Nemzeti Ujság, 1936. november (18. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-25 / 270. szám

NEMZETI GAZDASÁG SÉRELMES orvosol­ a Külkeres­kedelmi Bizottság, amely legutóbb úgy határozott, hogy a német zsír és hasítottsertés kiviteli kontingensből azok­nak is kell részesedést adni, akik vala­mikor exportáltak Németországba. A helyzet az volt eddig, hogy néhány évvel ezelőtt még alig ment ilyen kivitel Né­metországba, inkább csak próbaszállítá­­sok történtek. Amikor azután lehetővé vált két évvel ezelőtt a nagyobb arányú kivitel, akkor egyszerre csak elfogadták az exportkontingens felosztásánál azt az elvet, hogy aki eddig is szállított Német­országba, csak az kap kiviteli engedélyt. Néhány cég igen jól járt ennek az elv­nek az érvényesítésével, viszont rosszul jártak azok, akik szolid üzletvitel mel­lett valamikor szállítói voltak a német piacnak, de a világháború után megvál­tozott kereskedelempolitikai feltételek mellett kiszorultak onnan. A Baross Szö­vetség lépéseket tett, hogy az önkénye­sen megállapított kontingensfelosztási elven változtassanak és adjanak kiviteli engedélyt a régi érdemes cégeknek. A közbenjárás sikerrel járt, a kívánságot teljesítették s ezzel jogos sérelmet orvo­soltak. A RÉZGÁLICRa szüksége van a szőlőtermelőknek, a rézgálic előállításá­hoz szükség van rézre, a réznek behoza­talához pedig szükség van angol fontra. Most tárgyalnak arról, hogy angol fontot utalnak ki a réz behozatalára, hogy itt legyen a nyersanyag, amelynek felhaszná­lásával elkészül az a rézgálic, amelyet a jövő évben a szőlőtermelők szétpermetez­nek. A szükséglet kielégítéséről való ter­mészetes gondoskodás mellett folyik még egy különös tanácskozás is arról, hogyan ellenőrizzék a­ rézbehozatalt. Ellenőrzés eddig is vált, de úgy látják, nem volt elég hatékony, mert igen súlyos gyerm­ekok merültek fel arra, hogy az angol fontokat nem használták mind fel réz behozatalra. Ahelyett, hogy behoztak volna annyi re­zet, amennyire fontot utaltak ki, részben hulladékrezet vásároltak össze egyesek és a kapott angol fontot más célra használ­ták fel. Az ügyet nem sikerült teljesen tisztázni, a visszaélés megtorlására ezért nem is kerülhetett sor. Most azután az ellenőrzést akarják úgy kiépíteni, hogy a kiutalt angol fontot másra ne is lehessen felhasználni, mint a rézgálic előállításá­hoz szükséges réz behozatalára. Majd el­válik, az ellenőrzés ezúttal tényleg haté­­kony lesz-e? A MONOPÓLIUMOK és mono­póliumszerű­ kiváltságok egyáltalában nem tartoznak az ipar és a kereskedelem szabadságának elősegítői közé. Harcol­nak is ellenük a kereskedők és iparosok, akik ebben a harcukban a fogyasztókö­zönség támogatását is bírják. Hiszen minden ilyen kiváltságos helyzet drágí­tásra, áremelésre ad alkalmat. A létért való küzdelem mégis előidéz olyan hely­zeteket, amikor azok, akik egyfelől tilta­koznak az ilyen megkötöttségek ellen, másfelől saját maguknak követelnek ilyen kivételes pozíciót. Ez történt a villanyfelszerelők esetében. A villany­fel­szerelők ipartestületének választmányi ülése nevezetesen úgy határozott, hogy az elnökség járjon el az iparügyi minisz­tériumban annak érdekében, hogy a vil­lamos szerelési anyagok forgalmát kor­látozzák. Az ipartestület nem óhajt egye­bet, mint azt, hogy egyes kivételektől eltekintve, villamos szerelési anyagot a gyáros és a kereskedő kizárólag igazolt villanyfelszerelő iparosnak adhasson el. Előzetesen az ipartestület már