Néphadsereg, 1983. július-december (36. évfolyam, 27-51. szám)

1983-08-13 / 33. szám

A Petőfi dandár A hitleri fasiszta hordák és csatló­saik 1941-ben lerohanták déli szom­szédunkat, Jugoszláviát. A Joszip Broz Tito vezette Jugoszláv Kommu­nista Párt általános népi mozgósítást hirdetett, s rövid időn belül százez­rek harcoltak a megszállók ellen a partizánosztagokban. A jugoszláv nép harcának szerves részét képezték az ott élő nemzeti kisebbségek antifasiszta mozgalmai A partizánhadsereg kezdettől sok­­nemzetiségű volt, állományában szép számmal harcoltak magyarok is. 1942—1943 folyamán meggyorsult az önálló nemzeti alakulatok szervező­dése. Az 1943. augusztus 15-én, Szla­vónia területén megalakult magyar zászlóalj Petőfi Sándor nevét viselte. A Kis Ferenc százados parancsnok­sága alatt álló alegység harcosainak többsége horvátországi és szerbiai magyarokból állt, akik — megkülön­böztetésül — a vörös csillag mellett a magyar nemzeti színeket is viselték sapkájukon. A 40 esztendővel ezelőtt megalakult Petőfi zászlóalj létezésének és tevé­kenységének híre igen hamar el­terjedt. Ösztönzően befolyásolta a ju­goszláviai magyarok nagyobb ará­nyú bekapcsolódását a harcokrra, de vonzerőként hatott a magyarországi fiatalokra, az üldözöttekre, sőt a Horthy-hadsereg katonáira is. A magyarok tömeges bekapcsoló­dása a jugoszláv partizánok oldalán a népfelszabadító háborúba 1944 őszén tovább folytatódott. A Bácská­ban előnyomuló szovjet és Jugoszláv egységek elől a horthysta hadvezetés elrendelte csapatai gyors visszavoná­sát, ám a magyar katonák közül so­kan nem teljesítették a parancsot. A lakosság segítségével elrejtőzve vár­ták meg a felszabadulást, majd több­ségük csatlakozott a jugoszláviai ma­gyar partizánokhoz. Az időközben négy zászlóaljnyira duzzadt magyar alegységekből Kis Ferenc parancsnokságával 1944. de­cember 31-én — 1200 fős létszámmal — megalakult a Petőfi Sándor nép­­felszabadító rohamdandár. A petőfi­­sek Szlavóniában és a Dráva menti hídfőharcokban Jugoszláv harcostár­saik oldalán, a szovjet és bolgár ka­tonákkal vállvetve hősiesen küzdöttek a fasiszták ellen, s az így szerzett hírnevükkel egyaránt bekerültek a magyar és jugoszláv nép történeté­nek nagy áldozatokat követelő, ám mégis dicsőségről szóló lapjaira. A Petőfi dandár jelentősége elsőd­legesen politikai vonatkozású. Minde­nekelőtt a jugoszláv kommunisták há­ború alatti helyes és következetes marxista nemzetiségi politikájának eredményeképpen jött létre, tevé­kenysége szerves része a népfelsza­badító háború történetének. Ugyan­akkor küzdelme elválaszthatatlan a magyarság antifasiszta harcától, vala­mint a szovjet csapatoknak a Dél- Dunántúl területén vívott felszabadító harcai­tól A dandár katonáinak magatartásuk­kal arról is meg kellett győzniük a jugoszláv lakosságot , ami nagyon lényeges volt akkoriban! —, hogy megtanuljon különbséget tenni ma­gyar és magyar között. S hogy ez sikerült is, arra bizonyíték, hogy a helybeliek mindenütt megszerették, támogatták őket. Dudás Ferenc, a dandár egyik szer­vezője — a harcok szünetében írott versében — így állított emléket a magyar egységnek: „Petőfi hitét hoztuk magunkkal, jöttünk kiverni