Nemzeti Ujság, 1935. március (17. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-19 / 64. szám

Kedd, 1935 március 19. NEMZETI ÚJSÁG A Waldbauer-kvartett jubileuma A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes jubileumára nagy érdeklődéssel készül a zenei világ. A hírneves művészegyüt­tes tagjai kedden este rendezték jubilá­­ris hangversenyüket a Zeneakadémián Bartók Béla közreműködésével és a hangverseny, amely teljes negyedszázad művészi munkásságának ünnepi meg­nyilatkozása, kimagasló eseménye lesz a művészévad eseményeinek. Számos kiváló művész, Bartók Béla, Bohnányi Ernő, Rachmaninoff, Gabrilowits Oszip, Fischer Edvin, Ansorge Konrád és még igen sokan szerepeltek az elmúlt évtize­dek során Waldbauerék hangversenyein, amelyek mindenkor a legtisztább és a legnemesebb művészetét hirdették. Vi­lághíres külföldi zeneszerzők, különösen a modern francia zeneköltők műveit.­­Számos esetben elsőnek a Waldbauer— Kerpely-együttes mutatta be. Az ő elő­adásukból ismerte meg a közönség De­bussy gyönyörű vonósnégyesét, a Hárfa­­triót, a cselló-szonátát, úgyszintén Ra­vel, Darius Milhaud, Schönberg, Mali­­piero, Pizetti és az orosz szerzők, Stra­­vinski, Grecsaninov, Simanovski vonós­négyeseit, Rachmaninoff gyönyörű zon­gora-trióját, valamint Honegger, Bax, Gibbs, Hindern­it, Korngold szerzemé­nyeit. Magyar művészek alkotásai kö­zül Ádám Jenő, Kása György, Kassier János, Lajtha László, Molnár Antal, Radnai Miklós, Szántó Tivadar, Weiner Leó műveit mutatta be elsőnek Wald­­bauer Imre, Hannover György, Temes­­váry Imre és Kerpely Jenő vonósné­gyes együttese és a zeneirodalom csak­nem egész kortörténetét öleli fel a Bar­tók, Dohndnyi és Kodály szerzeményei­ből álló remekművek sorozata, amelye­ket szintén Waldbauerék varázslatos hangszerén át tanult meg élvezni a kö­zönség. Az érdemes művészegyüttest ju­biláris kedd esti hangversenyén bizo­nyára az egyetemes magyar zenei élet őszinte és lelkes elismerése ünnepli és kíséri tovább újabb jubileum felé. ts mozist PIPSORA o­ utolsó oldalon Kedd március 19. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezeik. — 10: Hírek. — 10.20: „Az ön szerepe a világgaz­daságban“. (Felolvasás.) — 10.45: „A leány­­szoba“. (Felolvasás.) — 9.10: Nemzetközi vízjelzőszol­gálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomiból, időjárásjelentés. — 12.05: Zengő Singer Ibolyka hegedül, Ferencz Anikó énekel, zongorakísérettel. — Közben kb. 12.30: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 13.30: Aradi Farkas Sándor és cigányzenekara. — 14.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyam­­bixek. — 16.10: Asszonyok tanácsadója. (Arányi Mária előadása.) — 16.45: Pontos időjelzés, idő­járás jelentés, hírek. — 17: „Va­dak és vadászatok a Csád-tó vidékén“, Pély Zia előadása. — 17.25: K. Comensoli Mária zongorázik. — 18.10: Francia nyelvoktatás. (Dr. Garzó Miklós.) — 18.40: Közvetítés egy kávéházitól. Az ErDőS—Takács-szalonzenekar műsora. Kalmár Pál énekszámaival. — 19.35: Vaszary Piroska és Kilib­y György előadó­estje. — 20.20: Hanglemzek. — 21.10: Hírek. — 21.30: Az Operaház előadásának ismerte­tése. — 21.35: Az Operaház előadásának köz­vetítése Lorenz Max és Stockelmann Rudolf felléptével. „Walkür“ III. felvonása ,,A Ni­belung gyűrűje“ zenedráma-trilógia első része 3 felvonásban. Szövegét és zenéjét irta Wagner Richard. Fordította Lányi Viktor. Vezényel Failom Sergio. Rendezte Márkus László. — Utána kb. 22.40. Időjárásjelentés. — 22.45: Közvetítés egy szállóból. Ilura Sándor és cigányzenekara muzsikál. — 00.05: Hírek. — Budapest 11. 