Nemzeti Ujság, 1937. szeptember (19. évfolyam, 198-222. szám)
1937-09-01 / 198. szám
V*S NEMZETI ÚJSÁG szeptember 1. -ánynak eladták, adakban pedig úgy festik le őket, mint akik nem is németek. Kitartott ágenseik idehaza két havilapban és a boríték alatt a nép közé csempészett nyomtatványaikkal, igyekeznek a népet maguknak megnyerni. Embereik saját autóikon — melyeket magát szerényen meg nem nevező német jótevőtől (kiket könnyű kitalálni) kaptak, — járják állandóan a sváb községeket és hintik az izgatás magvát a nép közé. Sűrűn járnak ki Németországba, ahol azt igyekeznek a német körökkel elhitetni, hogy idehaza irtják a svábot. Legfőbb ideje, hogy a magyar közvélemény felfigyeljen e dolgokra, mert ezek méhében súlyos veszedelmek rejlenek. Ehhez a kérdéshez azonban nem lehet habozva hozzányúlni. Itt határozott fellépést parancsol a helyzet. Magyarországon a német kisebbségnek egyforma joga van a magyarral. De ez a jogegyenlőség nem mehet olyan messze, hogy a magyar állami érdek és a törvény ellenére, külön utakon járhasson egy csoport és üzelmeivel veszélyeztesse az ország eminens érdekeit. Az ország nem várhat addig, amíg ez a tőzegtűz elharapózik. Amikor majd már nem lehet megfékezni. Itt nincs más út, mint erélyes kézzel rendet teremteni. Ám csalódik az, aki azt képzeli, hogy e problémát pusztán rendőri intézkedésekkel meg lehet oldani. Megírta azt már, épp e lapok hasábján, Pintér László országgyűlési képviselő, hogy e kérdésben kettős irányban kell haladnia a megoldást kereső törekvésnek, teljes határozottsággal és szigorral ki kell égetni azokat a fészkeket, amelyekben ez a veszedelmes agitáció meghúzódik, a másik oldalon azonban a német kisebbség jogos igényeit ki kell elégíteni. Tehát nem lehet elgáncsolni a jogos törekvéseket, az iskolarendelet végrehajtását s nem lehet és nem szabad pángermánnak bélyegezni azt a falusi sváb embert, aki nyelvéhez és német nevéhez ragaszkodik. Ügyelni kell a mai nemzedéknek, hogy az magyar hazához való hűsége meg ne lazuljon. A magyar vidéki közegek szerezzenek érvényt a kisebbségi jognak, de Németországból senki és semmi címen sem szólhat bele a magyar belső ügyekbe, márpedig ez az egész kérdéskomplexum a magyar belső ügy.. Nem szólhat tehát bele Stuttgart sem abba, ha a Badacsony utca környékén erélyes kézzel rendet teremt a kormány, különben elárulná, hogy mögötte más lanpang, mint a németség kulturális megsegítése. A német kormány nemrégen a Rotary Clubboktba való belépést azon a címen tiltotta meg állampolgárainak, mert nézete szerint az a veszély állott volna elő, hogy német állampolgárok külföldi tényezők irányítása alá kerülnek. Róma ellen is azon a címen folyik odahívén az ádáz és gyűlöletes izgatás, hogy a Szentszék, mint szerintük idegen tényező, német állampolgárokra befolyást gyakorol, pedig amint azt mindenki tudja, ez szigorúan csak a hit és erkölcs terére szorítkozik és az egyház sohasem avatkozott bele német állampolgárok politikai állásfoglalásába. Ami pedig nálunk történik, az túlmegy azon az érdeklődésen és kulturális segítségen, amelyet kifelé színlelnek a külföldi németség dolgaival foglalkozó bizonyos német szervek. Ez egyenes beleavatkozás magyar állampolgárok politikai állásfoglalásába, legújabban pedig már vakmerő betörés magyar állampolgárok vallási életébe. Melyik országban tűrnék meg ezt? Addig várunk, míg a janicsár hadak teljesen a nyakunkra nőnek? A bonyhádi választást is e szomorú tények reflektorában kell nézni és elbírálni! (D—y—b) utcára, mert édesanyám drágán foltozza a ruháját, azt mondja. — Ki mondja? — A sánta. — Anyádnak? — Annak. — Hogy mondja néki! — úgy, hogy vén szipirtyó, égetni való boszorkány. — Anyád? — Az. — Akkor tudod mit mondok neked? Azt mondom, hogy én most leguggolok a földre, te meg gyere ide és csókold meg a képem, mind a két oldalról. — Minek csókoljam meg? — Azért, mert én a fejedre akartam ütni a botommal, aztán el akartam indulni a réten, egyenesen a Tisza felé, de