Nemzeti Ujság, 1935. március (17. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-19 / 64. szám
14 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1935 március 19. Ankét előtt a munka problémái írta: Wälder Gyula műegyetemi ny. r. tanár, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke Az emberi lét céljairól alkotott fogalmunk, világnézetünk meghatározzák cselekvéseink irányait. Észszerűen érvényes ez nemcsak az egyéni cselekvésekre, de a politikai célkitűzésekre is, melyek voltaképpen közös és egyetemleges cselekvéseket jelentenek. Bármenynyire egyszerűnek, sőt primitívnek hangzanak is ezek a megállapítások, sajnálattal meg kell állapítani, hogy az utóbbi időben egyre-másra találkozunk olyan jelenségekkel, melyek bizonyos antagonizmusra engednek következtetni élet és politika, élet és teória, élet és tudomány között. Politikusok, közgazdászok, professzorok gyakran elfeledni látszottak azt, hogy minden politika, minden elmélet és minden tudomány végeredményben csak egy célt szolgálhat: az embert. A közgazdasági elmélet célja nem lehet más, mint elméleti alapjait lerakni annak a célkitűzésnek, melyet az emberi közösség vállal tagjai megélhetésének minél tökéletesebb biztosítására. Maga a célkitűzés a gazdaságpolitikában jut kifejezésre, amelynek legmagasabb fokon tehát szervesen kell kapcsolódnia a szociálpolitika és nemzetpolitika célkitűzéseihez. Ha az emberi cselekvés e területein a harmónia jegyében fonódnak össze az adottságok és lehetőségek, úgy ez annyit jelent, hogy az emberi törekvésnek ezek a komponensei mind helyesen működnek. Zavarok esetén az összetevők egy része nem áll hivatása magaslatán és ilyenkor kézenfekvő a gondolat: az elméletben, vagy a gazdaságpolitikai irányításában van a hiba, de semmiesetre sem az életben. A múltban is gyakran láttunk példát arra, miként került összeütközésbe egymással élet és tudomány, vagy élet és politika. Hiszen az emberi történelem nagy tragédiái jórészt ebből fakadtak. A jelen nagy problémája is antagonizmusból ered: a gazdasági élet kívánalmai és a gazdasági elmélet egyes tételei között találunk ellentéteket. Könnyen mosolyoghatna valaki ezen. Hiszen anynyira kézenfekvő az, hogy ha élet és elmélet ellentmond egymással, akkor az életre legyünk elsősorban tekintettel. Természetesnek látszik, hogy ha például az elmélet szerint az államháztartás szempontjából nem is üdvös a munkaszerző politika, de általa mégis ezreket ragadhatunk ki a mumikátlanságból és éhségből, akkor az élet követeléseinek értelmében akár az elmélet ellenére is tennünk kell valamit Talán fel lehetne vetni azt is, hogy a közgazdasági elmélet volt éppen az, amely empirikus alapokból indult ki és amelynek a módosult viszonyokkal, adottságokkal a jelenben és jövőben is számolnia kell. Talán meg kellene említeni azt is, hogy logikusabb, de egyszerűbb is a doktrínákat módosítaná, mint szembehelyezkedni a természetes fejlődéssel, a szerves élettel. Különösen hangsúlyozni kell azonban, hogy ha tényleg van látszólagos ellentmondás elmélet és gyakorlat között, akkor a megoldás nem az elzárkózásban, hanem a közeledésben adódhatik osupán, mert lényegben és tartósan nem állhat szemben egymással sem élet és tudomány, még kevésbé azonban az élet és a gazdaságpolitikai irányítás. Ezek voltak azok a meggondolások, melyek végső eredményben oda vezettek, hogy a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elhatározta, hogy helyt ad olyan szaktanácskozmánynak, mely