tárgyalt a gyárakkal és náluk szerette volna azt elérni, hogy a kereskedők csak ennek a feltételnek a betartása mellett kaphassa­nak árut. A gyárak természetesen ezt az ajánlatot elutasították és ezért próbál­kozik most az ipartestület az ipar­ügyi minisztériumnál. Minden háztartásban előfordulhat, hogy hirtelen szükség van egy darab vezetékdrótra, villanyzsinórra, csengőre és mérhetetlen bosszúságot okoz, ha a kereskedő az ipar­igazolványt kéri. Valóban furcsa, hogy ilyen gondo­lat egyáltalában megszülethetett. Az osztrák Anker szerezte meg a Turul Magyar Országos Biztosítót Hosszú időn keresztül folyt a tárgya­lás a Turul biztosító eladásáról, amely, mint ismeretes, az összeomlott Phönix tulajdonában volt. A Turul megszerzése érdekében több oldalról is történtek kez­deményező lépések, mert a magyar bizto­sító társaságok érdemesnek látták a Tu­rul megvásárlását, amely komoly érté­ket képvisel. A többoldali érdeklődés elle­nére a helyzet végül is úgy alakult, hogy a Pénzintézeti Központhoz, mint a Phönix gondnokához, elsőnek az Anker biztosító nyújtott be írásbeli ajánlatot és utána már más írásbeli ajánat nem is érkezett az illetékes tényezőkhöz. Az írásban benyújtott ajánlat alapján to­vább folytatott tárgyalás gyorsan ered­ménnyel végződött, mert kedden a vételi szerződés parafálására is sor került. Hét­főn a pénzügyminisztériumban értekez­let volt, amelyen utoljára megvitatták az Ankerral a Turul átvételéről kötött szerződést , miután az értekezlet hozzá­járult a tranzakcióhoz, az Anker bizto­sító köréből származó értesülésünk sze­rint, a szerződés parafálása is megtör­tént. Ezzel a ténnyel befejezetté vált, hogy a Turult az Anker kapja meg, tehát a je­lentős biztosítási állomány egy idegen biztosító társaság érdekkörébe kerül, ahelyett, hogy sikerült volna valamely magyar biztosítónak átadni. A Turul átadása a december 31-iki stá­tus szerint fog történni. Az átadási stá­tus megállapításának munkája előrelát­hatóan decemberben kezdődik és január végéig tart el, úgyhogy az átadás végle­gesen akkor történik. A Turul biztosító változatlanul tovább fennmarad, beol­vasztására nem kerül sor s ilyen módon a Turul alkalmazottai is megmaradnak állásukban, csak a régi vezetők kicseré­léséről lesz szó. Az Anker a tárgyalások során ígéretet tett arra is, hogy előreláthatóan a Phönix volt alkalmazottaiból többet át­vesz. Az átvétel feltételei között szere­pel az a kötelezettség, hogy az Anker a díjtartalék-hiányt feltölti. Az Anker biz­tosító szerint az átvétellel körülbelül más­fél millió pengő áldozatot hoz, viszont biztosító körökben a tényleges áldozatot lényegesen kisebb összegre becsülik. Újra szabályozták a magyar-román fizetési forgalmat A magyar-román fizetési forgalomban a Magyar Nemzeti Bank különböző változásokat léptetett életbe. Legutoljára május havában szabályozta a Nemzeti Bank Magyarország és Románia között a fizetési forgalmat, amikor a román áruk behozatalának engedélyezését és ellenőrzését a Külkereskedelmi Hivatalra bízta. Ma a Nemzeti Bank körlevélben értesí­tette a devizaforgalom lebonyolításával meg­bízott pénzintézeteket arról, hogy ezt az intéz­kedést megváltoztatta. Ezentúl a Romániából ideirányuló árubeho­zatal cenzurálásával és ellenőrzésével a Kül­kereskedelmi Hivatal helyett a Magyar Áru­­csereforgalmi Intézetet bízta meg. Ennek meg­felelően a román áruk magyar importőrjei ezentúl devizaigényléseiket a megbízott pénz­intézetek útján