Nemzeti Ujság, 1934. december (16. évfolyam, 271-293. szám)

1934-12-23 / 290. szám

24 — Én és a kisöcsém. (A Fővárosi Ope­­rettszunház karácsonyi bemutatója.) A hangosflimek káprázatos reviti és pom­pás muzsikája látványosságai korában nem csoda, ha a közönség némi elnézés­sel fogadja a magyar operettbemutató­­katt, sőt az sem lenne csoda, ha az emlí­tett hatalmas konkurrencája végérvénye­sen megadná a kegyelemdöfést az úgy­nevezett operettnek. Színház és szerzők érzik is ezt az állandó veszedelmet, ame­lyet úgy igyekeznek elikerü­lni, hogy mel­lőzik az operett hagyományos szabályai­nak betartását s ugyanakkor a filmtől kölcsönvett sztárokkal engesztelik ki a publikumot. A Fővárosi Operettszínház karácsonyi bemutatója is így jutott si­kerhez: a közönségnek külön öröme telt Bársony Rózsiban és Verebes Ernőben, akiket állandó filmszereplésük után végre újra színpadon látott viszont. Maga az operett pedig­ inkább épkézláb, könnyű, bohózatos vígjáték, feldíszítve Eisemann Mihály rendkívül népszerűségre hajló, dallamos zeneszámaival. Szöveg, muzsika, díszlet, szereplők és zenekar a legjobbat, adják, amit csak adni lehet s az egész színpadi produkció alapötlete is kedves és szellemes. Szóval egyelőre nincs mű­­sorgond és Bársony Rózsi fiatalsága, kedvessége, csinossága és tökéletes tánc­készsége már maga is elég lenne ahhoz, hogy a közönséget becsalogassa a szín­házba. Hát még, ha ebben a műveletben Turay Ida egyszerű, közvetlen és finom kedvessége, szelíd és gyermekes bája Kabos humora és a Verebes—Feleky-duó sok groteszk trükkje segítik A kisebb szereplők is valamennyien kitűnő kará­csonyi bizonyítványt érdemelnek miután Szilágyi László, a rutinos és kellemes szövegíró elég alkalmat ad mindenkinek arra, hogy kitüntesse magát, így aztán kiki megtalálja a maga örömét a Fővá­rosi Operettszínház karácsonyfája alatt, a legjobban járt azonban a közönség, amelynek most már nem kell moziba menekülnie egy jó estéért. Megszerzik ezt neki bizonnyal: „Én és a kisöcsém“. d- (e h 1 Kedd december 25. 1­8.30: Híres. — 9—9.56: Református istentisz­telet a Kálvinéért templomból. Prédikál dr. Ravasz László. — 10—11.25: Egyházi ének és szent beszéd a belvárosi templomból. Szemtbe- Bbédet mond dr. P. Bangha Béla Jézus társa­sági házfőnök. A szentbeszéd mise közben, evangélium után van. — 11.30—12.30: Evan­gélikus istentisztelet a Bécsikapu-téri tem­plomból. Prédikál dr. Varsányi Mátyás budai lelkész. — 12.35: A m. kir. Operaház tagjai­ból alakult zenekar. Vezényel Berg Ottó. Köz­reműködik Doda Gizella (ének) és Halmos János (ének). — 14: Hanglemezek. — 15: „Van-e még diákkedély“. Dr. Balassa László felolvasása. — 15.30: Végh Sándor hegedül, gitáron kiséri Babrik János. — 16.10: „A holdfény mutatta az utat“. Bibó Lajos elbe­szélése. Felolvassa Kovács Ernő. — 16.35: Kurina Simi és cigányzenekara. — 17.40: Ba­bits Mihály himnusz-fordításaiból szaval B. Simonffy Margit. — 18.15: Közvetítés egy szállóból. Pataki Vilmos jazz-zenekarának műsora. — 19: Sporteredmények. — 19.15: A m. kir. Állami Gépgyár . Acélhang" Dalegye­sület. Vezényel Noseda Károly. — 20: Szín­mű el­őad­ás a Stúdióban. „A házitündér“. Ka­rácsonyi történet 3 felvonásban. Dickens Ká­roly elbeszéléseiből színpadra írta T. Taylor. — 21.40: Hírek, sporteredmények. — 22: Liszt: „Karácsonyfa alatt“ c. művét előadja Ste­fániai Imre. Bevezetőt mond dr. Major Er­vin. — 23: Közvetítés egy kávéházból. Ká­rolyi Árpád és cigányzenekara muzsikái, Sebő Miklós énekel. — A HAL 3 kivételes adón 19.518 méteres hullámhosszon, 11—15: Bertha István szalonzenekara. — Budapest 11. 