a beruházási és közmunkapolitikával kapcsolatos összes elméleti és gyakorlati kérdéseket hivatott tisztázni. Lehetővé kívánjuk tenni, hogy egyöntetű elvi állásfoglalás alakuljon ki abban az irányban, hogy váljon Magyaroszágon is lehetség r&*-e ma a gazdasági és szociális válság legyőzésére igénybe venni azokat az eszközöket, melyek Angliában, Olaszországban és Németországban olyan kétségbe ponti italian ma AnvoVonmanké Ifik. Ezen az elvi állásforlaláson túlmenően azonban az ankét legfőbb célját abban is látom, hogy a kiviteli módozatok, a pénzügyi megoldások és a végrehajtási foko-. Ijatunk tekintetében olv pozitív invaslatokkel pvnln'íliorn. rnM\-.'k on-p- rv-szn mos, „~Y —i- YwV-t tí-n’-W V~*tc."V ten nivyfpntiTvign beruházási program alapjait rakják le. A miniszterelnök nagyszabású reformpolitikát írt zászlajára. Minden reformcélkitűzés azonban csak akkor számíthat tartós eredményességre, ha annak gazdasági és műszaki alapjait a higgadt tervszerűség és józan koncepciók jegyében raktuk le. Ha a beruházások problémáját ebben a nemzetgazdaságpolitikai beállításban nézzük, kétségtelen, hogy a magyar munka ankétja nagy mértékben hivatott hozzájárulni ahhoz, hogy a jövő Magyarországon több és boldogabb magyar élhessen.• A Magyar Mérnök- és Építész Egyletben a beruházásokról indított ankéttel kapcsolatban hétfőn sajtóértekezlet volt Az értekezleten Wälder Gyula műegyetemi tanár, az építészegylet elnöke ismertette az ankét célját, hangoztatva, hogy az ankét feladata az aktív gazdaságpolitika számára a műszaki szakemberek, az érdekeltség és a gazdasági élet vezetői által helyesnek tartott utat megvitatni. A válságot és ezzel együtt a munkanélküliséget enyhíteni, illetve csökkenteni lehet, amint azt a külföldi példák mutatják, csak a megfelelő gazdaságpolitikai eszközökkel hozzá kell látni. Andreich Károly műegyetemi magántanár ismertette ezután rövid előadásban az invesztíciós tevékenység jelentőségét a válság leküzdésében. Végül újlaki Müller Pál, akinek korábban tartott előadása alapján indul meg az ankét, tárta fel nagy vonásokban a kérdés körvonalait. Az ankét anyaga nyomtatásban is meg fog jelenni. Az ankét első ülése szerdán délután lesz. Ismét 30 pengővel leszállították az arany beváltási árát. Hivatalosan jelentik, hogy a Pénzintézeti Központ március 19-én a délelőtti üzleti órákban a szinaranyat kilogrammonként 5870 pengő áron fogja vásárolni. Ez tehát annyit jelent, hogy a szinarany beváltási árát ismét 30 pengővel leszállították. Az aranyvalutájú országok közül Belgium korlátozza először a deviza- és aranyforgalmat A belga kormány az állam ellenőrzése és kezessége mellett új nemzeti pénzváltóhivatalt állított fel, amellyel — a hivatalos jelentés szerint — nem akarják megszüntetni a rendes kereskedelmi forgalomban szükségessé váló pénzváltó műveletek szabadságát, hanem a cél az, hogy véget vessenek az üzérkedésnek és a pénzrejtegetésnek. Az arany-, aranyrúd- és váltópénzkereskedelem az új rendelkezések értelmében a Nemzeti Bank ellenőrzése alá kerül. A devizakereskedelem terén a legfőbb ellenőrzést a Nemzeti Bank és a devizakereskedelemmel foglalkozó többi bank felett az új nemzeti pénzváltóhivatal fogja gyakorolni. Az új rendelkezések határozottan kijelentik, hogy az ország valutarendszere és aranyparitása semmiféle változást nem szenved. A pénzváltás, valamint a deviza- és aranykereskedelem ellenőrzéséről szóló rendeleteknek brüsszeli politikai és gazdasági körökben egyaránt nagy