Nemzeti Ujság, 1934. december (16. évfolyam, 271-293. szám)
1934-12-23 / 290. szám
24 — Én és a kisöcsém. (A Fővárosi Operettszunház karácsonyi bemutatója.) A hangosflimek káprázatos reviti és pompás muzsikája látványosságai korában nem csoda, ha a közönség némi elnézéssel fogadja a magyar operettbemutatókatt, sőt az sem lenne csoda, ha az említett hatalmas konkurrencája végérvényesen megadná a kegyelemdöfést az úgynevezett operettnek. Színház és szerzők érzik is ezt az állandó veszedelmet, amelyet úgy igyekeznek elikerülni, hogy mellőzik az operett hagyományos szabályainak betartását s ugyanakkor a filmtől kölcsönvett sztárokkal engesztelik ki a publikumot. A Fővárosi Operettszínház karácsonyi bemutatója is így jutott sikerhez: a közönségnek külön öröme telt Bársony Rózsiban és Verebes Ernőben, akiket állandó filmszereplésük után végre újra színpadon látott viszont. Maga az operett pedig inkább épkézláb, könnyű, bohózatos vígjáték, feldíszítve Eisemann Mihály rendkívül népszerűségre hajló, dallamos zeneszámaival. Szöveg, muzsika, díszlet, szereplők és zenekar a legjobbat, adják, amit csak adni lehet s az egész színpadi produkció alapötlete is kedves és szellemes. Szóval egyelőre nincs műsorgond és Bársony Rózsi fiatalsága, kedvessége, csinossága és tökéletes tánckészsége már maga is elég lenne ahhoz, hogy a közönséget becsalogassa a színházba. Hát még, ha ebben a műveletben Turay Ida egyszerű, közvetlen és finom kedvessége, szelíd és gyermekes bája Kabos humora és a Verebes—Feleky-duó sok groteszk trükkje segítik A kisebb szereplők is valamennyien kitűnő karácsonyi bizonyítványt érdemelnek miután Szilágyi László, a rutinos és kellemes szövegíró elég alkalmat ad mindenkinek arra, hogy kitüntesse magát, így aztán kiki megtalálja a maga örömét a Fővárosi Operettszínház karácsonyfája alatt, a legjobban járt azonban a közönség, amelynek most már nem kell moziba menekülnie egy jó estéért. Megszerzik ezt neki bizonnyal: „Én és a kisöcsém“. d- (e h 1 Kedd december 25. 18.30: Híres. — 9—9.56: Református istentisztelet a Kálvinéért templomból. Prédikál dr. Ravasz László. — 10—11.25: Egyházi ének és szent beszéd a belvárosi templomból. Szemtbe- Bbédet mond dr. P. Bangha Béla Jézus társasági házfőnök. A szentbeszéd mise közben, evangélium után van. — 11.30—12.30: Evangélikus istentisztelet a Bécsikapu-téri templomból. Prédikál dr. Varsányi Mátyás budai lelkész. — 12.35: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Berg Ottó. Közreműködik Doda Gizella (ének) és Halmos János (ének). — 14: Hanglemezek. — 15: „Van-e még diákkedély“. Dr. Balassa László felolvasása. — 15.30: Végh Sándor hegedül, gitáron kiséri Babrik János. — 16.10: „A holdfény mutatta az utat“. Bibó Lajos elbeszélése. Felolvassa Kovács Ernő. — 16.35: Kurina Simi és cigányzenekara. — 17.40: Babits Mihály himnusz-fordításaiból szaval B. Simonffy Margit. — 18.15: Közvetítés egy szállóból. Pataki Vilmos jazz-zenekarának műsora. — 19: Sporteredmények. — 19.15: A m. kir. Állami Gépgyár . Acélhang" Dalegyesület. Vezényel Noseda Károly. — 20: Színmű előadás a Stúdióban. „A házitündér“. Karácsonyi történet 3 felvonásban. Dickens Károly elbeszéléseiből színpadra írta T. Taylor. — 21.40: Hírek, sporteredmények. — 22: Liszt: „Karácsonyfa alatt“ c. művét előadja Stefániai Imre. Bevezetőt mond dr. Major Ervin. — 23: Közvetítés egy kávéházból. Károlyi Árpád és cigányzenekara muzsikái, Sebő Miklós énekel. — A HAL 3 kivételes adón 19.518 méteres hullámhosszon, 11—15: Bertha István szalonzenekara. — Budapest 11. 