzsonnatejbe 2—3 kávéskanál Ovomaltine erőt és egészséget ad, árakat, hogy a parlamenti szokáshoz híven ne a magukat védeni nem tudó tisztviselőket vonják felelősségre, hanem a minisztert, mert mindenért a miniszter felelős. (Helyeslés. Taps.) Dinnyés Lajos: Végre egy rendes minisztert Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter. Többen rámutattak azokra a jelenségekre, amelyek a gazdasági válság következéseképen keletkezett közhangulat hatását tükröztetik vissza. Már valóságos kultúrdefetizmussá fajult a hangulat. Ez, tisztelt képviselőház, nagy nemzeti érdekeket veszélyeztet. Nagy aggodalommal szemlélem e jelenségeket és még jobban aggódom azon, hogy az én tárcám keretében végrehajtott redukciókat és az én tervezett esetleges intézkedéseimet ilyen szemszögből bírálják el és a financiális szempontból eszközölt takarékosságot mint kulturális „leépítést“ fogják fel. Én ezzel a felfogással, amely a lati tarány leépítést követeli, s amely mindenáron minden magasabb kulturális intézményt meg akar szüntetni — nem értek egyet! Nem ismerem el az érdekellentétet, amelyet a gazdasági és kulturális érdekek között a magasabb kultúra és a népművelés között akarnak támasztani. A szellemi és az anyagi kultúra, a magas és a népkultúra egyenrangúak (Úgy, van! Tígy van!) és az állam érdekei szempontjából egyenértékű tényezői a nemzeti életnek. Egészséges nemzeti fejlődés csak a gazdasági és kulturális előfeltételek egyidejű biztosítása mellett képzelhető el. Nem ismerem el, hogy a kultúrpolitika akár a financiális, akár a gazdasági, akár a szociálpolitikának alárendelt függvénye legyen. A kultúrpolitikát én a ma fennálló takarékossági követelmények figyelembevételével, de a nemzeti kultúrfejlődés szellemében kívánom irányítani. (Éljenzés.) Racionális átépítés •— Nem leépítésről van szó, hanem kulturális szervezetünknek az adott financiális kerethez történő alkalmazásáról, egy racionális átépítésről, egy észszerű, a mi viszonyainknak megfelelő kulturális hálózat és intézménysorozat megteremtéséről, a nemzet, illetőleg az állampolgárok teherbírósépességének legkomolyabb figyelembevételével. Belátom, hogy a kultuszminiszternek ez a kötelessége és én ezért igyekszem a keretek között elhelyezkedni, a jövőre nézve azonban kijelentem, hogy a mai költségvetés nem ad sok képet, inkább egyes kontúrjait sejteti az én jövőbeli átépítésre irányuló elgondolásaimnak. . (Helyeslés.) —■: A kultusztárca kiadásai hatmillión felüli összeggel csökkentek ebben az esztendőben. Ebből 1,5 millió esik a dologi kiadásokra, a többi illetménycsökkentéssel függ össze. Ezzel a megtakarítással szemben azonban még a mai nehéz körülmények között is módot tudtam találni arra, hogy a tárca egyes, már sajnos, eléggé elsorvadt tételeinél a régi összeg maradjon meg, viszont más tételek, mint a népművelés, könyvtárfejlesztés, a lehetőséghez képest emelésben részesüljön. Találóan mondta erre vonatkozóan Kun Béla tisztelt képviselőtársam, hogy inkább" csak elvi" jelentősége van az ilyesminek és ezzel mintegy jelezni akarjuk, hogy hol látjuk azt a hiányt, amelyet, mihelyt a viszonyok kedvezőbbre fordulnak, eltüntetni igyekezünk és hogy milyen ágazatokban kell majd nagyobb öszszeget fordítanunk az alimentálásra. Amikor én jobb időkről beszélek, rém a távoli jövőre gondolok. Meggyőződésem, hogy a tervezett átépítéssel, amelyet a pénzügyminiszter úr és többi minisztertársaimmal együtt megbeszéltem és amely a kormány programjának egy lényeges pontja, módot fogunk találni még a közeljövőben bizonyos felesleges intézmények megszüntetése, feláldozása árán a valódi kultúrszükségletei kedvezőbb kielégítésére. A mai Magyarország lakossága a réginek 11,5 százaléka, a kulturális kiadások ezzel szemben a régi kiadásnak 36,6 százalékát jelentik, tehát