Nemzeti Ujság, 1938. június (20. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-02 / 123. szám

NEMZETI GAZDASÁG A JEGYBANK főtanácsának teg­napi ülésén meleg elismeréssel üdvözöl­ték az új elnököt, Baranyai Lipótot. Az ünneplés megmutatta, mennyire értéke­lik azt a nagy munkát, amelyet mint ve­zérigazgató fejtett ki és mennyire hiva­tottnak tartják arra, hogy Imrédy Béla által kezdett jegybankpolitikai irányt folytatva, az előtte álló újabb nagy fel­adatokat elvégezze. A főtanács ülése már a megoldásra váró nagy problémák je­gyében folyt le, amikor ez ünneplés után az elnök előterjesztésére elhatározták, hogy június 23-ára rendkívüli közgyűlést hívnak össze. A rendkívüli közgyűlés tárgyalja azokat az alapszabálym­ódosítá­­sokat, amelyeket Imrédy Béla program­­beszédében már előre jelzett. A jegybank szervezetét hozzáidomítják a változó időkhöz és a reformok által még inkább képessé teszi azoknak a pénzügyi felada­toknak a megoldására, amelyek az ötéves terv végrehajtásával az ország gazdasági és pénzügyi erejének mozgósítása terén várnak rá. A jegybank alapszabályait törvény állapította meg, ha tehát a jegy­bank közgyűlését az alapszabály módo­sítása céljából összehívták június hó­napra, akkor ez annyit jelent: a jegy­bank­reformról szóló törvényjavaslat is még ebben a hónapban benyújtásra ke­rül a Házban. Ez a reform minden bi­zonnyal a magyar pénzügyi élet egyik legmesszebb kiható eseményének számí­tódik és ennek a fontosságának tudatá­ban köszöntötték a főtanácsosok az új el­nököt. % IDŐSZERŰ kérdés már a gyümölcs­kivitel. Lassankint beérik a korai cse­resznye ott, ahol az áprilisi fagy nem pusztította el, piacra kerül a szamóca, a ribizke is. Az egres felhozatala most már napról-napra fokozódik. Gondoskodni kell tehát a fagymeghagyott korai gyü­mölcstermés értékesítéséről. Gyéren kerül azonban az áru a piacokra és így az ér­tékesítés máskor rendkívül nehéz problé­mája az idén, úgy látszik, könnyen meg­oldódik, sőt részben már meg is oldódott, mert hiszen Németországgal már megtör­tént a megállapodás a magyar gyümölcs átvételére. Június végéig 20 ezer márka értékben egrest, 90 ezer márka értékben júniusi meggyet, 60 ezer márka értékben apró meggyet, 90 ezer márkáért nagy meggyet és 15 ezer márkáért korai sárga­barackot vesznek át a németek az idény­­cikken, zöldborsón, zöldbabon és korai uborkán kívül. A felsorolt gyümölcs és idénycikkekre a német illetékes hatóság már ki is adta a devizaengedélyeket s az engedélyekhez jutott német importcégek jegyzéke már meg is tekinthető a Külke­reskedelmi Hivatal gyümölcsosztályán és vidéki kirendeltségeinél. A szakkörök véleménye szerint a németországi kivite­len kívül jelentékenyebb exportról más­hová aligha lehet szó, mert, ha a termés­­becslések mindenben fedik a valóságot, úgy ezekből a legfontosabb korai gyü­mölcsféleségekből kevés lesz a felesleg. Az exportálható felesleg. Gondolni kell ugyanis a belső fogyasztás ellátására is. al ALIAUI megrendelések kiadá­sánál fontos szerepet kapott az árkor­mánybiztos, mert az ő feladata ellen­őrizni mennyiben fogadhatók el a válla­latok által ajánlott árak. Beszámoltunk már