12.35—13.50: A m. kir. Államrendőrség zenekara. Vezényel Szőllőssy Ferenc. — 14—15: Bertha István szalonzenekara. — 20.05: „A nobeldíjas Pirandello“. Kolozsvári (Grandpierre) Emil előadása. — 20.30—21.35: Az Állástalan Zenészek Szimfonikus Zenekara. Vezényel Melles Béla. — 2140: Hírek. — Telefon Hírmondó: 8.30 órától éjfélig: Azonos a Szerda december 26. 05: Hírek. — 930: Hírek. — 9.50—11.10-ig: Egyházi ének és szentbeszéd a koronázó főtemplomból. Szentbeszédet mond P. Böhle Kornél szentdomonkosrendi atya. A szentbeszéd mise közben, evangélium után van. Előadásra kerül: Mise előtt Gruber „Csendes éj“ c. régi karácsonyi ének, előbb az eredeti hangszerelésben, majd Sárkány Sándor feldolgozásában. Gyula diák magyar szövegével: Vavrinecz Mór: Karácsonyi mise (F-dúr). A magánszólamokat énekli: Pálffy Mária, Lozsy Hugó, Hámory Imre. Változó részek a Graduale Románom szerint. Graduale után: Antalffy Vilmos: Exultamdi tempus est (karácsonyi motetta, vegyeskarra, zenekarra, szopránszólóval). Énekli Déry Margit. Mise után Hummel: Karácsonyi ének. Erkel: Himnusz Orgonái Sárkány Sándor. Vezényel Sugár Viktor. — 1115—1215-ig: Görögkatolikus isttentisztelet a Rózsák terén lévő gör.-kat. ma- t NEMZETI ÚJSÁG Kedd, ISM december . gyár plébániatemplomból. Szentbeszédet mond dr. Krajnyai Gábor th. kanonok, plébános. — A szentbeszédet evangélium után a mise elején van. Előadásra kerül Orosz István: Dicsérjétek Istent c. gyűjteményes miséjéből. — Galuppe: Dicsőség; Hadova: Egy a szent; Dicsérjétek Istent; Pacsenko: Szent Isten; Teljenek be ajkaink; Az Úr nevében; Áldott legyen; Csajkovszkyj miséjéből; Korub-émek; Boksay János: F-dúr miséjéből; A békesség irgalmát; Méltó és igazságos; Szent, szent, szent; Téged éneklőnk c. miseénekeik, ünnepi betétekkel; Szemerszky: Miattyánk. — Énekli Szunyoghné Körmendy Júlia. Magánszólamokat énekel: Stanczal Valéria Sándor Mihály, Kristofcsák Ernő. dr. Witkovszky Endre. Vezényel Szemerszky János. — 12.20: Pontos időjelzés, idő- és vízállásjelentés. —12.30: László Imre magyar nótákat énekel. Toll Árpád és Toll Jancsi cigányzenekarénak kíséretével. — Szünetben: „Rádiókrónika“. Elmondja Papp Jenő. — 14.10: Harsányi Gizi mesél. — 14.40: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Polgár Tibor. — 16.40: „Zenei utazás a Filippi-szigeteken“. Takács Jenő, a manilai egyetem tanárának előadása hanglemez-, zongora- és eredeti filippiszigeti hangszerszámokkal. Felolvassa Halász Gyula. — 17: A m. kr. Operaház előadásának ismertetése. — 17.05: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. Bayer: „A babatündér" c. balettje. — 17.50: „Az én betlehemi karácsonyom". Dr. Lippay Lajos előadása. — 18 20: Felvinczi Takács Alice hegedül, zongorakisérettel. — 19: „Rabszolgalázadás“. Zágon István csevegése. — 19.30: Daljáték előadás a Stúdióban. „Az aranyszőrű bárány“. Daljáték 3. felvonásban, 6 képben. Irta Móra Ferenc és Kulinyi Ernő. Zenéjét szerezte Vincze Zsigmond. Rendező Kiss Ferenc. Vezényel a szerző. Utána kb. 21.40: Hírek, sport- és ügetöv őrsény eredményék. — 22: Hangésemez. — 22.40: Közvetítés egy szállóból. Portás Pali és cigányzenekara muzsikál. — 23.30: Közvetítés egy kávéházból Buday Dénes szalonzenekarának műsora, Sárossy Mihály énekszámaival. — A HAT kivételes adón 55.56 méteres hullámhoszszon 2 órától 3 óráig: Toll Árpád és Toll Jancsi cigányzenekara muzsikál. — Budapest II. 14.55: A m. kir. Operaház előadásénak ismertetése — 15: Az Operaház előadásának közvetítése. Jancsi és