Nemzeti Ujság, 1943. július (25. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-11 / 154. szám
Az ifjúság agyé a nemzet agyé? A bíboros-hercegprimás pásztorlevele a diákotthonokról Serédi Jusztinián bíboros, Magyarország hercegprímása a következő körlevelet bocsátotta ki: *— Anyaszentegyházunk mindenkor hivatásának tekintette, hogy az igaz hit hirdetése mellett a tudás fáklyáját is magasba emelje. Tudja, hogy Jézus Krisztus világossága hivatva van az emberi élet egész területét bevilágítani, az anyagi műveltség területét épúgy, mint a szellemi életet. A történelem hangos és egyértelmű tanúbizonyságot tesz erről és egészen természetes, hogy a magyar nép anyagi és szellemi műveltségének, művelődésének első tanítómesterei is ugyanazok az egyszerű papok és szerzetesek voltak, akik a keresztvizet öntötték a pogányság sötétségéből Krisztus világosságára ébredt őseink meghajtott fejére. A magyar nemzet szellemi élete és fejlődése történetének azóta sincs olyan lapja, amely ne hirdetné az Egyház kulturális tevékenységét akár az elemi, vagy a legmagasabb egyetemi oktatásról, akár a tudományos kutatásról, vagy a művészetekről essék is szó. És jóllehet, az élet hullámzása úgy hozhatja, hogy az Egyház nevelői és tanítói érdemeit egyesek rosszindulatúan kisebbíteni törekszenek, sőt megkísérlik, hogy téves vagy hazug okfejtésekkel az Egyháztól magát a tanítás és nevelés jogát is elvitassák, a tárgyilagos szemlélő soha nem találhat okot arra, hogy — a múltra nézve — az Egyház érdemét, vagy — a jelent és a jövőt tekintve — az Egyháznak veleszületett és szerzett jogait a tanítás és nevelés terén korlátozzák, vagy kétségbe vonják. — Egyházunk ma is — írja a hercegprímás — hatalmas részt vállal a nevelés és tanítás munkájában és mindig előljár — a terhek vállalásában épúgy, mint a szellemi erőfeszítésben —, ha ifjúságunk nevelése kérdésében a korigények és a fejlődés a magyar közoktatást új nehézségek és megoldásra váró problémák elé állítja. A magyar katolikus Egyház mindig korszerű és a kor igényeit megértő magatartásának külsőségekben is impozáns megnyilatkozása volt az Országos Actio Catholica által megrendezett május 25-i budapesti nagygyűlés a Vigadóban, amelyen az arra leghivatottabbak előtt és bekapcsolásukkal megindította a Katolikus Diákotthon Mozgalmat. A magyar katolicizmus újra bebizonyította, hogy ezekben a nehéz időkben is akar és tud építő munkát végezni. Jól tudja, hogy a nemzet ifjúságában él és ezért az ifjúságot akarja az új, igazán keresztény Magyarország számára megmenteni és megőrizni. A magyar katolikus egyház jól látja, hogy iskolánk — hála Istennek vannak, de nincs elég nagy számban olyan intézményünk, internátusunk, ahol a tanulni vágyó és éppen emiatt a szülői háztól távol élni kénytelen középiskolás, egyetemi hallgató, vagy tanonc meleg otthont és kellő vezetést talál. A Katolikus Diákotthon Mozgalom mellé a tudásszomjtól űzött ifjak mellé áll és kézenfogva meleg otthonba, igaz baráti körbe, hivatott nevelőkhöz kívánja elvezetni őket, mert nem akarja, hogy amikor ifjaink a szellemi élet, a több tudás és szakismeret vágyától eltelve nagy és szent célok után a városba jönnek, a városi élet ezer csábítása, a rossz környezet következtében kiüresedjenek, lelkesedésük tüze kialudjék, elkallódjanak önmaguk és a nemzet számára egyaránt. — A magyar katolikus egyház — folytatja a Hercegprímás — nem követ idegen példát és nem jár új utakon, amikor a diákotthon-mozgalmat meghirdeti. Azt akarja csupán, hogy a meglevő