Nemzeti Ujság, 1935. november (17. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-12 / 257. szám
Kedd, WS november 11. NEMZETI ÚJSÁG A nemzet vezetése csak a nemzeti és keresztény eszme irányában mozoghat — mondotta az iparügyi miniszter kaposvári beszámolóján Bornemisza Géza ipari miniszter szombaton délután utazott Kaposvárra, hogy részt vegyen a Turul Szövetség követtáborán és vasárnap képviselői beszámolót taxison. Az ipari miniszternek a választások óta ez volt az első beszámolója. Tizenhat képviselő kisérte el Kaposvárra és valamennyien beszédet mondottak. A Túrai Szövetség, amelynek Bornemisza Géza a forradalmak után egyik vezére volt és ma is egyik szellemi irányítója, a beszámoló alkalmából az ipari miniszter tiszteletére Kaposvárott rendezte meg háromnapos követtáborát. A beszámoló vasárnap délelőtt tizennegy órakor kezdődött a kaposvári városi színházban, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. Tallinn Andor megnyitóbeszéde után Bornemisza Géza miniszter állott fel szólásra s a következő beszédet mondotta. M miniszter beszéde • Letagadhatatlan tény a magyar mezőgazdaság helyzetének a javulása A mezőgazdasági termelés céltudatos és fokozatos átszervezése, a mezőgazdasági termékek minőségének a javítása, új piacok szerzése, a katasztrofálisan mély árszínvonal felemelése, az agrárolló szűkítése és a most megszavazott és sokszázezernyi magyar életét érintő gazdaadósságok rendezése mind figyelemreméltó mozzanata a magyar agrárpolitika céltudatos vezetésének. De lényegesen javult a helyzet az iparban is és figyelemreméltó javulás mutatkozik a munkanélküliség csökkenésében, a kézműipar helyzetében, amelyet egyrészt a közterhek csökkentésével, másrészt új munkaalkalmak szerzésével értünk el De új munkaalkalmat teremtettünk a háziipar keretében is, ami elsősorban a mezőgazdasági lakosság javát szolgálja. A súlyos pénzügyi helyzet ellenére is fenntartottuk az állam és a közületek fizetőképességét, de emellett sok könyítést hoztunk, különösen a kisexisztenciák részére a földadó és a munkaváltság átvállalásával és a rokkantaknak nyújtott kedvezményekkel. De nem feledkeztünk meg a kultúrpolitikai és szociális alkotásokról sem. Az eddigi munka csak előkészület volt — A mi felfogásunk is az — folytatta Bornemisza Géza —, hogy az eddig végzett munkés csak előkészület volt az új, igazi reformpolitikához. A mai viszonyok között szerte a világon, de különösen nálunk sokkal súlyosabb és bonyolultabb feladatokat kell megoldani a kormányzatnak, mint a régi időben. Ma nem elég a régi, meglévő dolgokat úgy, ahogy eladminisztrálni, ma új dolgokat is kell teremteni, új mesgyéket kell vágni, de emellett el kell végezni gondosan a mindennapi teendőket is. Szükség van a reformpolitikára. Nem azért, mert egyesek talán feltűnési vágyból reformokat akarnak, hanem azért, hogy felvértezzük a nemzetet és a nemzet minden egyes tagját megfelelő fegyverekkel, hogy a létért való küzdelemben, amely ma Európában és az egész világon a nemzetek és a társadalmak közt folyik, a maroknyi magyarság el ne veszítse pozícióját és megmaradhasson történelmi hivatásának útján és visszakövetelhesse ezeréves jussát. A meglévő dolgok adminisztrálásához sokszor elég a rutin, a tudás, a gyakorlat. A nemzet magasabb értelemben vett vezetéséhez azonban nagy eszmék, nagy ideálok kellenek, amelyek nélkül nem lehet tartós eredményt elérni. Csak az az igazi reálpolitikus, aki nemcsak kutatja a jövő útját, nemcsak keresi, hanem igyekszik megtalálni az eszközöket is, amelyek a nagy gondolatok megvalósítását biztosítják. A múlt évszázad uralkodó ideálja a liberalizmus volt, az egyén korlátlan érvényesülésének, a szabadversenynek az eszméjével. A liberalizmus kétségkívül sok nagy értéket termelt ki az emberiségből és az emberiség fejlődésének történelmében megvolt a maga létjogosultsága. De már betöltötte a hivatását, elvégezte feladatát, miután saját maga termelte ki az akadályokat és bilincseket, amelyek vezérelvének, a szabad versenynek a kialakulását lehetetlenné teszik. A kapitalizmus mai formája át van szőve a protekcionizmus és a kartelizálás szövevényeivel. A liberalizmus politikai rendszeréből kialakult élet ma már minden egyes embert még csecsemőkorában más és más indulási lehetőséghez fűzi, amely a szabadversenyt eleve kizárja. De