arról, hogy a hírek szerint az ár­ellenőrzés miatt a munkák kiadását nem késleltetik, ezért a vállalati összeg 30 százalékát tartalékolják a később elhatá­rozott és elfogadott ármérséklés fedezé­sére. Most újabb érdekes hír kerül a nyilvánosságra arról, milyen elvek irá­nyítják az árkormánybiztos nehéz mun­káját. Az egyik legérdekesebb kérdés az árkalkulációnál, hogyan számítsák a vál­lalkozó nyereségét. Az ötéves terv végre­hajtásával kapcsolatban illetékes hely­ről állapították hangsúlyozottan meg, hogy nem engedik senki számára se meg­, aránytalanul sokat keressen a kiadásra váró munkákon. Ennek az elv­nek a szempontjából még fontosabbá vált a nyereség kérdése az árkalkulációk­nál. A hírek szerint az árkormánybiztos általában 3 százaléknál magasabb nye­reséget nem hajlandó számításba venni. A 3 százalék alacsony nyereségkulcsnak látszik de ha arra gondolunk, hogy az ötéves terv végrehajtása során a ki­adásra kerülő munkáknál a lehetőséghez képest biztosítani kívánják azoknak addicionális jellegét, akkor teljesen in­dokolt az a törekvés, amely a nyereségi kulcsot a normálisnál lényegesen alacso­nyabb nívum kívánja megállapítani.­ Az árkormánybiztos 4,5 százalék­kal csökkentette a papírárakat A készbőrök, a zöldüvegáruk, a juta­szövetek, a búza- és burgonyazsákok árá­nak leszállítása után most sorra követ­kezett a papírárak csökkentése. Az ár­­kormán­ybiztos megegyezett a papírgyá­rakkal abban, hogy június elsejei ha­tállyal az ivó- és nyomópapírozok árát 4,5 százalékkal csökkenti. Egy év alatt körülbelül ugyanennyivel emelkedtek a papírárak, az árleszállítás tehát az egy év előtti nívó helyreállítását jelenti. Az álkormánybiztos tárgyalásainak legújabb eredményéről a következő hivatalos tájé­koztatást adták ki: Az Árellenőrzés Országos Kormány­­biztosa befejezte azokat a tárgyalásokat, amelyeket a papírgyárakkal a papírárak csökkentése tárgyában a közelmúltban folytatott. A tárgyalások eredményeképpen a papírgyárak 1938 június 1-i hatállyal a jelenleg érvényben lévő árakat az iró- és nyomópapirosoknál mintegy 4—5 száza­lékkal csökkentették, ami által — figye­lembe véve a közelmúltban a csomagoló­papirosoknál véghezvitt mintegy 6—8 százalékos csökkentést — nagyjából az 1937 április—májusában érvényben volt papírárakat állították vissza. Gondoskodás történt arról is, hogy a gyárak által keresztülvitt csökkentések a gazdasági élet további tényezőinél is érvényesíttessenek, így a papírnagyke­reskedelem kötelezte magát arra, hogy a gyárak által véghezvitt csökkentést teljes mértékben alkalmazni fogja az új nagykereskedői papíráraknál. Öt százalékkal magasabb eddig a folyó költségvetési év adóbevétele a tavalyinál A pénzügyminiszter áprilisi beszámolója Magyarország pénzügyi helyzetéről az adóbe­vételek alakulását illetően megnyugtatóig hat. Az adatok szerint ugyanis az áprilisi adóbevételek nem mutatnak visszaesést, ellen­kezőleg a tavalyi áprilishoz viszonyítva az idén is emelkedés állapítható meg. 1938 ápri­lisában az adóbevételek 60.6 millió pengőt, 1937 áprilisában 58.6 millió pengőt tettek ki. Az emelkedés tehát 2 millió pengő. Az egyes adónemeket vizsgálva, csak a forgalmi adó­nál, a vámjövedéknél és a sójövedéknél mu­tatkozik visszaesés a múlt évvel szemben, vi­szont úgy az egyenesadó, mint a fogyasztási adó és a dohányjövedék magasabb bevételt hozott. Tavaly áprilisban a forgalmi adók­ból 11.3 millió pengő volt a bevétel, az idén áprilisban 10,8 millió pengő. Ez a visszaesés kétségtelnül a­ gazdasági életben észlelt kon-Megjelent a kamara német nyelvű jelentése. