Nemzeti Ujság, 1933. november (15. évfolyam, 250-272. szám)

4 — Gyomor- és hasbántalmak, izgékonyság, migrén, kimerültség, szédülés, szívszorulás, rémes álmok, ijedtség, általános rosszullét, csökkent munkaképesség sok esetben megszűnnek azáltal, hogy a beteg naponként reggel éhgyomorra megiszik egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet. Az emésztőszervek bántalmainak szakorvosai általánosan dicsérik a Ferenc József vizet, mert ez a gyomor és a belek működését előmozdítja, az epekiválasztást fokozza, az anyagcserét megélénkíti és a vért felfrissíti. kérdésének rendezése érdekében utazott Amerikába. A tanácskozáson az a nézet kristályosodott ki, hogy ebben a kérdésben hosszabb időre, 3-3 évre nyugalmi helyzetet kell teremteni azáltal, hogy ez idő alatt Anglia változatlanul tartozásainak tíz százalékát fizeti. Csütörtökön a francia kormány jegyzéke is megérkezett, amely háborús tartozásának december 15-én esedékes részletével kapcsolatban közli, hogy most sem fog fizetni, mint ahogy az előző két részletet sem fizette meg. A KEGYELET ÜNNEPE BUDAPEST TEMETŐIBEN ÉS A VIDÉKEN A főváros közönsége ezúttal is kegyelettel áldozott Mindszentek és Halottak napján halottjai emlékének. Már a kora reggeli órákban megindult a népvándorlás a temetőkbe, ahol a súlyos gazdasági viszonyok ellenére is minden sír gyönyörű virágdíszben pompázott. Temetők: Szerdán délután 4 órakor a kormányzó jelenlétében avatták fel a Hősök temetőjében az új emlékművet. Az ünnepségen József főhercegéken kívül az összes katonai, frontharcos-, levente-alakulatok, valamint számos küldöttség jelent meg. Az ünnepi beszédet Sipőcz Jenő polgármester mondotta, majd Nánássy-Megay Ernő altábornagy beszélt a honvédség nevében. Utána Horthy Miklós kormányzó koszorút helyezett az emlékműre. A Nemzeti Egység Pártja küldöttségileg adózott Kossuth Lajos emlékének a kerepesi temetőben lévő mauzóleumnál. — Az egyetemi ifjúság gyászünnepélyt tartott a világháborúban elesett bajtársai sírjánál, majd koszorút helyeztek báró Perényi Zsigmond, gróf Batthyány Lajos, a Pető-család, Jókai Mór, Bakó László, Woroniecky Miriszláv herceg és Hornyák Géza sírjára. — A Magyar Képzőművészek Orsz. Szövetsége a kerepesi temetőben az elhunyt magyar művészek emléke-zetének áldozott. Az idén Munkácsy Mihály sirjára tették le a szövetség koszorúját. — A báró Eötvös Kollégium volt tagjainak szövetsége megkoszorúzta nagy halottjainak sírját. — Az ÉME koszorút helyezett Buday Dezső sírjára. Egyesületek: A budavári helyőrségi templomban a honvédség gyászmisét mondatott, amelyet Jlász István táboripüspök pontifikált. — A Szociális Misszió Társulat az idén is ünnepi istentisztelettel áldoz a hősök emlékének- A november 3-án tartandó istentiszteletet dr. Hász István tábori püspök pontfikálja az anyaház új kápolnájában. (Krisztina-körut 125.) — A Nemzeti Egység Pártja kegyelete jeléül kedden délelőtt megkoszorúzta Nagyatádi-Szabó Istvánnak, a földmivelésügyi minisztérium előtt álló szobrát. A szobor előtt Simon András országgyűlési képviselő mondott emlékbeszédet. A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete kegyeletes szokás szerint Erdély nagy halottjainak sírjánál Mindszentek napján emlékünnepélyt rendezett. Dr. Jancsó Benedek síremlékét megkoszorúzták. A