nem a Külkereskedelmi Hiva­talhoz, hanem a Magyar Árucsereforgalmi In­tézethez tartoznak benyújtani. A megbízott magyar pénzintézetek a jövőben ugyancsak a Magyar Árucsereforgalmi Intézethez tartoznak beküldeni a gyűjtőszámlákra vagy külön számlákra történt pengőbefizetésekről szóló té­teles kimutatásokat. Annak ellenőrzésére, hogy a magyar impor­tőrök az áruforgalomból származó fizetési kö­telezettségeiknek a magyar—román fizetési egyezmény előírásainak megfelelően kellő idő­ben eleget tesznek, a behozatali engedélyeket a jövőben szintén az Árucseref­or­g­almi Intézet útján il kérelmezni és az engedélyeket ez az intézet fogja a kérelmező importőröknek ki­szolgáltatni. Egyidejűleg értesítette a Magyar Nemzeti Bank a megbízott pénzintézeteket, hogy az áruforgalom keretén kívül a lejt és pedig a devizákat és valutákat egyformán, továbbra is a hivatalos pénzárfolyamon fogja vásárolni, az igényléseknél azonban november 26-tól kezdődően a hivatalos áruárfolyamon felül másfél százalék felárat fog felszámítani. Elveszett egy 20­0(H) pengős váltó. Gróf Szé­chenyi Bertalanná ma arról értesítette a TÉBE-t, hogy egy általa november elején ki­állított 20.000 pengős váltó elveszett. A váltót néhány nappal ezelőtt az Országos Földhitel­intézetnek küldte be és az intézet most arról értesítette őt, hogy a szóban levő váltó oda nem érkezett meg. Gróf Széchenyi Bertalanná arra kérte a TÉBE-t, hogy körlevélben érte­sítse a kötelékébe tartozó pénzintézeteket, hogy az esetleg leszámít­olásra valaki által benyúj­tandó váltót tartsák vissza és azt semmiesetre ne számítolják le. Fuvardíjkedvezmény burgonyára és cukor­répára. A friss burgonyának és cukorrépának díjkedvezményt adtak a vasúton való szállí­tásra. A burgonyánál a 15. áruosztály 10 szá­zalékkal csökkentett díjtételeit, míg a cukor­répánál 5—10 százalékkal csökkentett díjtételt számítanak. A cukorrépa szállításánál a ked­vezmény az összes állomásokról Győr—Óbuda Leipziger-gyárba való szállítás esetén érvé­nyes a kedvezmény. A kedvezmény ahhoz a feltételhez van általában kötve, hogy a szál­lítmányt mezőgazdasági, illetve ipari szesz­gyárnak kell címezni és az állomásról közúti fuvarozási eszközzel kell elszállítani, vagy iparvágányra kell kiállítani és szesszé kell feldolgozni. __ Milliós házeladások a fővárosban A legújabb hivatalos ingatlanforgalmi ki­mutatás ismét nagy forgalomról tesz tanúsá­got. Száztíz ingatlan cserélt gazdát Budapes­ten a múlt héten, legtöbbjük nagyértékű bér­ház. Akadt közöttük egymillió pengős és 800.000 pengőn felüli adásvétel is. Az értéke­sebb házeladások a következők voltak: A Forum Ingatlanforgalmi és Kereskedelmi Rt. eladta a Petőfi Sándor­ utca 6. számú há­zat 1 millió pengőért a Gazdák Biztosító Szö­vetkezetének. Dr. Girardi István az Apponyi­­tér 4. számú házat 820.000 pengőért a Magán­­alkalmazottak Biztosító Intézetének. Dr. Sóly­mos Sándor a Déry­ utca 16. sz. házat 200.000 pengőért a gróf Károlyi nemzetségi alapít­ványnak. A Magyar-Olasz Bank a Nagyfuva­ros­ utca 18. számú házat 103.000 pengőért a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egye­sületének. Mendel Ferenc az Alkotás­ utca 7055. hrsz. ingatlant 105.000 pengőért özv. mik­­lósvári Miklós Tibornénak. Kalocsay Kálmán a Nyár-utca 19. számú házat 42.000 pengőért Láng Miklósnak. A Magyar-Olasz Bank a Mester-utca 63. számú házat 27.200 pengőért Dévay Testvérek Bt-nek. özv. Neuländer Mérné a Vizafogói védgát 25790. hrsz. ingat­lan egy részét 28.000 pengőért dr. Párkány Frigyesnek. A Nitrogén műtrágya és vegyi­ipari Rt. a Hölgy-utca 25—27. számú házat 46.000 pengőért Kom­mer Edének. A Kronber­ger Béla faipari Rt. a Vasgyár­ utca 1—17. számú ingatlant 60.000 pengőért az öster­reichische Kreditanstalt Wiener Bankverein magyarországi fiókjának. Weisz Tiborné a Kövér Lajos­ utca 9. számú házat 45.000 pengő­ért a Danubia Ipari és Kereskedelmi Rt.