12.35—13.50: A m. kir. Államrendőrség zene­kara. Vezényel Szőllőssy Ferenc. — 14—15: Bertha István szalonzenekara. — 20.05: „A nobeldíjas Pirandello“. Kolozsvári (Grand­­pierre) Emil előadása. — 20.30—21.35: Az Ál­lástalan Zenészek Szimfonikus Zenekara. Ve­zényel Melles Béla. — 2140: Hírek. — Tele­fon Hírmondó: 8.30 órától éjfélig: Azonos a Szerda december 26. 0­5: Hírek. — 9­30: Hírek. — 9.50—11.10-ig: Egyházi ének és szent­beszéd a koronázó fő­templomból. Szentbeszédet mond P. Böhle Kornél szentdomonkosrendi atya. A szentbe­széd mise közben, evangélium után van. Elő­adásra kerül: Mise előtt Gruber „Csendes éj“ c. régi karácsonyi ének, előbb az eredeti hangszerelésben, majd Sárkány Sándor fel­dolgozásában. Gyula diák magyar szövegével: Vavrinecz Mór: Karácsonyi mise (F-dúr). A magánszólamokat énekli: P­ál­ff­y Mária, Lozsy Hugó, Hámory Imre. Változó részek a Gra­­duale Románom szerint. Graduale után: An­­talffy Vilmos: Exultamdi tempus est (kará­csonyi motetta, vegyeskarra, zenekarra, szop­ránszólóval). Énekli Déry Margit. Mise után Hummel: Karácsonyi ének. Erkel: Himnusz Orgonái Sárkány Sándor. Vezényel Sugár­­ Viktor. — 1115—12­15-ig: Görögkatolikus ist­­­tentisztelet a Rózsák­ terén lévő gör.-kat. ma- t NEMZETI ÚJSÁG Kedd, ISM december . gyár plébániatemplomból. Szentbeszédet mond dr. Krajnyai Gábor th. kanonok, plébános. — A szentbeszédet evangélium után a mise ele­jén van. Előadásra kerül Orosz István: Di­csérjétek Istent c. gyűjteményes miséjéből. — Galuppe: Dicsőség; Hadova: Egy a szent; Dicsérjétek Istent; Pacsenko: Szent Isten; Teljenek be ajkaink; Az Úr nevében; Áldott legyen; Csajkovszkyj miséjéből; Korub-émek; Boksay János: F-dúr miséjéből; A békesség irgalmát; Méltó és igazságos; Szent, szent, szent; Téged éneklőnk c. miseénekeik, ünnepi betétekkel; Szemerszky: Miattyánk. — Énekli Szunyoghné Körmendy Júlia. Magánszólamo­kat énekel: Stanczal Valéria Sándor Mi­hály, Kristofcsák Ernő. dr. Witkovszky Endre. Vezényel Szemerszky János. — 12.20: Pontos időjelzés, idő- és vízállásjelentés. —12.30: László Imre magyar nótákat énekel. Toll Árpád és Toll Jancsi cigányzenekarénak kí­séretével. — Szünetben: „Rádiókrónika“. El­mondja Papp Jenő. — 14.10: Harsá­nyi Gizi mesél. — 14.40: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Polgár Tibor. — 16.40: „Zenei utazás a Filippi-szigeteken“. Ta­kács Jenő, a manilai egyetem tanárának előadása hanglemez-, zongora- és eredeti filippiszigeti hangszerszámokkal. Felolvassa Halász Gyula. — 17: A m. kr. Operaház elő­adásának ismertetése. — 17.05: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. Bayer: „A babatündér" c. balettje. — 17.50: „Az én betlehemi karácsonyom". Dr. L­ippay Lajos előadása. — 18 20: Felvinczi Takács Alice he­gedül, zongorakisérettel. — 19: „Rabszolga­lázadás“. Zágon István csevegése. — 19.30: Daljáték előadás a Stúdióban. „Az aranyszőrű bárány“. Daljáték 3. felvonásban, 6 képben. Irta Móra Ferenc és Kulinyi Ernő. Zenéjét szerezte Vincze Zsigmond. Rendező Kiss Fe­renc. Vezényel a szerző. Utána kb. 21.40: Hí­rek, sport- és üget­öv őrsén­y eredm­­é­nyék. — 22: Hangés­emez. — 22.40: Közvetítés egy szálló­ból. Portás Pali és cigányzenekara muzsi­kál. — 23.30: Közvetítés egy kávéház­ból Buday Dénes szalonzenekarának mű­sora, Sárossy Mihály énekszámaival. — A HAT kivételes adón 55.56 méteres hullámhosz­­szon 2 órától 3 óráig: Toll Árpád és Toll Jancsi cigányzenekara muzsikál. — Budapest II. 14.55: A m. kir. Operaház előadásénak ismertetése — 15: Az Operaház előadásának közvetítése. Jancsi és Juliska. — 