fontosságot tulajdonítanak és úgy vélik, hogy e rendeletek aranykiviteli tilalommal érnek fel. Ma már nem is történtek aranyelvonások a Nemzeti Banktól és a kormány intézkedései meg fogják szüntetni az arany- és devizavásárlásokat, amelyek a belga frank értékcsökkentése érdekében megindult mozgalom következtében az utóbbi időben nagy méreteket kezdtek ölteni. A párisi tőzsdén a német általános védkötelezettség bevezetése nagy áresést idézett elő. Parisból jelentik: Bár a tőzsde nyugodtan fogadta a március 16-án kiadott német rendelkezéseket, mégis a fokozottabb kínálat következtében — amint az előrelátható volt — a legtöbb francia és nemzetközi érték árfolyama jelentékeny mértékben esett. Az Utazók Egyesületének közgyűlése. A Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesülete vasárnap tartotta meg alsóterényi Auer Róbert elnök vezetésével 45. évi rendes közgyűlését. Az elnök megnyitóbeszédében kifejtette, hogy az elmúlt esztendő ismét a gazdasági válság jegyében folyt le, miáltal ismét sok kereskedelmi utazó állás és kereset nélkül maradt. Vas Imre társelnök beszámolt arról, hogy a kereskedelmi miniszter ez egyesület elnökségének közbenjárására a II. osztályú bérletjegyek árának 1.130.A pengőben való további egy évi próbaidőre való fentartásét rendelte el és beszámolt a II. osztályú vasúti bérletjegyek árának további leszállítása érdekében a MÁV igazgatóságával és dálnoki Kováts Gyula kereskedelemügyi államtitkárral folytatott tárgyalások eddigi eredményéről. Dr. Badvány Manó főtitkár előterjesztette az évi jelentést, amelynek során beszámolt az egyesület múlt évi munkájáról, amely a kereskedelmi utaztatás megkönnyítését célozta. Beszámolt a múlt évben létesített betegellátási intézmény kifogástalan működéséről és hogy az egyesület 138.180 pengőt folyósított állásnélküli és segélyre szoruló tagjainak és özvegyeinek. A közgyűlés ezután Gutmann Zsigmond kir. tanácsost, aki az egyesület 45 év előtti megalapításának munkáját vezette és az egyesület körül nagy érdemeket szerzett, tiszteletbeli taggá és örökös alelnökké választotta, aki ezért meghatottan mondott köszönetet. Végül megejtették a választásokat. Magyar Kötvények. Negyedszer adta most ki a Jakobovics Gyula és társa értékpapírkereskedő cég a magyar kötvényekről szóló összefoglaló munkáját, amely tökéletes képét nyújtja Magyarország hosszúlejáratú külföldi adósságainak. Az igen nagy gonddal készült művet, amelyet az érdeklődők kizárólag tiszteletpéldányként kaphatnak a kiadónál, minden értékpapírüzlettel foglalkozó igen nagy haszonnal forgathatja. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank-Schopper J. G. Részvénytársaság igazgatósága a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1934. évi P 35.01.08 tiszta nyereség új számlára vitessék át. A TENYÉSZÁlLATKIÁLLÍTÁS SZTÁR JELÖLTJEI műértő szemek előtt vonultak be ideiglenes lakosztályaikba A tavasz megérkezését a múltban bizonyos napokkal, természeti jelenségekkel, egyes ma- idarak, növények és virágok megjelenésével hozták összefüggésbe, amióta azonban a tavaszi mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt rendszeresítették, a tavasz csalhatatlan hirdetője és beköszöntője a kiállítás lett A magyar mezőgazdaság nagyarányú tavaszi bemutatkozásának előkészületeit ezúttal is ragyogó napsütésben kezdték. A Pongráczúti tenyészállat vásártelep „teherpályaudvarára“ hétfőn reggel 120 vagont irányzottak a csonka ország minden részéből, megrakva mezőgazdaságunk