kollégiumok, középiskolai és tanoncinternátusok mellé újak sorakozzanak. Hogy most mégis országos összefogásra szólít, azért teszi, mert a megnövekedett igények fokozott teljesítményt követelnek: szervezett, tervszerű munkát és több áldozatot. Az ifjúság ügye, a nemzet ügye. Aki a Katolikus Diákotthon Mozgalmat támogatja, az egész magyar életet szolgálja. Az Egyházat éppúgy, mint a hazát, mert nem kétséges, hogy Észánkban a Igazi kereszténység mindig egyértelmű volt az igazi magyarsággal. Ifjúságunk — valamenyiünké. A nemzet jövőjének a zálogai ők, az egész nemzetnek kell tudni értük áldozatot hozni. Nem egy-két mecénás gazdag adományából, de az egész magyar katolicizmus áldozatkészségéből kell felépülniük internátusainknak. A szegény özvegy fillérjére épp oly szükség van, mint a tehetősebbek pengőire, ezreseire. Erősen hiszem, hogy mindenki megérti a Katolikus Diákotthon Mozgalom nagy horderejét és a mai magyar katolicizmus méltónak fog mutatkozni múltjához, önmagát becsüli meg az, aki a nagy célokat és szent eszméket megérti és áldozatos lélekkel szolgálja! Körlevelének végén a Hercegprímás elrendeli, hogy a diákotthonok céljaira kellő előkészítés után szeptember 19-én templomi gyűjtés tartassák. BEFŐZÉS CUKOR NÉLKÜL. BEFŐZŐ CSEPPEK Reményi-Schneller lajos miniszter nyilatkozik a Nemzeti Újságnak a pénzügyi politikáról és a sajtóról A Nemzeti Újság a KSV-lapok 25 esztendős jubileuma alkalmából kérdést intézett Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterhez, hogy nyilatkozzék a magyar pénzügyi politika és a sajtó összefüggéseiről. A pénzügyminiszter a következő nagyérdekű nyilatkozatot bocsátotta rendelkezésünkre: " A háborús erőfeszítések a megoldandó pénzügypolitikai problémák egész sorát vetik fel. Ezeknek a pénzügypolitikai feladatoknak a ntegaldim különleges gondot jelent a pénzügyi kamtány mániára. Külön Som a* áruval naaa fadaaatt vénárláarta mu *■■■»•••rt fetfakawidte&naka jd«a«é darak, amelyek mindenütt a világon különleges intézkedéseket követelnek. Ezen a téren rendelkezésre állnak a különböző pénzügytechnikai eszközök, amelyek azonban carangniebaa neaa fejthetik ki a kívánt hatásokat, ha értelmükben és céljukban nana találnak megértésre a közönség legszélesebb rétegeiben. Éppen ezért különlegesen fontos szerepe van a sajtónak abban, hogy a közönséget a pénzügyi politika szándékairól és nemzeti céljairól felvilágosítsa a megértéően mindenkivel, milyen rendkívül felelősséggel tartozik ki-ki pénzügyi rendszerünk egészségének fenntartásáért. A sajtó felvilágosító szerepe azonban nemcsak a rendkívüli háborús időkben nélkülözhetetlen, hanem a béke korszakában sem mellőzhető ez a lelkekre ható munka Igaz, hogy a pénzügypolitika elsősorban számokkal és számokban kifejezhető értékekkel dolgozik, de alapja a társadalom helyes erkölcsi magatartása. Mert a legszebben felépített költségvetés is összeomolhat, ha a társadalomban nincs meg a morális felelősségérzet az állammal, az állam feladataival és kötelezettségeivel szemben. Az adózók lelkiismeretére kell támaszkodnia a pénzügyi politikának is és éppen ezért a társadalmi léleknek ezen a téren való kipallérozása és kicsiszolása nélkülözhetetlen eszköz volt és marad a jövőben is. A Központi Sajtóvállalat lapjai a keresztény morál eszméi alapján állva, ebben a munkában igen értékes szolgálatokat tettek az elmúlt huszonöt esztendőben. De nemcsak azzal hogy a legmesszebbmenő mértékben képviselték az erkölcsi szempontokat ezen a téren is, hanem azzal, hogy rámutattak az igazságos