Nemzeti Ujság, 1941. december (23. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-26 / 294. szám
1935-ben a berni követség élére nevezték ki követi minőségben, majd megbízták a genfi képviselet vezetésével is. 1938-ban rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter lett. 1939 óta az athéni követség vezetője. SZTÓJAY DÖME 1883-ban született Versecen. 1925- ben katonai attasé Berlinben. Ekkor került kapcsolatba a diplomáciai szolgálattal. 1929-ben tábornokká, 1935-ben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. A berlini követség élén Kánya Kálmán utóda lett. 1940-ben magyar királyi titkos tanácsos. WETTSTEIN JÁNOS rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1939 óta képviseli követi minőségben Magyarországot Svájcban, ötvennégy éves. A diplomata-vizsga letétele után 1913-ban közös külügyi fogalmazó lett, ,1917-ben udvari segédtitkár. 1919-ben követségtitkárként lép magyar külügyi szolgálatba. Állomáshelyei: Páris, Hága, Berlin, Prága voltak 1 NAGY LÁSZLÓ 1920-ban kerül külügyi szolgálatba. Állomáshelyei voltak: Prága, Stambul, Bukarest, Róma 1941-ben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. A bukaresti követség élén Bárdossy László utóda lett. ötvenhárom éves. .... SZABÓ GYÖRGY 1913-ban végezte el a konzuli akadémiát Két év múlva konzuli attasé, 1918-ban alkonzul és ebben a minőségben lép 1919- ben magyar külügyi szolgálatba. 1926-ban a zágrábi konzulátus élére kerül, 1935- ben a müncheni főkonzulátus vezetője. 1939-ben a pozsonyi követség élére kerül, 1941-ben pedig követi jelleggel bízzák meg a Finnországban való képviselettel■á helsinkii követség élén. WODIANER ANDOR 1913-ban végezte a konzuli akadémiát és két év múlva lépett közös külügyi szolgálatba. Állomáshelyei: Szófia, Belgrád, Róma, Buenos Aires, Madrid voltak. 1939-ben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. Jelenleg Lisszabonban képviseli követi minőségben Magyarországot. AMBRÓ FERENC Rómában született, 1890-ben. A konzuli akadémia elvégzése után, 1916-ban konzuli attasévá nevezték ki. Három év múlva magyar külügyi szolgálatba lépett. Működött a központban, Rómában, Hágában, Párisban, Brüsszelben és Luxemburgban, majd újból a központban. Jelenleg a madridi követség vezetője. MARIÁSSY ZOLTÁN diplomáciai pályáját a volt császári és királyi szolgálatban kezdte Törökországban. A magyar külügyi szolgálat megszervezése a külügyminisztérium központjában, majd mint követségi titkár és tanácsos, Berlinben, Hágában, Rómában és Prágában teljesített szolgálatot. 1929- ben kabinetfőnökké nevezték ki. 1935-ben rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri minőségben megbízták az ankarai követség vezetésével. Ankarából Rómába került, mint Magyarország qyirináli követe. Durágy Ferenc Merlin Ervin Vörnle János Velics László Sztójay Döme Wettstein János Szabó György Ambró Ferenc Báró Apor Gábor Matuska Péter Jungerth Mihály Végh Miklós KUHL LAJOS 1891-ben született. 1921-ben vármegyei szolgálatból került a külügyminisztériumba. A központon kívül Ankarában, Berlinben, Finnországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában működött. 1941 tavasza óta a pozsonyi követség vezetője. IFJ. VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS 1907-ben született Pólában. Elvégezte a mezőgazdasági akadémiát 1932-ben az Angol-Magyar Bank igazgatója, egy év múlva a Magyar-Egyiptomi Kereskedelmi Rt. ügyvezető igazgatója lett. Rendkívüli érdemeket szerzett a magyar-egyiptomi kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében. Mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1939 óta Magyarország brazíliai követe Rio de Janeiróban. Erdőd, ez a most felszabadult szatmármegyei történelmi múltú, kies fekvésű község három nagy emberből. nevezetes: itt született Erdődi Bakács Tamás Magyarország híres bíboros-hercegprimása, ide fűződnek Petőfi Sándor és Szendrey Julia szerelmének szálai és itt született Bartók Lajos, a kiváló petőtista, aki a szabadságnak Petőfi után egyik legszenvedélyesebb lantosa. Írótársai a