produktumaival, tenyészállat állományunk szine-javával és egyéb agrárkincsünkkel. A kiállítás anyaga és gazdagsága szempontjából örvendetes jelenség a százhúsz vágón — állapították meg a kiállítás rendezőségének serény és a sikerért drukkoló tagjai —, mert tavaly csak 100 vágón érkezett. A régi ACSEV- kocsik, körülbelül 20 lehet a számuk, Mezőhegyes anyagát hozták. A vasúti kocsik oszlopban felsorakoztatott százada olyan hangos, mint,l egy nagy gazdasági udvar. Bőgés, bégetés, röfögés, kiált a csordás, nógat a kanász, füttyent a juhász, kurjant a gulyás s a távolabbi kocsikból kolomp-szó is is hangzik. Egymásután kitárul a kocsik ajtaja. A mangalicáknak nem kell sok biztatás. Ha terjedelmük és teltségük nem gátolná őket a mozgásban, biztosan könnyedén kipenderülnének a rakodó betonjára, mint ahogy ez sztárjelöltekhez illenék is. Becses kövérségük tudatában azonban méltóságteljesen, szorosan egymás mellett csoszognak az ól felé és barátságosan megröfögik kiváncsi ellenségeiket kik azt latolgatják, hogy mennyi zsírt lehet vájjon kiolvasztani egy-egy ilyen kolosszusból. Renitenskednek a sziláj magyar bikák A kirakodásnál a tehenekkel sincs baj látszik rajtuk, hogy különösnek találják a fogadtatást, amikor a fehérköpenyes emberek megvizsgálják orrukat, nyelvüket, lábaikat és jámboran alávetik magukat ennek az Itt divó furcsa szokásnak és lassan bebotorkálnak az istállókba. A bikákkal azonban már nem megy ilyen könnyen a dolog. Különösen a hatalmas szarvú magyarfajta bikák méltatlankodnak a vagonokból való „kilakoltatás“ ellen. Még kinézni sem hajlandók a nyitott ajtókon. Hiába állítanak az ajtók elé egy kő teg illatos szénát. Nem kell. Hiába szólítják nevükön, a csábító szó süket fülekre talál. Végre akad egy bátor ember, aki bemerészkesdik a bika-„ketrecbe“. A négy bika egy* szerre jelenik meg az ajtóban. Hó-hé-kiáltásokra, fütykösök lóbálására kitódul mind a négy s amint kint vannak, négyfelé futnak. Alig lehet őket összeterelni. Igen mérgesek lehetnek, mert vérfagyasztó bűn orditással robognak el az istállók felé s a kiváncsiak futva keresnek biztos helyet, mert hát mit lehet tudni, hogy mennyire isménk ezek a szilaj állatok az illemtant. A Cibora és a Basa a tejrekorderek A tenyészállatvásártelep istállóiban már több tehén és bika piheni a hőseim utazás fáradalmait. A somogyvármegyei kisgazda piros-tarka tehenei és bikái jámboran kérődznek. Egyelőre még nem hajlandóak fogadni a kiváncsiak látogatását. Szerények az Eszterházy hitbizomány uradalmának tehenei is. A Cibora névre hallgató tehén például, a beavatottak szerint, nagy szereplésre készül, ha ezt csak azzal jelzi, hogy egyelőre bőségesen táplálkozik és jóizűen ropogtatja a frissBénáit A Cibora szereplése abból áll, hogy napnap után megfejik a látogatók jelenlétében, hogy ezzel beigazolják, hogy a többi jelen levő társával együtt milyen elsőrendű a tejhozam terén. A Ciberától naponta 40—45 liter tejet várnak. Tavaly ilyenkor naponta pontosan 46,2 kilogram tejet adott. A többi tehérben, amint elfekszenek a puha, zizegő szalmán, meg sem látszik, hogy a tejelés terén újabb rekordot akarnak elérni. A Basa nevű tehén például már elérte a napi 60.7 kilogramos tejhozamot. Sajnos, az ország légi jobb tejelő tehenét, a Dámát, amelynél a fejés eredménye február 22—23-án 70.1 kilo■■ gram volt és amely, ha tovább is így folytatja, megdönti a tejhozam világrekordját, nem hozták fel a kiállításra, ami érthető jó, mert hiszen a szállításnál