-nak. Soós Aladárné a Bosttyák­ utca 20. szám­ú házat 20.000 pengőért dr. Fokányi Lászlónak. Kom­fort Építő Rt. a Kajtsár-út 159. számú házat 74.500 pengőért Strauss Jenőnek. Greenwald Oszkár a Németvölgyi-út 8278. hrsz. ingatlant 23.500 pengőért Stern Leónak, egy másik ré­szét 21.000 pengőért a Böszörményi-úti Ingat­lanforgalmi kft.-nak. Bánházy József a Bü­rök-utca 7/e. számú házat 47.000 pengőért dr. Székely Sándornénak. Gregorsen Mária és Hugó a Királyhegy-utca 13544. hrsz. ingatlant 90.000 pengőért Lóránt Antalnak, özv. Radich Gézáné az Ápolda-utca 16. számú házat 25.000 pengőért Schubert Józsefnénak. Both Miksa az Udvarhely­ utca 1. számú házat 21.000 pen­gőért dr. Czebe Jenőnek. Dr. Markó Istvánná a Bimbó­ utca 63. számú házat 43.000 pengőért Deutsch Endrének. Blazsovszky Károly a Ró­­kushegyi lépcső 9/a. számú házat 33.000 pen­gőért Harmat Károlynak. Schöller Mihály a Föld­ utca 53. számú házat 24.000 pengőért özv. Lindmayer Pálnénak. özv. Rupp Józsefné a Táborhegyen fekvő 16614. hrsz. ingalant 21.000 pengőért a Bohn Testvérek téglagyár Rt.-nak. Demetrovics Erzsébet a Szemlőhegy­ utca 33. számú házat 42.000 pengőért vitéz Mumohy Várjon Zoltánnénak. Dr. Sárkány Mór Vérha­­lom-utca 15080. frsz. ingatlant 22.000 pengőért Vincze Istvánnak, egy másik részét 18.000 pengőért Hirscher Lászlónak. Bíró Dénes a Kiscelli-utca 17306. hrsz. Ingatlant 85.300 pen­gőért dr. Radnay Samunénak. Dr. Horcher Ödön a Vérhalom-utca 15079. hrsz. ingatlant 64.000 pengőért dr. Sárkány Mórnak. Baluska Elemér a Vashegyi-út 8146. hrsz. ingatlant 20.000 pengőért dr. Szalontay Károlynak. Japán költségvetésének 46 százaléka had­ügyi kiadás. Tokióból jelentik: Az 1936/37-iki költségvetési évben az állami költségvetés összege a pénzügyminiszter bejelentéséhez képest 1010 millió yen. Az előző költségvetési évhez viszonyítva az összeív 730 milliós emel­kedést mutat. A honvédelmi kiadások összege 1400 millió, 720 millió esik a hadügyminisz­tériumra és 680 millió a tengerészeti minisz­tériumra. Ez az összeg 46 százaléka az egész költségvetésnek és 250 millióval múlja felül az előző év megfelelő tételét. A Közgazdasági Társaság Kecskeméten. A Magyar Közgazdasági Társaság a Kecskeméti Fiú Felsőkereskedelmi Iskolát Végzettek Szö­vetsége meghívására november 26-án délután 6 órai kezdettel Kecskeméten, a városháza köz­gyűlési termében vándorgyűlést tart, amelyen Éber Antal megnyitóbeszéde, dr. Kiss Endre polgármester és dr Hajnóczy Iván, a fia felső­kereskedelmi iskola igazgatója üdvözlése után dr. Szigeti Gyula miniszteri tanácsos a fizetési mérlegről, dr. Kacsok Bálint miniszteri osz­tálytanácsos pedig a részletügyletek jogi és gazdasági vonatkozásairól tart előadást. Árértekezlet a pénzügyminisztériumban A pénzügyminisztériumban szerdán értekezlet lesz, amelyen a magyar ár­problémáról fognak tárgyalni.