magyar gyorsírók az idén is felkeresték nagy halottjaik sírjait . A németvölgyi temetőben Markovits Iván sírjánál Kozma Bernét iskolaigazgató, Czigány János sírjánál pedig dr. Hazay Árpád országgyűlési gyorsirodai tanácsos mondott beszédet; a régi tabáni temetőben Czanásy István újra felállított síremlékét avatták fel és itt dr. Szombthy István fiikutató, dr. Téglás Géza, a Gyakorló Gyorsírók Társaságának elnöke és dr. Treger Ernő miniszteri tanácsos, a gyorsírási ügyek a. kir. kormánybiztosa beszéltek. A Kerepesi úti temetőben dr. Fabo Henrik sírjánál dr. Téglás Géza áldozott kegyelettel az egyságes magyar gyorsi megalapozója mlékánná; Bódogh Jánon sírjánál Szíva Béla, Jakab Lajos sírjénál Tohnár Endre és Kozma Err», mondtak onriléb«inkket. Vidék. A győri felsőkereskedelmi iskola volt növendékei megható gyészünnepség keretében koszorúzta meg a világháborúban elhunyt bajtemű emlékművét* — Szegeden a belvárosi katolikus hért terasáébmi az állomásparancsnok** a Titászbálmrában hért halált halt katonák emlékére ünnepséget rendezett. Ezután Shvoy Kálmán vegyesdandárparancsnok, kíséretével az evangélikus hősi halottak temetőjébe vonul, ahol megkoszorúzták az új hősi emlékművet. A bukaresti magyar követség csütörtökön Magyary Antal követ vezetése mellett *«11»« arámban kivonult a bukaresti római katolikus tsmrtéhez koszorút helyezett el a temetőben nyervó magyar késők sírjára. I TENGERI halak *"■“ *! HMarit*&&.es Telefon: 86-?-82. HORTI LAJOS a genyeránál. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1933 november 3. NAGY IZGALMAK KÖZÖTT rendőri asszisztenciával és ügyvédek veszekedése mellett kezdték meg a spolarich étterem árverését Csütörtökön este hét óra tájban, a Ferenciek-tere 7. számúi ház előtt hatalmas tömeg verődött össze az árverések jól ismert alakjaiból és kiváncsi járókelőkből. Először kisebb csoportokban tárgyalták az eseményeket, majd benyomultak a hatalmas palota kapualjába és ott lázongtak. Egynegyed nyolc óra előtt pár perccel két rendőr érkezett a házhoz, akik a Spolonich-étterem udvari bejáratánál állottak fel-Az utcán járókelők csakhamar szájrólszájra adták: — Árverezik a Spolarich-éttermet! . . . A tömeg egyre nőtt s egy-kettőre ellepte a Ferenciek terének nagyrészét majd elözönlötte a 7. számú ház kapualját és udvarát is. Fél nyolc órakor érkeztek meg a hitelezők ügyvédjei és a végrehajtó. A tömeg egyre izgatottabban viselkedett és zúgva kiabálva sürgette, hogy engedjék már be az étterembe, az árverésre. Az elülállókat nekinyomták az ajtóknak, úgyhogy az üvegtáblák komoly veszedelemben forogtak. A két rendőr nem is tudott ellenállni a tömeg erőszakosságának és erősí-tésért telefonáltak a kerületi kapitányságra, ahonnan csakhamar egy szakasz rendőr érkezett és az étterem utcai fontján helyezkedett el. Bent a teremben ezalatt az ügyvédek sorra diktálták be ügyfeleik követeléseit és megkezdődött a vita, hogy egy tételben árverezzék-e el az egész berendezést, vagy darabonként? A ferencrendiek képviselője, dr. Hetényi Béla előterjesztette, hogy az árverést szenvedő Spolarichék nyilatkozatot adtak, amely szerint beleegyeznek abba, hogy a berendezést a becsárnak kétharmad részén alul is eladhatják. Dr. Hetényi ezután sürgette az árverés megkezdését, de a többi hitelezők ügyvédjei zajongva