Nemzeti Ujság, 1933. július (15. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-01 / 146. szám

. kvalifikáció lett lassanként: a Centrum­hoz tartozni — és íme, itt van a Centrum nagysága és tragédiája. • Igen, ez látszólag paradoxon, de így van... A Centrum sorsában az a tra­gikus, hogy míg a roppant célok fel­emésztették a maga nemes és finom ve­zérkarának minden erejét, azalatt észre­vétlenül kisiklott tevékenységi köréből szervezeteinek frissentartása. A párt prelátusai és finom professzorai lassan­ként elveszítették kapcsolataikat a fel­növő új generációval, elmulasztották új és friss energiáikat belekapcsolni a Cen­trum szervezeti és parlamenti motor­jaiba, így történhetett meg, hogy nem­csak a német kispolgári tömegeket, ha­nem a német ifjúságot is maga alá hen­gerelte a horogkereszt­es mozgalom, amely hat éven át semmi mással nem törődött, mint magával a pártszervezés­sel, amelyet az agitáció és tömegszerve­zés legmodernebb, legraffináltabb mód­szereivel hajtott végre. Ha egy új Wind­­horstja lett volna a pártnak, aki maga is a szervezés és agitáció nagymestere volt, akkor... ...akkor azon a napon, amikor Hitler beszéde harsogott a hangszórókon a Kroll-opera páholyai és üléssorai felett, akkor nem kellett volna olyan reményte­lenül álldogálni Windhorst árnyékának Papen lelkiismerete és a párt aggoda­lomtól gyötört tagjai felett. Akkor az, aki felállott volna a párt nevében, hogy el­mondja beszédét Hitler mennydörgésére, mint Windhorst valamikor Bismarckéra, az aktivitásnak és erőnek egészen más akusztikájába mondta volna el a Cen­trum deklarációját így azonban el­­ernyedt szervezetek állottak a Centrum mögött, néhány súlyosan elhibázott tak­tikai lépés, a helyzetnek annak idején való súlyosan fel nem ismerése, túlságo­san későn való szakítás azzal a marxista szövetséggel, amelynek belső tartalma oly kevéssé fért meg a Centrum világné­zeti tartalmával. Valóban nem volt más tennivaló, mint hogy Haas felolvassa a Centrum deklarációját, amely lojálisan utat engedett a hitlerizmusnak. Utat engedett a hitlerizmusnak és sa­ját végzetének. H­a éppen abból, hogy a hitlerizmus alig várta, hogy a Centrum­mal végezhessen, éppen abból következik, hogy a Centrum milyen fontos tényező: a hitlerizmus nem meri megengedni, hogy az a párt, amely ilyen pontosan kidolgozott világnézeti és politikai dog­matikával rendelkezik, továbbra is fenn­álljon. És jellemző a pártnak és vezé­reinek roppant tekintélyére, hogy a vele való leszámolás távolról sem olyan bru­tális formák közt történik, mint akár a szociáldemokraták letiprása vagy Hu­­genberg egyszerű félreállítása. Tárgyal­nak magával a Centrummal és tárgyal­nak Rómával s a tárgyalások valószínü­leg meg fogják óvni a német katolikusok érdekeit — ugyanakkor, amikor Hitler helytartói még dogmatikai területen is­ „átszervezik" a német luteránus Egyhá­zat! A német katolicizmus kulturális, szociális és karitatív szervezetei még épek és ép, változásnélküli még egész gondolatrendszere is. Ebben a gondolat­rendszerben pedig olyan örök nemzeti értékek és érdekek vannak, amelyek min­dig élni fognak a német nép millióiban és amelyeknek mellőzése csak katasz­trófa felé sodorhatja Németországot. ...Papén pedig ott tárgyal Rómában. Várjon tudta-e ő, a titokzatos és haliga­, tag, hogy a Centrumot valami brutális és erőszakos megsemmisüléstől menti meg látszólagos „árulásával"! Ki tudja! Talán