­A gazda­­sági tárcák miniszterei szerdán ülnek össze a pénzügyminisztériumban a szo­kásos gazdasági tanácskozásra s ezzel a gazdasági minisztertanáccsal kapcsolatok­ban tartják meg az árértekezletet, ame­lyen, mint ahogyan már máskor is tör­­tént, megvizsgálják az áralakulás irányát és azt a kérdést, hogy van e szükség va­lamilyen beavatkozásra az egészséges ár­alakulás biztosítása érdekében. Csak kétszázmillió dinár értékű vásott anyagot vásárol Jugoszlávia Németországban. Belgrádból jelentik: Jugoszlávia a Németor­szággal szemben fennálló klíringkövetelések fejében négyszázmillió dinár értékű vasúti anyagot akart vásárolni Németországban. Újabb hírek szerint Jugoszlávia németországi anyagbeszerzése jóval kisebb lesz és való­színű, hogy csak kétszázmillió dinárra fog rúgni, aminek oka az, hogy 1937 szeptem­berében a zenicai gyárban megkezdődik s­zingyártás és így Jugoszlávia számos anya­got, amelyet eddig a külföldön szerzett be, otthon fog előállítani. Az egészséges gyümölcstermesztés alapja: a téli védekezés. Ezt ismerteti a Növényvéde­lem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl az idei új borokról, a hasznos madarak téli védelméről, a szőlő trágyázásáról, a me­legágy készítéséről, a szójabab termesztéséről, a mandulafa kezeléséről, a gyümölcsfák gyö­keréről stb. A dúsan illusztrált, színes gyü­­mölcsképet közlő két szaklapból a „Növény­­védelem“ kiadóhivatala (Budapest, V., Földmi­­velésü­gyi minisztérium) egy alkalommal a lapra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. Fémpiac London. (Fém tőzsde.) Réz tartott, ón jól­tartott, ólom és horgany ingadozó, ezüst lany­huló. Vörösréz standard 44%—­44 ,VIG, 3 hó­napra 445/a—44 11/16, lesz. árf. 44­/a, elektrolyt 48%—49%, best. sel. 48—49%, ón standard 232%—233%, 3 hónapra 282%—232%, lesz. árf. 233, banea ón 235, straits 236, ólom külföldi prompt 23 7/16, 3 hónapra 23 7/16, lesz. árf. 23 %, horgany prompt 16 15/16, 3 hónapra 111/8, lesz. árf. 16’/8, ezüst prompt és kés. száll. 22’4—22%, lesz. árf. 22%. — Nemhivata­los jegyzések: ólom külföldi prompt 23 7/16 árit, 3 hónapra 23%—23 7/16, horgany prompt 16% pénz, 3 hónapra 17 1/16—17%, öntöttvas 72, réz strong sheets 77, nikkel bel­- és kül­földi 200—205, aluminium bel- és külföldi 100, antimon regulus 07%—08%, platina 195, hi­gany 284%, antim­on kínai 46—47, Wolframero 30—31, fehérbádog 19%—19%, vörösrézszu­­­fát 18—18, rudezüst prompt és kés. száll. 20 15/16, finomezüst prompt és kés. száll 22 9/16, arany 141.10%. . A piac eseményei A TEJTERMÉKEK kivitelén, különösen pedig a vasexporton erősen észrevehető a termelés csökkenése. November első felében ugyanis az enyhe, de kellemetle­nül esős időjárás miatt nem várt mér­tékben megcsappant a tejtermelés. Ez a csökkenés a szakemberek előtt érthetet­len, hiszen takarmányneműben nincs hiány és így a teheneket megfelelő mó­don lehetett volna takarmányoztatni. A tejbeszállítás az előző hónaphoz viszo­nyítva körülbelül 50 százalékkal vissza­esett. A tejtermelés visszaesése a tej­piacon is éreztette hatását, elsősorban abb­an, hogy az olcsóbb feleslegek a piac­ról eltűntek. A vajkivitel november első felében alig érte el a 10 vagont. A kül­földi piacokon most mindenütt szilárd az irányzat. Kellemesen érintette a piacot az a tény, hogy a nyugati valuták devalvációja következtében megakadt olasz kivitelt újból sikerült megindítani és november első felében Olaszországba körülbelül 3 vagon magyar vaj ment ki. Javul a helyzet a sajtpiacon is. Ez a javulás azonban egyelőre abban nyilvá­nul meg, hogy a sajtféleségeket könnyeb­ben lehet értékesíteni

Next