Hitler rabló hadát. S bár rongyosan és tízen egy puskával, — átverekedtünk egy sor véres csatát. Gúnyoltak bennünket, nevettek rajtunk. Nevünk len a „Rongyos Brigád”. Testvér se hitte, mire vagyunk képes — Míg meg nem látták a bolmáni Csodát.” Ez a „csoda” — a bolmányi hídfő­ből elkeseredett harcokban kiűzték a németeket — nem volt más, mint a petőfisek rendkívül ötletes, kezdemé­nyező és bátor harcmodora. A legne­hezebb harchelyzetekben is feltalál­ták magukat, lett légyen szó az ellen­ség félrevezetéséről, vagy saját erőik védelméről. B. I. Leszerelők figyelmébe A sorkatonai szolgálatot teljesítők munkaviszonya (szövetkezeti tagsá­ga) a katonai szolgálat alatt nem szűnik meg, csak szünetel. Annak folytatására pedig a leszerelésétől számított 14 napon belül jelentkez­nie kell. Mi a jogi eljárás, ha a leszerelő fiatal — körülményeinek változása folytán — szeretné megszüntetni a mun­kaviszonyát, s áthelyezését kéri más munkáltatóhoz? Erre az esetre is az általános sza­bályokat kell alkalmazni. A leszere­lést követően — vagy azt megelő­zően például levélben — közölni kell a munkáltatóval a munkavi­­­szony megszüntetésére vonatkozó el­képzelést. A munkáltató a munkavi­szony megszüntetéséhez az esetleges áthelyezéshez­­ hozzájárulhat, és ebben az esetben a munkaviszonyt megszünteti. Ragaszkodhat azonban ahhoz is, hogy a sorkatonai szolgá­latát letöltött dolgozója a munka­szerződésben előírt felmondási időt ledolgozza — azaz álljon munkába —, s csak ezután szünteti meg a munkaviszonyt, illetve járul hozzá az áthelyezéshez. Ebben az esetben a felmondási időt le kell dolgozni, mert másként az illetőnek számolnia kell a hátrányos jogi következmé­nyekkel. Meddig jár a családi segély? A jogszerűen megállapított és fo­lyósított családi segély a leszerelést követő hónap utolsó napjáig jár, te­hát azt a sorkatonai szolgálatát le­töltött fiatalember, illetve családja még a leszerelést követő hónapban — például augusztusi leszerelés ese­tén szeptemberben — is felveheti. REFLEXIÓ _____________________________ Még egyszer: az üdülési lehetőségekről A seregtest üdültetési bizottsága nevében szeretnék néhány észrevé­telt tenni Gróf Ferenc százados elv­társnak „Az üdülési lehetőségekről” című, a Néphadsereg egyik korábbi számában megjelent reflexiójához. Az adott egységnél megvizsgáltuk az általa leírt adatokat, tényeket, s megállapítottuk, hogy azok nem fe­dik pontosan a valóságot, illetve félreérthetők. Az utóbbi másfél évti­zedet nézve, mind a magasabbegy­­ség, mind az egység üdültetésre vo­natkozó adatait vizsgálva megállapí­tottuk: az igényjogosultak 10 száza­lékára kaptak és kapnak főszezonra szóló beutalási lehetőséget. A leírt öt-hét beutaló helyett ez átlagban 10—11, az elmúlt négy esztendőben pedig évenként 12 darabot jelentett, így tehát nem 10 évenként, hanem ötévenként van lehetőség az ismételt üdülésre. A házaspári és a gyerme­kes beutalásokkal kapcsolatban sem egészen pontos az a megjegyzés, hogy azoknak csupán 50 százaléka volt gyermekes beutaló. Igaz, erre az évre csak négy ilyen beutalót kaptak, viszont hat olyan házaspá­ri üdülési lehetőséget biztosítottunk, amelyek összevonásával három két­gyermekes