letűnt a liberalizmussal együtt a múlt század másik uralkodó eszméje, a marxizmus is. A szociáldemokrácia ott nőtt fel a libe- ralizmus árnyékában, azzal a képzelt hivatással, hogy átvegye a liberalizmus szellemi örökségét. És mit látunk?! Ott, ahol a nemzetek és társadalmak mérhetetlen szerencsétlenségére történelmi szerephez jutott a marxizmus, ott szörnyű pusztulás árán derült ki a tehetetlensége. Kiderült, hogy nem valódi ideál, nem összetartó, nagy eszme, hanem csupán antitézis, amely a liberalizmussal együtt él és azzal együtt bukik is meg. A nemzeti és keresztény népi politikáé a jövő __Senki sem tudhatja határozottan, hogy miként alakul majd a jövő képe. Egy azonban bizonyos, hogy a világháború és annak szörnyű következményei, az oktalan és kegyetlen békekötések anynyira megzavarták a európai társadalmak egymás közötti viszonyát, hogy az elzárkózási folyamat, amely csaknem két évtizede tart, még hosszú ideig uralkodni fog az európai társadalmak felett. Minden nemzet többé-kevésbé magára marsűlt és egyre fokozottabban kerül előtérbe a saját szellemi és anyagi javakkal való gazdálkodása. Ezért kell kitermelni, kiaknázni a népben rejlő szellemi és anyagi erőket, mert csak azok a nemzetek maradnak fenn és tartják meg pozíciójukat az új európai közösségben, amelyek minden erejük megfeszítésével az elzárkózás ideje alatt építik ki egy új kor életrendjét. Ennek a belső átala szulásnak az alapja egyedül csak a népi politika lehet. Minden nemzet csak anynyit ér, amennyi erkölcsi erő, eszme, önzetlenség és akarat van felhalmozva fiaiban, minden kormányzat csak addig él, amennyi népi erőt és akaratot tud egybefoglalni és hasznosítani a nemzet jövőjének kiépítésében. — A nemzeti és keresztényeszmén alapuló népi politika a mi jövőnkben ■nek az útján kell haladnunk. Csak ez teheti ebben a szűkreszabott országban elviselhetővé az életet, csak ez tudja bekapcsolni a magyar sorsközösségbe minden dolgozó és tisztességes magyart, így tudjuk csak megsokszorozni a nemzet erejét a megpróbáltatásokkal szemben, amelynek a jelenben és a jövőben is ki van téve Árpád nemzete a Kárpátok medencéjében. És ne féltsék a magyar jövőt ennek a politikának a következményeitől azok sem, akik ma még görcsösen ragaszkodnak az elmúlt idők eszmevilágához, akik még a világháború és az azután következő idők tanulságai alapján sem értik meg az új kor szellemét. Ne féltse ettől apolitikától senki az európai jogegyenlőséget, mert az nem szenved sérelmet a keresztény erkölcsön felépülő társadalmi rendben. Nekünk itt a földön az a kötelességünk, hogy az isteni kinyilatkoztatás törvényeit társadalmi, politikai és gazdasági rendszerünkben realizáljuk. A Székesfővárosi Gázművek és a Köztisztviselők Szövetkezete folyó hó 12., 13. és 14-én (kedd, szerda, csütörtök) délután pontosan 5 órakor diétás konyha bemutatót rendez a Gázművek mintakonyhájában (VI., Vilmos császár út 3.) E bemutató keretében főként kalácsok, tészták, krémek és puddingok készítésére tanítják meg az érdeklődő hölgyeket. Belépés, ruhatár, receptek és kóstoló díjtalan. nincs szükség senki diktatúrájára ! Az egyén szabadságát se féltse senki ettől az új eszmevilágtól. Mert jegyezzük meg jól, hogy a mai bonyolult gazdasági és társadalmi rendben az egyén szabadságát csak a közhatalom emberséges beavatkozásával lehet biztosítani. De ne féltsék tőlünk, az új korszellem képviselőitől a magyar alkotmányosságot sem. Mert ehhez az átalakuláshoz sem egyének, sem pártok, sem kormányzatoknak a diktatúrájára nincsen szükség. Mi csak közvetítői vagyunk ennek a korszellemnek, az új korszellem úgyis elvégzi a maga munkáját a lelkekben. A magyar telkeknek az öszszefogása minden diktatúránál hatalmasabb és legyőzhetetlenebb erőt fog a magyar népi reformpolitika mellett felsorakoztatni. Ezzel ez erővel szemben a régi világ minden próbálkozása meg fog torpanni és mint idejétmúlt frázis, hatástalanul pereg le a történelmi feladatával tisztában lévő nemzet lelkéről. A mai magyar politikusoknak, bármennyire eltérő is a világnézetük és a felfogásuk, a társadalmak mibenlétéről és jövőbeli alakulásáról, egy kérdésben feltétlenül egynek kell lenniök, abban, hogy a magyar társadalom nem más, mint egy kilencmillió lelket számláló nagy család, amelynek életéről, jövőjéről úgy kell gondoskodnunk, hogy a tőlünk ideiglenesen