Nemzeti Ujság, 1943. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-30 / 246. szám

­ Sztálin és Eden második találkozóján a legbizalmasabb katonai ügyeket tárgyalták 11 Földközi-tenger kérdésében Hull először Roosevelttel tanácskozik a döntés előtt Melitopoltól nyugatra egész nap tartottak a Szovjet heves támadásai Göbbels: Óriási különbség van az 1918-as és a mai helyzet között A moszkvai konferencia tartam­a alatt a Szovjet nagy erőfeszítéssel feküdt bele a déloroszországi csatába és ebben a Fe­kete-tenger északi partvidékén elérendő hadászati eredményeken kívül nyilván az a cél vezette, hogy mialatt a tárgyaló fe­lek naponként leülnek a zöld asztal mellé, konkrét katonai sikereket mutathasson fel. Hull és Eden, a két angolszász pol­gári kormány képviselője a bolsevista Oroszország vezetőivel való tárgyalások során nem járhatott ugyanígy el, amikor az angolszász-szovjet kapcsolatoknak és a háború utáni kérdéseknek annyira kényes és nehéz fejezetei kerültek a moszkvai konferencia napirendjére. De bizonyos,­­hogy az angolszász hatalmaknak is mesz­­szemenő katonai vállalkozásokba kell kezdeniök, márcsak azért is, hogy meg­tartsák kezdeményező szerepüket a má­sodik világháborúban és hogy biztosítsák az egyensúlyt, vagy ha úgy tetszik, az ellensúlyt a szövetséges Szovjetunióval szemben. Az NST londoni távirata szerint Sztálin és Eden szerdai második megbe­szélésén, amelyen részt vett Ismay tábor­nok is, olyan katonai terveket vitattak meg, amelyeket a legnagyobb titoktartás­sal kezelnek. A Pravda csütörtöki vezércikke átte­kinti a világsajtónak a legutóbbi szovjet hadműveletekről szóló cikkeit és azt írja, hogy a mostani helyzetből egy követ­keztetés vonható le, az, hogy a háborút csak a szövetséges hatalmak haladéktala­nul megindítandó nyugateurópai támadá­sával lehet megrövidíteni és befejezni. „Minden halogatás ostobaság s csak káros következményekkel járhat“­­— írja a Pravda, majd így folytatja: „Ez a véle­ménye azoknak a katonai megfigyelőknek is, akik most utalnak arra, hogy feltétle­nül szükség van a szovjet haderő és az angolszászok harctéri sikereinek haladék­talan kihasználására, aminek oly módon kell megtörténnie, hogy azonnal elindít­ják Nyugateurópába az angolszász sere­geket­. A péntek reggeli londoni lapok viszont amellett szállnak síkra, hogy rövidesen indítsák meg a Balkán elleni támadást. A Daily Mail a szovjet katonai erőfeszí­tések szükséges kiegészítésének­ azt tartja, hogy az angolszászok hadszínteret létesítsenek a Balkánon, mert még a nyu­gateurópai második arcvonal is háttérbe szorul a balkáni front jelentőségével szemben. A balkáni akció fontosságát az egyéb okokon kívül Londonban azzal tá­masztják alá, hogy a jugoszláviai és gö­rögországi partizán­fronton dúló belső viszályok szintén szükségessé teszik a mihamarabbi beavatkozást. Előfordult például az utóbbi időben, hogy egyes banda vezérek nem voltak hajlandók az angol összekötő tiszteknek engedelmes­kedni, sőt az egyik partizáncsoport tag­jai lelőttek egy másik csoportban szol­gálatot teljesítő angol és újzélandi tisz­teket. A Helsinkin Sanomat című finn lap a balkáni témáról ezeket a megálla­pításokat teszi: „A­ moszkvai titkos meg­beszélésekről érkező szűksza­vú jelenté­sek azt bizonyítják, hogy ott elsősorban a Balkán sorsával foglalkoznak. Ennek a kérdésnek elsőrangú fontosságát termé­szetessé teszik az angolszászok katonai erejének jelenlegi (olaszországi és közel­­keleti) elhelyezése. Stockholmban feltű­nést keltett, hogy a moszkvai értekez­leten résztvevő amerikaiak között az Egyesült Államok külügyminisztériumá­nak finn, lengyel, vagy keleti tengeri