nem felelnek meg a számaránynak. Ebből a költségvetésből megállapítható, hogy a magas kultúra egyes intézményei ma igen súlyos, mostoha helyzetben vannak. Sokszor halljuk, hogy bizonyos intézményeink, egyes egyetemek stb. túl volnának dotálva. Ezek az intézmények ugyanazzal a személyzettel, ugyanazon költségkeretekkel dolgoznak s ez némelyiknél a tudományos haladást ki is szélesítette a funkciók körén. Ma már a kultusztárca tuldotálásáról beszélni nem lehet. Az erre vonatkozó meséket a legendáknak kell átadnunk. A megtakarítás egy része áthárítással történt, mint azt, a középiskoláknál méltóztatik majd látni, összes intézményeink lineáris elsorvasztása, vagy pedig szelektív átszervezése között választhatunk, melyiket valósítsuk meg. Itt nem arról van szó ugyanis, hogy például egy gimnáziumot megszüntessünk, hanem arról, hogy az egész nemzeti kultúrát hogy tudjuk átmenteni egy jobb korszak számára. (Taps.) — A budapesti és vidéki egyetemeken nagy fontosságú tanszékek nincsenek betöltve. Esetleg nincsenek is megszervezve. A budapesti egyetemen nincs betöltve a nemzetközi jogi tanszék, Szegeden nincs egy másik fontos tanszék, Debrecenben hiányzik a biológiai tanszék. Ebből azt kívánom bizonyítani, hogy mindez már nem fináncprobléma, hanem kultúrpolitikai kérdés. Turchányi képviselő úr az én óvatos tempómat dicsérte. Elfogadom a dicséretet, mert nem jöttem eddig ki a terveimmel a nyilvánosság elé és nem jövök reform tervekkel a jövőben sem, amíg teljesen átgondolva, elkészítve nincsenek. (Helyeslés.) Az elhamarkodott, idő előtti újítások veszélyeztetik a legnagyobb mértékben a fejlődést. De nem szeretem a szimptomatikus kezelést sem, és ehelyett gyökerükben és rendszeresen kívánom megoldani a dolgokat. (Helyeslés.) Mik a tényleges szüségletek ? — Első feladatunk a tényleges kulturális szükségletek megállapítása volt. Szép anyag állt a minisztérium rendelkezésére, egyes részeit azonban nem dolgozták fel annak idején. A belügyminiszter úr, akivel megbeszéltem a legfontosabb munkálatokat, maga is ismeri ezt az anyagot. Éppen a múlt héten kaptam meg azokat a statisztikai adatokat, amelyek az egész ország iskolaszervezetéről nyújtanak tájékoztatást. Ha eljönnek egyszer a képviselő urak a hivatalomba, megmutatom azokat a térképeket, nem is hiszik, menynyi mindent lehet látni ilyen térképen. Különösen azoknak szeretném megmutatni, akik a saját városuknak rendkívüli fontosságáról nagy mértékben meg vannak győződve. Ezek a képviselő urak csodálkozni fognak azon, mi mindent fog megmagyarázni a térkép, megmagyarázom, hogy miért van az, ha valahol egy iskola tízszer annyiba kerül, mint máshol, de nem elégít ki komoly kulturális szükségletet. Ez az elvi megállapítás nem jelenti a kérdés elodázását. A jövő költségvetésig ezeknek az intézkedéseknek nagy részét meg is kívánjuk ternni. Tizenhétezer főiskolás van Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ezután arról beszél, hogy felsőoktatásunk túl van méretezve, középfokú iskoláink pedig aránytalanul vannak az egyes vidékeken elhelyezve. A felekezeti iskolák tekintetében az a véleménye, hogy felesleges középiskolák és felsőbb iskolák fenntartása az, amiért a felekezetek nem tudják ellátni az elemi oktatási kötelezettségeiket. A háború előtt 14.000 volt Magyarország főiskolai hallgatóinak száma, ma a Csonkamagyarországban közel tizenhatezer főiskolás van. Igen indokolt tehát az az aggodalom, mely a szellemi túltermelés ellen irányul. Az a nézete, hogy az iskolázottságot korlátozni nagyon nehéz. Azt kellene megérttetni a tanulókkal, hogy a diploma egyúttal nem jogcím az államhoz való bejutáshoz. Ma az a helyzet, hogy nemcsak diplomások, hanem az érettségizettek, sőt azok, akik négy polgárit végeztek csak, szintén az államhoz akarnak bejutni. A minősítési