Néphadsereg, 1981. június-december (34. évfolyam, 25-52. szám)

1981-12-05 / 49. szám

Pillanatképek a kiválókról A Szovjet Hadsereg és Hadi­tengerészeti Flotta alakulatainál november 7-én zárult a szocialis­ta versenymozgalom ez évi idő­szaka. A csapatoknál az elmúlt hónapban párt- és komszomol­­aktívaértekezleteken, állomány­gyűléseken értékelték az elért eredményeket, feltárták a tapasz­talt hibák forrását. Testvérla­punk — a Krasznaja Zvezda — novemberben nagy nyilvánossá­got szentelt a szocialista ver­senymozgalomban kiemelkedő eredményeket elért alakulatok bemutatására, ugyanakkor elem­ző írásokban kereste a választ, hogy más egységeknél miért nem tudták teljesíteni a kitűzött fel­adatokat. A lap beszámolt arról, hogy a legendás Panfilov vezérőrnagy nevét viselő gárda-gépesítettlö­­vész-hadosztály egyik ezrede ma­gasra állította a verseny mér­céjét , és kiválóan megfelelt a követelményeknek. Pedig a tel­jesítésre váró feladatok rendkí­vül igényesek voltak. A katoná­kat nemcsak az ezred harci ha­gyományai kötelezték, hanem az a tény is, hogy az idén ez az alakulat volt a szárazföldi csa­patoknál a szocialista verseny­mozgalom egyik kezdeményezője. Ők hirdették meg a jelszót: „A magas fokú harckészültségért, a szilárd katonai fegyelemért!” A parancsnokok, a párt- és Komszo­­mol-szervek egész éves, folyama­tos, jól szervezett munkájának eredményeképpen az alegységek az értékelésnél minden téren a legjobb osztályzatokat kapták. A harcászati és lőgyakorlatokon el­ért eredmények, az átgondolt módszertani foglalkozások, s a műszaki ismeretek szüntelen fej­lesztése tette lehetővé, hogy az egység állományának 75 száza­léka kapott első-, illetve másod­­osztályú minősítési fokozatot. A Szibériai Katonai Körzet egyik vadászrepülő-egységének műszaki-ellátó százada a ver­senyév indulásakor korántsem volt a legkedvezőbb helyzetben. A sorkatonák nagy része akkor vonult be, s a tisztek közül töb­ben csak nemrégiben hagyták el a katonai főiskolákat. Mégis, vi­szonylag rövid idő alatt sikerült a meglevő elméleti ismereteket a gyakorlattal összehangolni, a harckészültségi feladatokat egyre tökéletesebben végrehajtani. Eb­ben döntő szerepe volt a század tapasztalt, idősebb tisztjeinek, akik szívügyüknek tekintették, hogy a fiatalok minél gyorsab­ban megtalálják helyüket a min­dennapos munkában, a közösség­ben. A kollektív munka meghoz­ta a gyümölcseit. A szocialista versenymozgalomban az egész közösség céltudatos, rendszeres csapatmunkájának köszönhetően kiváló eredmények születtek. Így lett a század a vadászrepülő­ezred legjobb alegysége. H. M. Éles­lövészettel egybekötött harcászati gyakorlat - a gépesített lövészek legmagasabb szintű vizsgája A műszakiak kiváló munkáját dicséri a harci technika hibátlan üzemelése A repülők egészségéért Lengyelországban a piló­ták egymás között úgy tartják: az egyetlen biztos hely a régi barátok talál­kozására a Katonai Re­pülőorvosi Intézet. Nem véletlenül, hiszen a légi­járművek vezetőinek rend­szeres időközönként meg kell jelenniük az intéz­ményben, ahol „töviről-he­­gyire” megvizsgálják egész­ségi állapotukat, fizikai állóképességüket. Hogy a repülők mégsem rajonga­nak túlzottan az effajta találkozási lehetőségért, az nagyon is érthető. Hiszen abban az esetben, ha a szi­gorú orvosok valamilyen rendellenességet tapasztal­nak a vizsgálat során, azon­nal vége a sok-sok tanu­lás, gyakorlás, küszködés árán megszerzett tudás al­kalmazásának, a választott hivatás gyakorlásának. A Lengyel Népköztársa­ságban ma két repülőor­vosi intézet működik. A Varsóin kívül még Wroclaw­­ban mondják ki a „bűvös” szót: repülhet vagy nem repülhet. A varsói intézet az idén ünnepelte fennál­lásának 53. évfordulóját, mintegy jelezve: századunk 20-as éveiben Lengyelor­szágban olyan népszerű volt a repülés, hogy Euró­pában harmadikként te­remtették meg a pilótaje­löltek és hivatásos repülő­gépvezetők intézményesí­tett orvosi vizsgálatát. Az 50-es évek óta — amikor a Lengyel Néphad­seregben éppúgy, mint a polgári légiflottánál, meg­jelentek a modern harci és