esetleg valami baj érheti, az ilyen világrekordra törekvő egyedeket pedig óvni kell az ilyen kirándulástól. De hiába is hoznák fel, mert azt laikus szemmel úgyse lehet megállapítani, hogy ez a rekorder vagy egy másik. A domesztikált vaddisznók A sertésalakban is csak néhány korán érkezett yorskhireti championjelölt habzsolja az eleségét és békésen tűri, amikor kanászai kaparja, csinosítja. Ennek a csoportnak lesz egy különleges érdekessége is. A veszprémi püspökség uradalma ugyanis domesztikált vaddisznókat állít ki. A vaddisznókat még szopósmailac korukban hozták az uradalomba, ott táplálták és nevelték és ha majd felnőtnek, egy részüket visszaengedik az erdőkbe. Pompás zsákmánya lesz ez majd a külföldről egyre nagyobb számban érkező vadászoknak. Az állatok kirakodásánál sok gazdakülsejű ember nagy figyelemmel mustrálja az állatokat. Ezek mind vásárlók, — mondogatták. — Az elmúlt esztendőben is a kiállítás megnyitását megelőző napokban nagyszámú bikasertés cserélt gazdát és valószínűleg ebben az esztendőben megismétlődik, mert hiszen mindenki a kiállított anyag javát akarja megvenni Miniatűr halgazdaság a kiállítás látványossága Külsőleg is impozáns épületben helyezkedik el Frigyes főherceg uradalmainak kiállítási csoportja. Ennek keretében bemutatják egy nagy gazdaságnak minden termelési ágát, kezdve a magtermesztéstől az állattenyésztésen keresztül a borászatig és felsorakoztatják azokat az iparágakat is, amelyek egy nagy gazdaságban rentábilisak lehetnek, de egyúttal szükséges is. Látványos a főhercegi uradalom 16 méter magas tornya kiállítási pavillonjában a berendezett miniatűr halgazdaság. A háttér élénk szinti diorámából áll, az elő rész pedig apró öbölnek van kiképezve, amelynek sással benőtt partján a halak ellenségei, a különböző vízimadarak bújnak meg, az öbölben erre a célra készült vasbeton medencében pedig 14 fajta hal található az óriás harcsától kezdve az apró és inkább már aquariumba való szivárványos ökléig. Nemcsak látványos ez a csoport, hanem tanulságos is és teljes áttekintést nyújt egy nagy gazdaság életének minden fázisáról. Albrecht főherceg naponta többször is kimegy a vásár területére és szakszerűen irányítja a rendkívül gazdag és változatos anyag elrendezését. Mi jelzi a gazdasági helyzet javulását A felhajtó pálya körül, ahol ez idén ia nagyszerű lovasmutatványokban lesz részük a kiállítás látogatóinak, helyezkednek el az ipari vállalatok különböző mezőgazdasági gépeikkel és a mezőgazdaságban használatos eszközeikkel. A gazdasági életben kétségtelenül megállapítható valami jobbrafordulás — hangoztatja dr. Konkoly-Thege Sándor, a rendezőbizottság főtitkára —, kell valami javulásnak lennie, ha a gyáripar is, minden különösebb hivogatás nélkül szükségét látja, hogy újból bemutassa és felajánlja a gazdák részére a termelés jobbításához és megkönnyítéséhez szolgáló gépeket és eszközöket. Pár évvel ezelőtt csak néhány gépgyár vonult ki a kiállításra és akkor is megelégedett — tessék-lássék — egy két gépnek a bemutatásával. Az épülő kiállítás területén egyébként igen bizakodó a hangulat. Óráról-órára újabb és újabb hírek érkeznek arról, hogy külföldről sok gazda érkezik a kiállítás megtekintésére, de — ami fontosabb is — tenyészállatokat is akarnak vásárolni. Kedden már megérkeznek e német gazdák, de jönnek az osztrákok, a lengyelek. Ezek már be is jelentették érkezésüket. A külföldre való tenyészállateladást kétségtelenül nagyban előmozdítja, az az örvendetes