Juliska. — 17.10: ..A termeszek világa“. Ifj. Bánki Sándor előadása. Felolvassa Kovách Aladár. — 17.40: Közvetítés egy kávéházból. Az Erőss-Takács szalonzenekar műsora. — 18.35: „A csendes Óceán problémája“. Geszti Izajos előadása. — 1910-től 19.40-ig: Svéd Sándor énekel, zongorakisérettel. — 19.45: „Az ultrahangsugaratról“. Szalay Sándor előadása. Felolvassa Fazekas István. — 20.15—21-ig: Lászlóffy Margit zongorázik. — 21.05: Hírek. — Telefon Hírmondó műsora: 9.30-tól 15 óráig: Azonos a Budapest I. műsorával. Csütörtök december 27. 0.15: Hírek. — 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.20: „Nyúl-, fogoly- és fürjvadász hajdanán.“ (Felolvasás.) — 10.45: „Autarkia.“ (Tréfás előadás az ellátásról.) (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vízjelző szolgálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Losoncai-Schweitzer Oszkár szalonzenekara. — Közben körülbelül 12.30: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 13.30: Eugén Stepat balalajka zenekara. — 14.40: Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek. — 16.10: Asszonyok tanácsadója. (Arányi Mária előadása.) — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. — 17: Gazdatanfolyam: Az okszerű takarmányozás VII. rész. Dr. Zajtay Artúr ny. kisértetügyi igazgató előadása. (A m. kir. földmivelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata.) — 17.35: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Fridi Frigyes. — 18.55: „Cserkészkarácsony a szabadban.“ — 19.45: Pethő Imréné énekel, zongorán kiséri Pethő Imre. — 20.15: Sportközlemények. — 20.25: „Moll és Dur kalandjai.“ Mocsányi László és Lakos Tibor zenehumoristák hangjátéka. — 21.15: Rádió a rádióról. — 21.30: Wehner Géza orgonahangversenyének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből — 22.20: Hírek, időjárásjelentés. — 22.45: Közvetítés egy kávéházból. Farkas Jenő és cigányzenekara muzsikál. Szántó Gyula énekszámaival. — Budapest II. 17.05—17.40-ig: Hanglemezek. — 19.40: „Küzdelem az energiáért.“ Rátz Kálmán előadása. — 20.15—20.50-ig: Szécsi Magda hegedül zongorakisérettel. — 21: Hírek, időjárásjelentés — 21.20—22 óráig: Közvetítés egy kávéházból. A Lovinszki—Karnóczi szalonzenekara műsora. — 22.10: A hét eseményei. (Hirek.) — Telefonhírmondó. 16.45—17 óráig: Azonos a Budapest I. műsorával. — 17.05—17.30 ig: Azonos a Budapest H. műsorával. — Utána: Éjfélig azonos a Budapest I. műsorával. — Közvetítő állomások: 6.45-től éjfélig: Azonos a Budapest I. műsorával. KISIPAR Veszélyben a világhírű magyar vendéglátó ipar Malosik Ferenc, a vendéglős és szállás ipartestület elnöke beszél a küszöbönálló monstre nagygyűlésről A magyar vendéglátó iparosok között sorozatosan jelentkező tragédiák ráirányította nemcsak a közönség, de az illetékes körök figyelmét is a magyar vendéglős- és szállodásipar végzetszerűen nehéz helyzetére. A vendéglősipar idegenforgalmi szempontból is jelentős tényezője az országnak. A magyar konyhaművészet dicsőségétől hangos a külföld, így nemrégiben a Frankfurtban megrendezett nemzetközi Szakácsművészeti kiállításon az első díjat a magyar szállodás- és vendéglős ipar neveltjei, a magyar ingesmesterek nyerték el. Idegenforgalmi szervezeteinknél halomban fekszenek az elismerő levelek, amelyekben a nálunk megfordult külföldiek áradozó hangon nyilatkoznak a magyar vendéglőkről, hosszú évek múlva is visszaemlékeznek ezek a mindenütt megforduló globetrotterek, hogy a magyar főváros egyik, vagy másik vendéglőjében milyen kiváló ételekben telt