ide guggolok és azt mondom, gyere már ide, mert ha hazaérünk, csakugyan pofonütlek. A gyerek oda ment, megcsókolta a koldus két képét. Az melléhez szorította a gyerek fejét, oda, ahol az olvasó kopott keresztje lógott s összecsókolta a poros haját. Azután felakasztotta vállára a tarisznyát, a kalapot a fejébe nyomta s nevetett a vak szeme. — Na, most fogd meg szépen a bot végit, kisfiam és gyerünk haza. A gyerek megfogta a bot végét s a két piszkos kis láb szaporán hazafelé indult. A vámháznál még ott kuporgott cukros Rozi, megálltak előtte egy kicsit. — Aggyon kend kettőért külön a kisgyereknek, kettőért meg külön az édesanyjának. Azután tovább botorkáltak a sötét országúton, elől a gyerek a bot végével, után az édesapja. A cukrot ott szorongatta a markában s hazáig nem szóltak egy kukkot sem. A 6 filléres Uj Nemzedék első napja A Központi Sajtóvállalat déli lapja, testvérlapunk, az Uj Nemzedék, hétfő délben bejelentette olvasóközönségének hogy bekövetkezett, aminek be kellett következnie: a lap ára az eddigi 1 fillér helyett szeptember 1-étől kezdve hat fillér lesz! ... Azok számára, akik naponta figyelemmel kisérik a világ eseményeit, nem volt meglepetés ez a bejelentés. Hosszú hónapok óta jöttek a hírek Európa és Amerika minden tájáról s beszámoltak az egész földkerekségen mindenütt dúló fegyverkezési láz egyes mozzanatairól. Egyre szédítőbb iramban dolgozik a hadiipar, egyre drágulnak a feldolgozásra váró nyerstermékek, köztük a cellulózé, amely egyformán nélkülözhetetlen alapanyaga nemcsak a hadiiparnak, hanem a papírgyártásnak is. Szinte napnap után jöttek a hírek az újságpapír drágulásáról, külföldi papírgyárak közös tanácskozásairól, a lapkiadóvállalatok kényszerű áremeléséről. Mindenki tudta, hogy ez a fenyegető hullám Magyarországra is eljut, hogy mi semkerülhetjük el az elkerülhetetlent. A Központi Sajtóvállalat irodáiban is hetek óta folyt a kalkuláció, a számolgatás és tanácskozás: vájjon meddig lehet még tartani az Új Nemzedék négyfilléres árát, vájjon meddig lehet még elmenni az áldozatokban, hogy a legnagyobb példányszámú és legfürgébb magyar déli lap óriási olvasóközönségének vállára ne kelljen áthárítani azt a terhet amelyet végeredményben a világpolitika hullámzó eseményeinekegymásra torlódásaidézett elő. Kiderült, hogy többet áldozni már nem lehet! És testvérlapunk egy rövid cikkben, néhány egyszerű és egyenes mondatban bejelentette olvasóinak, hogy: a lap homlokzatán bekarikázott négyes szám helyére ezentúl a 6-os számjegy kerül ... Őszintén megváltjuk: mindenki számított arra, hogy az Új Nemzedék mögött felsorakozott olvasótömegek meg fogják érteni a helyzet parancsoló szükségességét s még az eddiginél is nagyobb ragaszkodással és együttérzőbb szolidaritással követik tovább a lapot az érettük vívott küzdelemben. De arra a lelkes szeretetre és önfeláldozó bizalomra, amelyet a lap bejelentése után, az első hatfilléres napon tanúsított az Új Nemzedék közönsége, erre nem volt elkészülve senki. A fővárosi utca megszokott képéhez tartozik az, hogy minden hétköznap délben kipirult arcú és csillogó szemű fiatalok, a pompás rikkancsok serege, tódul ki a Központi Sajtóvállalat expedíciós termeiből s szinte percek alatt árasztják el a várost, kezükben lóbálva a lapot, egészséges erővel kiabálva bele a hétköznapi munka zajos forgatagába: Uj Nemzedék, négy fillér! Kedden délben hat fillért kiabáltak a megszokott négy helyett s a társadalom minden rétegéből rekrutálódó olvasók százai és ezrei mosolygós arccal, nyugodt biztonsággal nyújtották az előre elkészített hat fillért megszokott lapjukért. A testvérlap iránt érzett szolidaritás és a hivatásunkkal járó kötelesség bennünket is kihajtott az utcára. Részt akartunk venni a sikerben és a hétköznapi élet taposómalmában, kinn az utcán, az elárusítóbódé előtt, bent a trafikban, vagy szemtöl-szembe az olvasóval, látni akartuk azt a pillanatot, amikor az újság megérkezik rendeltetési helyére: találkozik a