osz­tályából egyetlen szakértő sem jelent meg. Ezzel szemben igen nagy számban szerepeltek a balkáni államok szakértői. Végül amerikai vélemény alapján meg­állapítják Stockholmban, hogy az érte­kezleten nem beszélik meg alaposan a Keleti-tenger­­ államainak, Finnország­nak, illetve Keleteurópának kérdéseit“. Amit a finn lap a balkáni helyzetről ír, az megegyezik lapunk tegnapi számában közölt hírekkel, amelyek szerint a moszk­vai értekezleten jelenleg a legfontosabb tárgyalási pont a Balkán és Irán, s hogy a Szovjet felvetette az Égei-tengerhez vezető korridor, a Perzsa-öbölhöz való kijárat és a Dardanellákon való áthajó­­zás problémáit. Mindezek a problémák természetesen előtérbe állítják a Föld­közi-tenger medencéjében kialakult poli­tikai és stratégiai helyzet egész terjedel­mét és olyan területnek az ügyeibe nyúl­nak bele, amelyekhez Angliának, az egész brit birodalomnak, de újabban még az Egyesült Államoknak is vitális érdekei fűződnek. A különböző táviratok beszá­molnak arról, hogy mindezeknek a kér­déseknek nagy horderejére való tekin­tettel, a Földközi-tengeren végleges meg­állapodást nem kötnek, mielőtt Hull kül­­ügyminiszter vissza nem tér Washing­tonba és mielőtt ebben az ügyben Roose­velttel nem folytat megbeszélést. Az Interinf stockholmi távirata a rész­letekről azt jelenti, hogy Molotov boszpo­­rusi támaszpontok átengedését kívánta Hulltól és Edentől. Hivatkozott etekintet­­ben az Azori-szigetekről szóló angol­­portugál egyezményre és ennek példá­jéra akarja kierőszakolni egy hasonló ér­telmű szovjet-török megállapodás jogo­sultságát. A megállapodás úgy szólna, hogy a Szovjetunió a háború tartamára bizonyos jogokat kapna Gallipoliban, hogy ott támaszpontokat létesíthessen. Egyben megígérnék, hogy ezt a támasz­pontot a háború befejezése után kiüríte­nék. Kapcsolatba hozzák a földköziten­geri kérdéssel azokat az értesüléseket is, amelyek szerint egész Észak-Afrikában növekszik a kommunista propaganda, mind Kairóban, ahol újabban szovjet kö­vetséget állítottak fel, mind Marokkóban, Agirban és Tuniszban a bennszülött la­kosság körében. Thorez francia kommu­nista vezér igen­ élénk tevékenységet fejt ki a Giraude de Gaulle-bizottság hatalmi területén. A Dardanellák kérdésében megszólalt Here Belisha volt angol hadügyminisz­ter. A Rotary Club értekezletén mondott beszédében kijelentette,­»,hogy „lehetsé­gesnek kellene lenni, hogy a Szovjetnek fontos tengeri támaszpontokra vonatkozó igényei iránt előzékenységet tanúsítsa­nak“. „E cél elérése végett — úgymond Here Belisha —­ szükéges lehet, hogy a Szovjetunióval határos nemzetek kissé módosítanák a szuverenitásról szóló fel­fogásukat“. Az Égei-tengeri szovjet kijá­rat kérdéséről a Wilhelmstrassén tettek nyilatkozatot. Megállapította a német külügyminisztérium szóvivője, hogy ha­bár nem mondanak semmi közelebbit arról, hogyan képzeli el a Szovjet en­nek a kívánságának a megvalósítását, de szárazföldi folyosó az Égei-tengerhez csakis a Dobrudzsán és Bulgárián át ve­zethet a görög partvidékre. A moszkvai értekezletről szóló legújabb angol hírek egyébként úgy szólnak, hogy az értekezlet nem vezethet valamennyi kérdés megoldására. A konferenciának csupán az a célja, hogy előkészítse az­ utat a három állam közötti tartós kap­csolatok megteremtésére és meghatározza azokat az elveket, amelyeken jövendő együttműködésük felépül. A moszkvai ér­tekezlet szakértői most elsősorban azok­nak az emlékiratoknak a kidolgozásán dolgoznak, amelyeket majd későbbi érte­kezletek elé terjesztenek. Itt természete­sen elsősorban a Roosevelt—Churchill— i Sztatin-találkozóra kell gondolni. H. D. m ■ X f­' S943 OKTÓBER 30 ^ J \7 B I 'fU ID XJ 2VLI­­»ág®»- t, V F O L Y A JVL I A kiadóin felel­, Szombat, 246. szám '* **•**•• ■ BARANYAY LAJOS Ifiarfia a h­íi»««»« «aitAvállalat F A D* TÓTH LÁSZLÓ Kiatíja a Központi Sajtovallalat A Keresztény Párt november 15-től Keresztény Néppártra változtatja nevét Páncélos ütközet Krivoj Regiól északra Német hivatalos jelentési Berlin, október 29. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Melitopoltól nyugatra­ visszavertük a szovjet számos támadását, amelyek egész napon át tartottak a betörési térség elre­teszelő arcvonalai ellen. Páncélos és pán­célos-gránátos kötelékek erőteljes szárny­lökésekkel nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek és támadó éleit kiverték szívósan védett helységekből. Német és román repülő erők, a földön küzdő csapatokkal szoros együttműködés­ben, igen eredményesen avatkoztak be a harcokba. A Dnyeper-könyökben az egész arcvo­nalon visszavertünk heves ellenséges tá­madásokat, többizben ellenlökéssel. Ezek­ből az elhárító harcokból a Krivoj Regtől északra levő térségben csütörtökön dél­előtt páncélos ütközet fejlődött ki s ez még teljes mértékben folyik. Eddig az egyik szakaszon 74, egy má­sikon 41 szovjet páncélost semmisítettünk meg. Kievtől északra egyik támadó vál­lalkozásunk elérte a kitűzött célokat. Gomel mellett a szovjet csütörtökön kiterjesztette támadásait a várostól délre levő szakaszra is. Az erős ellenséges áttö­rési kísérletek azonban csak helyi betöré­sekre vezettek, valamint kisebb állásrés­i­szék átmeneti elvesztésére, ezeket azon-­­­ban haladéktalanul megindított ellentá-­­­madásokkal visszafoglalták. Az ellensé­ges támadásokat több izben valamennyi fegyver összpontosított tüzével és légi fegyvernemünk eredményes harcbaveté­­sével már a kifejlődés alkalmával szét­vertünk. Kricsevtől nyugatra és Szmolenszktől nyugatra a harctevékenység az előző na­pokkal szemben alábbhagyott. A Felzmann vezérőrnagy vezetése alatt álló 251. hessen-thüringiai gyalogos had­osztály a középső szakaszon harcolva, az elhárító csata egyik súlypontján rendü­letlenül ellentállott a többszörös túlerő­ben levő szovjet erők egyre megújuló támadásainak. Ily módon rendkívüli része van a kivívott elhárító sikerekben. Dél-Olaszországban a Volturno két ol­dalán levő csapatainkat az erős ellenséges áttörési kísérletek eredményes elhárítása után a néhány kilométernyire tovább északra vonuló új magaslati állásokba vontuk vissza. Az adriai parton erős brit északamerikai erők az éj folyamán és október 26-án kora reggel megkísérelték, hogy a Termoli—Istorio út mentén át­törjenek a Trigno-folyón.. A támadások az ellenség súlyos veszteségei mellett meg­akadtak. A Földközi-tenger keleti részében a légi fegyvernem megsemmisített két el­lenséges, összesen 4500 tonna térfogatú szállítóhajót és bombatalálatokat ért el Castel­ Rosso ellenséges sziget támaszpont kikötői berendezéseiben. (MTI) Sertorius helyzetjelentése a déloroszországi csatáról . * Berlin, október 29. A keleti hadszíntér déli részén a szovjet konok következetességgel folytatja offen­­zíváját, írja Sertorius százados csütörtök esti jelentésében A leghevesebb harcok ez idő szerint a nogaji szteppén folynak, ahol a sík és teljesen erdőmentes terep, amely ebben az évszakban olyan kemény mint a­kő, különösen kedvez a gépesíteni alakulatok és páncélosok alkalmazásának. Az ellenség az utóbbi napokban egyre újabb tartalékokat préselt bele a Melito­poltól nyugatra végrehajtott betörés te­rébe és most szárnyalakban akarja kibon­takoztatni a betörési térben­­­­összegyűj­tött tömegeket. Az egyik támadási ék. „ ------W-. ■ ...... Lapunk mai száma 20 fillér

Next