Windhorst árnyéka van vele itt, az államtitkári tárgyalótermekben, ame­lyeknek ablakain túl hallgatag, fekete árnyékokként állanak a vatikáni kertek pin­ái az olasz nyár égő, olvadt ara­nyában. Rajtuk túl Róma s egy kicsit az örökkévalóság is. És ennek nyugalma az óriási vatikáni termek hűvösségében s a pápai diplomaták mosolyában; ab­ban a fölényben, amely megszokta, hogy évszázadokon át ható erőkkel számoljon, amikor tárgyal és szerződéseket köt. Megszokta, hogy semmiféle párt nem azonos az Egyházzal. Megszokta, hogy minden , erő megsemmisült, amely ellene támadt. De Papén mellett ott áll a néma árnyék. A hitlerizmus üstököse pedig el­lensúly nélkül, egyedül belső erőitől irá­nyítva rohan tovább, magával vonszolva Germánia sorsát és egyedül saját maga lesz felelős az útért, amelynek semmi­féle számítás sem tudta előre kimérni zegzugait (­s -1.) rajta. Rá van vésve fekete betűkkel: „Magyarország". Sokáig elnézem a követ a töltésről. A cigány türelemmel vár. Úgy látszik, hozzá van szokva az eltűnődő emberek­hez. Ő is nézi a követ, pedig mindig látja. De azért nézi, mert azt gondolja az egy­szerű eszével, hogy ezt a követ mindig nézni kell. Nem is gondolja talán, hanem csak érzi. A magyar levegővel besodrott tisztességével érzi. Lassan megmozdul a jobblábam, az­után a bal. Elindulok a kő felé. Lassan. Csak úgy bizonytalanul. De azért oda­érek hozzá. Körüljárom, megtapogatom. Hideg, érdes. Olyan, mint a többi kő. A cigány ez alatt széthúzza a közeli bokrokat és botjával keletre mutogat. Egy dobásnyira ott van a cseh határkő, a másik oldalon meg az oláh határkő. Olyanok, mint a magyar kő. Azokra is fekete betűket véstek. Azon gondolko­dom, hogy miért nem véstek azokra arany betűket. Érdekes három kő ez. Állnak ott némán, rendületlenül. Kettő vig, egy meg szomorú. Visszafelé már nemigen érezem a zök­kenőket. Megszokja az ember. Időnként vissza-visszanézek a magyar kőre, meg a bozótra. A cigány hosszan néz a szekerünk után. a görnyedt alakja botára támaszkodik. Olyan, mint egy szomorú kérdőjel. Hű­vös van, majdnem fázom. Nyugat felől gyenge szél kerekedik és borzolgatja a bokrokat. Az igazság szele ... NEMZETI UJSÁG Szombat, 1933 július 1. Soroksári milimárik szétrombolták az új tejszövetkezetet A tü­ntető tömeg megtámadta a csendőröket is Soroksáron pértteken délután 4 órakor mintegy háromszáz főnyi tömeg verődött össze, amely hangos szóval tüntetni kezdett a tejren­­delet ellen. A tüntetésben gazdák és millmorik vettek részt. Félórai­g ben­gol­ás és hangos kiál­tozás után a­ tömeg a faluban a tejrendelet kö­vetkeztében újonnan felúlított szövetkezeti tej­­gyűjtő állomás elé vonult. Behatoltak a helyi­ségekbe, a berendezést összezúzták, majd tün­tető menetben vonulta­k végig a falun. A helyi csend­őrörs szét­osztásra szólította fel a tüntető tömeget, amely azonban nekitámadt a csendőröknek. A csendőrörrs szorongatott hely­zetében sem akart fegyvert használni, hanem Dunaharasztitól gyors segítséget kért. Hamaro­san több csendőr érkezett Soroksárra, akik azután feloszlatták a tüntető tömeget. Több gazda és miamák­ ellen eljárás indul meg. A szociáldemokrata szakszervezet két óráig fogva tartott 800 sütőmunkást és munkabér­­felemelést kérd nyilatkozatot Íratott alá vetik A munkásokat a rendőrség szabadította ki a fogságból A sütőipari munkások szociáldemo­­krata szakszervezete Peterdy-utcest' 6.11. szám alatti 'székházába­' műhelyért