örömük. A vendéglátó ipar azonban belső jelentőségében is kimagaslik az ipari foglalkozások között. A ruházati és a vasipar után a harmadik helyet foglaljak el a főváros tizennégy ipari kategóriája között, 7,2 százalékkal. Ezzel szemben Bécsben például csak 6.8 a vendéglátó ipar arányszáma A budapesti vendéglátóipar 22.800 embernek ad kenyeret még a mai hallatlanul rossz üzletmenetei mellett is. Mert valóban tragikusnak kell mondanunk a vendéglősipar helyzetét, ha a budapesti vendéglők bevétele 1927 óta 77 százalékkal csökkent, vagyis 1933-ban a hat év előtti forgalom egyötödére esett. Malosik Ferenc ipartestületi elnök megdöbbentő adatai Megkérdeztük Malosik Ferencet, a Budapesti Szállodás és Vendéglős Ipartestület elnökét, mi az oka a vendéglátóipar ily megdöbbentő nagyarányúan kibontakozó tragédiájának, amely sorra szedi áldozatait az ipar jelesei közül. Az ipertestület elnöke a következőket mondotta a Nemzeti Újság munkatársának: — A magyar vendéglátóipar olyan súlyos válságban van, mint talán még soha. Nemcsak a napilapokból ismert szerencsétlen kartársaim végzetes tettei bizonyítják ezt a válságot, hanem az a szótlanul és büszke daccal vívott küzdelem, amelyet a magyar vendéglősök a kritikus gazdasági viszonyokkal és az illetékesek részéről megnyilvánuló közönnyel szemben vívnak. Alig múlik el hét, hogy egy-egy jónevű és patinás vendéglő ne húzná le redőnyét. Az elmúlt évben több, mint kétszázan adták vissza iparengedélyüket. Talán jobban megvilágítja a helyzetet, hogy az esztendő elmúlt tizenegy hónapjában viszont ötszáztizennyolc kontár ellen indították meg az eljárást, ebből kétszázkilencvennégy ügyben ítéletet is hoztak s a kiszabott pénzbírságok meghaladják az ötezer pengőt. Harc a „kontárok“ ellen — Mert a vendéglátóipar tragédiájának igazi oka a szakmába beavatkozó kontárok illegitim versenye és az a viszszás helyzet, hogy a súlyos adóterheket viselő vendéglősipar nem részesül kellő védelemben az illetékes hatóságok részéről sem. Élet-halál harcot vív a vendéglátó ipar az orvos- és ügyvédnők által fentartott házi kifőzésekkel, amelyeknek létszáma egyedül a fővárosban többezerre rúg. Adóterhek és rezsi nélkül, iparengedély hiányában, titokban dolgoznak ezek a kontárelemek, amelyek nemcsak a vendéglősipart, hanem az adókincstárt is súlyos százezrekkel károsítják meg. Nagy károkat okoznak azok a kifőzők is, amelyek ugyancsak előfizetők részére egyszerű menük kiszolgálására jogosultak menüt kiszolgálni, de olyan nagy étlapjuk van, hogy akármelyik nagyüzemnek is dicsőségére válna. Nem is szólunk azokról a korecmárosokról, akik a törvény tilalma ellenére hideg ételeken kívüli a bécsi szelettől a halászléig mindenféle ételt kiszolgálnak, vagy azokról a hentesekről, akik rántott halakkal is elátják a közönséget, ami igazán nem tartozik ennek a különben tiszteletreméltó szakmának a munkakörébe. A legnagyobb csapást azonban az az újonnan felburjánzott foglalkozási ág méri a magyar vendéglátó iparra, amelyet úgyneveznek, hogy ,,termelői bor* kimérés"-ek Ezek legnagyobb része csupán áltermelő kimérés. Az még a jobbik eset, ha egy ilyen áltermelő borkimérés tulajdonosa valamely vidéki bérletet vesz ki, hogy ezen a címen engedélyt kapjon, de legtöbbször nyakra-főre vásárolják össze mindenünnen a borokat és árusítják „poharazgatás“ közben minden jelentősebb rezsi, közteher és olyan kötelezettség viselése nélkül, amellyel a legális italmérő köteles számolni . Az ilyen áltermelő borkimérés kirakatában rendszerint fantasztikus