közönséggel. Végig Budapest főútvonalain, egyik rikkancsot a másik után szólítjuk meg. Gyorslábú, jótorkú, nagyszerű legény valamennyi, munkától kipirult arccal válaszolnak az érdeklődő kérdésekre: — Csak nagy események napján megy úgy a lap, mint ma. Senki sem lepődött meg az árváltozáson. Akad, aki tévedésből még mindig négy fillért ad s amikor figyelmeztetjük, szinte mentegetőzve mondja: Igen, igen, mától kezdve már hat fillér!... Azt is megfigyeltük, hogy sokan fizetnek tantusszal. Amióta a Beszkárt érméiből rendes fizetési eszköz lett, a lapvásárlók zsebében mindig akad egy-két kisszakasz... A forgalmasabb helyeken lévő elárusító-pavilonokban és a sarki újságárusoknál így válaszolnak a kérdezősködő újságírónak: Nem újdonság ez, kérem, régóta vártuk. Az utóbbi időben alig volt nap, hogy ne érdeklődtek volna: mikor lép életbe az Új Nemzedék hatfilléres ára? Mindenki természetesnek találta, hogy ez bekövetkezett. Senki sem zúgolódik, hiszen ez az árváltozás összegszerűen csupán tizenkét fillért jelent egy héten. Két fillérrel több kiadás, egy nap... A külvárosok és mellékutcák kistrafikjaiban, a közutak nagytőzsdéiben, mindenütt ugyanazt a feleletet kapjuk: — Mi arra számítottunk, hogy a közönség meglepetéssel fogadja az árváltozást. Tévedtünk. Mindenki előre tudott róla, mindenki számított rá. Az utcai járókelő, a sok ezer és ezer névtelen olvasó közül az egyik, minden tiszteletet megérdemlő komolysággal, öntudatosan válaszol a kérdésre: — Beszéljünk egymással magyarul. Az Uj Nemzedéknek az olvasó két fillérjére volt szüksége... A közönségnek az Uj Nemzedék még két oldalára... (p.) A TITKOS VÁLASZTÓJOG előkészítése — mint az Eckhardt Tibor nyilatkozatából kitűnik — programmszerűen történik. Az illetékes minisztériumok megbízott szervei elkészítették a statisztikai adatgyűjtéseket, amelyekre támaszkodva, Darányi Kálmán miniszterelnök most már feltárhatja a helyzetet az ellenzéki pártok vezetői előtt és meghallgathatja szempontjaikat és kívánságaikat. Értesülésünk szerint ezek a tanácskozások, amelyek a titkos választójog előkészítésével kapcsolatban a kormány és az ellenzéki pártok között a teljes összhangot kívánják biztosítani, tovább folytatódnak. A napokban magához kéreti a miniszterelnök az egyesült kereszténypárt és a többi parlamenti párt vezetőit is. Mielőtt a belügyminisztérium kodifikáló osztálya megkezdené a javaslat szövegezését, Darányi Kálmán miniszterelnök az alapelvek tekintetében biztosítanni akarja, az összhangot a kormány és a parlamenti pártok elgondolása között. * A NÉP két ügyvezető alelnöki! Szinyey Merse Jenő és Zsindely Ferenc kedden egy óra tájban jelent meg Darányi Kálmán miniszterelnöknél. A miniszterelnök a NÉP két alelnökivel megbeszélte a kormánypárt időszerű kérdéseit, az őszi szervezkedési programot, a szezonnyitó pártértekezletet, amelynek időpontját a hét végén állapítják meg. 4» 4» 444» 4» 444» 4» ♦»<»■»»4» 444» 4» 6 44 «» «» ♦» 4». 4» «» «»♦»«» 4» «» M » «» P MitiUaL Pásig MOZGALMAS napja volt kedden Darányi Kálmán miniszterelnöknek. Fontos megbeszélések egész sorozatát folytatta a kormány tagjaival és politikai vezérférfiakkal. Kora délelőtt Kánya Kálmán külügyminiszterjelent meg Darányi Kálmánnál. A miniszterelnök és a külügyminiszter egy óra hosszat tanácskozott az időszerű külpolitikai kérdésekről. A külügyminiszter távozása után a nemzetközi katolikus frontharcos szövetség küldöttsége jelent meg a miniszterelnökségen. Vezetőjükkel, Lienart bíborossal hosszasan elbeszélgetett a miniszterelnök. Déltájban érkezett meg Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére. Eckhardt és Darányi több mint egy óra hosszat tárgyaltak a miniszterelnök dolgozószobájában. * ECKHARDT TIBOR a tanácskozás után nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette, hogy általános politikai és gazdasági természetű kérdéseket beszélt meg a miniszterelnökkel. Szóba kerültek azok a szempontok is, amelyek a választójogi statisztikai