fekess­ il­letre hívta össze a fővárosi £40, sütőipari üzem munkásait. A értekezleten­ is mintegy 800 főnyi munkástömeg vett részt. A szakszervezet vezetősége az egybegyűlt munkások elé egy nyomtatott nyilatko­zatot tett le, amelyben a munkásoknak arra kellett kötelezniük magukat, hogy a küszöbön álló kenyérár leszállításával kapcsolatosan százszázalékos munkabér­emelést követelnek. Az értekezlet helyisé­gének ajtajait, lezárták s felszólították a munkásokat, hogy amíg a nyilatkozato­kat alá nem írják, nem távozhatnak el a helyiségből. A péksegédek a kényszer­­helyzet folytán valamennyien aláírták a nyilatkozatot, amelyeket a szakszervezet azonnal elvitetet­t a sütő­ipartestületbe. Az ipartestületben nagy megdöbbenéssel fogadták a sütőipari munkások váratlan és méltánytalan követelését.. Az ipartes­­tü­letben tartózkodó munkaadók kereken visszautasították a segédek követelését és többen széttépték a szakszervezet nyi­latkozatát. Közben a Peterdy­ utcai szakszervezet nagytermében fogva tartott 800 sütőipari munkás közel két, óra hosszat várakozott arra, hogy az ipartestület határozatai után végre elhagyhassa a helyiséget. Nyolc óra körül a munkások még min­dig bezárva várakoztak. A szakszervezeti megbízottak valamennyi péküzemben eredmény nélkül­­jártak el, mert a mun­kaadók kereken visszautasították a mun­kabér emelésére irányuló követelésüket. Fél 9 óra körül a munkások valahogy értesítették a főkapitányságot, hogy a szakszervezet fogva tartja őket és nyilat­kozatot kényszerítettek velük aláíratni. A főkapitányságról két riadó autón hat­van gumibotos rendőr sietett ki a Pe­­terdy­ utcai szakszervezeti székházba. A rendőrök betörték a nagy tanácsterem ajtaját és kiszabadították a zárva tar­tott sütőipari munkásokat. A budapesti sütők ipartestületének vezetősége este 10 órakor értekezletet tartott, amelyen elha­tározták, hogy sürgős kormányintézke­dést kérnek, hogy a jövőben ilyen puccs­szerű szervezkedés elő ne forduljon. A sütőipari munkások este 10 órakor már mindannyian elfoglalták munkahelyüket s igy szombaton semmi fennakadás nem lesz a főváros kenyérellátásában. A Nemzeti Újság munkatársa beszélt Georgevics dr.-ral, az ipartestület főtit­kárával, aki a szociáldemokrata szak­­szervezet példátlan eljárásáról a követ­kezőket mondotta: — Nagy megütközéssel értesültünk a sütőipari munkások szociáldemokrata szakszervezetének példátlan eljárásáról. Valószínűnek tartjuk, hogy a sütőipari munkásokat uszítók gyűjtötték egybe műh­elyértekezletre, amelyen azután le­ a Nemzeti Újság nagy szentföldi társasutazása a Megváltó kereszthalálának 1900 éves jubileuma alkalmából 1933 július hó 26-tól augusztus 10-ig „AUGUSTUS“ 36.000 tonnás luxus óceánjárón ATHÉN, RHODOS BEYROUTH, KRÉTA. PALERMO NÁPOLY megtekintésével Budapesttől Budapestig 555.­­ pengő a teljes útiköltség, amelyben vasút- és hajójegyek, teljes ellátás, a szentföldi autó­­túrák, valamint a vallásos és turisztikai vezetés is bennfoglaltatik. Részletes prospektust készségesen küldenek a JM2CT (IHM ITALIA-COSUUCH Utazási Irodája Tengerhajózási Társaság Budapest, Honvéd­ utca 10 Budapest, Tszök­öls­ ut­c. lés kapható nagyon olcsón, 3—4 évi kamatmentes részletre, 5 négyzetméter Balatonpart használattal és fürdőjoggal. Bélatelepen, a Balaton legszebb helyén egy 400 öles telek ölenként 2.­— P 65 fillér. Egy 200 öles ölenként 3.