tiltakoztak ez ellen és a vita során csakhamar személyeskedő kifakadások és sértegetések hangzottak el az ügyvédek között. A kint álló tömeg közben egyre hangosabban viselkedett és a kivezényelt szakasz rendőr is csak úgy tudott rendet teremteni, hogy gumibotokkal és kardlappal kényszerítették feloszlásra a rajongókat. Mialatt a kapualjat és az udvart megtisztították, a kiterelt tömeg az utcai bejárat előtt újra csoportosult, élén az árverési hiénákkal, éttermi alkalmazottakkal és egyéb „érdeklődő“vel. A rendőrség erélyes fellépésére azonban hamarosan itt is rend lett. Az étteremben ezalatt a bírósági végrehajtó vezetésével tovább folyt a tárgyalás és Spolarichék megbízottai tájékoztatták az érdeklődőket az ügy állásáról. Elmondották, hogy 1926-ban nyitották meg a Ferenciek terén éttermüket, amelynek felszerelésébe közel félszázezer pengőt fektettek be. Eleinte igen jól ment az üzlet és naponta 1000—1600 pengő bevételük is volt. A forgalom azonban később megcsappant. A vendégek továbbra is látogatták ugyan az éttermet, de a lecsökkentett fizetésű tisztviselők, bírák és katonatisztek már kevesebbet fogyasztottak. A napi forgalom utóbb már csak mindössze 300—500 pengő körül mozgott, úgyhogy Spolarichék is súlyos fizetési nehézségekbe kerültek. 51.773 pengő bértartozás Spolarichék felpanaszolták, hogy az éttermet, amelyben negyvenhárom alkalmazott dolgozott, most elárverezik. A Nemzeti Újság munkatársa megállapította, hogy Spolarichék már 1928. óta nem tudták pontosan fizetni házbérüket. Hogy forgalmukat növelhessék, a régi étterem helyiségeihez csatolhatták a Csallány és Neusiedler cég által bérelt helyiségeket is, majd később a Hecht Bankház volt üzlethelyiségét. A rendház abban az árban állapította meg az új helyiségek bérét, amennyit azokért a békeévekben kaptak. A 16.000 pengős bérösszeget először leengedték 12.000 pengőre, később pedig már 36.000 pengőre. Ebben a bérösszegben azonkívül benne foglaltatott Spolarich György elsőemeleti ötszobás pompás lakásának lakbére is. A legutóbbi bérleszállítás idején Spolarichék már mintegy félévi bérrel tartoztak a rendháznak, amelynek természetesen fizetnie kellett a hátbérjövedelem után a köztartozásokat. Miután a 42.000, illetve a 36.000 pengős bérösszegnek mintegy 50 százaléka erre a célra ment el, a rend két esetben is kénytelen volt kölcsönt felvenni, hogy köztartozásból eredő kötelezettségeinek eleget tehessen. A rendnél már így is kétszer zálogoltak és a hátralékos köztartozások fejében letiltották a palota házbérét. Spolarichék ellen már két esetben indítottak felmondási pert bérnemfizetés miatt: 1931-ben és 1932-ben. Spolarichék a bíróság előtt mind a két alkalommal kötelezték magukat, hogy heti bérfizetési részletekkel törlesztik tartozásukat, de ennek a bírói egyezségnek sem tettek eleget és ez év májusától kezdve egyetlen fillért sem fizettek a ferencesek rendházának. A rendnek természetesen tovább kellett fizetnie köztartozásait a vendéglő bérleménye után s ezek az utóbbi időben már több mint 28.000 pengőre növekedtek. Spolarichék tartozása az általuk leírt bérleményért jelenleg 51.773 pengő és ennek kamatai, valamint az eljárások költségei, ezenkívül még másoknak is tetemes összeggel tartoznak, így például a Királyi Állami Pincegazdaságnak 