Népegészségügy, 1966 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM EGÉSZSÉGPOLITIKAI, EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZÉSI FOLYÓIRATA 2. Az 1966. év új szakasz kezdetét jelenti népünk társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésében. Miután a második ötéves terv időszakában leraktuk a szocializmus gazdasági alapjait, sőt hozzáfoghattunk ezen alapok megerősítéséhez, a harmadik ötéves terv a szocializmus alapjainak további erősítését tűzi ki feladatul. Erősödnek majd a szocializmus gazdasági alapjai, a termelés és termelékenység emelkedése, a gazdasági mechanizmus magasabb fejlődési szintnek megfelelő kialakítása révén. Bővülnek az anyagi és kulturális feltételek a lakosság életszínvonalának további emeléséhez. A lakosság életszínvonalának magasabb szintjéhez hozzátartozik a mind kedvezőbb egészségi állapot, amely ugyanakkor a további anyagi és kulturális fejlődés egyik jelentős előfeltétele. Társadalmi, gazdasági és kulturális célkitűzéseink, az orvostudomány gyorsuló fejlődése, a lakosság egészségi állapotában, egészségügyi ellátásában még megmutatkozó egyes hiányosságok fontos feladatok megoldását teszik szükségessé az egészségügy terén. Az 1966. évben az egészségügynek a részben már korábban kitűzött célok mind teljesebb megvalósítására kell törekednie. Az utóbbi évek eredményei azt mutatják, hogy a szakszerű ellátás biztosításával csökkenteni lehet a több éven át stagnáló csecsemőhalandóságot, járványügyi és hygiénés intézkedésekkel tovább lehet javítani a fertőző betegségek morbiditását. Az eddigi tapasztalatok alapján kiterjedtebben alkalmazhatjuk a gondozás módszerét, kihangsúlyozva annak aktív és komplex jellegét. Az eddiginél határozottabb lépések szükségesek a fekvőbeteg-gyógyintézetek és a járóbetegellátó intézmények együttműködésének biztosítására. A kórházak működésének minőségi fejlődése várható a vezető intézmények irányító és ellenőrző munkájának fokozásától. Állandó feladatként jelentkezik az iatrogén fertőzések elleni küzdelem. A gyógyszer-polypragmasia világviszonylatban egyre nagyobb gondokat felvető problémája nálunk is hatékony intézkedéseket követel. Az egészségügynek fontos feladatai vannak a művi vetélések kedvezőtlen alakulásával kapcsolatosan. Az öregkorú lakosság számának folytonos növekedése, egészségügyi ellátásuk különleges feladatai mellett, mind nagyobb erőfeszítéseket,igényelt az államtól a szociális gondoskodás terén is. Ahhoz, hogy az egészségügyi ellátás alakulása megfeleljen a társadalmi fejlődés által felvetett követelményeknek és lehetőségeknek, szükségesnek bizonyul az egészségpolitikai irányelvek kidolgozása. E feladat csak az egészségügyi szervezéstudomány módszereinek és ismeretanyagának érvényesítésével oldható meg. A hazai egészségügyi szervezéstudományi kutatások az utóbbi időkben jelentős módon fellendültek. Vonatkozik ez a kutatók számára, a témák aktualitására, a módszerek minőségére és a következtetések szakszerűségére egyaránt. Befejezés stádiumában vannak az egészségügyi munka differenciálódására, a különböző településtípusok általános morbiditására, a kórházszükséglet várható alakulására vonatkozó vizsgálatok. Számos olyan kutatás van folyamatban, amely az urbanizáció és egyéb társadalmi tényezők egészségügyi hatásának feltárásával hasznos következtetéseket szolgáltathat a lakosság egészségi állapotában várható változások megítéléséhez. Az elvi jellegű és a központi tervezést, ellenőrzést szolgáló témák további folytatása mellett, szükségessé válik, hogy az egészségügyi szervezéstudomány módszereket, ismeretanyagot nyújtson a területi egészségügyi szervezési gyakorlati munka számára is. A fejlődés egyre inkább megköveteli, hogy az egészségügyi intézmények fejlesztése és üzemeltetése terén mind fokozottabb mértékben alkalmazzák a tudományos módszereket. Ugyanakkor az egészségügyi szervezéstudomány módszertana és ismeretanyaga jelentős módon gyarapodhat a módszeresen összegyűjtött és feldolgozott helyi tapasztalatok általánosításából. A hazai egészségügyi szervezéstudományi kutatás további fejlődési szakaszát többek között éppen az jellemezné, hogy a helyi egészségügyi szervezők az eddiginél nagyobb mértékben végeztetnek tudományosan értékelhető kutatásokat, a járóbetegellátást, fekvőbetegellátást végző orvosok pedig a kazuisztika statisztikai feldolgozásán túlmenően foglalkozzanak az egyes betegségek morbiditását kialakító tényezőkkel, beleértve az egészségügyi ellátás hatékonyságát is. A Népegészségügy az egészségügyi szervezéstudomány fóruma. Természetesen hasábjain a Népegészségügy