utasszállító gépek — a piló­tákkal szemben támasztott egészségügyi követelmé­nyek megsokszorozódtak. Ez óhatatlanul maga után vonta a legkorszerűbb vizs­gálati módszerek bevezeté­sét is az intézetben. A varsói repülőorvosi in­tézet ma négy funkciót lát el: részt vesz a pilótajelöl­­tek kiválasztásában, lehe­tőséget nyújt a repülőor­vosok továbbképzésére, ku­tatási és gyógyítási tevé­kenységet folytat, mérnö­kei pedig speciális vizsgá­lati műszerek kifejlesztésén munkálkodnak. Legfonto­sabb feladata azonban alaprendeltetéséből adódóan a repülők egészségi állapo­tának rendszeres vizsgála­ta, figyelemmel kísérése. E fontos funkció — töb­bek között — olyan célirá­nyos berendezések megal­kotását igényelte, amelyek segítségével földi körülmé­nyek között is megbízha­tóan vizsgálni tudják, mi­ként hat a repülés az em­beri szervezetre. A labo­ratóriumokban saját gyár­tású eszközök sorakoznak. Használhatóságukat, meg­bízhatóságukat jól tükrözi, hogy egyes berendezések műszaki dokumentációját már több ország, köztük hazánk is átvette. A centrifugában elhelyez­kedő pilótát — mondhatni — „szédületes” sebességgel forgatják, miközben 16 pa­ramétert értékelnek ki a vizsgálópultokon. Az ada­tokat a pilóta testén elhe­lyezett érzékelők szolgál­tatják, arcát tévékamera figyeli. A barokamrában a nagy magasságú repülés, a ritka levegő és az oxigén­hiány emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgál­ják, s a folyamatosan re­gisztrált adatok alapján pontosan mérni tudják a pilóták fizikai, sőt szellemi reakcióit a különleges kö­rülmények között. A biomérnöki kabinet külön világ az intézetben. Vezetője, az orvosi és mér­nöki diplomával egyaránt rendelkező Andrej Kalinski alezredes és munkatársai már sok hasznos műszert terveztek. Kiemelkedő kö­zülük a szív- és érrendszer, valamint a repülés alatti idegi megterhelést vizsgáló apró berendezés. Amire mégis a legbüszkébbek, az a Fiziotest elnevezésű, üze­mi gyártásra is kész mű­szerkomplexum, amely az ember fiziológiai folyama­tainak terhelés alatti vizs­gálatára képes. Külön ér­dekessége, hogy az előzőleg megállapított tűrési küszö­böt egy mikroszámítógép­be betáplálva, pillanatnyi idő alatt jelzi, milyen fizi­kai állapotban van a piló­ta, s tanácsot ad: kondí­ciója megtartása érdekében milyen edzéseket kell vég­rehajtania. BARTYIK ISTVÁN A saját tervezésű barokamra irányítópultján a vizsgálatok min­den mozzanata figyelemmel kísérhető A kongresszus tiszteletére A Vietnami Néphadsereg egyik tüzér egysége fel­hívással fordult mindhárom haderőnem csapatai­hoz, hogy a VKP jövő tavasszal sorra kerülő V. kongresszusa tiszteletére bontakoztassanak ki szé­les körű szocialista versenyt. A felhívás elsősorban a harci és politikai kiképzés tökéletesítését, a rend­szeresített fegyverek kezelésének mesteri elsajátítá­sát, az üzemanyaggal és más anyagokkal való ta­karékoskodást és a népgazdasági munkában való aktív részvételt állítja a középpontba. A verseny­­felhíváshoz a különböző fegyvernemekhez tartozó alakulatok nagy többsége már a nyáron csatlako­zott. Nagyobb tűzerő és hatékonyság Mint a Volksarmee, az NDK Nemzeti Néphadsere­gének lapja legutóbb be­számol róla, a NATO-had­­erőknél a légi támadóesz­közök nagyarányú és fo­lyamatos korszerűsítése a technikai és fegyverzeti el­látottságban egyre újabb követelményeket támaszt a honi légvédelemmel szem­ben. A csapatoknál — a különböző magassági tarto­mányokban támadó ellen­séges légi célok leküzdésé­re — már eddig is nagy­hatású fegyvereket rend­szeresítettek a csöves tü­zérségi tűzeszközöktől az elfogó vadászgépekig és a légvédelmi rakétákig. Az idézett lapban közölt két felvétel arról tanúskodik, hogy a tűzerő és a haté­konyság fokozását szolgáló további modernizálás a je­lenlegi helyzetben nemcsak lehetséges, hanem szüksé­ges is. A lehetőséget ehhez a szovjet eredetű, egyszer­re négy rakéta indítására alkalmas berendezés szol­gálatba állítása teremtette meg (alul). A felső felvéte­len a szállító jármű, a ZIL—131-es látható, amely egyszerre két rakétát vihet az indítóállványhoz.

Next