254.000 pengővel. Hosszas egyezkedések után ez év szeptember 20-ikára tűzték ki az első árverést a vendéglő felszerelésére. Spolarichék az árverés elhalasztását kérték azzal, hogy rendezni fogják tartozásukat és fizetik a további bérösszeget. Ez azonban nem történt meg, sőt az esedékes bért sem fizették, úgy hogy október 16-ra újabb árverést tűztek ki ellenük. Spolarichék még ekkor sem fizettek. A ferencrendiek ezt követően, október 16-iki keltezéssel, levelet kaptak Spolarichéktól, amelyben megköszönik a Ferenc-rendnek azt a jóindulatát, amelylyel irántuk mindenkor viseltetett és kijelentik, hogy hálára kötelezte őket a rend azzal, hogy két esetben is elhalasztotta a kitűzött árverést. Megígérik, hogy vállalt kötelezettségüknek pontosan és hiánytalanul eleget fognak tenni, hiszen azt nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelezettségnek is tekintik. Spolarichék levelükben kérik a rendet, hogy közösen kérjék meg az árverés kitűzését november 2-re. Elismerik továbbá, hogy 51.763 pengő tőkével, ennek a kamataival és a költségekkel tartoznak a rendnek. A közös kérelem beadása után Spolarichék bezárták vendéglőjüket, de később állítólag olyan ajánlatot tettek, hogy november 1-től kezdve újból átvennék a bérletet, ha a rend 26.000 pengőre szállítja le a bérösszeget és a régebbi tartozás kiegyenlítésére elfogadja a napi bevétel 8%-át. A rend természetesen nem fogadhatta el ezt az ajánlatot, hiszen a napi bevétel oly alacsony volt, hogy a törlesztés a köztartozások fedezésére sem lett volna elegendő. 43.000 pengő becslési ár A vendéglőben az árverésről tárgyaló ügyvédek végül is megegyeztek abban, hogy többek tiltakozása ellenére is megtartják az árverést. Papp István bírósági végrehajtó kihirdette a végzést, hogy a vendéglői berendezést egy tételben fogják árverésre bocsátani, 13.000 pengő becslési áron. Kijelentette, hogy az árverésen csakis azok vehetnek részt, akik a becslési összegnek törvényben előírt 10 százalékát letétbe helyezik. Felszólítására az összegyűltek közül kilencen jelentkeztek és fejenként 4000 pengőt le-tétbe helyeztek a végrehajtónál, aki megis kezdte az árverést. Ekkor azonban többen is közbeszóltak és követelték, hogy ne együttesen, hanem tételenként árverezzék el a berendezést. A végrehajtó végül is úgy határozott, hogy a többség kívánságának eleget tesz és kihirdette, hogy az árverést tételekben tartják meg. Az első árverésre kerülő tétel 53 darab vendéglői asztal volt, 318 pengő kikiáltási áron. Az első árverező 150 pengőt ígért, majd felment egészen 450 pengőig, amikor eszébe jutott, hogy megszámolja az asztalokat. Kiderült, hogy az 53 darab asztalból mindössze 35 van meg. Most tehát újra kellett kezdeni az árverést. 80 pengőről 100 pengőre verték fel ismét az árat, végül is 400 pengőért Hetényi Béla ügyvéd vásárolta meg az asztalokat A következő tétel négy márványasztal volt, amelyeket 66 pengős Címváltozás! NATIONAL REGISZTRÁLÓ PÉNZTÁRAK TERJESZTÉSI VALLALHTfl R.T. uj címe: Budapest, IV., Szarka utca 4. Telefon változatlan 82-510. ért vásárolt meg a ferencrendiek ügyvédje. Az árverezők ekkor már zúgtak, hogy vacsorázni szeretnének, mire a végrehajtó vacsoraszünetet rendelt el és az árverést egyelőre felfüggesztette. Vacsoraszünet után már csak a szokott árverési közönség, a