törvény eltörlését, amit Eckhardt Tibor ajánlt, aggályosnak tartja. A rostavizsga nem vált be. A szelekció tekintetében az 1891-es törvény alapján áll és nem az 1920-as törvény alapján, mely már egyébként is hatályon kívül van helyezve. Foglalkozik ezután azokkal a híresztelésekkel, hogy a kultuszkormány egyetemet akar megszüntetni. NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1933 Június 1. Mi lesz az egyetemekkel? — Teljes egyetemek megszüntetéséről nincs szó és arra nem hajlandó. A helyzet az, hogy van egy háromszáz éves kultúrintézményünk, a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, amely nemzetközileg elismert tudósokat és tanítványokat adott a világnak. Nem tud egyetérteni azokkal, akik ennek az intézménynek a megcsonkítása árán akarnak más intézményeket erősíteni. A budapesti egyetem csonkításával lejjebb szállítanám a magyar kultúrszínvonalat, mert a megcsonkított egyetem nemzetközi viszonylatban nem állná meg a helyét. Tanszékek és tanszékek között azon az alapon disztingválni, hogy melyik gyakorlati és melyik csak tudományos, nem hajlandó. Nem marad más megoldás hátra, mint a vidéki egyetemeken egyes tudománykarok szüneteltetése, összevonása. Ez ellen több képviselő állást foglalt, rendszerint lokálpatrióta érzésektől vezettetve. A képviselők csak más városok egyetemének redukciójába mennek belt. (Derültség.) Ő számolni akar az eléje terjesztett komoly érvekkel, de mikor a nemzet érdekeiről van szó, a partikuláris érzéseket alá kell rendelni a nemzet érdekeinek. És meggyőződését küldött egjárással sem tudják befolyásolni. Az állami hivatalos:".an nem az a fiin, hgy sok a jogászember, hanem az, hogy kevés a jogászember. Különbséget kell természetesen tenni a pusztán jogvégzett, a karitatív diplomát kapott jogász és a valódi jogász között. Foglalkozik a felekezeti jogakadémiákkal, amelyek megszüntetése nem áll hatalmában. Legfeljebb a minősítési jogot vonhatná meg. A jogakadémiák kérdését magánvéleménye szerint úgy lehetne megoldani, hogy a jogakadémiák ne azt az anyagot adnák elő, hanem egy alacsonyabb jogot. A közgazdasági oktatást rendkívül fontosnak tartja. Már a régmúltban több terv merült fel, így volt egy terv, Zichy János terve, hogy egy jogkart bővítsenek ki közgazdasági karra. Másik terv volt Darányi Ignác terve, hogy közgazdasági, mezőgazdasági, bányászati, erdőgazdasági és állatorvosi szakokkal létesítsenek egy közgazdasági egyetemet. Ehelyett a harmadikat választották, a legrosszabbat. Csináltak egy közgazdasági kart, melyet nem fejlesztettek egyetemmé. Kétségtelen, hogy valamit kell csinálni. A közgazdasági kar a műegyetemen . Leghelyesebb volna visszatérni Darányi elgondolásához, ő ezt teszi magáéra. Ennek alapján kibővíti a József műegyetemet. Lesz három műszaki és három gazdasági fakultás. Bevonja az állatorvosi, erdészeti és bányászati szakokat, anélkül azonban, hogy ezeknek a szakoknak külön főiskoláit megszüntetné. — Az átszervezés révén — mondta a kultuszminiszter — bizonyos tanszékek, amelyek többszörösen szerepelnek, ugyancsak rendezésre várnak. A közigazgatási kiképzés kérdése a közgazdasági kar feladata. Ezt úgy fogjuk megtoldani, hogy a közgazdasági és a jogi kar érdekeit itt kölcsönösen összeegyeztetjük. Útját akarom szegni annak az abúzusnak, hogy egyes főiskolák, amelyek nem egyetemek, doktori diplomát adjanak. Én az ilyesmit helytelennek tartom. A gazdasági akadémiák kérdésében még nem jutottam megállapodásra, a földmívelésügyi miniszter úrral. De meggyőződésem, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást. A Dunántúl két gazdasági akadémiája közül az egyik megmarad, a másikat átalakítjuk középfokú mezőgazdasági iskolává. A műegyetem közgazdasági fakultásának az átszervezése a közeli napokban esedékes. A többi kérdés a jövő évben foglalkoztatja majd a törvényhozást. Átszervezik a középiskolákat is . De a középiskoláknál is szükség lesz bizonyos iskolák megszüntetésére. Ez a munka folyik és konkrét előterjesztés ugyancsak később történik. A külföldi kollégiumokra vonatkozóan Ralsay képviselőtársam azt mondotta, nem hinné, AIMBMIZIA Clearingforgalom. BELLEVUE-HOTEL !