17.30: A Földmivelés­­ügyi Minisztérium mezőgazdasági félórája. — 18.05—18.20: Közvetítés egy cukrászdából-Balázs Béla szalonzenekarának műsora. — 1825: Az Operaház előadásának ismertetése, (I. és II. felvonás). — 18­30: Az Operaház előadásának közvetítése. „Wilkür“ (I és II. fel­von.'.sa). Pockelmann Rudolf és Lapon* M­* fellépésével. ..A Nürlung gyűrűje s zm­­nedránta-k­ril­ogia első rajza 3 felvon­óban. Szövegét é­s zenéjét szerezte Wagner R­chard. Fordítójtn Lányi Viktor. Vezényeli P­ilo,,­ Sergio. Rendezte Márkus Lás­zló. — Szünet­ben kb. 10­40: „A babona és Wagner operái“ —■ „Nibelung gyűrűje Schopenhauer-megvilá­­gításban“. A. Balogh Pál előadása. — 21.15. Hírek — Telefon Hírmondó műsora. 6.45— 1115: Szonos a Budapest I. műsorával. — 11.30—11.50: A Telefon Hírmondó külön mű­sora. — 12—13: Azonos a Budapest I. mű­sorával. — 15.20—15.50: A Telefon Hírmondó külön műsora. — 16.10—1820: Azonos a Bu­dapest I. műsorával. — 18.25—21.15: Azonos a Budapest II. műsorával. — 21.30: Azonos a Budapest I műsorával. FÜSSPg |____ ___ EZ AZ A FILM, amelyre hetekig vártunk — évekig nem felejtünk el | M­oszkitai £ ÉJSZAKÁK PIERRE BENOIT regénye, filmre írta: B Kosteruisz, rendezte: GRANOVS3EKY ANNABELLA “ HARRY BAUR § 3W £& I Előadások kezdete: 1, 6, 8 és 10 óra­| ■ Wh kor. Az első előadáson félhelyárak! V, r*'; □ i LENGYEL DÍSZHANGVERSENY Pilsudski marsall, az új Lengyelország hő­sének születésnapja alkalmából kitűnően si­került díszhangversenyt rendezett a Zenemű­vészeti Főiskolán a Magyar Egyetemi és Fő­iskolai Hallgatók Lengyel-Barát Egyesülete. Végh Jenő, az egyesület tiszteletbeli elnöke, lendületes ünnepi beszédben méltatta Pilsudski József, a világhíres lengyel szabadsághős és diktátor nemzetalkotó működésének törté­nelmi jelentőségét, majd Kopycinski Ádám, a kitűnő varsói zongoraművész Chopin szer­­zeményeket adott elő bravúros technikai készséggel és mély át­érzéssel. Ferenczy Zol­tán szavalatát nagy elismeréssel fogadta a közönség, majd Hoffmann Pál 66 Káig Mária gordonka-zongora előadással szólaltatták meg Chopin egy hangulatos Nocturne-jét és Pop­per Konzert Polonaise-jét. Kronius Richárd hangversenyénekes lengyel népdalokat adott elő meleg sikerrel, Laczffy Frigy Zsné művészies zon­gorakís­éretével és a szünet után Barsy Ödön szavalata aratott sikert. A műsor második részében Bisztriczky Tibor, a neves hegedűművész dr. Kókay Rezső zongorakíséretével Wieniawski Tarantellá­ját és egy mazurkát adott elő. Matuska Mik­lós, a kiváló énekművész zengő baritonján Chopin egy gyönyörű dalát énekelte Kiszely Gyula zongorakiséretével. Végül Albert Erzsi Revere Gyula, a kitűnő hárfaművész zon­­gorakiséretével lengyel népdalokat énekelt és Vághy Panni szavalata fejezte be a kitűnően sikerült művészi megnyilatkozást, amelynek legfőbb védnökségét Lepkowski Saaniezlé, Lengyelország budapesti követe vállalta és amelyen előkelő közönség ünnepelte a szereplő művészeket. — Huberman hegedű est­je. Vasárnap este dalolt a Vigadóban Huberman Broniszláv mesebeli stradiváriusa. A nagy muzsikus, mint mindig, most is kivételes művészi élménnyel kápráztatta el hallgatóságát. Műsorának bevezetésé­ben ugyan Hindemith D-moll szonátája és befejezésében Lalo spanyol szimfóniá­ját adta elő, ám Huberman mégis csak a klasszikusok remekműveinek tolmá­csolásában a legtökéletesebb. Bach, szóló­­hegedűre írt világhíres Chaconne-j© és Beethoven eszményien szép g-dúr he­­gedűszonátája olyan mesteri értelmezés­ben csendültek meg a művész és kitűnő kísérője, a német Schultze Siegfried pianista értelmezésében, hogy a közön­ség hosszú percekig tartó tapsviharral tüntetett a hegedű kivételes adottságú mestere mellett. A hangverseny egyéb­ként pompás társadalmi eseménynek is beillett volna. A főváros előkelő társa­dalmának színe-java jelent meg a Vigadó nagytermében és Huberman a viharos