Petőfi Társaság élére állították őt, hogy lelkesedésével a Petőfi-kultuszt még jobban fokozza. Bartók Lajos Erdődön 1851-ben született, ahol apja főszolgabíró volt Tanulmányait Nagybányán, Szatmáron, Máramarosszigeten, jogát a pesti egyetemen végezte. Nagybátyja, Törökfalvi Papp Zsigmond nagybányai birtokos — Petőfi legjobb barátja — ajánlatára Jókai a Honnál és az Üstökösnél alkalmazta. Don Pedro néven írogatott s ennek hatása alatt Tóth Kálmán reábizta élclapját, a Bolond Miskát. Szatirikus hírneve anynyira ismert lett hogy 1878-ban megindította a Bolond Istókolt hol Jankó János a neves magyar karikaturista volt fegyvertársa. Mint politikai szatirikus a Tisza-part mellett harcolt, majd a fúzió után ellenzékbe ment melynek Nagybányán képviselőjelöltje volt, később a képviselőháznak, főképp kulturális ügyekben, hasznos tagja. Első darabja egy regényes vígjátéko „A legszebb“ 1879-ben került színre a Nemzeti Színházban- E darab alapította meg Bartók költői hírnevét mert habár a darab színpadi technikájának fogyatékos volta miatt nagy külső sikert nem aratott, tartalmassága, erős lendületű versei a 28 éves szerzőt hírhez juttatták. Költeményeinek első és második gyűjteménye: „őrtüzek“ és „Rúgott csillagok“ még a politika bélyegzőjét viselik magukon. 1884- ben írja meg első történelmi drámáját, a Kendi Margitot. A múlt korszellemének visszaérzése, hatalmasan szárnyaló költői nyelve és erős drámaiassága teszik értékessé, ő Kendi Margitot tartotta legsikerültebb drámájának, az Akadémia és a közönség azonban a Turán Annának adta a pálmát, mely darabja 1887-ben került színre. Az akkori sajtó elragadtatás hangján irt a darabról s párját ritkító eseménykép említette, hogy a szerzőt tizenkilencszer szólították a lámpák elé. Az Akadémia a Péczely-díjat, adta neki. E darabban nyilvánul teljes fényben Bartók drámai képessége, történelmi érzéke és költői ereje. Egy darab magyar középkor az, telve izgató fordulatokkal, eleven alakokkal, verseiése ragyogó, színpadi technikája Sardounak is becsületére válnék. Mindkét darab alkalmas a filmesítésre. 1885- ben jelent meg legértékesebb lírai kötete, a „Kárpáti Emlékek“, amelyet németre is fordítottak. A természetszerretet és szabadság gyönyörű himnuszai ezek a költemények- Petőfi leghűbb követője az Alfölddel szemben a Kárpátok poétája. A sziklák rendíthetetlensége, a kárpáti sasok szárnyalása, borongó fenyvesek suttogása, a Tarpatak zúgása: ez az ő világa. Ez időben részt vesz a Petőfi Társaság megalakításában és Jókai Mórral, Szana Tamással együtt haláláig annak elnöke s leghívebb harcosa. A Petőfi Társaság 1897. évi ülésén ő veti fel a Petőfi-Ház építése gondolatát, hogy abban a nagy poétára vonatkozó relikviákat összegyüjtsék. Az eszme meg is valamitt. AMéhek“ címü" vígjátékát 1889-bem adták először, ugyanezen évben szinre került egyetlen bohózata: Valuska Benedek. Erzsébet királyné című történelmi drámája 1892-ben jelent meg. Ez időben láttak napvilágot többi költeménykötetei: Költemények, Újabb költemények, Erdőzugás, Téli Regék. Utolsó költeménykötete 1901-ben: Remény, emlékezet. Két történelmi darabja jelent meg még: János király dráma és Mohács után tragédia. Irt egy operett-librettót is Alrendszer adzs címen. Bartók a Németi Színháznak hosszú ideig drámabirálója volt. Irodalmi pályájának emelkedésében sok irodalmi, művészeti és hazafias mozgalomban jutott vezető szerepe. Egyik lelke volt az írók és Művészek Körének és a Kisfaludy-Társaságnak. A gyönge fizikumú poéta-iró azonban hamar kiégett s hiába keresett erőt a tenger partján. Bartók Lajos 1902 december 31-én, 51. életévében alkotó erejének teljességében meghalt. Martinuzzi Práter György egész korát felölelő trilógiájának harmadik része csak vázlatban maradt. Sírjánál Ábrányi Emil és Somlyó Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója búcsúztatták. A Petőfi Társaság nagygyűlésén Jókai Mór tartott róla emlékbeszédet. Kiadatlan költeményeit Hattyúdalok címen unokaöccse Daróty Lajos író, a Petőfi Ház volt őre adta ki Endrődy Sándor