Népfront, 1973 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1973-03-01 / 3. szám

Választás ’73 Ketten Budapestről Áprilisban lejár az 1971-ben megválasztott fővárosi, kerületi, megyei, városi és községi tanácsok mandátuma. Törvényeink értelmében most elő­ször fordul elő, hogy a tanácstagok és az országgyűlési képviselők válasz­tása időpontban nem esik egybe. Ezúttal, áprilisban azért járulnak az ur­nákhoz a választók milliói, hogy most már négyéves ciklusra megválasszák a tanácstagokat. A választásokat megelőző jelölőgyűléseken nemcsak az 1971- ben elhangzott, mintegy 265 ezer közérdekű javaslat sorsáról adnak szá­mot a tanácstagok, hanem arra is alkalom kínálkozik, hogy eddigi mun­kásságukról választóiknak őszintén beszámoljanak. S ezek a — remélhe­tően aktív, élénk — eszmecserék hozzájárulnak ahhoz is, hogy a körzet lakossága az újabb ciklusra megerősíti bizalmát a tanácstag iránt, vagy más személy jelölése mellett foglal állást. Mindjárt elöljáróban szükséges tisztázni: a felmentés nem minden esetben a választók által kiállított „rossz bizonyítvány” eredménye. Sok tanácstagunk derekasan eleget tett választói megbízatásának, közéleti és hivatásbeli elfoglaltsága azonban túlzottan igénybe veszi idejét, emiatt most elbúcsúzik körzetétől. Mások időközben elköltöztek, s ezért kényszerülnek­ megválni választott tisztsé­güktől. Tőlük — bizonyára — munkájuk elismerése és a közösség köszö­netének őszinte kinyilvánítása mellett válnak meg a választók. Helyükbe — és azok helyére, akik a körzet lakóinak megítélése szerint nem felel­tek meg a várakozásnak — új jelölteket állítanak. Két budapesti országgyűlési képviselővel: Búza Barna szobrászmű­vésszel és Kardos Vilmossal, a XXI. kerület, Csepel tanácselnökével be­szélgettünk a közelgő tanácstag választásokról. A Százados úti művésztelep irdat­lan magas műtermében jókora cse­répkályha tövében kortyoljuk a ká­vét. Lábunknál Dani, a családtag­­számba menő szálkásszőrű tacskó lustán nyújtózik. Odébb a falon re­­mekbe készült plakettek, köztük a nagy sikert aratott, Petőfi arcmásá­val. Szanaszét készülő művek. Búza Barna műterme a művész lankadat­lan energiájáról árulkodik. — Pedig nem könnyű egyeztetni a közéleti elfoglaltságot a művészi feladatokkal — mondja. — Sokszor szemrehányással illetnek, mert egy­­egy fontos kiállításról távolmaradok. Állandó elfoglaltságom gyakran kés­lelteti művészi elképzeléseim meg­valósítását. — Úgy hallottam, sok tisztséget vállalt magára ... — Felsoroljam? Országgyűlési képviselő vagyok, fővárosi és kerüle­ti tanácstag, a népfront VIII. ke­rületi bizottságának alelnöke, bekap­csolódtam a fővárosi tanács műve­lődési és ifjúságpolitikai bizottságá­nak munkájába. Kedvenc témám a városfejlesztés. Ezért nagyon örül­tem, amikor az országgyűlés építési és­ közlekedési állandó bizottságá­ban helyet kaptam. — A XVIII. kerületi és a bakta­­lórántházai felszabadulási emlékmű, a Petőfi emlékérem, a szekszárdi Garai János szobor megalkotása mellett sok időt szentel a közéleti problémáknak. Miként vélekedik

Next