lelkesedést számos ráadással köszönte meg. vanitások minden jelével halmozta el a nagy magyar énekm­űvésznőt, aki ismét igazolta, hogy valóban igaz és őszinte tényezője a ma­gyar művészi kultúrának. Paul Breisach, a vendégdiri­gens értékes muzsikus. Bevezetésül Beethoven „Háziáldás“ című nemes páthoszti nyitányát ugyan kissé színtelenül vezényelt®, annál pompásabban bontakozott ki azonban karnagyi éleslátása és zenei biztonsága Bach nevezetes „Branden­burgi hangversenyében“. Németh Mária ál­tal előadott áriákat hasonlóképpen nagy gonddal vezényelte Breisach karnagy és elismeréssel állapítjuk meg, hogy precíz be­­intései, mindenre kiterjedő Ügyeimé megköny­­nyítették nemcsak a­ zenekar, de a szereplő illusztris művésznő helyzetét is. Csupán talán az egyéni lendület hiánya éreztette olykor­i hatását a művek felépítésében. Végül Brahms hatalmas d-dúr szimfóniája szerepelt az est műsorán és Paul Breisach mintha itt talált volna leginkább önmagára a hamburgi nagy német zeneköltő hatalmas alkotásában. A kö­zönség nagy lelkesedéssel ünnepelte a mű­vésznőt és a Filharmonikusok lnesuhajngver­­senye valóban­ a lelkes siker ünnepélyes ak­kordjával zárult_____ (d. f.f — Várady Aladár szerzői estje. A Fráter Lóránd Társaság rendezte Várady Aladárnak a „Hajlik a jegenye“ és egy csomó országo­san ismert magyar nóta szerzőjének szerzői estjét. A szebbnél-szebb Várady-dalokat ki­tűnő énekesek és énekesnők adták elő. Maga a szerző is zongorához ült és a közönség tap­sára ij meg új dalokat játszott, énekelt. Karácsonyi Margit, Kékes Irén, Vermes Ida, azután Szigeti Sándor szerepelt. Németh Mária, Paul Breisach és a Filharmonikusok Felsőbbrendű művészi élményt jelentett a Magyar Filharmóniai Társaság évadzáró hangversenye hétfőn este az Operaházban. A hangversenyt, amelynek alkalmával Dohnányi Ernő, a Filharmonikusok elnökkarnagyának hónapok óta tartó sajnálatos betegsége ismét külföldi karmester vendégszereplését tette szükségessé, a váratlan lemondások jegyében indult. Eredetileg a tervek szerint Karl Schuricht, a neves müncheni dirigensnek kel­lett volna vezényelnie a hangversenyt, ame­lyen Elisabeth Schumann szerepelt volna. A véletlen úgy hozta, hogy mind a két vendég­­művész csaknem egyidejűleg betegedett meg és mondotta le szereplését úgy, hogy a Fil­harmóniai Társaság vezetősége jóformán csak a legutolsó pillanatban kérhette fel a hang­verseny vezénylésére a Budapesten már több­ször elismerésre méltó sikerrel szerepelt Paul Breisach karnagyot, a Bécsben élő neves müncheni muzsikust. A karmesterkérdés meg­oldása azonban még nem biztosította volna az est zavartalan sikerét, ha a megbetegedett Elisabeth Schumann helyett Németh Mária világhírű énekművésznőnk nagy áldozatkész­séggel nem vállalkozott volna a vendégszerep­lésre. Németh Mária, aki már múltkor az Operaház Bolygó hollandi előadását is meg­mentette önzetlen „beugrásával“, a legkitű­nőbb diszpozícióban, szárnyaló szopránján adta elő Treder óceán-áriáját és Mozart Don Juan-jából a híres Levél-áriát. Megnyilatko­zása olyan tökéletes művészi élményt jelen­tett, hogy a közönség a legnagyobb elisme­réssel, tüntető tapssal és a hálás tetszésnyel­ Új fair­ek A ROYAL APOLLÓBAN: láttunk egy nagyon szép francia filmet, amelynek meséjét Pierre Benoit regénye alapján ■Hermann Kosterlitz írta. A Moszkvai éjszakák hallatlanul izgalmas, drámai fordulatokban gazdag történetét a ren­dező Alexander Granovski nagyon szé­pen vitte filmre. A rendezés az orosz filmekre emlékeztető tömör egyszerűség­gel a legdrámaibb hatásokat hozta ki, néha egy-egy elejtett hangból, félig el­halt mozdulatból. Igaz, hogy a rendező­nek, majdnem azt mondhatjuk, könnyű feladata volt, hiszen nem kisebb