előszavával. Ezek között van Rekviem című költeménye, mely a legdrámaibb október hatodikának költészetében. Bartók Lajos a legkedvesebb legszínesebb egyéniség volt, csupa szellem, gúny, éle és vidámság. Keserűen humoros, találó mondásai, élénk riposztjai közszájon forogtak, a legnépszerűbb társasági ember volt és mint kaszinótag és képviselő a politikai világban, mint színpadi szerző és lapszerkesztő a kulisszák mögött egyformán kedvelt, sőt ünnepelt volt. Betegségét és halálát egy késői romantikus szerelem előzte meg. A Kerepesi temetőben, a Deák-mauzóleum melletti sírján 1910-ben leplezték le síremlékét, melyet Somló Sári, a Nemzeti Színház igazgatójának leánya mintázott. A beszédet Pekár Gyula mondotta. Erdődi szülőházán 1913-ban emléktáblát helyeztek el az irodalmi társaságok és Szatmár vármegye társadalmának részvétele mellett. Most, hogy a Kárpátok egy része ismét szabad, költeményei egész frisseségükben ébrednek fel, ötvenkét éves. A konzuli akadémia elvégzése után 1915-ben kezdte meg a közös külügyi szolgálatot. 1919-ben I. osztályú követségi titkár a magyar külügyminisztériumban. 1934-ben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. Kánya Kálmán külügyminiszter helyettese volt. Külföldi állomáshelyei: Varsó, Berlin, Páris, Bécs. MATUSKA PÉTER 1937 óta a stockholmi követség vezetője. Ugyanakor akkreditálták Dániában és Norvégiában is. 1919-ben megyei szolgálatból lépett át miniszteri titkári minőségben a magyar külügyi szolgálatba. 1922-ben megbízták a prágai, 1929-ben a madridi, 1930-ban a varsói, 1931-ben a szófiai követség vezetésével. Matuska Pétert 1931-ben nevezték ki rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré, 1937-ben stockholmi követte. JUNGERTH-ARNÖTHY MIHÁLY 1883-ban született. 1916-ban kormányzósági titkár lett a bosznia-hercegovinai kormányzóságon. 1919-ben miniszteri osztálytanácsosi minőségben került a magyar külügyminisztériumba. 1921-ben a revali követséghez küldték ki, amelynek 1923-ban a vezetője lett. 1933-ban mint rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert megbízták az ankarai követség vezetésével. 1935-ben a moszkvai követség élére került, majd 1939-ben a Szófiai követség vezetője lett. VÉGH MIKLÓS 1919-ben került a magyar külügyminisztériumba. A központon kívül Prágában, Párisban, Madridban, Bukarestben, Washingtonban és Rómában működött. 1941- baen fett’Tertdkivilli követ és meghálalmazott miniszter és ebben a minőségben nemcsak Japánban, hanem Mandzsukuóban is képviseli Magyarországot. BÁRÓ BARÁCH-BESSENYEY GYÖRGY 1923-tól 1926-ig a qyirináli követségen működött, 1931-ig újból a központban, 1934-ig mint első beosztott tisztviselő a bécsi követségen. 1934-től 1938-ig a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője volt. 1938-ban nevezték ki belgrádi követté. Jelenleg a meg nem szállt Franciaországban, Vichyben képviseli Magyarországot. VITÉZ MAROSY FERENC 1919-től 1922-ig teljesített szolgálatot a külügyminisztérium központjában. Ekkor Londonba került, egy év múlva pedig a brüsszeli követség vezetője lett ügyvivői minőségben. 1924 és 1926 között Londonban szolgált, 1926-tól 1929-ig Bukarestben. Ekkor visszakerült a központba. Évekig volt a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. 1939-ben lett I. osztályú követségi tanácsos, azután a prágai főkonzulátust vezette. 1941-ben a kairói követség vezetője lett, majd követi minőségben Horvátországban akkreditálták. A magyar diplomáciai gárda, amelynek vezető tagjait itt most felsorakoztattuk, nemcsak hűséges őrizője a múlt nagy hagyományainak, tevékeny résztvevője a trianoni szakadékból kivezető út tengernyi nehézséggel dacoló megteremtésének, hanem derekasan helytáll a háborús jelen hihetetlenül bonyolult és súlyos világpolitikai helyzetében is és teljes felkészültséggel veszi ki részét a boldogabb jövő szolgálatára hivatott kibontakozás lelkiismeretes és céltudatos előkészítéséből. LUDVIG DÉNES: A Kárpátok költője Irta: Kórody-Katona János ifj. Horthy Miklós Máriássy Zoltán Bakách-Bessenyey Marossy Ferenc