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara né­met nyelvű beszámolója az elmúlt gazdasági évről most jelent meg. A füzet részletesen is­merteti az ország ipari és mezőgazdasági ter­melését. Az egyes ipari és kereskedelmi szak­mákkal külön fejezetekben foglalkozik. A je­lentésnek ez a része azért bír különös érték­kel, mert minden szakmánál részletes tájékoz­tatást ad, milyen arányú a belföldi termelés és mely cikkekben exportképes, másrészt fel­világosítást ad arra is, hogy milyen cikkek termelése nem fedezi a szükségletet, junkturális hanyatlás eredménye volt. A fo­gyasztási adókból származó bevétel viszont a tavalyi 6,6 millió pengőről az idén 7,1 millióra emelkedett, aminek magyarázatát egyes fo­gyasztási cikkeknek megnövekedett vásárlásá­ban találjuk. A behozatal csökkenése jelent­kezik abban, hogy a tavaly áprilisban be­folyt 4.3 millióval szemben, idén áprilisban a vámjövedelem bevétel 3.9 millió volt. A dohányjövedék idei 10.7 millió pengőjével szemben tavaly csak 9,1 millió pengő volt a bevétel. Ha az adóbevételek 9 hónapi alaku­lását nézzük, akkor azt látjuk, hogy a folyó költségvetési év első 9 hónapjában 35,5 millió pengővel volt több a bevétel, mint a tavalyi költségvetés első 9 hónapjában. A 9 hónapi adatok összehasonlításába­n a bevételek 5 szá­zalékos emelkedést mutatnak, viszont az áp­rilisi bevételek összehasonlításánál 3,7 száza­lék emelkedés állapítható meg. Hán igazolták és azóta részvényeiket a letétből vissza nem vették, avagy ha részvényeiket 1938 február 7-e után vették vissza, amennyi­ben részvényeik nincsenek lekötve, a részvé­nyek folytonos birtoklását 1938 június 8-rg eszközlendő újabb letétel által igazolják. A belépőjegyek a tárgysorozattal együtt a rész­vényeseknek, illetve azok meghatalmazottai­­nak kellő időben meg fognak küldetni. Nagy érdeklődés előzi meg Judik József előadását az ötéves tervről A közgazdasági és pénzügyi körökben általános nagy érdeklődés előzi meg dr. Judik Józsefnek, a Magyar Nemzeti Bank igazgatójának, a magyar közgaz­dasági tudomány egyik legerősebb egyé­niségének az előadását, melyet június 2-án, csütörtökön tart a Magyar Közgaz­dasági Társaságban. Az érdeklődés a ki­váló előadó személyének épúgy szól, mint az előadása tárgyául választott té­mának is. Előadásának a címe ugyanis: Az ötéves terv közgazdasági és pénzügyi szempontjai. Judik József mindig Imrédy Béla gazdasági vezérkarának egyik igen fontos tagja volt, így különösen hivatott arra, hogy az ötéves tervről előadást tartson — irányt mutatva mindenki szá­mára. Lebrun Lancia köztársasági elnök meg­tekintette a párisi Árumintavásár magyar csoportját. A most megnyílt párisi áruminta­­vásáron külön pavilonban vesz részt az Ipar­művészeti Társulat is, amely