elszakított családtagok sokmilliós seregét is magunkévá tudjuk tenni. Erről e kilencmiliós családról kell gondoskodnunk, ennek a nagy családnak kell rendbehoznunk az egészségi állapotát, ennek kell adnunk olyan munkarendet, hogy mindenki kivehesse részét a munkából s annak eredményéből. Olyan kultúrát kell adnunk a nemzetcsaládnak, amelynek keretében minden te kétség, származzék az bármilyen rétegből, a szegény épp úgy, mint a gazdag, megtalálja az érvényesülés lehetőségét és egyenlő feltételek mellett indulhasson az élet küzdelmeibe. Se a rang, se a születés önmagában még ne adjon leküzdhetetlen előnyt, vagy hátrányt az érvényesülésben és végül gondoskodnunk kell ennek a magyar nemzetnek az önvédelméről, hogy meg tudjuk védeni az apáink vérével szentelt földet, az életet adó magyar rögöt. A nemzet vezetése éppen úgy, mint a mindennapi feladatok elvégzése, csak egy irányban mozoghat: a nemzeti és keresztény eszme irányában. Csak ez az út vezet a boldoguláshoz, a jobb jövőhöz és Magyarország feltámadásához. Óriási lelkesedés, taps és éljenzés fogadta Bornemisza Géza ipari miniszter beszédét. A képviselői beszámoló keretében felszólalt még Somogyváry Gyula — a népszerű Gyula diák —, Rajniss Ferenc, Arvátfalvy Nagy István képviselők, dr. Császik István pápai kamarás és Hegyi Árpád. A beszámoló gyűlés után a miniszter és kísérete a Túrai Szövetség díszebédjén vett részt, ahol az első felköszöntőt vitéz Igmándy-Hegyessy László főispán mondotta a kormányzóra, Kaposvári György polgármester Bornemisza Géza ipari miniszterre, a kerület képviselőjére, Zsindely Ferenc országgyűlési képviselő pedig Gömbös miniisztercillnökre. Felszólaltak még a banketten Petőinek József és Végváry József országgyűlési képviselők. 7 WWWWWWWWWWWWMWWWWWWWWMWWWWWWW A Magyar Siemens-Schuckert- Művek vezérigazgatója hirtelen meghalt Scheweningenben Az ötvenhétéves Böckh Béla tragédiája Tragikus körülmények között halt meg Scheweningenben, a világhírű holland fürdőhelyen Böckh Béla, a Magyar Siemens-Schuckert-Művek Villamosszog. új vezérigazgatója. A Siemens-Schuckert-konszernnek, Németország legnagyobb villamossági vállalatának az egész világra kiterjedő érdekeltségi hálózata van. Az országok egész sorában vannak Siemens- Schuckert-vállalatok és így Magyarországon is már 1902-ben megalakult a Magyar Siemens-Schuckert-Művek Villamossági R. T. A konszernhez tartozó vállalatok vezetői minden évben tanácskozásra gyűlnek össze és az idén ezt a tanácskozást a múlt héten Hágában tartották meg. A magyar vállalat részéről Stromszky Sándor és Böckh Béla vettek részt. Stromszky Sándor, aki a vállalat megalakulása óta annak vezérigazgatója volt, a közelmúltban nyugalomba vonult és az ő helyét foglalta el Böckh Béla, aki eddig is a vezérigazgató helyettese volt. A mostani hágai konferencián mutatta be Stromszky Sándor utódját a többi konszernvállalat vezetőinek. A konferencia alatt Stromszky és Böckh villamosvasúton Schewpnincube rándultak ki a múlt héten. Délután indultak vissza, hogy résztvegyenek azon az ülésen, amelyet erre a napra állapítottak meg. Éppen a Hágába induló villamosvasútra akartak felszállni, amikor Böckh Béla hirtelen rosszullétről panaszkodott s azt mondta, hogy egy kevés ideig még ottmarad, majd a következő vonattal követi Stromszky Sándort. Stromszky erre egyedül utazott vissza Hágába és egyenesen a tanácskozásra sietett. Körülbelül félóra hosszat folyhatott a tanácskozás, amikor a hágai magyar követségről értesítették Stromszky Sándort, hogy Böckh Béla, aki, Scheweningenben maradva lesétált a tengerpartra, ott hirtelen, összeesett és még mielőtt segítség érkezhetett volna, szívszélbüdösben meghalt.. A scheveningeni hatóságok, miután megállapították a halott zsebében talált iratokból, hogy magyar emberről van szó, a hágai követséget értesítették, onnan keresték azután nyomban Stromszky Sándort a Siemens-Schudscert-konszern vezetőinek tanácskozásán. Stromszky Sándor — akit mélyen lesújtott régi munkatársának tragédiája — intézkedett az iránt, hogy a holttestet autón Budapestre szállítsák. Ezután utazott haza Stromszky ny. vezérigazgató, aki vasárnap meg is érkezett, Böckh Béla temetése emlékén lesz. A váratlan haláleset tragikumát még fokozza, hogy szombaton, amikor a halálesetet már Budsapesten tudták, az . egy hónapra 60 fillér