17.10: ..A termeszek világa“. Ifj. Bánki Sándor elő­adása. Felolvassa Kovách Aladár. — 17.40: Közvetítés egy kávéházból. Az Erőss-Takács szalonzenekar műsora. — 18.35: „A csendes Óceán problémája“. Geszti Izajos előadása. — 1910-től 19.40-ig: Svéd Sándor énekel, zon­­gorakisérettel. — 19.45: „Az ultrahangsuga­ratról“. Szalay Sándor előadása. Felolvassa Fazekas István. — 20.15—21-ig: Lászlóffy Mar­git zongorázik. — 21.05: Hírek. — Telefon Hírmondó műsora: 9.30-tól 15 óráig: Azonos a Budapest I. műsorával. Csütörtök december 27. 0.15: Hírek. — 6.45: Torna. — Utána: Hang­lemezek. — 10: Hírek. — 10.20: „Nyúl-, fogoly- és fürjvadász hajdanán.“ (Felolvasás.) — 10.45: „Autarkia.“ (Tréfás előadás az ellátás­ról.) (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi víz­jelző szolgálat. — 12: Déli harangszó az Egye­temi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Losoncai-Schweitzer Oszkár szalonzenekara. — Közben körülbelül 12.30: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 13.30: Eugén Stepat balalajka zenekara. — 14.40: Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, ár­folyamhirek. — 16.10: Asszonyok tanácsadója. (Arányi Mária előadása.) — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. — 17: Gazda­­tanfolyam: Az okszerű takarmányozás VII. rész. Dr. Zajtay Artúr ny. kisértetügyi igaz­gató előadása. (A m. kir. földmivelésügyi mi­nisztérium rádióelőadássorozata.) — 17.35: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Fridi Frigyes. — 18.55: „Cserkész­karácsony a szabadban.“ — 19.45: Pethő Imréné énekel, zongorán kiséri Pethő Imre. — 20.15: Sportközlemények. — 20.25: „Moll és Dur kalandjai.“ Mocsányi László és Lakos Tibor zenehumoristák hang­játéka. — 21.15: Rádió a rádióról. — 21.30: Wehner Géza orgonahang­versenyének közvetítése a Zeneművészeti Fő­iskola nagyterméből — 22.20: Hírek, időjárás­jelentés. — 22.45: Közvetítés egy kávéházból. Farkas Jenő és cigányzenekara muzsikál. Szántó Gyula énekszámaival. — Budapest II. 17.05—17.40-ig: Hanglemezek. — 19.40: „Küz­delem az energiáért.“ Rátz Kálmán előadása. — 20.15—20.50-ig: Szécsi Magda hegedül zon­­gorakisérettel. — 21: Hírek, időjárásjelentés — 21.20—22 óráig: Közvetítés egy kávéházból. A Lovinszki—Karnóczi szalonzenekara mű­sora. — 22.10: A hét eseményei. (Hirek.) — Te­lefonhírmondó. 16.45—17 óráig: Azonos a Bu­dapest I. műsorával. — 17.05—17.30 ig: Azonos a Budapest H. műsorával. — Utána: Éjfélig azonos a Budapest I. műsorával. — Közvetítő állomások: 6.45-től éjfélig: Azonos a Budapest I. műsorával. KISIPAR Veszélyben a világhírű magyar vendéglátó ipar Malosik Ferenc, a vendéglős és szállás ipartestület elnöke beszél a küszöbönálló monstre nagygyűlésről A magyar vendéglátó iparosok között soro­zatosan jelentkező tragédiák ráirányította nemcsak a közönség, de az illetékes körök figyelmét is a magyar vendéglős- és szállo­dásipar végzetszerűen nehéz helyzetére. A vendéglősipar idegenforgalmi szempontból is jelentős tényezője az országnak. A magyar konyhaművészet dicsőségétől hangos a külföld, így nemrégiben a Frankfurtban megrendezett nemzetközi Szakácsmű­vészeti kiállításon az első díjat a magyar szállodás- és vendéglős ipar neveltjei, a magyar ingesmesterek nyer­ték el. Idegenforgalmi szervezeteinknél ha­lomban fekszenek az elismerő levelek, ame­lyekben a nálunk megfordult külföldiek ára­dozó hangon nyilatkoznak a magyar ven­déglőkről, hosszú évek múlva is visszaemlé­keznek ezek a mindenütt megforduló globe­­trotterek, hogy a magyar főváros egyik, vagy másik vendéglőjében milyen kiváló ételekben telt