hivatásos árverezők maradtak együtt. Most az éttermi berendezési tárgyak kerülnek sorra, amelyek potom pénzért cserélnek gazdát. A hivatásos árverezők ismert csoportja most is összebeszél, összedolgozik és Eckstein nevű „vezére“ köré csoportosul. Eckstein, a többek között, 950 pengőért vette meg az éttermi berendezést és a páholyokat. Büszkén veti oda az árverést vezető végrehajtónak: — Na most már páholyban ülök! A többiek odasugják neki: — Benne vagyok... benne vagyok... A „Vezér“ megnyugtatóan visszasúg: — Jól van!... Negyvenkilenc borszéket 100 pengőért, 30 méter hosszú szőnyeget pedig 65 pengőért árvereznek el. Éjjeli 12 óráig még alig jutottak el a dobra kerülő tárgyak egyötöd részéig és legalább még két napon át fog tartani az árverés. Éjszaka két órakor végre abbahagyják a licitálást, amelyet pénteken folytatnak. Papp András. MÓKA, VIDÁMSÁG JÓKEDV A NEMZETI MUNKAHÉTEN A TESz rendezőbizottsága lankadatlan lelkesedéssel dolgozik a Nemzeti Munkahét előkészítésén. Megkérdeztük a bizottság egyik vezetőtagját, hogy milyen intézkedések történtek a közönség szórakoztatására. A következő választ kaptuk: Külön plakátok jelentek meg már arról, hogy a Nemzeti Munkahéttel kapcsolatban Sörhetet is rendez a TESz. Hatvan előkelő vendéglőst szólítottunk fel arra, hogy november 13-tól 18-áig naponta 10—10 vendéglőben rendezzenek mókás, vidám, jókedvet fakasztó sörünnepélyt. Minden ünnepélyen megjelenik a TESz zsűrije és azokat a vendéglősöket, akik ünnepélyeik műsorán a legjobban ki tudták domborítani a Nemzeti Munkahét jelentőségét, maradandó értékű elismerő oklevéllel tüntetjük ki. Bizonyos tehát, hogy vendéglőseink versenyre kelnek egymással és feledhetetlenül vidám sörünnepélyeket rendeznek vendégeik részére. Gondoskodtunk arról is, — folytatta a főrendező úr — hogy naponta a város minden részében legyenek ilyen sörünnepélyek. November 16-án, csütörtökön például a következő 10 vendéglős versenyez: Tachler Lajos Claridge sörözője, Böszörményi-út 28., Kodra és Strassenreiter Zöldfa-vendéglője, Krisztina-tér 9. Csirszka Konrád Császárfürdő-éttermei, Zsigmond-utca 31., Csörgits Lajos Bécsi Sörháza, Király-utca 40., a Szondi Söröző (Britannia-szálló), Terézkörút 39., Elő József, Thököly-út 4., Metropole Söröző, Rákóczi-út 58., Jany József, Tavaszmező-utca 7., Potzmann Mátyás, Üllői-út 5., Noficzer Béla, Mester-utca 8. Végül — mondotta informátorunk — arról is történt gondoskodás, hogy a Nemzeti Munkahéten minden fővárosi vendéglőben lehessen TESz-menüt kapni, ami a vidékről felsereglő közönség megfelelő ellátását biztosítja. A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága, felügyelőbizottgsága és tisztviselőkara mély fájddalommal jelentik, hogy a társulat igazgatója, Mit Róbert úr folyó évi október hó 31-én, 50-ik életévében elhunyt. A megboldogult 32 éven át ritka odaadással, páratlan hűséggel és példaadó kötelességérzettel szolgálta a társulat ügyeit. Szorgalma, tudása és szilárd jelleme a társulat vezetői közé emelte. A kitűnő tisztviselő és melegszívű kortárs emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. A megboldogult földi maradványait november hó 2-án, déli fél 1 órakor kísértük a farkasréti temető halottasházából a rom. kat. anyaszentegyház szertartása szerint örök nyugovóhelyére.