és Mányoo kontrhocvivelé* de az adómorál különött focinál* kap ml átokra. Adómorált csak akkor várhatnak, ha az adózó nem érzi igazságtalannak a reá nehezedő terheket, ha azoknak abban a meggyőződésben tehet eleget, hogy másokra is ugyanolyan arányban hárulnak az állam pénzügyi terhei, mint area. Ebben a tekintetben a Központi Sajtóvállalat lapjai mindig felemelték szavukat, sürgetve az emberileg legigazságosabb adórendszer kialakítását s felhívták az illetékes tényezők figyelmét a kikerülhetetlenül előforduló visszásságokra, az esetleges igazságtalanságokra, vagy méltánytalanságokre is. Ezzel a magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar pénzügyi politika az adómorál magas fokán álló társadalomra támaszkodva megbirkózhassék a rendkívüli háborús viszonyokkal és az elkövetkezendő békekorszak számára pénzügyi rendszerében megingathatatlanul erős mogyar államot állítson be az európai újjáépítésbe. A malária pusztító népbetegségből nyári gyengélkedéssé szelídült A váltóláz, a valamikor igen nagy mértékben mocsaras Alföldnek testet-lelket ölő népbetegsége volt Ma már pusztító hatása igen nagy mértékben csökkent és bár megbetegedések még mindig fordulnak elő, évek telnek el, amíg ez a betegség egy-egy halálesetet okoz. A malária nyári betegsége akkor kezdődik, amikor a szúnyogok a lárvákból kikelve már nagyobb tömegekké fejlődnek. Karácsony körül már a hazai orvosi kar kiterjedt hálózata hetenként 6-7 megbetegedést figyel meg, a tavasz közeledtével a heti megbetegedések száma százon felül emelkedik és június elején 550-et meghalad. A megbetegedések száma ezután is rohamosan nő tovább és június vége felé már hetenként ezer új megbetegedésről ad számot a statisztika. A betegség ereje kb. 6 hétig marad ezen a szinten és augusztus elején már ismét 700-ra csökken az új megbetegedések száma, miután ekkor az éjszakák érezhetően hosszabbodnak és hűvösödnek, a nap meleg része jóval rövidebbé lesz és így a szúnyogveszedelem csökken. Az esztendő 36-ik hetében még 500 körül van a heti megbetegedések száma és ez szeptember közepét jelenti. Az ősz előrehaladtával a megbetegedések száma is tovább zuhan és télire csaknem teljesen megszűnik. Malária tekintetében vármegyéink közül Szabolcs vármegye áll az első helyen fertőzöttség tekintetében, utána Bihar, Bereg és Zemplén megye következik. Hozzájuk csatlakozik azonban Ung vármegye is. Az országnak legjobban fertőzött része eszerint ma is az Alföldnek az északi része, a régi lápvilág lassan múló emlékeivel, azonban az Alföld déli részén Bács-Bodrog vármegye szintén nagyon jelentékeny, gócpontja a maláriaveszedelemnek, semmivel sem marad el az Alföld északi része mögött Szabolcs vármegyében a múlt év folyamán 2243 megbetegedést jelentettek be az orvosok, Bihar megyében 1640 megbetegedés fordult elő, s a többi erősen fertőzött vármegyékben is egyenként általában ezernél jóval több. A malária a falvak betegsége, a törvényhatósági jogú városokban aránytalanul kisebb számban fordul elő, mint a falvakban. Lakosságunknak kb. egyhatodrésze él a törvényhatósági jogú városainkban, a malária betegségeknek azonban csak mintegy hét százaléka, vagyis egy tizenötöd része jelentkezett városi lakosságunk körében. Valószínű is, hogy a városi maláriás betegek nagyobb hányada szintén vidéki származású, a váltóláz ugyanis lappangó kór, a váltóláz csírája a szervezetben évtizedekig megél, mielőtt ismét elhatalmasodnék a szervezeten. * Dr. Csordás Elemér tisztifőorvos jelentésben számol be a főváros közegészségi állapo NEMZETI ÚJSÁG 3 1943 július 11. Vasárnap Fűszer-csemegetanoncokat azonnali belépésre felveszünk. 