a magyar ipar­művészek és háziiparosok legszebb alkotásait mutatja be. A magyar pavillont kedden meg­tekintette Lebrun, a francia köztársaság el­nöke, akit Szabó Andrásné és Bartha Ferenc, a társulat megbízottai fogadtak és kalauzol­tak. A francia köztársaság elnöke nagy érdek­lődéssel szemlélte meg a kiállítást. Kik vehetnek részt a jegybank rendkívüli közgyűlésén? A Magyar Nemzeti Bank június 23-án délután 5 órakor székházának második emeleti nagy tanácstermében rendkívüli ülést tart. A közgyűlés ezen rendkívüli ülésén a M. N. B. alapszabályainak 12. cikke értelmé­ben csak azok a tagok vehetnek részt, akik jogosultak az 1938. évi február 7-én tartott rendes ülésben résztvenni, vagyis azok a rész­vényesek, akik 25 részvénynek birtokát a Banknál 1937 július 31-ig eszközölt letétel ut­ Ingatlanforgalom A legújabb ingatlanforgalmi kimutatás szerint a múlt héten több nagyobb értékű ingatlan cserélt gazdát Budapesten. Ezek a következők: A Magyar Általános Bank eladta az Erzsébet­ körút 13. sz. házat 087.500 pengőért a Magyar Távirati Iroda és az érdekkörébe tartozó vállalatok nyugdíjpénztá­rának. — A Szent Imre Bérpalota Rt. a Horthy Miklós­ út 15. sz. ház egy részét 322.500 pengőért özv. dr. Pozsonyi Jenőnének, egy másik részét 320.500 pengőért dr. Faragó Györgynének. — A Luxus Editő Szövetkezet a Zivatar­ utca 11. sz. há­zat 185.000 pengőért Lovas­ Istvánnak. — Weil Lipót a Naphegy­ utca 7. sz. házat 198.000 pengőért dr. Székely Józsefnek. — Sárközy Gézáné a Rá­­kóczi-tér 2. sz. házat 150.000 pengőért a Budapesti Mészárosok és Hentesek Ipartestületének. — Wör­­ner I. és Társa gépgyár a Váci-út 25495.­­hrsz. in­gatlant 21.300 pengőért Varga Gergelynek.­­ özv. Martys Jánosné a Petneházy­ Utca 33. sz. házat 11.200 pengőért Bán Lászlónak. — B. Nagy Mihály a Futár-utca 28. sz. házat 13.600 pengőért Garai Lászlónak. — Erős Egon a Rottenbiller-utca 12. sz. házat 85.000 pengőért Kuffler Dezsőnének. — Juno Házépítő Szövetkezet az Orezy-ut 12. sz. há­zat 22.000 pengőért Szabó Istvánnak. . — özv. Ker­tész Pálné a Koszoru­ utca 6. sz. házát 12.600 pen­gőért Ernst Márkusnénak. — Tenk Sándor és Ka­rola a Kálvária-tér 25. sz. házat 48.000 pengőért Buradics Józsefnek. — Az Első Budapesti Gőz­malmi Rt. a Soroksári-ut 37910. hrsz. ingatlant 25.000 pengőért Pető Alicenak. — Buzavics József a Bokréta-utca 32. sz. házat 48.000 pengőért dr. Gergely József és Vilmának. Szarvady József a Gergely-utca 62. sz. házat 25.000 pengőért ifj. Szarvady Józsefnek. — Gróf Festetics Pálné a Héderváry­ utca 38523. hrsz. ingatlant 24.000 pen­gőért dr. Molnár Ferencnek. — Herzog Antalné a Kutvölgyi-ut 13. sz. házat 10.800 pengőért Erdősi Rezsőnek. — Báró Manteus­ol Henrikné az Attila­­utca 57. sz. házat 19.000 pengőért dr. Kotais Endré­nek. — Weidlich Adolf a Bogár-utca 34. sz. házat 24.000 pengőért Belatiny Ivánnak. — Rákos József a Pasaréti-ut 19474. hrsz. ingatlant 64.000 pengőért Siegmeth Alfrédnénak. — Dr. Száva Kováts Jó­­zsefné a Sashegyi-ut 2362. hrsz. ingatlant 10.440 pengőért Lenkei Lajosnak. — Kollár József a Horthy Miklós-ut 4491. Iirez. ingatlant 16.500 pen­gőért, özv. Lőrinczy Istvánnénak. — A