család üdültetésére nyí­lik lehetőség. A főidényre és a nem főidényre­ szóló beutalók megoszlását azért nem lehet ilyen megközelítésben vizsgálni — ahogyan azt a szerző tette —, mivel a főszezoni beutaló­kat keret alapján, a nem főszezoni beutalókat pedig igénylés alapján adja az MN Szociális és Üdültetési Igazgatóság. Egy évtizedes tapasztalatom alap­ján mondhatom, hogy seregtestünk­nél nem találkoztam még olyan esettel, amikor ne kaptunk volna „nem főszezoni” beutalót, összességében tényleg öröm az, hogy a MN Szociális és Üdültetési Igazgatóság, a seregtest, a maga­­sabbegységek, a néphadsereg üdülői és az üdültetésben érintettek nem kevés munkával igyekeznek évről évre javítani az üdültetésben részt vevők körülményeit. Ezért nem tar­tom helyesnek, hogy az adott egy­ségnél előfordult kedvezőtlen jelen­ségeket — mert a leírtak egyértel­műen ezt bizonyítják — az olvasók netán a seregtest egészére is álta­lánosítsák. DR. SVÉD LÁSZLÓ orvos őrnagy Köszönet dr. Svéd László orvos őrnagy ténykutató fáradozásáért és reflexiójáért, amelyben tudatja, hogy a seregtestnél felelősséggel in­tézik az igényjogosultak üdültetését. Gróf Ferenc százados azonban nem az egész seregtest, hanem egy „adott egység" igényjogosultjainak elmúlt évekbeni üdülési lehetőségéről írt. A tényei és tapasztalatai fedik a va­lóságot és nem is érthetők félre. A szerkesztő TITOKVÉDELMI FEJTÖRŐ 5 Ötfordulós rejtvénypályázatunk a katonai titokvédelemmel kapcsolatos legfontosabb isme­reteket eleveníti fel. A rejtvény kiemelt sorai­ban a Büntetőtörvénykönyvből idézünk. Ha a megadott szavakkal kitöltik az ábrát, a megfejtés a számozott sorokban alakul ki. BEÍRANDÓ SZAVAK: arab, Bonn, daci, depó, Diesel, ee, EG, el, élen, elérő, epe, étien, ezer, ezeres, gir, ik, ital, italos, Itat, iv, kész, kiköt, kilóg, taktika, le, Lee, lekap, lesír, mrs, Nice, NL, ok, okos, ól, pacni, Pt, pi, PV, rlo, ség, snitt, SY, tegez, tekint, Teli, tét, tőkés, tér, triple sec, TTN, VS, zselé. A megfejtést levelezőlapon kérjük beküldeni augusztus 24-ig. Az állambiztonsági propagandát szolgáló soro­zatunk megfejtői között minden héten egy db 500 Ft-os vásárlási és 10 db 50 Ft-os könyvutal­ványt sorsolunk ki. Azok, akik valamennyi fel­adványt helyesen fejtik meg, a következő fődí­­jakat nyerhetik: 1. díj: Minitelevízió; 2. díj: filmfelvevő: 3. díj: 2000 Ft-os kiskönyvtár. 500 Ft-os könyvutalványt nyert Leéb József, 50 Ft-os könyvutalványt nyertek: Magyar Ist­ván, Farkas István őrv., Halász József szds., Ifj. Papp Tibor, Holes Istvánná, Reczetár László hv„ Vltáris Miklós, Anga Lajos, Tóth Éva és Takács László. Repülőkről, ejtőernyősökről A „Repülés” szerkesztősége és az MHSZ Postás Repülő és Ejtőernyős Klub fotópályázatot hirdet a repü­lés és ejtőernyőzés aktív hívei, va­lamint az érdeklődők részére. A pályázat célja: a sportrepülés és ejtőernyőzés érdekesebb pillanatait, humoros epizódjait és szépségét szemléltető fotók készíttetése, a sportág, valamint a repülőtiszti hi­vatás népszerűsítése, kapcsolatuk bemutatása. A beküldendő fotók mérete: 13 x 18 centiméter. A pályázat jeligés, ezért a fotók készítői nevüket, lakcímüket, életko­rukat, foglalkozásukat zárt boríték­ban