színész­­tehetségek állottak rendelkezésére, mint Annabella, az európai film­játszásnak ez a megkapó­an gyengéd, finplcvonalú sztárja és Harry Baur, a párisi Csortos, aki kísértetiesen emlékeztet magyar hasonmására, de játéktudása is legalább olyan gazdag, mint Csort­osé. Öt vízrész tűzűs Izlalomtjan: Ellopták s gyeimlemet Dorothea Wieck és Baby Le Roy világhirü fllmj Ma RADIUS Azonkívül pazar kisérőműsor (Paramount-filmek) 13 Él ■ Jfl@­ IM — Rökk Marika berlini filmszereplése körül némi nehézség támadt. Első film­jének a kéziratát a német cenzúrabi­zottság nem engedélyezte előzetes bemu­tatás után, ezért az Ufa új szüzsét irat a magyar primadonna részére. Lehetsé­ges, hogy így tovább szerepel a Magyar Színházban, addig, amíg a filmgyár jelzi, hogy már indulhat Berlinbe. E pillanatban azonban az a helyzet, hogy filmszerződé­se április 1-én lép érvénybe, akkorra Németországba kell mennie, ha azonban első filmjének forgatása halasz­tást szenvedne, úgy még egy hónapig idehaza maradna és a Viki a Szent­pétervárral felváltva kerülne színre a Magyar Színházban. — Honthy Hanna, a népszerű operett­­primadonna, néhány heti pihenő után ismét megjelent a színházi világban, de mint néző. Szombaton este megnézte a Mimi előadását a Royal Revüszínházban és az első felvonás után virágcsokrot küldött Rubinstein Ernának. Honthy Hanna különben most erősen próbál. Hans Járay, a bécsi színész-író vígjáté­kának a főszerepét a szombat esti be­mutatón az Andrássy­ úti Színházban a kitűnő primadonna kreálja. A Sommerset Mauaham regénye, a Színes fátyol is filmre kerül, a Metro stúdiójában forgatják az angol író filmi­­jét, amelynek sztárja Greta Garbo. A Távol-Keleten lepergő színes történet teljesen új szerepben mutatja be a nagy színésznőt, akinek két olyan remek partnere lesz, mint Herbert Marshal és George Brent. Panaszkodnak a bécsi színigazga­tók. Rosszul mennek a színházak. Az osztrák főváros színházainak ötven szá­zaléka már az évad közepén becsukott. A napokban Bécsben volt egy ismert pesti színigazgató, aki „örömmel“ álla­pította meg, hogy Budapesten még mindig rózsás napokat látnak a szín­házak! Nincs siker, a kevés darab, ami a műsoron szerepel, nem érdekli a pub­likumot. A nézőterek üresek. A benfen­­tesek szerint az idei színházi évad Bécs­ben hamarosan véget ér.­­ Kállay Miklós, a kitűnő író és kri­tikus, a pesti színházi előadásokról tart előadást csütörtökön délután 4 órakor a Fészek Klubban, az Új Thália felkéré­sére.­­ Tetemrehívás lett a címe annak a filmnek, amely a Gyilkossággal kezdő­dik című óriási példányszámban elkelt bűnügyi regény alapján készült. A film főszereplője William Powel. A legérde­kesebb, hogy a leghíresebb expedíciós filmek készítője, S. W. van Dyck ren­dezte ezt a filmet.­­ Érdekes előadás lesz a Kinotechni­­kai Társaság legközelebbi ülésén, a mű­egyetemen. Kedden délután 6 órakor, a géptani intézetben az idegennyelvű ma­gyar filmek utánszinkronizál­ásának hely­zetéről beszél majd több előadó. Az elő­adás keretében természetesen bemuta­tásra kerülnek azok a berendezkedések is, amelyekkel az utánszinkronizálást végzik, továbbá angol és francia filmek­nek magyarra és magyar filmeknek olasz és német filmekre szinkronizált fel­­­vonásai. Az előadás annál nagyobb ér­deklődésre tarthat számot, mert a ben­­fentesek nagyon jól tudják, hogy az ide­gennyelvű filmek magyar szinkronizá­lására vonatkozó rendelet hamarosan megjelenik. — A Budai Zeneakadémia szerdán 118 órakor rendezi jubiláris Bach—Haendel-hangverse­­nyélét az egyesület nagytermében (II., Fő­ utca 30.). Közreműködnek Biscara Betta énekmű­­vésznő, Grimm Emil oboarművész és Clauser Mihály igazgató vezényletével az intézet ének- és zenekara.

Next