— P 20 fillér. Egy 160 öles ölenként 6.90 fillér. Egy 200 öles állomástól 100, Balatontól 200 lépésre, erdős rész, ölenként 7.— P. Egy 200 öles kitűnő helyen ölenként 6 pengő. Részletes felvilágosítás: Ingatlan Közve­títő Irodában, V. Honvéd­ u. 10., 9—2-ig. Telefon: 127—47. zárt ajtók mögött munkabéremelést kö­vetelő nyilatkozat aláírására kényszerí­­tették őket. Az ipartestület éppen szom­baton hajtja végre ármérséklő rendelke­zését s a kenyérárakat 1 fillérrel csök­kentettük. Lehet, hogy a sütőipari mun­kások a kenyér árának mérséklésével azt gondolták, hogy az ő bérüket a munka­adók most leszállítják. Erről szó sem volt s már napokkal ezelőtt megnyug­tattuk a munkásokat, hogy az olcsóbb kenyér nem fogja érinteni és megcsor­­bítani az ő munkabérüket. A Nemzeti Újság munkatársa beszélt a sütőipari munkások szociáldemokrata szakszervezetének titkárával is, aki a puccsszerű szervezkedést merész kitalá­lásnak mondotta. Annyi történt csak, hogy a sütőipari munkások értekezletre gyűltek össze estefelé és közel félórai ta­nácskozás után valamennyien eltávoz­tak az épületből. A székház előtt mint­egy 30—40 munkás még együtt maradt, amikor rendőri riadó autó érkezett a ház elé és ezeket a csendben viselkedő munkásokat szétosztásra szólította fel. A tömeg azonnal el is távozott az épület elől. A szakszervezetnek ezt a cáfoló nyilat­kozatát megdönti a rendőrség jelentése, amely arról számol be, hogy valóban a rendőröknek kellett kiszabadítani a 800 fogva tartott sütőipari munkást, akikkel a szakszervezet a nyilatkozatokat alá­íratta. A KERESZTÉNYPÁRT GYŰLÉSE NAGYKÁTÁN Nagykáta, június 30. Nagyszabású gyűlést tartott csütörtö­kön délután a nagykátai kulturházban a keresztény gazdasági és szociális párt. A szakadó eső ellenére zsúfolásig megtöl­tötte Nagykátának és környékének lakos­sága a kulturházat- Paxy Kornél beve­zető szavai után Jankovich Bésán Endre gróf, országgyűlési képviselő mondta el, hogy miért hagyott fel a kereszténypárt a kormány támogatásával. A párt külö­nösen gazdasági kérdésekben nem lát ga­ranciát a kormány működésében. Zichy- Czikán Móric báró az Ausztriával való gazdasági kapcsolatok kimélyítését sür­gette. Minden 95-ös programnál többet ér az Evangelium programja. Pulmann Károly dr. a gazdaadósságok kérdésével, Pilis Károly képviselő különféle mun­kásproblémákkal, Fitz Artur pedig nép­nevelésügyi kérdésekkel foglalkozott. A gyűlést Medgyessy Gyula plébános imája zárta be. A közönség mindvégig lelkes hangulatban tüntetett a szónokok mellett és a párt mellett. VITAEST PARISBAN TRIANON REVÍZIÓJÁRÓL Parisból jelentik: A Forum nevű egyesület, melynek díszelnöke Lyantey marsall, Georges Desbonsnak, „Magyar­­ország a trianoni béke után“ című mű szerzőjének elnöklete alatt vitaestet tar­tott a magyar-francia kapcsolatokról és a trianoni békéről. Az előadást maga G. Desbons vezette be, nagyhatású beszéd­ben tiltakozva a béke ellen, mely új Elszász-Lotharingiákat teremtett a Duna völgyében. A vita során Bernardini francia publicista figyelmeztette a kis­­antantot, hogy a francia nép nem haj­landó az ő imperializmusuk miatt egy új háborúba keveredni. Georges Roux a dunai­ államok együttműködése mellett szállott síkra, de hangsúlyozta, hogy ennek előfeltétele Magyarország határai­nak méltányos revíziója. Chérardamne kisantant-barát francia újságírónak Konti Ferenc, a Magyar Revíziós Liga párisi megbízottja válaszolt, ismertetve a magyarság revíziós programját.

Next