reklámtáblák csalogatják a közönséget. Filléres árakat írnak ki, de ez természetesen a legrosszabb minőség ára, mert a jó borunk nemcsak cégér nem kell, hanem bizony ára is van. Nyers bort mérnek ki ezek azáltermelők, nincs annak aromája, mert a borkezelés olyan tudomány, amit máról-holnapra nem sajátíthatnak el ezek a kontárok. Hangzatos címek alatt mérik például a visontai borokat, de egész Gyöngyös környékén nem terem annyi bor, mint amennyit ezen a címen eladnak. Kell-e cégér a jó bornak? — Valamelyik jól menő vendéglő, vagy legális italmérés közelében ütnek tanyát az italmérés kuruzsló! A vendéglős, akivel szemben a közönség helyiség szempontjából is igényeket támaszt, hogyan versenyezzen azzal a pincében tanyázó bormérővel, akinek az évi helyiségbére 1—500 pengő, míg a vendéglős évenként legalább 2—3000 pengővel adózik a háziúrnak és azon keresztül az államnak. Ilyen helyiségben veszélyeztetve van a fogyasztóközönség egészsége is. A vendéglős állandó közegészségügyi felügyelet és a Borvizsgáló Bizottság ellenőrzése alatt áll A borkimérés számára nincsen előírva sem a folyóvíz, sem az edények tisztántartása, sem a kellő mellékhelyiség, ami természetes is, hiszen ahol állítólag csak utcán keresztül történő elhordásra szól a jog, ott nincsen szükség egészségügyi rendszabályokra. Közben betéved egy-egy viratliárus és pereces is, poharazgatás közben azután jól lakhatnak és alaposan felönthetnek a garatra a .,vevők". — Agrárország vagyunk, védeni kell a termelőket, azt senki sem tagadja. A termelői borkimérésekkel űzött visszaélések azonban nemcsak a vendéglátóipart teszik tönkre előbb-utóbb, hanem éppen az igazi szőlőtermelők és birtokosok érdekét veszélyeztetik. Csak egypár áltermelőnek, alkalmi kereskedőnek az érdeke a mai rendszer fenntartása, amely, annyira leszorítja az árakat, hogy ha a vendéglősöket ebbe a versenybe belekényszerítik, akkor egész szőlő- és borkultúránk veszélybe jut. Lehet-e érdeke a lelkiismeret nélküli árrombolás annak a termelőosztálynak, amely például 1931-ben 350.000 hektó bort adott el a főváros italmérőinek, míg a valódi és áltermelők pincekimérésükben 50—60.000 hektó bort mértek ki. A termelők szempontjából csekély ez a mennyiség, amely mégis lerontja az árakat, de a vendéglői ipart katasztrófába dönti a legális italmérőktől elvont nagy mennyiség. Segítségért kiáltunk — mondja az ipartestület főjegyzője Érdekes adatokat kaptunk Ballai Károlytól, az ipartestület főjegyzőjétől is. A bortermelői kimérések ügyében a miniszterelnökhöz intézett felterjesztés ugyanis pontosan kimutatja, hogy a 13 millió pengőt kitevő fogyasztási adónak 51%-át, majdnem 7 millió pengőt a budapesti vendéglátóipar fizeti. Ezzel szemben a termelői borkimérések százezreket vonnak el a fővárostól és az államtól. Az elmúlt évben a 240 fővárosi ,,termelői" borkimérés működése következtében kb. 150— 200 ezer pengő volt a forgalmiadóveszteség. A végső veszély elkerülésére és a legális italmérő ipar teljes anyagi összeomlásának megakadályozására összefogtak az érdekeltek. A szállodások, vendéglősök, korcsmárosok és a többi italmérők január első napjaiban országos monstregyűlés keretében kérnek segítséget a kormányzattól és támogatást a társadalomtól. — A magyar vendéglátóipar léte forog kockán — mondotta végül Ballai Károly —, ha a mi teljes pusztulásunk megakadályozását nem tartják közérdeknek az intézkedésre hivatottak, akkor csak anynyit mondhatunk Dante szavaival: LaSciate ogni speranza! Akkor valóban felhagyunk minden reménnyel (gc )