mellékelték, míg a fényképfel­vételek hátoldalán a pályázó jeligé­jét, valamint a fotó címét kell fel­tüntetni. Beküldési határidő: 1983. decem­ber 15. Cím: MHSZ Postás REK, 1068 Budapest VI., Benczúr u. 27. A neves fotóművészekből álló zsűri által legjobbnak ítélt fotók ké­szítői — kategóriánként — értékes díjakat, illetve okleveleket kapnak. S amennyiben e fotók színvonala, minősége lehetővé teszi, javasolják sajtóban történő közlésüket. Eredményhirdetés: az 1984. évi Postás repülőbálon lesz, melyre a díjazottak meghívót kapnak. Részletes kiírást a „Repülés" szeptemberi száma közli. ÜZENETEK JOGI TANÁCSOK Rokkantság megszűnésekor Több mint 28 év szolgálat után kerültem rokkantsági nyugállomány­ba. Most várom felülvizsgálatomat. Ha már nem lennék rokkant, kap­­hatok-e ellátást, hol kell azt kérel­meznem és milyen összegű lesz az? Bognár Mihály Megnyugtatásaként közöljük, a hatályos jogszabály — 22/1971. (VII. 1.) Korm. sz. rendelet — előírja, hogy a hivatásos állománynak az a tagja, akiinek rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg és rokkantsága megszűnt, szolgálati nyugdíjra sze­rez jogosultságot, ha rokkantságának megszűnésekor szolgálati ideje a rokkantsági nyugállományban eltöl­tött idővel együtt a 25 évet eléri. Ön már szolgálati ideje alatt is el­érte a 25 évet. Jogosult lesz tehát a szolgálati nyugdíjra, ha rokkant­sága megszűnt. Külön kérelmet en­nek érdekében nem kell benyújta­nia, mert az MN Pénzügyi Számító és Nyugdíj megállapító Központ er­re hivatalból intézkedik. Az így megállapított szolgálati nyugdíj összege azonos lesz a rok­kantsági nyugdíj összegével, mivel a rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt szolgálati időként beszámítani nem lehet, az a nyugdíj mértékére tehát nem hat ki. BARNA JÁNOS: Szívesen olvas­tuk verseit, melyek a haza fegyveres védelme iránti elkötelezettségről, fiatalos lelkesedésről tanúskodnak. Sajnos, a közölhetőség szintjét egyik sem érte el, így élményünket nem tudjuk megosztani olvasóinkkal. Ja­vasoljuk, küldjön kisebb színes írá­sokat is, valamint tudósításokat egy­sége életéről, a katonai felkészülés­ben, a mozgalmi munkában, a kul­turális és más területeken elért si­kereikről. HORVÁTH ENDRE: A sorkatonai szolgálatot letöltött fiatalok esetében — a honvédelmi törvény alapján — tényleg van lehetőség a meghatáro­zott időre történő visszatartásra. Ez v­­sszont már tartalékos katonai szol­gálatnak számít, s anyagi szolgálta­tással jár. Az ön esetében tehát nem került sor jogszabálysértésre. TURECZKY MIKLÓS: A tartalé­kos katonai szolgálatot teljesítők természetbeni ellátásának jelenlegi összege: havi 810 forint (napi 27 fo­rint). Ezért a munkáltató részére ki­adott igazoláson még ak­kor is ezt kell feltüntetni, ha a természetbeni élelmezést térítés nélkül adják. Mindezek alapján — a panaszát vizsgáló illetékes szervek véleménye szerint — önt nem érte anyagi kár. DR. SZENDI JÓZSEF: Köszönjük, hogy felhívta figyelmünket a szó­ban forgó versre. Sajnos, a költő szü­letésének 90. évfordulója már el­múlt, de amikor a 100. évforduló alkalmából összeállítást közlünk, a válogatásnál figyelembe vesszük a javaslatát. FOTÓPÁLYÁZAT

Next