Thököly-ut 61. sz. Bérvilla Rt. a Thököly-ut 61. sz. házat 72.000 pengőért a Magyarországi Könyvkötők és Rokon­­szakmabeli Munkások és Munkásnők Szakegyleté­nek. — Zsabinszky Nándorné az llosvai-utca 11. sz. házat 15.000 pengőért Bán Gyulának. — Lőwin­­ger Jenő az llosvai-utca 31. sz. házat 18.000 pen­gőért Lovászy Margit és Paulának. — Gr. Vise­grádi József az Alsórákosi rétek 29988. hrsz. ingat­lant 11.800 pengőért Kele Jánosnak. — Prohászka Ágoston a Dervay­ utca 117. sz. házat 10.500 pen­gőért özv. Kovács Dezsőnének. — özv. dr. Balla Alfrédné az Alsórákosi rétek 30551. hrsz. ingatlant 14.500 pengőért Gereben Ferencnek. — Kemény Béla a Thököly-ut 32289. hrsz. ingatlant 15.000 pen­­gőért Bezsenyi Istvánnénak. — Tu­rcsányi B. Pál a Szentes­ utca 60. sz. házat 20.000 pengőért a Filmatyp Laboratórium kft.-nak. Szent István Serleg a legjobb kézműves­iparosnak. A szegedi Kereskedelmi és Ipar­ kamara elnöksége elhatározta, hogy „Szent István Serleg“ elnevezéssel vándordíjnak ezüst serleget adományoz a jubiláns Szegedi Ipari Vásárnak. A serleg minden évben an­nak a kézművesiparosnak kitüntetésére szol­gál, aki a vásáron bemutatott tárgyain leg­jobban egyesítette a kézműipari tökéletessé­get és a kereskedelmi értékesítésre való al­kalmasságot. Itt említjük meg, hogy a Sze­gedi Ipari Vásár területén (Szeged, Horváth Mihály­ utca 3. szám alatt) a vásár tartam­a alatt folyó évi június 4-től 12-ig alkalmi postahivatal működik. Az alkalmi postahiva­tal a vásár területén feladott küldemények lebélyegzésére „Ipari Vásár Szeged“ felirású különleges bélyegzőt fog használni. A bankrészvények magánforgalmi árfolyamai A bankok magánforgalmában az irányzat tartott. A szerdai tájékoztató árfolyamok (zárójelben az előző árak): Kereskedelmi Bank (57) 57, Hitelbank (40) 40, Leszámítoló­­bank (31.25) 31.25, Angol-Magyar Bank (24.5) 24.5, Hazai Bank (20) 20, Olasz Bank (33) 33, MOKTAR (19.25) 19.25, Pesti Hazai (57) 57.5 -58.5. A sportárukereskedők vikendje. A magyar sportárukereskedők június 4-étől július 23-ig bezárólag a nyári hónapok alatt vikend cél­jából üzleteiket szombaton délután 2 órakor zárják be. A piac eseményei a helyzet még nem ala­kult ki. Egyelőre csekély mennyiség kerül kivitelre, mert a külföldi piacokon, úgy a­ kész, mint a nyers toll nehezen helyezhető el. A piacon azonban számí­tanak arra, hogy a későbbi hónapokban megélénkül­ az export és talán sikerül elérni a múlt évi export mennyiségét. A múlt esztendőben ugyanis 31.802 mázsa tollat szállítottunk a külföldre. Jelenleg az alábbi termelői árak vannak érvény­ben: legelsőrendű rupstoll 5.63, la 4, N­a 3.02, Illa 2.03, fosztott toll la 4.14, Ha 2.30, hízott toll 3.06, pehely la 9.10, Ha 6.75, fehér kacsatoll 3.06, szürke kacsa­­toll 1.62, tarka csirketoll 0.24 pengő kilo­­gramonként. Ezek az árak azonban csak irányáraknak tekinthetők, mivel a toll-­ nál a termelői árak vidék és minőség szerint váltakoznak. A TOLLPIACON Élelmiszerpiac A szerdai élelmiszerpiacra vasúton 63 vagon különféle árut hoztak föl, amelyből 36 vagon volt a darabáru, 19 vagon a bur­gonya, 1 vagon az újburgonya, 1 vagon a zöldség, 3 vagon a tojás, 1 vagon a cseresznye és ,1 vagon a saláta. Ha­jón 334 mázsa darab­áru érkezett. Előbaromából 427 ketreccel, vá­gott baromfiból 110 mázsát hoztak föl. A piac forgalma mérsékelt volt, a felhozatal is csök­kent. Az árak nem változtak lényegesen. A friss zöldségfélék közül az újburgonya, a fejessaláta és a karfiol ára olcsóbbodott né­hány fillérrel. A gyümölcspiacra mind na­gyobb mennyiségű cseresznye érkezik , az ára is állandóan csökken. Az élelmiszerpiac fogyasztói árai kg.