*52 PALACK-HOTEL UHI Mindennemű felvilágosítás és fizetés Carlton-szálló. Telefon: 88-970. mÉmw Próbáljon szerencsét! Vegyen III. KID. ÁLLAMSORSJEGYET! Húzás Június 8-án, délután főnyeremény , 40.000 aranypengő Összesen 17.000 nyeremény Sorsjegy ára: egész P 3.- fél P 1.50 Kapható minden főelárusítónál, bankban, sorsjegyárusítóknál és dohánytőzsdékben, valamint a pénz előzetes beküldése mellett postán a Székesfővárosi M. Kir. Pénzügyigazgatóságnál, V., Szalay utca 10 szám, hogy ezek ne kerülnének többe, mint a költségvetés szerinti 125.000 pengő. Megnyugtatom, hogy ezek a kollégiumok mindössze 180.000 pengő előirányzott kiadásba kerülnek. Tisztelt Ház! Őszintén megmondom, ha rajtam állt volna, én a nyelvkészség elsajátítása szempontjából sem foglaltam volna állást a kollégiumok mellett Minthogy azonban az intézmények már megvannak (felkiáltások a jobboldalon: Szükség van a kollégiumokra!), megelégszem azzal, hogy az intézetek derék és kiváló igazgatóit utasítottam, tegyék lehetővé az ott élő magyar fiatal tudósok számára a tudományos körökkel való minél intenzívebb érintkezést. Fábián Béla: A nyelvet nem tudják ott megtanulni! Hóman Bálint vallás- és közoktatási ügyi miniszter megmagyarázza Fábiánnak, hogy a kollégiumokba nem nyelv-, tanulás céljából mennek ki, hanem tudományos képzés végett. Csak olyanokat küldenek ki, akik az illető nyelvet bírják. Támadás érte — folytatta a miniszter — a különböző kutató intézeteket. (Zaj.) Farkasfalvi Farkas Géza a több közbekiáltásra válaszolva, indulatosan veri az asztalt: — Ne bántsák Klebelsberget! Őrizzük r még az alkotásait! Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Elődöm elgondolásainak elvi kiválóságát senki sem vonhatja két. TAVASZRA RÓKÁIN szenzációsak, olcsók! Dil UH MM I. Gerbeaud sarkán. Megóvásért telefonáljon: 815—11. ségbe. (Úgy van! Helyeslés.) A népművelés terén további kiépítést tartok szükségesnek. (Helyeslés.) Pontosnak tartanám a különböző kisebb múzeumok fejlesztése helyett olyan szemléltető gyűjtemények létesítését, amelyek valóban közvetlenül oktató célt szolgálnak. Gondolkozom Teleki Pál gróf javaslata felett, ő a cserkészeknek a népművelésbe való bevonását kívánta. (Helyeslés.) Szólt ezután a kultuszminiszter a könyvtárügy fejlesztéséről. Ezután az adminisztrációra tért át. — Nem kívánok hosszasabban szólni az igazgatás, a bürokrácia átszervezéséről, kénytelen vagyok azonban rámutatni arra, hogy a minisztériumnak ma olyan funkciókat is kell végeznie, amelyek hatalmasan megszaporítják a munkáját Ebből következik a felelősség elvének a kipusztulása. Másik oka ennek a törvények és rendeletek kaotikus sokasága Jánossy Gábor: Rendeleteserdő! Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: A minisztérium átszervezése az egyszerűsítés jegyében történik. Az ügyosztályok számát 15-ről 9-re szállítottam le, a végleges szám 7 lesz. Fontosnak tartom a fokozatos felelősség elvének a kiépítését. A tárca ügykörére vonatkozó jogszabályok és törvények anyagát összegyűjtöttem, elnöki osztályom elvégzi e munkát, a rendeletek átvizsgálása után megtörténik az egységesítés és ezt kézikönyv formájában kiadjuk. A felügyelet szakszerűbbé és intenzívebbé tétele szempontjából szükséges a másodfokú szakiskolai hatóságok egyesítése. Ezen a téren egy alapos koncentrálásra van szükség, amely a munkát hatásosabbá teszi, a minisztériumot pedig tehermentessé. Hóman Bálint itt egy pillanatra szűnő-