örömük. A vendéglátó ipar azonban belső jelentősé­gében is kimagaslik az ipari foglalkozások között. A ruházati és a vasipar után a harma­dik helyet foglaljak el a főváros tizennégy ipari kategóriája között, 7,2 százalékkal. Ez­zel szemben Bécsben például csak 6.8 a ven­déglátó ipar arányszáma A budapesti ven­déglátóipar 22.800 embernek ad kenyeret még a mai hallatlanul rossz üzletmenetei mellett is. Mert valóban tragikusnak kell mondanunk a vendéglősipar helyzetét, ha a budapesti ven­déglők bevétele 1927 óta 77­ százalékkal csök­kent, vagyis 1933-ban a hat év előtti forga­lom egyötödére esett. Malosik Ferenc ipartestületi elnök megdöbbentő adatai Megkérdeztük Malosik Ferencet, a Budapesti Szállodás és Vendéglős Ipartestü­let elnökét, mi az oka a­ vendéglátóipar ily megdöbbentő nagyarányúan kibontakozó tra­gédiájának, amely sorra szedi áldozatait az ipar jelesei közül. Az ipertestület elnöke a következőket mon­dotta a Nemzeti Újság munkatársának: — A magyar vendéglátóipar olyan sú­lyos válságban van, mint talán még soha. Nemcsak a napilapokból ismert szerencsétlen kartársaim végzetes tettei bizonyítják ezt a válságot, hanem az a szótlanul és büszke daccal vívott küzde­lem, amelyet a magyar vendéglősök a kritikus gazdasági viszonyokkal és az illetékesek részéről megnyilvánuló kö­zönnyel szemben vívnak. Alig múlik el hét, hogy egy-egy jónevű és patinás vendéglő ne húzná le redőnyét. Az el­múlt évben több, mint kétszázan adták vissza iparengedélyüket. Talán jobban megvilágítja a helyzetet, hogy az esz­tendő elmúlt tizenegy hónapjában vi­szont ötszáztizennyolc kontár ellen indí­tották meg az eljárást, ebből kétszáz­­kilencvennégy ügyben ítéletet is hoztak s a kiszabott pénzbírságok meghaladják az ötezer pengőt. Harc a „kontárok“ ellen — Mert a vendéglátóipar tragédiájá­nak igazi oka a szakmába beavatkozó kontárok illegitim versenye és az a visz­­szás helyzet, hogy a súlyos adóterheket viselő vendéglősipar nem részesül kellő védelem­ben az illetékes hatóságok részé­ről sem. Élet-h­alál harcot vív a vendég­látó ipar az orvos- és ügyvédnők által fentartott házi kifőzésekkel, amelyeknek létszáma egyedül a fővárosban több­­ezerre rúg. Adóterhek és rezsi nélkül, iparengedély hiányában, titokban dolgoz­nak ezek a kontárelemek, amelyek nem­csak a vendéglősipart, hanem az adó­kincstárt is súlyos százezrekkel károsít­ják meg. Nagy károkat okoznak azok a kifőzők is, amelyek ugyancsak előfizetők részére egyszerű menük kiszolgálására jogosultak menüt kiszolgálni, de olyan nagy étlapjuk van, hogy akármelyik nagyüzemnek is dicsőségére válna. Nem is szólunk azokról a korecmárosokról, akik a törvény tilalma ellenére hideg ételeken kívüli a bécsi szelettől a halász­léig mindenféle ételt kiszolgálnak, vagy azokról a hentesekről, akik rántott ha­­lakkal is elátják a közönséget, ami iga­zán nem tartozik ennek a különben tisz­­teletreméltó szakmának a munkakörébe.­­ A legnagyobb csapást azonban az az újonnan felburjánzott foglalkozási ág méri a magyar vendéglátó iparra, ame­lyet úgyneveznek, hogy ,,termelői bor* kimérés"-ek Ezek legnagyobb része csu­pán áltermelő kimérés. Az még a job­bik eset, ha egy ilyen áltermelő borkimé­rés tulajdonosa valamely vidéki bérletet vesz ki, hogy ezen a címen engedélyt kap­jon, de legtöbbször nyakra-főre vásárol­ják össze mindenünnen a borokat és áru­sítják „poharazgatás“ közben minden je­lentősebb rezsi, közteher és olyan köte­lezettség viselése nélkül, amellyel a legá­lis italmérő köteles számolni . Az ilyen áltermelő borkimérés kira­katában rendszerint fantasztikus