-ként (zá­rójelben a nagykereskedelmi árak): Húsok: Marhahús: rostélyos és felsál 128—18», leveshús (tarta, tarja, szegye) 128-20«, borjúhús: bi«24Bn«20;,­vese, pörkölt 180. Juhhús: 160­2,0* el®Je 128—00, sertéshús: karaj 200—210, tarja, comb 170—210, oldalas 124—17* zsír­­szalonna 140—104, háj 1*0—170 fillér. Hal és vad: ponty élő 140—200, jegelt 100—140, ha*»«sa.e10 300-10°, sül*« élő 240-400, kecsese 500 -700, keszeg 00—70, keverthal 80—120. — Szarvas ürü!?: ö/ 4°—50®» vaddisznó 180—250, fácán drb 200—200, fenyvesmadár drb 40—50 fillér. 1 é­s, tojás: Élő tyúk drb 200-350, kjr (120—130), csirke rántanivaló drb 92—130, kg (150­ lifl) kacsa hizott (100), lúd hízott (120), lud­ fiatal (130—145), pulyka hizott (100). Vágott: tyuk í* '^119,1.,04^1501' N­a l:l°­,S(l 020-130), csirke í?,­ kacsa hízott la (110 — 2»)' NI“ (IM-llO), lúd hízott la (110—125), Ha (90—110), lúd fiatal (135—155). — Teatojás drb 7—8, kg 140—145, ládaáru (110—112), kosáráru (113), főző és apró drb 0—7, kg 125—135 (108—114) fillér. Zöldség és főzelék: Petrezselyem la (120—140), N­a (90—120), vegyeszöldség 70—100 (80— 80). sárgarépa: karolta (5—20), la (30—40), N­a (20 -25), zeller la (50-60), N­a (30-40), cékla la (25- 30), Ha (18—25). torma vékony erős (35—25), neme­sített hazai édes (80—90), kalarábé drb 4—14 (3—10), karfiol hazai levéllel (70—100), tisztított 130—140, vöröshagyma egyiptomi 70—88 (00—04), közönséges (10—55), fokhagyma fa (20—34), N­a (12—18), köze­­lektök uj 80—100, paraj tisztított 14—22 (8—18), sóska 14—24 (0—10), hónaposretek 4—14 (2,5—10), zöldpaprika apró (0—15), töltenivaló (10-20), para­dicsom (350), zöldbab (351), Zöldborsó 40—50 (25— 40), championgomba 170—200, csiperkegomba (160— 180), spárga 30—100 (10—130), ugorka: savanyítani 70—100 (80—90), salátának (60—75), kelkáposzta új 20—50 (10—40), savanyúkáposzta 70—72, fejessaláta fa 4-8 (4-0). N­a (2-4) fillér. Burgonya: Nyári rózsa 15—19 (14—15), őszi rózsa 14—10 (12—13), kifli (18—20), Ella 11 (8,5-10), Gülbaba 16—18 (12.5—15), uj (34—45) fillér. Gyümölcs: Alma nemesfaj 141—200 (80—220), körte külföldi (110—140), naspolya (85), aszaltszilva (110—140), cseresznye külföldi (100—140), hazai 70— 100 (70—100), piros ropogós (100—135), sárgadinnye (400), szamóca (120—400), egres (30—50), dió­­be­ csemege (400—460), fa (350—460), mogyoró olasz (180—220), mandulabél 486—000 (400—400), narancs vörösbe)!! 140—100, sárgabély 120—150 (90—140), citrom fa (9—11), N­a (0,5—8), füge koszorús (56— 04), zsákos (85-100), lídás (90-100) fillér. Fűszer: Paprika édesnemes 520—530 (420), félédes gulyás 400 (330), fa­rózsa 290-320 (200-270), mák­kás (150—170), méz pergetett (135) fivér.

Next