14— 16 éves fiúk és leányok, akik a négy középiskolát jó eredménnyel végezték és a kereskedői pályához kedvet éreznek, adják be írásbeli ajánlatukat „Modern kereskedő" jeligére Rudolf Mosse Rt. hirdetővállalathoz, VII., Erzsébet körút 23. táról. A jelentésből kitűnik, hogy az elmúlt júniusban Budapesten az élveszületések száma 1881 volt, elhunytak 1448-an. Fertőző, ragályos betegségben 205-en, rákban 135-en, idegbajban 89-en, szervi szívbajban 185-en, tüdőgyulladásban 56-an és többi között vérkeringési bajok következtében 72-en hunytak el. Júliusban veleszületett gyengeség következtében 26 csecsemő halt meg, végelgyengülésben 67-en, öngyilkosság következtében 38-an, baleset következtében 40-en és egyéb erőszakos mód következtében 9-en haltak meg. A fertőző megbetegedések a következőképen oszlanak meg: hastífuszban 30-an, kanyaróban 1571-en, vörhenyben 357-en, szamárköhögésben 97-en, torokbajban 53-an, szövődményes Influenzában 21-en, gyermekágyi lázban 2-en, bárányhimlőben 170-en, vérhasban 25-en, gyermekbénulásban 4-en, járványos agyhártyalábban 10-en és maláriában 28-an betegedtek meg. Az összes fertőző megbetegedések száma júniusban 2363 volt, májusban 1882-en betegedtek meg ragályos betegségben, amelynek száma tehát lényegesen emelkedett. Közli a tiszti főorvosi jelentés, hogy házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatra összesen 1086 férfi és 1083 nő jelentkezett, tisztiorvosi bizonyítványt kapott 2107 házasuló és bizonyítvány kiadását megtagadták, illetve felfüggesztették 7 esetben. SZERELMEM PÁRIS (Hattaigla 4* Peril) Áhitatos vágy a békebeli Páris után. A francia kultúra nagy kynausa ez a könyv. Ara kötve P 10.— Dr. VAJHA GYÖRGY ÉS TASA kiesvénya. . A Mérnöki Kamara ünnepi ülésen leplezte le a Kormányzó arcképét A Budapesti Mérnöki Kamara ünnepi választmányi ülés keretében hódolt vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzónak 75. születésnapja alkalmából és leleplezte életnagyságú arcképét, amelyet Merész Gyula festőművész festett meg. Dr. Vér Tibor, a kamara elnöke ünnepi beszédében megemlékezett arról, hogy a magyar mérnökség a Kormányzó Ur 75. születésnapi évfordulója alkalmából választmányi ülésén bensőségesen hódol Kormányzó Urunknak. Beszédében többek között a következőket mondotta: — A Mindenható kegye a Kormányzó Ur személyében a magyar nemzetet fenntartó őserő kristálytisztaságát, a magyar fajta legnemesebb vonásait, a nemes egyszerűségben élő magyar úr igazi megtestesítőjét, a magyar harci és építőszellem kifejezőjét, a magyar megpróbáltatásoknak, szenvedéseknek és sorscsapásoknak férfias turnitudását, olyan egységben nyújtott számunkra, hogy benne egyszerre az egész magyart láthatjuk. — Ténykedéseiben alkotó, cselekvő, építő és gyarapító. Nemzeti hadsereget szervez, leveri a kommunizmust, vállalja az ország kormányzását, négyszázéves .„«. ERDÉLYI TANULMÁNYÚT (július 21-31) vezetéssel Gyorsvonattal, autóbusszal és étkezőkocsival kombinálva, legjobb szállodákban és éttermekben ellátással összköltség: 385 P. Budapest—Nagyvárad (1 nap) — Kolozsvár (1 nap) — Borszék (másfél nap) — Gyilkostó (másfél nap) — Tusnádfürdő (2 és fél nap) alk. CSIKSOMLYÓ—Hargita—Székelyudvarhely—Szováta (2 nap), MAKOS VÁSÁRHELY alk. Budapest útirányon át. Kényelmes program! Kérjen prospektust! Róma—Lourdes—Szentföldi zarándok. Hivatalos óra: délután 4—6 óráig. BUDAPEST, IX., BOROKSÁRI-UT Kt. (Boráros-térnél.)