reklám­táblák csalogatják a közönséget. Filléres árakat írnak ki, de ez természetesen a legrosszabb minőség ára, mert a jó bor­unk nemcsak cégér nem kell, hanem bi­zony ára is van. Nyers bort mérnek ki ezek az­­áltermelők, nincs annak aromája, mert a borkezelés olyan tudomány, amit máról-holnapra nem sajátíthatnak el ezek a kontárok. Hangzatos címek alatt mérik például a visontai borokat, de egész Gyöngyös környékén nem terem annyi bor, mint amennyit ezen a címen eladnak. Kell-e cégér a jó bornak? — Valamelyik jól menő vendéglő, vagy legális italmérés közelében ütnek tanyát az italmérés kuruzsló! A vendéglős, aki­vel szemben a közönség helyiség szem­pontjából is igényeket támaszt, hogyan versenyezzen azzal a pincében tanyázó bormérővel, akinek az évi helyiségbére 1—500 pengő, míg a vendéglős évenként legalább 2—3000 pengővel adózik a házi­úrnak és azon keresztül az államnak. Ilyen helyiségben veszélyeztetve van a fogyasztóközönség egészsége is. A vendég­lős állandó közegészségügyi felügyelet és a Borvizsgáló Bizottság ellenőrzése alatt áll A borkimérés számára nincsen előírva sem a folyóvíz, sem az edények tisztántartása, sem a kellő mellékhelyi­ség, ami természetes is, hiszen ahol állí­tólag csak utcán keresztül történő elhor­­dásra szól a jog, ott nincsen szükség egészségügyi rendszabályokra. Közben betéved egy-egy viratliárus és pereces is, poharazgatás közben azután jól lakhatnak és alaposan felönthetnek a garatra a .,vevők". — Agrárország vagyunk, védeni kell a termelőket, azt senki sem tagadja. A termelői borkimérésekkel űzött vissza­élések azonban nemcsak a vendéglátó­­ipart teszik tönkre előbb-utóbb, hanem éppen az igazi szőlőtermelők és birtoko­sok érdekét veszélyeztetik. Csak egypár áltermelőnek, alkalmi kereskedőnek az érdeke a mai rendszer fenntartása, amely, annyira leszorítja az árakat, hogy ha a vendéglősöket ebbe a versenybe bele­­kényszerítik, akkor egész szőlő- és bor­kultúránk veszélybe jut. Lehet-e érdeke a lelkiismeret nélküli árrombolás annak a termelőosztálynak, amely például 1931-ben 350.000 hektó bort adott el a főváros ital­mérőinek, míg a valódi és áltermelők pincekimérésükben 50—60.000 hektó bort mérte­k ki. A termelők szempontjából csekély ez a mennyiség, amely mégis le­rontja az árakat, de a vendéglői i­part katasztrófába dönti a legális italmérők­­től elvont nagy mennyiség. Segítségért kiáltunk — mondja az ipartestület főjegyzője Érdekes adatokat kaptunk Ballai Ká­­rolytól, az ipartestület főjegyzőjétől is. A bortermelői kimérések ügyében a miniszterelnökhöz intézett felterjesztés ugyanis pontosan kimutatja, hogy a 13 millió pengőt kitevő fogyasztási adónak 51%-át, majdnem 7 millió pengőt a buda­pesti vendéglátóipar fizeti. Ezzel szem­ben a termelői borkimérések százezreket vonnak el a fővárostól és az államtól. Az elmúlt évben a 240 fővárosi ,,termelői" borkimérés működése következtében kb. 150— 200 ezer pengő volt a forgalmiadó­veszteség. A végső veszély elkerülésére és a legá­lis italmérő ipar teljes anyagi össze­omlásának megakadályozására összefog­tak az érdekeltek. A szállodások, vendég­lősök, korcsmárosok és a többi italmérők január első napjaiban országos monstre­­gyűlés keretében kérnek segítséget a kormányzattól és támogatást a társada­lomtól. — A magyar vendéglátóipar léte forog kockán — mondotta végül Ballai Károly —, ha a mi teljes pusztulásunk megaka­dályozását nem tartják közérdeknek az intézkedésre hivatottak, akkor csak any­­nyit mondhatunk Dante szavaival: LaS­­ciate ogni speranza! Akkor valóban fel­hagyunk minden reménnyel (gc )

Next