adatgyűjtésekkel kapcsolatban merültek fel. Hangsúlyozta Eckhardt, hogy mindezekben a kérdésekben Darányi Kálmán miniszterelnökkel teljes egyetértésre jutottak. A választójogi reform előkészítéséhez szükséges statisztikai adatokról egyébként kijelentette a kisgazdapárt vezére, hogy a statisztikai eredmények kongruensek azokkal az eredeti elgondolásokkal, amelyek a választójog reformja körül alakultak ki. A dolgok fejlődésével Eckhardt meg van elégedve: a nagyjelentőségű alkotmányjogi reform előkészítése megnyugtató mederben folyik. Szerinte tévesek azok az aggályok, mintha a választójogi probléma kátyúba jutott volna. Ha így folyik tovább a munka, alaposan meggondolva, az ellenzék bevonásával, olyan módon, hogy az ellenzék a kormány intencióit megismerje, akkor biztos, hogy a javaslat teljes megnyugvást kelt majd. Ilyen nagy alkotmányjogi kérdésekben a pártok közötti megegyezést biztosítani kell. A miniszterelnök törekvését az ellenzék a maga részéről azzal igyekszik támogatni, hogy nem hangoztat merev kíván Száz fehér galamb jelezte a budapesti békekongresszus megnyitását A Nemzetközi Egyetemi Népszövetségi Federatio budapesti kongresszusát, amelyen huszonkét államnak mintegy száz képviselője vesz részt, kedden délelőtt nyitották meg ünnepies külsőségek között a parlament delegációs termében. A megnyitó ülésen megjelent Lázár Andor igazságügy miniszter és még számos közéleti, valamint társadalmi előkelőség. Az elnöklő Erling Christiansen megnyitó beszédében örömének adott kifejezést, hogy a Federatio a kongresszusok kedvelt városában Budapesten gyűjtötte össze tagjait. Utalt arra, hogy a kongresszus napjaink legégetőbb kérdéséről, a fegyverkezésről tanácskozik , a különböző államok ifjúsági kiküldöttei mint magánemberek ismertetik országaik ifjúságának felfogását ebben a súlyos kérdésben. A Federatioban tömörült fiatalság hisz a Népszövetségben s reméli, hogy a Népszövetség segítségével megszervezheti a világ békéjét. Ezután Josef Piait, a Népszövetség kiküldöttje a népszövetségi főtitkár üdvözletét tolmácsolta. Majd Pap Géza nyugalmazott államtitkár a nemzetközi munkaügyi hivatal képviseletében szólalt fel. Hangoztatta, hogy a világ ifjúságának hűnek kell maradnia a nemzetközi igazság ideáljához. Vályi Ferenc tanár a Magyar Külügyi Társaság nevében, Adolf Maedel pedig az egyetemi hallgatók nemzetközi szövetsége képviseletében üdvözölte a kongresszust. Végül Gáti Ernő, a Federatio magyar főcsoportjának elnöke köszöntötte a külföldi vendégeket. A megnyitó ülés befejezése után a résztvevők a parlament erkélyére vonultak, ahol megható ünnepség játszódott le. Száz fehér galambot útnak eresztettek, hogy elvigyék a világ minden tája felé a békekívánságot. Ezután a rendező bizottság tokaji kóstolóra látta vendégül a kongresszus résztvevőit. A Nemzetközi Egyetemi Népszövetségi Federatio Kongresszusa kedden délután kezdte meg tanácskozásait a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében. Az ülés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg: a külföldi kiküldöttek valamennyien megjelentek s a magyar diákság is igen nagy számban vett, részt, a tanácskozásokon. Elsőnek Spiihler svájci kiküldött terjesztette elő a Federatio svájci csoportjának jelentését a fegyverkezés helyzetéről. Ezután került volna a sor az előterjesztett, jelentésekről szóló vitára. A vitakérdésekre igen sokan iratkoztak fel. Végül is megállapodtak abban, hogy miután mindkét előbbi jelentés áttanulmányozása hoszszabb időt igényel, a vitát a kongresszus utolsó napjaira halasztják. A szerda délelőtti ülésen, amely ugyancsak délelőtt tíz órakor kezdődik az Akadémia üléstermében, a magyar, holland és a csehszlovák csoport tesz jelentést az újrafegyverkezés politikai következményeiről. Egy órakor díszebéd lesz a Gellértszállóban. ságokat és nem követel ultimátumszerűen terminusokat. Ezekre nincs szükség, mert Darányi Kálmán miniszterelnökben megvan a jószándék a titkos választójog megteremtésére.*